szinhaz.hu | A Békéscsabai Jókai Színház meghallgatást ír ki Katona József Bánk bán című művének Melinda szerepére. A darab rendezője Szabó K. István. ► Tovább

A Budapesti Operettszínház 2015. szeptember 21-én – közönségszavatok segítségével –, idén negyedszer ítéli oda a Csillag Díjat, mellyel a 2014/2015-ös színházi évadát zárja le, és egy díjátadó party keretében megnyitja az újat. Idén a jelöltek között szerepel a Békéscsabai Jókai Színház két művésze is. Gubik Petra az Évad női főszereplője kategóriában Szinetár Dóra és Oszvald Marika vetélytársa (a FAME-ben „Carmen" és a Mozart-ban „Nannerl" szerepéért), míg Szomor György (az Isten pénze című musical „Scrooge" és a Mozartban „Leopold Mozart" szerepéért) az Évad férfi főszereplője lehet Kocsis Dénest és Dolhai Attilát megelőzve. A szavazatokat IDE kattintva lehet leadni! A Nagymező utcai zenés teátrum – mely évente mintegy félmillió nézőt fogad nagysikerű előadásaira – a Blikk olvasóinak segítségét kéri a szavazásnál immár negyedik alkalommal. A szavazók közül 10 szerencsés nyertes részt vehet az exkluzív díjátadó ceremónián, melyet szeptember 21-én 21:00 órától tartanak. Forrás: Blikk

Átadták a Vidéki Színházak Fesztiváljának díjait a Thália Színházban. A Városmajori Színházi Szemle különdíja után ismét különdíjat nyert a Békéscsabai Jókai Színház Bernarda Alba háza című előadása. Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója a vasárnap zárult rendezvény díjátadó ünnepségén elmondta: a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál különösen jól sikerült, sok elismerést kaptak a közönségtől. Lantos Anikó fesztiváligazgató emlékeztetett: egy hét alatt nyolc előadást, hat nagyszínpadi és két stúdióprodukciót láthatott a közönség a fesztiválon. „A maga nemében mindegyik produkció különleges volt, ezt visszaigazolta a hatalmas érdeklődés" – mondta, hozzátéve, hogy az előadásokat telt házzal játszották, a fesztivál mintegy 3000 nézőt vonzott. Elmondta: a fesztiválon szereplő előadásokat az idén is öttagú zsűri értékelte, amely öt díjat adott ki, döntését egyhangúlag meghozva. A zsűri különdíját kapta a Békéscsabai Jókai Színház Federico García Lorca Bernarda Alba háza című művéből készült produkciója. A lorcai szöveg és a flamenco világának találkozásából született előadást Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója rendezte, a koreográfia Bajnay Beáta munkáját dicséri, a főbb szerepekben Kovács Edit, Nagy Erika, Vadász Gábor, Komáromi Anett, Fehér Tímea, Tatár Bianka, Liszi Melinda és Tarsoly Krisztina látható. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Közellenség című produkciója nyerte el a legjobb előadás díját; az elismerést Sztarenki Pál rendező vette át kedden a Thália Színházban. A legjobb női alakításért járó elismerést Csapó Virág vehette át a kecskeméti Katona József Színház Párcsere című előadásában való játékáért. Jurij Poljakov orosz kortárs író darabját Cseke Péter rendezésében láthatta a közönség. A legjobb férfi alakítás díját Gáspár Tibornak adta át a zsűri Az eltört korsó című darabban nyújtott alakításáért. A Miskolci Nemzeti Színház Heinrich von Kleist művéből készült produkcióját Szőcs Artur rendezte. A zsűri másik különdíját Hunyadkürti György színművész vehette át a kaposvári Csiky Gergely Színház Shylock című előadásában való játékáért. Gareth Armstrongnak a shakespeare-i velencei kalmár-történetet feldolgozó monodrámáját Kőváry Katalin állította színpadra. A zsűri munkájában V. Nagy Viktória, a Heti Válasz kulturális újságírója, Eszes Andrea, a Nők Lapja vezető szerkesztője, Schnell Ádám, a Nemzeti Színház színművésze, Várhegyi András, a Fidelio színházi rovatának vezetője és Tripsánszki Éva, a közönség közül választott zsűritag vett részt. Forrás: MTI

A Magyar Dráma Napján mutatjuk be Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny című tragikomédiáját, a főbb szerepekben Kovács Edittel, Bartus Gyulával és Csomós Lajossal. Krisztának, az erdélyi lánynak castingon választották ki a színészhallgató Kovács Ágnest. Vele beszélgettünk a próba előtt. Váratlanul ért, amikor az osztályfőnököm, Seregi Zoltán bejelentette a HÍRT, hogy én játszom a női főszerepet a Szűz és a szörny című darabban, mivel a castingon színészhallgatókon kívül szakmát végzett színésznők is részt vettek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy elsősként kiválasztanak egy főszerepre. Azóta elkezdődtek a próbák, és nagyon kemény előkészületek folynak a darab körül. Rövid idő alatt kell rengeteg tudást és technikát elsajátítanom, de mindenki nagyon segítőkész és türelmes. Pozsgai Zsolt, a darab rendezője nem várja el tőlem ugyanazt a tempót, mint a vezető színészektől, instrukciókkal vezet rá arra, mikor mit, és hogyan, kell tennem. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a nem mindennapi lehetőséget és bizalmat remek alakítással szolgáljam meg. -szkv- Fotók: Locskai Henriett

