Bánk bán – kellék
Katona József: Bánk bán Dráma öt szakaszban Zalán Tibor átvezetésében Játékidő: 120 perc, egy szünettel. II. ENDRE, a magyarok királya Presits Tamás GERTRUDIS, a királyné Kovács Edit OTTÓ, merani herceg, Gertrudis testvéröccse Czitor Attila BÁNK BÁN, Magyarország nagyura Demeter András MELINDA, a felesége Földesi Ágnes SOMA, Bánk fiacskája Demeter Albert Péter MIKHÁL BÁN, Melinda bátyja Mészáros Mihály SIMON BÁN, Melinda bátyja Katkó Ferenc PETUR BÁN, a bihari főispán Bartus Gyula Jászai-díjas MYSKA BÁN, a királyok nevelője Csomós Lajos BÉKÉTLENKEDŐK, KÖPÖNYEGFORGATÓK, HASZONLESŐK Vadász Gábor Gulyás Attila Szabó Lajos BENDELEIBEN IZIDÓRA, thüringiai leány Liszi Melinda BIBERACH, egy lézengő ritter Tege Antal TIBORC Jancsik Ferenc RENDFŐNÖK ASSZONY Nagy Erika RENDFENNTARTÓ, RENDBONTÓ Nagy Róbert VENDÉG, egy idegen Janis Zoltán szh. GYEREKKÓRUS: Árvavölgyi Patrik, Borsos Dominika Regina, Csobán Fanni Edina, Dani Balázs Sándor, Felföldi Emma Anna, Kiszely Lőrinc, Kozák Ádám, Lipták Pikó Levente Vajk, Miano Olívia Anna, Palotai Gitta Dóra, Varga Bence, Zsömbörgi Luca ZENÉSZEK: Hegedű: Schäfer Szilveszter, Brácsa: Rácz Gyula, Nagybőgő: Bene Gábor Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi Szilárd Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Jászai-díjas Díszlettervező: Mira János Zene: Verebes Ernő Korrepetitor: Galambos Hajnalka Dramaturg: Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú-díjas Rendezőasszisztens: Kiss Kata Rendező: Szabó K. István Olvasópróba: 2016. január 26. Bemutató: 2016. március 11. Díszbemutató: 2016. március 12.
STÚDIÓSZÍNHÁZ Zelei Miklós: Az Isten balján – Situs inversus katasztrófaakrobatika egy részben Játékidő: 80 perc, szünet nélkül Főszereplő Katkó Ferenc Közreműködik Csomós Lajos Súgó: Köböl Lilla Ügyelő: Szepsi Szilárd Videotechnika: Heltai Ákos Zeneszerző: Bajovics Milán Rendezőasszisztens: Keserű András Rendező: Köllő Miklós Bemutató: 2015. november 20.
A szegény csizmadia és a Szélkirály zenés táncos mesejáték Játékidő: 70 perc, szünet nélkül. a népmesét színpadra alkalmazta: Hernyák György és Zalán Tibor zene: Bakos Árpád Mesélő Csomós Lajos Szélkirály Presits Tamás Csizmadia Szabó Lajos Csizmadia felesége Liszi Melinda A tyúk Gábor Anita Koma Nagy Róbert Komaasszony Tatár Bianka Közreműködnek: Zsombok Réka szh., Janis Zoltán szh., a Tabán Táncegyüttes táncosai: Balázs Viola / Puskás Izabella, Szelezsán Rebeka Kozima, Harmati Patrik, Szilágyi András Súgó: Lakatos Viktória szh. Ügyelő: Kadelka László / Korom Gábor szh. Díszlet: Hernyák György Jelmeztervező: Oláh Tímea Korrepetitor: Galambos Hajnalka Dramaturg: Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú díjas Koreográfus: Brezovszki Roland Rendezőasszisztens: Tatár Bianka Rendező: Hernyák György Jászai-díjas Olvasópróba: 2016. január 5. Bemutató: 2016. február 11.
