Békésifi.hu | A Békéscsabai Jókai Színház ismét műsorára tűzte Bertolt Brecht és Kurt Weill legendás művét, a Koldusoperát. A nagyon is modern dráma a XIX. század Londonába kalauzolja a nézőt, összetett mondanivalója azonban ezen jóval túlmutat, és görbe tükör elé állít minket mint embert, társadalmat, sőt saját médiumának sem fél kicsit beinteni. ► Tovább
A Viva la Musical! internetes magazin által meghirdetett 2014-es Arany Kotta Díjat Gubik Petra nyerte a „legjobb musicalszínésznő új musicalprodukcióban” kategóriában. A Budapesti Operettszínház Elfújta a szél című musicalében Scarlett O'Hara szerepét sikerült olyan meggyőzően alakítania Petrának, hogy a szakmai zsűri véleménye és a közönség szavazatai alapján idén őt illeti az Arany Kotta Díj. A jelöltek között szerepeltek a magyar zenés színház legkiválóbb és leghíresebb színésznői, többek között Détár Enikő, Falusi Mariann, Gallusz Niki, Janza Kata, Polyák Lilla, Keresztes Ildikó vagy éppen Szulák Andrea, Gubik Petra és még sokan mások. A szakmai zsűri és a közönség úgy döntött, hogy az említett impozáns névsorból a fiatal Gubik Petrának kell elnyernie ezt a rangos kitüntetést. Petrát már 2012-ben is jelölték a díjra a Monte Cristo grófja kapcsán, de akkor még nem járt sikerrel. A hivatalos bejelentés után mintegy fél órával – amikor Petra mit sem sejtve készülődött a Koldusopera című előadásra – Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója telefonon köszöntötte és a társulat tagjaival együtt egy virágcsokorral kedveskedett neki. „Épp az öltözőmben készülődtem az esti előadásra, amikor kopogtak az ajtón és közölték velem a hírt. Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá, de szívből örülök ennek az elismerésnek. Megtisztelő, hogy ilyen neves színművészek mellé kerülhettem és közülük én kaphattam meg az Arany Kotta Díjat. Nagyon hálás vagyok érte mindenkinek, aki rám szavazott, illetve eddig segítette a pályámat. Köszönöm!” – mondta Gubik Petra. Petra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Ajakról származik. Színészi pályafutását 2007-ben kezdte a Kisvárdai Várszínház DoktoRock Színtársulatának tagjaként. Első szerepe rögtön egy főszerep volt, Serenát alakította a FAME – Hírnév című musicalben, aztán sorra megtalálták az újabbnál újabb főszerepek. A Békéscsabai Jókai Színházban érett igazi színésznővé olyan előadások dívájaként, mint az Aida, a Monte Cristo grófja, vagy éppen az István, a király. Országos ismertségre az X-Faktor című tehetségkutató kapcsán tett szert, de nem szédítette el a popipar, maradt igazi szerelménél, a színháznál. Manapság igen foglalkoztatott művésznő, jelenleg játszik a Jókai Színházban a Koldusoperában és a …Tied a világ!-ban, ami párhuzamosan a budapesti Játékszínben is repertoáron van. A Budapesti Operettszínházban főszereplője a Mozart! és az Elfújta a szél című musicaleknek, de a RaM Colosseumban futó Frank Sinatra – A Hang című darabban is folyamatosan színen van. Épp próbálja az Egerek és emberek című Steinbeck drámát, aminek november végén lesz a bemutatója a Jókai Színházban és készül az Orient című nagyszabású ősbemutatóra, amit először decemberben láthat a nagyérdemű Gödöllőn. Emellett már azt is lehet tudni, hogy tavasszal a Fame – Hírnév című világhírű musical címszereplője lesz az Operettben, épp abban a darabban, amiben legelőször bontogatta szárnyait. A díjak átadására november-december folyamán kerül sor. Gubik Petrának tiszta szívből gratulálunk és további sikereket kívánunk! A 2014-es Arany Kotta Díj eredménye: Legjobb új musicalprodukció: ELFÚJTA A SZÉL – BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ Rendező: SOMOGYI SZILÁRD Legjobb musicalszínész új musicalprodukcióban: SZABÓ P. SZILVESZTER (Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház) Legjobb musicalszínésznő új musicalprodukcióban: GUBIK PETRA (Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház) A Viva la Musical! szakmai különdíja: VADREGÉNY – PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ Rendező: Harangi Mária
