Idén nyáron többek között olyan előadások láthatóak a a Szarvasi Vízi Színházban, mint a Boing, boing, a Hello Dolly, A Vörös Bestia, az Álmos legendája, a Gyöngyhajú lány balladája, a Vesztegzár a Grand Hotelben, a Monte Cristo grófja, vagy a Charley nénje. A Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. ötödik éve üzemelteti a szabadtéri színházat, ez alkalomból egész nyáron rengeteg meglepetés várja a vízi színház közönségét. A jubileumi évadra tekintettel a koncepció kialakításánál arra törekedtünk, hogy szinte minden műfaj teret kapjon a csillagos ég alatt: operett, táncjáték, próza, musical, koncert, mese, cirkuszművészet. Ebben a szezonban is sor kerül a Magyar Teátrum Nyári Fesztiválra, ahol a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházai mutatkoznak be előadásaikkal. A Szarvasi Vízi Színházban idén is minden este történik valami. A belépődíjas nagyszínházi produkciók közötti napokon ingyenes előadást láthatnak a nézők. A teátrum első évadától nagy sikerrel fut a Magyarországon egyedülálló Vers a víz fölött programsorozat, ami idén kiegészül a Film a víz fölött sorozattal, melyben a magyar mozi ünnepelt színészeivel találkozhat a közönség.   2016-ban lesz 10 éve, hogy az ENSZ elfogadta a Fogyatékkal Élők Jogairól Szóló Egyezményt. Az ünnepi évforduló remek alkalom arra, hogy világszerte megfogjuk egymás kezét, és egymást bátorítva, szenvedélyes közösségként dolgozzunk együtt. Ebben az évadban is lesznek akadálymentesített előadások a Szarvasi Vízi Színházban. A Légy jó mindhalálig és az Egerek című előadásainkat jeltolmácsolással és audionarrációval játsszuk, és egy verses estet színházi jeltolmács segítségével igyekszünk a hallássérülteknek is közösségi élménnyé tenni. Teret kap a Halló (k) itt vagyunk! fesztivál, ahol siketek és nagyothallók, valamint a Jókai Színház Színitanházának színihallgatói közösen viszik színre a Rómeó és Júlia című Shakespeare klasszikust.  A Szarvasi Vízi Színházban fontos feladat a cigány nemzetiség gazdag kultúrájának, tehetségének, érzékenységének átadása a nagyközönségnek. Ezért tűzzük műsorra a roma kultúra sok színűségét jól tükröző első gipsy musicalt, a Somnakajt. A házigazda, a szarvasi Cervinus Teátrum ismét összművészeti fesztivált rendez július 15-étől 24-éig. A szlovák nemzetiségi kultúrát is képviselő  teátrum   kínálatában szerepel többek között a Szigorúan Tilos című  szlovák színmű, a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar, a Lili bárónő című operett, valamint  a Gombóc Artúr a nagy utazó című zenés  meseutazás. A nyár során gazdag kínálat várja a közönséget, ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak. A részletes műsort a vízi színház weboldalán tudják követni az érdeklődők: viziszinhaz.hu

A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság  szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2016. április 18. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Gálfalvi György. „Micsoda képtelenség: néha még kacagtunk is a diktatúrán. Ki nem tapasztalta, hogy amikor már nem tudjuk abbahagyni a nevetést, egyszerre csak élesen belenyilallik a tarkónkba, nem pontosan középen, hanem egy kicsit fennebb, jobbra vagy balra? Mint egy reszkető kézzel elsütött pisztolyból a tarkólövés. Mert hát a hatalomnak nincsen humorérzéke, következésképpen semmitől sem fél jobban, mint attól, hogy kinevetik. Kínunkban nevettünk, sírnunk kellett volna inkább. Erről szól ez a könyv: valamiféle belső szabadságról. (…) Nem volt elég egyszer megszenvedni, most újra át kell élni mindezt, titkosszolgálati dossziét lapozva megeleveníteni a lezárt múltat? Hát éppen ez az: semmi sincs lezárva. És nem is lesz, ha nem próbáljuk elmondani, hogy milyen is egy zsarnoki rendszer, hitelesen, pontosan, meggyőzően, ahogy ő teszi.” (Markó Béla) A marosvásárhelyi szerzővel irodalmi munkásságáról, Kacagásaink című új kötetéről, az egykori és mai romániai magyar viszonyokról Elek Tibor irodalomtörténész beszélget.        