Szeptember 21-én lesz a Szűz és a szörny című tragikomédia bemutatója teátrumunkban, melyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. A próbák közti szünetben beszélgettünk.   Mit lehet tudni a darab előéletéről?   Az 1990-es évek közepén olvastam egy bűnügyi történetet az újságban. Budapesten, a Józsefvárosban elfogták a "Szörny" néven ismert alvilági vezért, aki évekig bujkált, eltorzult arccal. Egy balatoni akció kapcsán nyomta az arcába a forró vasalót egy idős nő, akit kirabolni igyekeztek. A férfi arca a felismerhetetlenségik szétégett, barátai bújtatták sokáig. És itt már azonnal beugrott a híres mesével, a Szépség és a szörny-nyel való párhuzam. Valódi történet, de megelevenedett mai felnőttmese. Hogy néz ki ez a történet a mai viszonyok közepette? Ez érdekelt, és úgy tűnik, nem csak engem. Hiszen ahol bemutatták a darabot, nagyon nagy sikerrel ment. Izgalmas krimit láthat tehát a néző, rengeteg komikus elemmel, torokszorító befejezéssel. Külön érdekesség, hogy a legutóbbi budapesti előadás egyikére a szervezők felkutatták és elhívták a történet eredeti szereplőjét, aki akkoriban szabadult a börtönből, de még a bemutató előtt meghalt, az előadást már csak a fia látta.    A téma sajnos egyre aktuálisabb, de nem csak Magyarországon, hanem Indiában is, hiszen egy rangos indiai fesztiválon is bemutatkozott, ahol elnyerte a közönségdíjat. Valóban, az egyik előadás eljutott Delhibe, indiai fesztiválra, ahol angol felirattal ment, és sok díjat kapott. Aztán egy bengáliai társulat mutatta be idén tavasszal bengáli nyelven. Tehát nem kifejezetten magyar történetről van szó. Az örök kérdés, hogy meg tudjuk-e látni a másikban az értéket, a valódit akkor is, ha azt álarc takarja, ha szörny alakjában jelenik meg előttünk. És mit tudunk kezdeni az olykor önmagunkban is felbukkanó szörnnyel. De nem érdemes nagy filozófiákat kanyarítani az előadás köré. A darab egy bűnöző és egy érintetlen, tiszta fiatal lány találkozásának izgalmas és olykor meghökkentő története. Milyen a próbafolyamat? A szokottnál kevesebb időnk van, ezért meglehetősen keményen dolgozunk, ami nem megy nehezen, hiszen sokat dolgoztam a Jókai Színház kiváló színészeivel, értjük egymás nyelvét, gondolatait. Úgy gondolom, nagyon jó a hangulat, minden rendezésemnél törekszem erre, hogy az előadás szeretetteljes hangulatban, egymás segítve, intenzív módon jöjjön létre. Ennek mindig az a kulcsa, hogy a rendező jól felkészülten induljon el, és a társakban fel tudja kelteni az alkotás vágyát, a kreativitást. Nem az első rendezése a színházunkban. Milyen együtt dolgozni a szereplőkkel? Tanár és tanítvány együtt dolgoznak ebben az előadásban. A női, fiatal főszerepre válogatással kerestünk megfelelő lányt a stúdiósok közül, nagyon sok olyan volt, aki alkalmasnak tűnt. Végül Kovács Ágnesre esett a választás, akinek ez az első főszerepe. És mindenki más "tanár", Kovács Edit és Bartus Gyula is tanított vagy tanít. Érdekes helyzet, hogy most egyenrangú partnerként kell dolgozniuk, de példaadó és olykor megható módon  segítik Ágit a szerep megformálásának folyamatában. Csomós Lajos, Kovács Edit is innen, ennek a színháznak az iskolájából indult, tudják, milyen az, megkapni az első jelentős szerepet. Szeretném, ha tanúi lennénk egy jelentős művészi pálya indulásának. Bartus Gyula pedig a Szörny szerepében egészen sajátos feladatot kapott, miután az eltorzult arca miatt szinte egyáltalán nem tud értelmesen beszélni, ráadásul egy elképesztő maszkot varázsolnak majd esténként rá – a legkevesebb szöveggel a legtöbbet kell elmondania, és végig a színen van, hatalmas koncentráló képességet feltételez a szerep. Szőke Pállal már régóta szerettem volna dolgozni, Kovács Edittel pedig már nagyon régóta szakmai és emberi kapcsolatban vagyunk. Csomós Lajos pedig igazi ajándéka a produkciónak. Nem látom akadályát, hogy sikeres, erős előadás szülessen. Az eddigi békéscsabai munkáimmal talán bizonyítottam /Monte Cristo, Vörös és fekete, stb./ hogy az új igazgatóval, Seregei Zoltánnal teljesen egyetértve a közönségért és a színészért dolgozunk, a rendezői önmegvalósítást a háttérbe szorítva. -szkv- Fotók: Locskai Henriett