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2014. október 20. (hétfő) 18.00 órára,a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Ferdinandy György. „Ferdinandy György írásmódjának egyik meghatározó sajátossága éppen az a leheletfinom könnyedség, tüneményes elegancia, ahogyan a megélt tapasztalatokat szavakká szublimálja. Ahogyan a vele történtek átélhetővé, esztétikai élménnyé válnak az olvasó számára. Ilyen a pastis íze és a francia lány illata. Ilyen a napkelte látványa a spanyol tengerparton és a trópusi alkonyat Puerto Ricóban. Ilyen a galliai tanya igazi otthont ígérő igézete a nagyvilágba kisodródott emigráns számára. Megannyi illékony hangulat és feledésre ítélt emlék ölt testet a szavakban, mondatokban.” (Szakács István Péter, Bárkaonline) Ferdinandy Györgyöt új könyvéről (A francia asszony), kalandos életéről Kiss László író, a Bárka szerkesztője kérdezi. A rendezvény támogatója a Szépírók Társasága.
Az elmúlt évadok díszbemutatóinak pozitív visszajelzései azt bizonyítják, hogy igény van a kötetlen találkozásra a társadalmi és a színházi élet szereplői között, felélesztve ezáltal a színház közösségépítő szerepét. A szezon első ilyen eseményére a Koldusopera című darab kapcsán került sor szombaton este. 60 éve született a gondolat, hogy Békéscsabán ne csak épület, de alkotó közösség, társulat is szolgálja Tháliát. Ünneplünk ebben az évadban, tisztelegve az elődök döntése és munkája előtt. Az új évad első díszbemutatóját a színház dolgozóinak, a színház munkáját közvetlenül segítő partnercégek képviselőinek ajánlottuk. Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. A Koldusopera pillanatok alatt világsiker lett, köszönhetően Kurt Weill elsöprő zenéjének is. Ez a mű nemcsak kiállta az idő próbáját, de ma még talán aktuálisabb, mint valaha: Katkó Ferenc rendezésében minőségi előadás született Békéscsabán. A vastaps megérdemelten szólt az alkotóknak, a színészeknek, a zenészeknek, és a tánckarnak. Prohászka Béla Venesz-díjas szakácsolimpikon A kóstolható ételeket, a békési vidékhez köthető gasztronómiai finomságokat a BÉKSZI – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola diákjai szolgálták fel és Prohászka Béla Venesz-díjas szakács olimpikon ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Ha ősz, akkor szőlő, ha szőlő, akkor bor. A kóstolható borokat, az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusa biztosította. Szanakusztik Duó A kellemes zenéről és a jó hangulatról a Szanakusztik duó, Piller Károly és Vozár M. Krisztián gondoskodott. Minden együtt volt tehát egy remekbe szabott estéhez, amely újra bebizonyította, hogy a színház is lehet olyan találkozási pont, ahol a díszbemutató közönsége a tartalmas kikapcsolódás után gondolatokat cserélhet, megismerkedhet egymással és az alkotókkal. A díszbemutatót megtisztelte jelenlétével Szarvas Péter, városunk új polgármestere is Fotó: JókaiFIlm/Vámos Zé és A-Team/Nagy Karesz
A nagy sikerre való tekintettel az új évadban is műsorra tűzte a Békéscsabai Jókai Színház a klasszikus Koldusoperát. A különleges előadás számos csemegét rejt magában a színházi ínyenceknek, de nem csak nekik, ebből bárki tanulhat. – Várady Erzsébet kritikája A Brecht által megálmodott Bicska Maxi klasszikus története a Cápa- és az Ágyú-dallal sokak számára ismerős. Rengeteg féle felfogásban létrejött átdolgozást élt már meg az aktualitását sohasem vesztő mű, mégis sikerült Katkó Ferenc rendezőnek megújulni a darab kapcsán. Ez volt a Kijevi Színművészeti Egyetem rendező szakán a vizsgarendezése. A képek, a színek, a ritmus, a jelenlét és az energia, ami leginkább jellemzi az előadást. A londoni Soho negyed lecsúszott világába kalauzol a mű, ez a bűnözők, a koldusok és a kurvák terepe, ahol "előbb a has jön, aztán a morál" és minden értékmérője a pénz. Ezt a hangulatot jól kifejezi a Fekete Péter munkáját dicsérő, alapvetően rideg vasszerkezetből álló, de rendkívül jól világítható, használható és helyszínről-helyszínre alakítható díszlet. Számos jelenetben különös, színes festést kap, ezáltal megteremtve a mondanivaló atmoszféráját. Az első felvonásban szinte végig színen van a három pólus: Bicska Maxi és a legnagyobb bűnöző vetélytársa, Peachum és felesége, valamint Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya. Gyakran tétlenek, de jelen vannak, mintegy kifejezve, hogy szemmel tartják egymás lépéseit, akárcsak egy sakkjátszmában. A Borovics Tamás által megformált Bicska Maxi szállóigévé váló mondata végig kíséri az előadást: ebből is tanulhatsz – oktatja gyakorta környezetét az olykor fölényeskedő, de mégis tisztelettudó bűnözővezér. Úgy tűnik, mindenki felett áll – erre rásegít Borovics hatalmas termete is – és ezzel vissza is él. Bármire képes a pénz érdekében, a nő ügyei is hagynak kívánni valót maguk után, mégis végig szimpatikus tud maradni Borovics figurája. A bandájában az idősebb és fiatalabb színészek érdekes elegyet alkotnak. A négy rutinos színművész – Mészáros Mihály, Jancsik Ferenc, Tomanek Gábor és Szőke Pál – lubickol a szerepében, jeleneteik és dialógusaik üde színfoltot hoznak az előadásba; őket jól egészíti ki Gulyás Attila és Czitor Attila. A Tege Antal által megformált „koldusbarát” Peachum mindenre elszánt, okos, de alattomos karakter. Tege Antal remek színészi váltásokkal, hitelesen alakítja a kedveskedő őrültet. Az alkoholista feleségét játszó Kara Tündével jó párost alkotnak. Maxi az ő lányukat, Pollyt csábítja el. Gubik Petra jól hozza a szerelmes, esetlen fruskát, akit az észérvek nem érdekelnek, csak a szíve választottja és bármit megtenne érte. Az irányítható lány később bandavezérként karakán jellemét is megcsillantja. Tigris Brown, a Katkó Ferenc által megformált rendőrfőkapitány jelenléte erős, de tehetetlen, a bűnözői szálak erősebbek nála. A rendőr és Maxi régi barátok, akik a háttérben falaznak egymásnak, ez egy erős áthallás a mai, sokszor korrupt világra. A cselekményt tovább bonyolítja, hogy Maxi másik(!) felesége épp Brown lánya, akit Köböl Lilla kelt életre. Lilla és Petra börtönben való találkozása kifejezetten erős jelenet. Maxi végül a saját kardjába dől, amikor lenézi Peachum erejét, aki sokkal furmányosabb, mint gondolná. Hiába a hatalom és a pénz, a tisztességtelen eszközök végül megbosszulják magukat, ahogy érzik Maxi vesztét a saját emberei is ellene fordulnak. Maxit a kedvenc ágyasa, a Kisfaludy Zsófia által megformált Kocsma Jenny többször is elárulja aprópénzért. A bordélyház hangulatát Nagy Erika, Komáromi Anett és Csatlós Viktória örömlányok autentikussá teszik, de Csomós Lajos és Vadász Gábor Smith rendőre, Koleszár Bazil Péter koldusa és Csipke Sándor lelkésze is magáért beszél. Kurt Weill dallamai hibátlanul szólalnak meg a Gulyás Levente által vezényelt zenekartól, az énekek is kiválóan szólnak, de közülük is kiemelkedik Gubik Petra, Kisfaludy Zsófia és Gulyás Attila hangja. A Rátkai Erzsébet Ferenczy Noémi- és Jászai-díjas jelmeztervező által megálmodott kosztümök egyszerre korhű és modern kompozíciója jól megfér egymás mellett. A kar pedig harmonikusan integrálódik az összképbe. Fejes Kitty koreográfiái kifejezőek, nem tolakodóan jelennek meg a színen, nem egyszer elementáris erővel hatnak. Jól illeszkednek az előadásba, épp annyira kihívóak egy-egy jelenetben, amennyire kell, az ízlésesség határán bőven belül maradva. Katkó többször használja a nézőteret is, akár erősen megvilágítva, mintha jelezné, mindez rólunk is szólhatna; az emberi jellem kicsinyessége a mai társadalomba is jelen van és ezzel önvizsgálatra sarkall. Olykor vicces, olykor groteszk, megható, meglepő, de mindezek aránya egészségesen és kiegyenlítetten vegyül. A befejezés meglepő fordulatot tartogat, ami egy fricska is egyben mindenki számára, magának az előadásnak is egyfajta önirónia. Ez a Koldusopera olyan, mint egy bájital, minden hozzávaló patikamérleggel mérve, majd összekutyulva, végül varázslatos színházi élményhez vezet. Intelligens rendezés, ebből is tanulhatsz, de még mennyit…
kulturpont | A gyerekdarabok könnyen kívül rekednek a színházi kritika kedvelt témáin, pedig a fővárosi Nemzeti Színházban bemutatott Egerek című színdarab érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele. Zenés, szórakoztató, okos művet állított színpadra Tóth Géza rendező, akinek munkája nyomán Urbán Gyula harminchat országban színpadra állított Minden egér szereti a sajtot című meséjének üzenete mára sem veszített aktualitásából.A Nemzeti Színház céljaival azonosulva a Jókai Színház – nem csupán e színdarab színpadra állítása kapcsán – kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés folyamatos javítását. Ennek szellemisége szövi át a színház munkáját és ennek jegyében született e darab. ► Tovább
Teátrumunkban hagyománya van annak, hogy minden bemutatónk előtt kulisszajárást szervezünk látássérült színházlátogatóink számára. Csütörtökön kora este a Koldusopera című elődás előtt próbáltuk az érintettek számára szavakkal kifejezni a láthatatlant. A csoport tagjai Komáromi Anett színművész vezetésével felléphettek a színpadra a díszletek közé, megérinthették a jelmezeket, kellékeket. És, hogy sokkal teljesebb színházi élményt kapjanak, Braille írással készült szereposztás és a darab rövid tartalma várja az előtérben felállított információs pultnál a látássérült látogatóinkat.
Egy csoport török és francia pedagógus és diák vendégeskedett a Jókai Színházban, akik egészen Isztambulból és Párizsból érkeztek hozzánk. Éppen csak erre jártak a BéKSZI szakiskola vendégeiként, és a színházunk készségesen ajánlotta fel a vendéglátást és a körbevezetést. Szerencsés véletlen, hogy épp abból a két városból érkeztek, ami az Orient Express útvonalának, a keleti és a nyugati kultúra összekapcsolásának a szimbóluma. Pedig nem is tudhatták, hogy gőzerővel folynak az előkészületei egy színházi giga shownak ígérkező ősbemutatónak, az Orient Expressnek. A mű az I. világháború kitörésének a 100. évfordulójának alkalmából jön létre. Még keveset lehet tudni róla, pedig már hónapok óta lázas háttérmunkák folynak Gödöllőn, Budapesten és Békéscsabán, a Jókai Színházban. Európa legjobb zenészeivel készül az új produkció: a Talamba ütőegyüttessel, a CimbaliBand zenekar fiatal fiaival és a három világcsúcsot döngető Fricska Táncegyüttessel, kiket Moussa Ahmed irányít. A Jókai Színházból Gubik Petra és Szomor György csatlakozott a teamhez, s ez arra engedne következtetni, hogy valami musical féle készül, de Fekete Péter rendező falát nézve ennél komolyabb tartalomra számíthatunk… Fekete Péter vagy fél éve a keleti és a nyugati kultúra érintkezési és ütközési pontjait kutatja az Orient Express című darabjához. Lefejezett újságírók, felrobbantott zimonyi híd, bombákkal felszerelt öngyilkos merénylők fénymásolt képei lógnak falán, csillogó szempárok, csadoros és mezítelen arcú nők között. A látogatás apropóján a török és francia vendégeink is alkotótársai lehettek egy kicsit a készülő produkciónak. Autentikus válaszokat adtak az igazgató által feltett váratlan kérdésekre Isztambulról, csadorról, cilinderről és egymás megismeréséről, elfogadásáról. Ez is egy szösszenet, egy lépés, egy tyúklépés ehhez az új darabhoz. Aztán megtekintették az éppen futó Koldusopera próbáit, körülnéztek a Jókai Színházban, fotókat készítettek és megtudták, hogy a kicsit róluk is szóló Orient Express bemutatója december 13‑án lesz Gödöllőn, Békéscsabán pedig május 8-án! Elárulták: nagyon szeretnék, ha esetleg Isztambulba és Párizsba is eljutna a produkció…
Október 6-án ünnepelte a Jókai Színház az önálló társulatának a 60. születésnapját a teátrum előtt, a közönséggel együtt. Ez alkalomból a megjelentek között már a helyszínen is számos ajándékot adott át a társulat nevében Fekete Péter igazgató, de 60 darab lufit is szélnek eresztettünk, rajtuk különböző ajándékkártyákkal. Kíváncsian várjuk és keressük a nyerteseinket, eddig négyen jelezték számunkra, hogy megtalálták a madár látta nyereménykártyát. Rögtön másnap érkezett egy hozzászólás a vendégkönyvünkbe: „Jó napot. Megtálaltam a nyereménykártyájukat. A határon túl lakom, Nagyvárad mellett, egy Biharszentjános nevű teljesen magyarlakta falucskában. Szép teljesítmény egy lufitól 60 kilométernyi távot megtenni. Sok sikert kívánok az előadásokhoz és még legálabb 60 évnyi fennállást” – állt a bejegyzésben. A hozzászólásra válaszoltunk, de még nem sikerült felvenni a kedves nyertesünkkel a kapcsolatot, ezúton is kérjük, hogy keressen fel minket valamelyik elérhetőségünkön, hiszen szeretnénk a nyereményét elküldeni vagy akár elvinni a részére. A Jókai Színház Facebook oldalán is kaptunk egy üzenetet: „Tisztelt Színház! Találtam egy nyereménykártyát 2014.10.07-én. Sajnos messze lakom Békéscsabától, ezért nem tudom átvenni a nyereményt. Azért írtam hogyan tudnánk megoldani. Magyarhomorogon lakom.” Az Attila nevű felhasználónak is válaszoltunk, de eddig sajnos nem jelentkezett. Jelentkezett viszont személyesen egy vésztői, Viktória nevű kislány, akinek az apukája Körösújfalu mellett, a Körös parton találta meg a kártyát. Viki összekötötte a kellemest a hasznossal: a Ládafia című táncos mesejátékunk megtekintése előtt átvette az apukája nyereményét a színház aulájában, de bónuszként egy kulisszajárást is kapott, felmehetett a színpadra, így hamarabb látta az előadás díszleteit és jelmezeit, mint az osztálytársai. Legutóbb pedig Szabó Andrea gimnazista jelentkezett, aki szintén Magyarhomorogon, az otthonuk kertjében találta meg az üzenetünket. Andi Sarkadra jár iskolába és két barátnőjével utazott Békéscsabára a nyereményéért. Úgy tűnik a léggömbök észak-kelet felé vették az irányt, hiszen az eddigi tapasztalatok ezt támasztják alá. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a lufikkal és a nyereményekkel kapcsolatos visszajelzéseket!
A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját. Hazánkban is sokféle rendezvény kapcsolódik a jeles naphoz. Teátrumunk kulisszajárásra várja a látássérült színházbarátokat csütörtökön 17.30-tól a Koldusopera című előadás előtt, ahogy tesszük ezt minden bemutatónkhoz kapcsolódva. A csoport tagjai Komáromi Anett színművésznő vezetésével felléphetnek a színpadra a díszletek közé, megérinthetik a jelmezeket, kellékeket. És, hogy sokkal teljesebb színházi élményt kapjanak a kulisszajárás során, Braille írással készült szereposztás és a darab rövid tartalma várja az előtérben felállított információs pultnál látássérült látogatóinkat.
Rendezői vizsgaelőadásaként állította színpadra Katkó Ferenc a Koldusopera című zenés játékot, mely a Kurt Weill – Bertolt Brecht szerzőpáros legismertebb és legnépszerűbb műve: egyszerre opera, musical és operett, valamint mindezek paródiája. A díszbemutatóra október 18-án kerül sor. A darab kapcsán beszélgettünk a rendezővel. Ez egy klasszikus darab, mi adja a mai aktualitását? A klasszikus mindig aktuális. A társadalmi rétegek működését mutatja be. Sokszor nem az a bűnöző, akiről gondolnád, a fehér-kesztyűs bűnözés sok szálat mozgat. Ezt a rendszert akartam Peachum koldushálózatán keresztül szemléltetni, vagy beállsz a sorba és visszaosztasz bizonyos százalékot, vagy munkanélküli leszel. Bicska Maxi bandájában szándékos, hogy négy idősebb és két fiatalabb színész játssza a bandatagokat. Az idősebbek már kevésbé vállalják a konfliktusokat, nem úgy a fiatalok. Bőven vannak áthallások a mai világra az egész darabban. Ez a darab a vizsgarendezése a Kijevi Színművészeti Egyetem rendező szakán. Mivel teszi le a névjegyét, milyen rendező Katkó Ferenc? Ami kialakulhat védjegyemnek, az a sok zene és a sok mozgás. Nagyon szeretem a képeket és a hangulatokat a színpadon. A tömegnek az erejét, ahogy hatni tud az emberekre, ezeket próbálom belecsempészni mindenbe. Rendkívül fontos számomra a ritmus, de nem csak a zenei, hanem a beszéd ritmusa. A sok zene akkor tud megélni, ha van például egy hatásos csend és ez fordítva is igaz. A Koldusopera kapcsán mire a legbüszkébb? Arra, hogy elkészült! Nekem iszonyatosan nagy élmény volt és dupla stressz, mert én is játszom a darabban, Tigris Brown szerepét. Nehéz volt elengedni a rendezést és a szerepemre koncentrálni. Ragány Misa
Lorca Bernarda Alba háza című művének januári színpadra állításával a drámairodalom egyik gyöngyszemét mutatja be teátrumunk Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal. Az előadás koreográfusa Bajnay Beáta táncos, rendező- koreográfus lesz, aki több mint tizenöt éve foglalkozik flamenco-tánccal, elkötelezett hazai művelője és közvetítője a műfajnak. Kísérletező típus, szívesen keveri a régit az újjal. Éppen a flamenco hazájába készült, amikor elutazása előtt beszélgettünk. Évekkel ezelőtt a budapesti MU Színházban a Bernarda! flamenco táncszínházi előadásban táncolta Angustias szerepét. Békéscsabán a darab koreográfusa lesz. Miben lesz ez a produkció más? Az az előadás Vámos Veronika rendező-koreográfus akkori (amatőr) növendékeiből alapított táncegyüttes munkája volt, táncszínházi kísérlet,amelyben táncosként működtem közre. Azóta eltelt közel tizenöt év, és nem telt tétlenül. Rengeteget fejlődtem szakmailag, technikailag, mint táncos és mint kreatív alkotó, előadóművész. Fokozatosan találtam rá az egyéni stílusomra, emellett saját együttest alapítottam Aldebaran Kompánia néven. Vannak saját előadásaim, amelyeket én magam koreografálok, az egyiket én is rendeztem (Fabula Rasa, Tükör rezgés). Zenekari felállásban is közreműködöm mint táncos, a Sobre Fuego flamenco formációban. A flamenco mint zene és mint műfaj meglehetősen bonyolult táncszínházi forma. Ebből az összetett műfajból építkezve, hogyan alakította ki a saját stílusát? 