A Költészet napja alkalmából már ötödik éve mond és hallgat verseket Békéscsaba, Békés megye lakossága a Jókai Szalonban. Idén közel négyszáz embert mozgatott meg a 24 órás Versfolyam, amelyhez a közjogi méltóságok, közéleti szereplők mellett sokan mások is csatlakoztak  – a nagyon késői vagy túlságosan korai órák ellenére is. A 24 órában a Jókai Színház színészein, rendezőin, színész hallgatóin kívül mondott verset irodalmár, nyelvtanár, könyvtáros,  óvónéni, újságíró, képzőművész, politikus, köztisztviselő, élsportoló, zenész, orvos, ügyvéd, borlovag, egészen apró óvódások és idősebb verskedvelők is. Idén a 24 órás Versfesztivál meglepetés vendége Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, műfordító volt, aki a rendezvény utolsó órájában nagyszerű versekkel örvendeztette meg a szépszámú közönséget. A legmeghatóbb pillanatokat pedig idén is az "ESÉLY" Pedagógiai központ kisdiákjai okozták, akik legyőzve korlátaikat, gyönyörű költeményeket szavaltak el nekünk. Idén először verseltek velünk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekek Nagyszalontáról, akiket Zalai Mihály, a közgyűlés elnöke hívott el Békéscsabára.   A versfolyamon hallhattunk verseket az anyanyelvünkön kívül angolul is, a Kemény Gitárklub és a Rokodál Zenekar pedig megzenésített versekkel emelték az est fényét. Shakespeare halálának 400. évfordulójára emlékezve, teátrumunk színészei verseivel idézték meg a halhatatlan Mestert. Így tettek a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai is, akiktől Shakespeare szonetteket hallhattunk angolul.   Idén, immár ötödik alkalommal verseltünk együtt 24 órán át, mert verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni jó. A költői szóban olyan erő van, ami nélkül nem létezhetünk, s ami mással nem is pótolható. Találkozzunk jövőre is!

Verseljünk együtt, mert az jó! Verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni jó. A költői szóban olyan erő van, ami nélkül nem létezhetünk, s ami mással nem is pótolható. A hagyományokhoz híven a Békéscsabai Jókai Színház A költészet napja alkalmából irodalmi fesztiválra hív minden verset szerető olvasót, alkotót, költőt, színművészt, színiiskolást. Békéscsabán a Jókai Szalonban újra 24 órás versmondó és versolvasó fesztivál lesz. A program Békéscsabán április 10-én este 20.00 órakor indul, és másnap József Attila születésnapján, 20 órakor ér véget. Közéleti személyiségek, politikusok, ügyvédek, művészek, de többek között élsportolók, alkalmi társulások, iskolások, óvodások is megállnak pár percre A költészet napján, és csatlakoznak a 24 órás versmaratonhoz a Jókai Színház Szalonjában. Ez idő alatt minden jelentkező elmondhatja, felolvashatja egy-egy kedvenc versét, népszerű színművészek, alkotók és előadók társaságában. Egy-egy újabb óra, illetve félóra elkezdésére, azaz, azok első versének elmondására, neves közéleti személyiségeket kértünk fel, akiket az adott versblokkban a saját baráti, társadalmi körükből érkező személyek követnek, de csatlakozhatnak szabadon Békéscsaba lakosai is hozzájuk.  2016. április 10. vasárnap A 24 órás Versfolyamot ünnepélyesen megnyitja Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere 20.00-20.30 Házigazda: Baran Ádám, a Linamar-Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnöke és a Linamar-Békéscsabai Röplabda Sportegyesület magyar bajnok csapata, valamint Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színházigazgatója; Díszvendég: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere 20.30-21.30 A Békéscsabai Jókai Színház társulatának tagjai idén William Shakespeare halálának 400. évfordulója előtt is tisztelegnek, a halhatatlan Mester verseiből, vagy rá utaló, emlékező versekből is választanak 21.30 – 22.00 Liszi Melinda és Nagy Róbert színművészek válogatnak kedvenc verseikből 22.00-23.00 Erotika az irodalomban – Komáromi Anett színművész és Szabó Ila költő, „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjas pedagógus, valamint Hajtmann Ildikó énekművész „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjas pedagógus előadásában 23.00-23.30 Melanzs-zsúr Házigazda: Ferencz Rezső újságíró, valamint Tege Antal, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a szerkesztőség tagjai 23.30 – 07.30 a Színitanház hallgatói verselnek 2016. április 11. hétfő 7.30-08.00 Házigazda: Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály közművelődési csoportvezetője, valamint Fehér Tímea, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a polgármesteri hivatal dolgozói 8.00 – 9.00 Házigazda: Tirjákné Prisztavok Ágnes, a Jankay Tibor Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója, valamint Fehér Tímea, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Joe Miano, nyelvtanár 9.00-10.00 Házigazda: Bali-Hatala Boglárka, a Békéscsabai Médiacentrum főszerkesztője, valamint Gulyás Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a szerkesztőség tagjai 10.00 -11.00 Házigazda: Dr. Erdeiné Gergely Emőke, a Lencsési Óvoda vezetője, valamint Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas színművésze; Díszvendég: Tímár Ella önkormányzati képviselő 11.00-12.00 Házigazda: az Esélypedagógiai Központ, valamint Ragány Misa, a Békéscsabai Jókai Színház színésze; Díszvendég: Szántó Tamás, az Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány vezetője 12.00-13.00  Tomanek Gábor és Nagy Erika színművészek válogatnak az irodalom gyöngyszemeiből 13.00 – 13.30 Házigazda: Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója, valamint Nagy Erika, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: a Rokodál zenekar 13.30 -14.00  Házigazda: Dr. Péter Józsefné, a Kölcsey és Ligeti Sori Óvoda vezetője, valamint Nagy Erika, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Dr. Dóró János, jogász, menedzser, esztéta 14.00 – 14.30 Házigazda: Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Gouranga Egyesület 14.30-15.00  Házigazda: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, valamint Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a nagyszalontai gyermekvédelmi központ kis lakói 15.00 – 16.00 Házigazda: Frankó Attila, producer, valamint Köböl Lilla, a Békéscsabai Jókai Színház színésze; Díszvendég: Dr. Bagdi László ügyvéd és a Békéscsabai Irodalmi Estek csapata 16.00-16.30 Házigazda: Simon János, az Európai Borlovagrend borlovagja, valamint Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusának borlovagjai 16.30-17.30 Házigazda: Skultétiné Barna Anita, a Békéscsabai Szakképzési Centrum Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskolájának igazgatója, valamint Vadász Gábor, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: a Kemény Gitárklub 17.30 – 18.00 Házigazda: Nagy Krisztina, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. Békés megyei irodájának vezetője, valamint Tege Antal, Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Kutyejné Ablonczy Katalin, a Calandrella Kamarakórus karnagya 18.00-18.30 Házigazda: Gnandt János képzőművész; Díszvendég: Lonovics László, Békés megyei Príma-díjas képzőművész 18.30-20.00 Házigazda: A Körös Irodalmi Társaság és Dr. Elek Tibor, József Attila-díjas irodalomtörténész; Díszvendég: Banner Zoltán költő, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett előadóművész, művészettörténész. Az utolsó órában meglepetésvendég: Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, műfordító A 24 órás Versfolyamot ünnepélyesen zárja Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere Együttverselés: József Attila: „Kedves Jocó!”, valamint József Attila: „Kertész leszek” című verse. Gitáron kísér: Balázs Csongor, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház színművésze

Tavaly óta a tánc, a mozgásművészet is „tananyag” a Mindentudás Színházi Egyetemén, és április 4-én egy igen különleges műfaj kiváló képviselői, hastáncosok kápráztatták el a publikumot az Ibsen Stúdiószínházban. Szmolinka Eszter Mahasti, a többszörös világbajnok Holdfény Lányai  művészeti csoport vezetője, koreográfusa először egyedül, majd tanítványával, Rembeczki Eszterrel perdült táncra. A fantasztikus bemutatók és vetítések között az est  háziasszonya, Kovács Edit esztéta szakszerű kérdéseire válaszolva a művésznők tudományos igényességgel avatták be a közönséget az orientális tánc történetébe, műfaji sajátosságaiba, szóltak színházi megjelenéseiről és ma népszerű irányzatairól. (Niedzielsky Katalin írása) Mi az a hastánc? Lenge ruházatú háremhölgyek kecses, erotikus, csábító mozgása, miközben sejtelmes, misztikus keleti zene szól, és színes, suhogó selymek, csipkék ölelik a szép testeket? Vagy bártáncosnők különös, rejtélyes fellépése évtizedek során világszerte, talán sztriptízzel kombinálva? Vagy balett a színpadon, burleszk a filmvásznon, akrobatika a cirkuszban, flamenco, néptánc banketteken? Ami biztos, mindegyikben a nő szépsége, vonzereje a főszereplő. De vajon a szórakoztatáson és a férfiak elvarázslásán túl hogyan illeszkedik ez a gazdag, változatos műfaj a nyugati kultúrába, a különböző művészetek tárházába, és a mozgáson túl milyen lelki, spirituális erőt sugározhat? „A jövő táncosnője olyan ember lesz, akinek teste és lelke összhangban nő fel, a lelkének természetes nyelve testének beszédévé alakul. Testének minden részéből értelem árad majd, ezrek üzenetét, asszonyok gondolatait és vágyait hozva el a világnak. A nő szabadságát táncolja majd el!” – idézte bevezetőjében Kovács Edit Isadora Duncan, a modern tánc egyik megteremtőjének szavait, majd bemutatta vendégeit. Szmolinka Eszter, művésznevén Mahasti nyelvész, fordító, keleti szláv összehasonlító nyelvészetből diplomázott. Három éves kora óta táncol, a tánc több formájával megismerkedett, művészi tornával is foglalkozott, a hastánc vált igazi szenvedélyévé. Neves magyar és külföldi oktatóktól tanult, 2001 óta működteti saját hastánciskoláját, 2003-ban alapította a Holdfény Lányai tánccsoportot, melynek művészeti vezetője és koreográfusa. Rendszeresen vesznek részt hazai és külföldi versenyeken, ahonnan mindig dobogós helyezéssel térnek haza, többször világbajnokok lettek. A Holdfény Lányai táncosa és oktatója Rembeczki Eszter, elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetem színházelméleti szakát, a Szegedi Tudományegyetemen szabadbölcsész és filozófus szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt elvégezte a filozófia doktoriskolát is. – A hastánc az egyik legősibb eredetű táncok egyike, kialakulása az őskorra vezethető vissza. A Pireneusokban találtak olyan barlangrajzot, amely a női termékenységet varázsló körtáncot ábrázolja, amit egy férfi körül lejtenek a kőkorszakbeli asszonyok – kezdte Kovács Edit a tánc kialakulásának történetét. Elsőként azt kérdezte, mely országokhoz, területekhez köthető a hastánc eredete. – A ma élő formának nagyon sokfajta gyökere ismert, sokféle táncból építkezik a műfaj, lényege mindig a nőiség, a termékenység hangsúlyozása – felelte Mahasti. – A termékenységi kultusz indiai eredetű, ahol a templomi táncosnők az isteneknek táncoltak, őket nevezték később „szent prostiknak”, szűz lányok szüzességét ajánlottak fel. A következő kérdés a rituális funkcióra vonatkozott, a Földanya Istennőhöz fűződő kapcsolatra, akinek a feladata elsősorban az újjáteremtés volt, nemcsak a fajok szintjén, hanem az egész univerzumban. Így a nőiség mellett megjelent a gyerekáldás fontossága, a születés kultusza is. Mahasti ezeket az állításokat azzal erősítette meg, hogy itt minden a termékenységgel kapcsolatos, ezért a jellegzetes medencemozgás. Az indiai bajadérok, az egyiptomi rabszolganők kultúrája hatott a későbbi tánc kialakulására. A születéskultusz, a gyermekáldás illusztrálására videóról megnéztük a Holdfény Lányai előadásában az Angyalokkal táncolok című művet. Az Ízisz-szárnyakról (vagy