7ora7.blog.hu | Thomas Mann lélektani thrillerét a közönségén uralkodó varázslóról és Marioról, aki megkísérel ellenállni neki, Zalán Tibor írta át a békéscsabai színpadra. Az előadás főbb szerepeit Gulyás Attila és Lehoczki Mihály alakítják. ► Tovább
Ha január, akkor Kállay Géza, és ha a professzor az előadó, akkor Shakespeare a Mindentudás Színházi Egyetemén. Tavaly A Lear király elemzéséről tartott előadást az Ibsen Stúdiószínházban január 5-én, most, majdnem napra pontosan egy évvel később, 4-én a Tévedések vígjátéka került színre az irodalomtudós megvilágításában. A hallgatóság bepillantást nyert az Erzsébet-kori dráma és Shakespeare színházának műhelytitkaiba, akik pedig látták a Jókai Színház szeptemberi bemutatóját, a darabhoz izgalmas háttérinformációkkal gazdagodtak. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája gyönyörű Goethe-idézettel vezette be az évadnyitó programot. „Shakespeare színpada szépséges panoráma, mely az idő láthatatlan fonalára fűzi fel a világ történelmét. Plánumai a szó közönséges értelmében nem plánumok, de színdarabjai egytől egyig ama titkos pont körül forognak (melyet még egyetlen filozófus sem látott meg, s nem definiált), hol énünk sajátlagossága, akaratunk feltételezett szabadsága összeütközik a nagy egész törvényszerű menetével.” A német klasszika kiválósága a reneszánsz előd emléknapjára, 1771. október 14-én írta „Shakespeare und kein Ende” című esszéjét, ebből származnak a bölcs sorok. – A 18. század végén fedezte fel újra a német irodalom Shakespeare-t, annak a drámaírónak, költőnek a jelentőségét, aki minden korban meg tudta és ma is meg tudja szólítani a közönségét – mondta Kovács Edit, majd bemutatta az előadót. Kállay Géza irodalomtörténész, nyelvfilozófus, nyelvész, egyetemi tanár, Shakespeare-kutató, kutatási területei az irodalom és filozófia viszonya, irodalomelmélet, Wittgenstein filozófiája, reneszánsz és barokk angol irodalom, reneszánsz angol dráma (legfőképpen William Shakespeare művei) és drámatörténet. A professzor békéscsabai előadására magával hozta két tanítványát is, Károlyi Krisztiánt, hogy vele jeleneteket adjon elő a Tévedések vígjátékából, valamint Palágyi Lászlót, hogy gitárkísérettel énekelje el és tanítsa meg a közönségnek a Vízkeresztből Feste, a bolond nótáját. Hamar kiderült, nem véletlenül. – Minden Shakespeare-előadás dallal, tánccal végződik, még a tragédiák is – szögezte le Kállay professzor mindjárt az elején, ezért is választotta mondandójához a zenei betétet. A Tévedések vígjátékáról elmondta, hogy azt tartják a reneszánsz szerző egyik legrégebbi művének, főleg azért, mert jók a korabeli források, 1592-ben írta a szerző, A makrancos hölgyet egy évvel később. Az előbbi két Plautus-komédiából készült, de nem annyira könnyed, érint sok kérdést, ami tragikumot előlegez, megjelenik a törvény, a herceg és az állandó háború a két fontos kereskedőváros, Ephesus és Syracusa között. Rögtön a darab elején megtudjuk: a pénz és az emberi élet azonos érték, mindennek ára van. A bohózatban is fontos szereplő a vihar, amely szétválasztotta a családot – ezt meséli el monológjában Aegeon, az öreg kereskedő. Érdekességként említette Kállay professzor, hogy a vígjátékban mindenki öt órára beszél meg randevút, öt óráig ad időt a szerző a szereplőknek, hogy elvégezzék mindazt, ami a dolguk. Mint megtudtuk, a jobb drámák általában egy nap alatt játszódnak, de ehhez a szabályhoz ritkán tartotta magát Shakespeare, akinek „az idő volt a gyengéje”. Az Antonius és Kleopátra például tíz év eseményeit öleli át. A hármas egységről elhangzott: öt óra, három épület (a Phonix, a fogadó és a kolostor), három színhely, de nehéz a cselekményt követni. Az előadó felolvasott egy részletet, amelyben syracusai Antipholustól többek között elhangzik: „S elvesztettem boldogtalan magam”. A darabra jellemző, hogy mindig a szolgák szembesítik a testvérpárt a másik énjével. – Itt mindenkinek igaza van, és soha senkinek nincs igaza. A