2001 óta tanítok az ország különböző pontjain: Székesfehérvárott, Veszprémben, Pécsett, és Dunaföldváron is. Budapesten tartom a rendszeres, évközbeni óráimat, jelenleg az Oktogon Tánciskolában. Tíz éve végeztem a TOSZ modern- és kortárs csoportvezetői tanfolyamán, ahol a balett mellett tanultam art jazz- és cunningham-technikát is. Már ezek a műfajok is elindítottak bennem változásokat, de alapvetően az önismeretem segített a saját stílus megteremtésében. Minden nehézséggel közelebb kerültem önmagamhoz, minden veszteség csiszolt rajtam, és faragott a táncomon is. A flamenco táncos olyan, mint a jó bor, idővel nemesedik. Valóban összetett, bonyolult műfaj a flamenco, de éppen ezért szeretem. Azt szoktam mondani: bennem egy dobos lelke táncol. A flamenco Andalúziából indult, ahol Ön minden évben eltölt egy hónapot. Most is éppen Madridba készülök, tanulmányútra. Szeretném tovább fejleszteni a tánctudásomat, és az egész éves tanításban lemerült akkumulátoromat feltölteni. Friss, ropogós lépésekkel, kombinációkkal gazdagodom az Amor de Dios-ban. A neves tanárokkal eltöltött táncóráknak köszönhetően megújulva, a flamenco élményétől újjászületve térek haza, és remélhetőleg kamatoztatom majd tudásomat, energiáimat a békéscsabai előadásban is. Fotó: Molnár Mexi Beatrix Azóta Beáta haza érkezett a tanulmányútról és hatalmas lendülette elkezdődtek a Bernarda Alba háza című bemutatónkhoz a flamenco gyakorló táncórák, mondhatni, flamenco lázban ég a színház.
Világhírű musicalek legszebb és legismertebb dalaiból csendültek fel részletek szombaton este teátrumunkban, a Land Of Music zenés estek programsorozat kapcsán, professzionális koreográfiák kíséretében. A műfaj leghíresebb melódiáit, meghitt pillanatokat, pörgős táncbetéteket kapott, aki megnézte a LOM sorozat első estjét. A kétfelvonásos előadásban többek között a Romeó és Júlia, az Aida, a Vámpírok bálja, a West Side Story, a Három testőr, a Jekyll és Hyde, valamint az Apácák részletei csendültek fel. A sort a Mamma mia musical betétdalai zárták, amit a közönség ütemes tapsa kísért végig. A dalokat Presits Tamás, Simon Boglárka, Liszi Melinda, Gábor Anita, Tatár Bianka, Köböl Lilla szh., Nagy Róbert, Balázs Csongor és Biró Gyula szólaltatta meg. De megérdemelten szólt a vastaps a tánckarnak is, ők: Ferencz Dorottya, Litauszki Enikő, Zelenyánszky Bianka, Terhes Edina, Harcsa Boglárka szh., Mlinár Péter, Balog Richárd, Drahota Albert szh., Janis Zoltán szh., Korom Gábor szh. és Mlinár Zsuzsi. A sorozat következő estjére november 4-én kerül sor, amikor sanzonokkal várják az érdeklődőket.
A darab a bőrszínek másságáról, az egymás elfogadásáról szól. A Nemzeti színpadán a Jókai Színház fiatal művésze, Vadász Gábor játékának tapsolhat a közönség. Társulatunk nevében szívből gratulálok, és köszönöm, hogy kitartó munkájával, példamutató akaratával – és küzdeni tudásával – méltón képviseli színházunkat, városunkat, megyénket, az ország első számú színházában. A másnapi, második előadást, Gábor Anita főszereplésével játsszák. Fogadja ő is jó szívvel küldött gratulációnkat! A darab díszletét és jelmezeit a Jókai Színház kiváló háttértárai készítették, jó szakmai hírnevünket öregbítendő. Köszönjük munkájukat! Virág helyett, őszinte megbecsüléssel, Fekete Péter, igazgató
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Szép Bence – Tóth Gábor – Lénárt László: Furfangos mese (Békéscsabai Jókai Színház)
4 0
Herczeg Ferenc: A kék róka (Békéscsabai Jókai Színház)
4 1
Fatia Negra - Békéscsabai Jókai Színház
24 0
2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház
0 0