angyalszárnyakról) megtudtuk, hogy azok jellegzetes kellékek a műfaj gazdag tárházából, a hastáncosok látványos eszközöket használnak, amiket főleg az amerikaiak fejlesztettek magas színvonalra. Legtöbbször mezítláb táncolnak, ez is a Földanyával való szoros kapcsolatot jelképezi. Mahasti úgy fogalmazott: „A táncos kapocs ég és föld között, a magas sarkú cipőt csak a gazdagok engedhették meg maguknak, a táncosok, művészek pedig általában szegények voltak.” Jelentős mérföldkő volt az ókor, ekkor került ki a hastánc a templomokból a világi életbe, és létrejöttek a tánccsoportok – fűzte tovább az izgalmas beszélgetést Kovács Edit. – Görögországban a szegényebb családok lányai piactereken táncoltak pénzért, amit aztán a ruhájukra varrtak, így helyezték biztonságba, és az is fontos volt, hogy mindenki lássa a bevételüket. A pénz a ruhán szintén jellemző kellék, és ma is él a pénzdobálás szokása az arab országokban. – A görögök mindig találtak alkalmat az utcán ünneplésre, a táncos mulatságra, legismertebb a Dionüszosz-ünnep – sorolta Mahasti a történelmi példákat. – Egyiptomban sem a rituális jelleg dominált, hanem bankettekre béreltek táncosokat, akik szórakoztatták a gazdagokat, különböző szolgáltatásokat nyújtottak. A fellépésükbe akrobatikus elemeket vittek, s hogy a mozgásukat ne zavarja, nem öltöttek magukra túl sok ruhát. Elhangzott, hogy nem Egyiptom a hastánc őshazája, mint azt sokan hiszik, Indiából került oda. S az is kiderült, hogy a keleti háremlányok nagyon komoly képzésben részesültek, nemcsak táncolni tanultak meg, hanem hangszeren játszani, és megismerkedtek a különböző művészetekkel, tudományokkal is, mint a gésák. –   Egyiptomban jutott viszont csúcspontra a klasszikus stílus, ami a női szépségről szól, nem a spiritualitásról. A lányok, akiknek az volt a dolga, hogy az embereket szórakoztassák, nagyon képzettek voltak a szerelem művészetében is, kimagasló volt például a perzsa prosti kultusz. Tudunk olyan berber törzsről, ahol a kislány születésének nagyon örültek, a gyermek már 12 éves koráig kitanulta a mesterséget, karavánokat kísért. Ezek a „vagány csajok” tánc közben szegecses karkötőket viseltek, hogy megvédjék magukat a férfiak fogdosásától, és sok festőt ihlettek alkotásra – árult el érdekes részleteket a műfaj történetéből Mahasti. Igazi háremhangulatot idézett a következő bejátszás, majd egy másikból kiderült, hogy az orientális táncot (Amerikában belly dance) nemcsak nők, hanem férfiak is előadhatják. A műfajból kialakult a professzionális szólótánc, amely a férfi hastánc népies és akrobatikus elemeit ötvözte. Rembeczki Eszter a látottakat úgy kommentálta, hogy az első, a felső-egyiptomi koreográfiában együtt táncolt bottal férfi és nő, folklóros elemeket használtak, a nő imitálta a férfit, aki sokkal lendületesebben, macsósabban mozgott. A második felvételen egy török fiú, aki Dívának nevezi magát, akrobatikus és földi elemekkel, aranyba öltözve jelenítette meg a kígyót. Mahasti hozzáfűzte: az orientális kifejezés az összes keleti táncot magába foglalja, ezek a macsó-férfias, a női szerep, az akrobatikus (show vagy fantázia). –   A hastánchoz közel áll a flamenco – mondta Kovács Edit, felidézve a Jókai Színház tavalyi bemutatóját, a Bernarda Alba házát, amelyben a nagyon sajátos hangulatú tánc játszotta a főszerepet. – A cigányok i. sz. 1000 körül indultak el Indiából, és egyre nyugatabbra haladva Perzsiában, Egyiptomban, majd Törökországban telepedtek le, később Spanyolországig jutottak. Egyiptomban a ghawazee-k (cigányok) gazdagították az orientális táncot. A fénykorát élő Törökországban is főleg ők szórakoztatták a helyieket, fejlesztették tovább új ritmusokkal a táncot. Az előadásban a hastáncéhoz hasonló kellékek tűntek fel: legyező, kendő, csörgődob. Az eszköztár illusztrálására képösszeállítást láttunk az 1800-as évektől napjainkig, amihez Rembeczki Eszter szolgált szakszerű magyarázattal. A háremhölgyek könnyed, hiányos öltözékét a cigányok nehezebb pamutra, csipkére váltották, a képeken is megjelent a bot, a kard, a legyező, a fátyol, az ujjcintányér, a gyertyatartó, a kígyósbot (mint a női erő és a végtelenség jelképe), valamint a csörgődob. A látványos eszközökből kiállítást is berendeztek az Ibsen Stúdiószínház asztalán. A kivetített képről a békéscsabai Berill Hastánc Csoport tagjai mosolyogtak ránk, láttuk Pribojszki Csillát, és Mahasti üdvözölte a nézőtéren helyet foglaló kollégákat. Rembeczki Eszter saját koreográfiájú szóló táncával bűvölte el a közönséget, és miután kifújta magát, folytatta az élvezetes előadást. –   A hastánc élő műfaj, rengeteg változata létezik, és mind hiteles, ha képzett táncosok tolmácsolják. A hét főbűn és a hét erény című táncest része a koreográfia, amit előadtam. Az volt a célom, hogy megmutassam, nem muszáj mindig tündérnőnek lenni, csak a szépet, csak a vonzót ábrázolni, hanem a negatív tartalmat is ki lehet fejezni, ezért választottam a bűnök közül a haragot.  Egy újabb válogatás az 1900-as évektől, ’20-ból, ’30-ból a filmek, burleszkek, kabarék világát idézte. Mahasti hangsúlyozta: a hastánc felvirágzása és az a tény, hogy a műfaj ma is él, népszerű világszerte, Hollywoodnak köszönhető. Bepillanthattunk az ötvenes évek Szulejmán-feldolgozásába, a ’70-es évek balettjébe, Columbo ’75-ös nyomozásába egy mulatóban, hastáncosok között, akikre nem nagyon figyelt. A mai trendekről Rembeczki Eszter kijelentette: sok klasszikus elem a folklórral, a törzsi változatokkal vegyült, egyre jellemzőbbek a színpadias változatok. –   Ami örök, az a női egységet, szépséget, hatalmat sugárzó műfaj. A kellékek között újdonság a táncos tekintete, ami természetesen átvisz a színpad, a színház világához is. A hastánc sok lehetőséget ad egy történet, érzés feldolgozására, igazi női műfaj, a nőiséget járja körül. Sok hölgy éppen azért jön hozzánk táncolni, mert segítséget keres saját nőisége megéléséhez. Mahasti nagyszabású nyári orientális táncszínházi rendezvényükre hívta fel a figyelmet; a Babel Sound fesztiválon július 20-ától 24-éig Balatonbogláron lesz többek között cigánytánc és flamenco is. A következő részlet pedig az Artemis volt, ahol a hold és a vadászat istennője szülésnél védelmezi a nőket és a gyermekeket, a Holdfény ezüstérmes koreográfiája. Majd búcsúzóul a két előadó közös táncát csodálhatta meg a közönség. Az emlékezetes est Kovács Edit bejelentésével zárult: Rényi András művészettörténész márciusban elmaradt előadását május 19-én, csütörtökön 18 órától tartja meg – a táncról. Niedzielsky Katalin

Az Orientből ismert Cimbaliband autentikus népzenei koncertjére várjuk az érdeklődőket, Unger Balázs saját moldvai csángó cimbalmos gyűjtéseiből április 30-án, 19 órakor. Vigyázat, a felhőtlen Cimbali hangulat ezt a koncertet is átjárja! Vendégek: Gubik Petra és Gulyás Attila a Békéscsabai Jókai Színház színművészei, valamint Agatics Krunoszláv "Kico". „A népzene tehát a természet tüneménye” – mondta Bartók, és ez az állítás  a mai világban is megállja a helyét, vallják a Cimbaliband tagjai. Zenéjükben a modern kelet európai életérzés keveredik a népzenével, viszont mindez természetes formában történik, mert ők egy igazi „multikulti” zenekar.  Szerb harmonikás, magyar hegedűs, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos és gitáros, mindez egy sejtelmes női énekhanggal, és egy jazzdobossal megfűszerezve. Zenéjük forrásai különböző helyekről fakadnak: magyar népzene, klasszikus zene, jazz, balkáni népzene, rock’n’roll, de két dolog mégis összetarjta a bandát, a barátság, és egy igazi varázslatos magyar hangszer: a cimbalom. Nem véletlenül emlegetik a zenei szaklapok Unger Balázst a „cimbalom Chuck Berry-je” ként! Gyors „riffjeivel” változatos stílusban mozgatja irányítja a zenekart az igazi magyar akusztikus „keverőpult” mögül. A fentieket egyesítve válik teljessé a hallgató számára az eredeti Kelet- európai cimbalom Rock’n’Roll!