második felvonás második színében kiderül a főtéma: Shakespeare korában az időt mint kopasz időt ábrázolják, a visszapillantóban a szereplők a jövőt látják, az idő rombol, ront, látja a jövőt. Az idő a folyamat ábrázolása. Felmerül a kérdés: Bizonytalanság, vagy varázslat? Antipholus már fél órája Ephesusban tartózkodik, miért nem gondol rá, hogy itt lehet az ikertestvére? – A realizmus tiltakozik a félreértések miatt – állapította meg az előadó. – Különös, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik a két távoli város lakói, és ugyanazt a ruhát viselik. Az öltözet nagyon fontos volt régen, sokba került a jelmez a Globe Theatre-ben, a ruha társadalmi rangot, nemi identitást adott. Négy jó női szerep van ebben a műben, ami Shakespeare-nél ritka. A nézők nőnek fogadták el a szereplőket, miközben tudták, hogy a színészek férfiak. Semmi nem különböztette meg az ikreket, még a nevük sem. Dramaturgiai lelemény, vagy egyszerűen tévedés? Kállay Géza felfedezte, hogy a darabban „Shakespeare tévedett”. A történetben ephesusi Dromio megy el a kikötőbe kötélért, de onnan syracusai Dromio érkezik meg. Amikor Antipholus hazamegy, azt kell látnia, hogy már otthon van! Előfordul, hogy a megfelelő párok találkoznak, de már az sem segít… – Az író a szolgasorson keresztül mutatja meg a dühöt, a frusztrációt, a felháborodást. Mindenre van tanú, senki sem hazudik, csak éppen saját szemszögéből látja a dolgokat. Mindenki több néven fut egyszerre, másként emlegetik otthon, a munkahelyén, a baráti körben. Vagy egy név két személyt jelöl? Az egyik ikerpár már megállapodott, előrébb tart, mint a testvére, a másik folyamatosan veszíti el az egzisztenciáját. Az is lehet, hogy egy ember ellentétbe kerül önmagával, vagy kettős életet él, mindenkinek vannak titkai, és egyszer csak valaki tükröt tart neki – értelmezte Kállay Géza a shakespeare-i titkokat. Az álom jelentőségéről megtudtuk, hogy átalakuláson akkor lehet átesni, ha merünk álmodni; ha képesek vagyunk borzalmat, szörnyű lidércet átélni, az által jobbak lehetünk. A legszebb éveket, ha elveszik tőlünk, többé nem lehet visszaadni. – A mesevilágában nem számít a kor, elég, ha van egy jó esténk. A tragédiában és a komédiában viszont mindig létrejön valamilyen hiány, paradoxon, sokértelműség, amit már nem lehet betölteni, feloldani, ezért a nyílt összecsapás elkerülhetetlen – magyarázta az előadó. – Ha a szerzők mégis megpróbálják a hiányt betölteni, mesterséges eszközökhöz nyúlnak, ilyen a nyelv, a ruha, a név. A Tévedések vígjátéka halálfenyegetéssel kezdődik, és a kivégzés végig ott lebeg a darabban az öreg kereskedő feje fölött. A hercegnek törvényt kell szegnie, hogy megkegyelmezhessen. A mélyre ásó filozofikus elemzés után Beste nótája zökkentette vissza a hallgatóságot a valóságba. Ám az is lehet, hogy inkább a színház varázsát erősítette a dal, a gitárzene és a közös éneklés. Befejezésül Kovács Edit Nádasdy Ádámot idézte, aki szerint Shakespeare mint valami filmes, nagy mestere volt a jó vágásoknak, pontosan tudta, melyik jelenet után mi következik. Kállay Géza is egyetértett a megállapítással, hogy a filmek és a színdarabok sikere gyakran a vágásokon múlik. Mint mondta, „nagy veszedelem lett volna”, ha a két Antipholus és a két szolga összetalálkozik. Ezért a szerzőnek pontosan ki kellett számítania, melyik helyszínen ki mikor érkezik. Legközelebb, február elsején Szabó K. István rendező és Darvay Nagy Adrienne színháztörténész Bánk bán, a „magyar Hamlet” címmel tart előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén. Niedzielsky Katalin
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
8 megtekintés 5 óra ago
1 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
34 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
157 megtekintés 2024. március 21.
3 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
782 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
189 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |