Premier és díszbemutató a Jókai Színházban
Terrence McNally és David Yazbek Alul semmi című Broadway-musicaljét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház pénteken, május 17-én. Ez lesz a 2018-19-es évad utolsó premierje, másnap, szombaton pedig az idei utolsó díszbemutató. Az Alul semmi alapját az ugyanilyen címen futó nagysikerű film adta. A humorral is bőven átszőtt darab komoly problémákat feszeget, hiszen bemutatja a kisemberek kiszolgáltatottságát, a munkahely elvesztéséből adódó gondokat, a férfi és női szerepek megváltozásából kialakult helyzeteket. A zenés darab számos pikáns jelenetet is tartogat a nézők számára. Az önfeledt szórakozásra garancia a nívós szereplőgárda. A főbb szerepeket Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Kovács Áron, Gulyás Attila, Szabó Lajos, Gerner Csaba játssza, többek között Csonka Dóra, Liszi Melinda, Nagy Erika és Földesi Ágnes Villő lép fel az előadásban, de részt vesz szinte a színház teljes társulata, tánckara és a Gulyás Levente által vezetett zenekar is. A koreográfia Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész munkája, a rendező Tege Antal. A díszbemutató mindig kiemelkedő esemény a színház életében, így lesz ez most is. Előadás után közös ünneplésre invitálja Seregi Zoltán igazgató a vendégeket. Horváth Szabolcs műsorvezető az est folyamán megszólaltatja az alkotókat és a főszereplőket, a műsorban fellép Kovács Áron, Gerner Csaba és Liszi Melinda, a jó zenéről Vozár M. Krisztián gondoskodik. A díszbemutató házigazdája a Linamar Hungary Zrt. lesz. Az állófogadás ételsora is szorosan kapcsolódik a darabhoz és a hamisítatlan amerikai-angol ízvilággal ismerteti meg a vendégeket. Az asztalon nemcsak angol hátszín és BBQ-borda, hanem amerikai káposztasaláta, Brownie és angol szilvatorta is várja a meghívottakat. Az ételsor a BSZC (Békéscsabai Szakképzési Centrum) munkáját dicséri. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Zene és irodalom találkozása
Az Alkotó-Társak nevű irodalmi est következő vendégei Kiss László és Bérczesi Róbert, akik közös könyvüket mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban május 20-án, hétfőn 18 órától. A Hiperkarma együttes frontembere, Bérczesi Róbert 2018 őszén fogott közös vállalkozásba Kiss Lászlóval, hogy megírják a tehetséges zenész fordulatokkal teli, sodró lendületű életét. A négykezes mű, melynek címe Én meg az Ének egyfajta vallomás családról, művészetről, drogokról és arról, hogy miért is vagyunk mindannyian egyedül a világon. Az este nem egy hagyományos könyvbemutatót ígér, sokkal inkább az irodalom és a zene különleges egymásra találásáról szól. A rendezvényre a belépés ingyenes.
Koncerttel emlékeztek az autizmus világnapjára
A kék fénnyel megvilágított Békéscsabai Jókai Színház épülete előtt gitárkoncerten vehetett részt a nagyszámú közönség május 11-én, szombaton 20.30 órától. 2007-ben jelölte ki az ENSZ április 2-át az autizmus világnapjának, ehhez kapcsolódva adott több mint 80 gitáros koncertet a teátrum épülete előtt népszerű, közismert slágerekből. A rendezvény, melyet Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere nyitott meg, fő céljának tartja az autizmus társadalmi megismertetését, az érintett személyek széles körű elfogadását.Békéscsabán már 9 éve szervezi az Aut-Pont Alapítvány a programot, mely évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a helyi lakosság körében. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Összeállt a Gyulai Várszínház 56. évadának programsorozata
Dr. Görgényi Ernő polgármester és dr. Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója tartottak ma közösen sajtótájékoztatót a Várszínház 56.évadának és a 2019-es összművészeti fesztiváljának programsorozata kapcsán. 2019. június 26-tól augusztus 13-ig csaknem minden nap színes programokkal várja nézőit a Gyulai Várszínház, a már megszokott módon, több helyszínen is: a gyulai vár udvarán, a Tószínpadon, a felújított Kamaraszínházban, valamint a város több pontján láthatnak előadásokat.Idén öt új bemutatót láthatunk Gyulán: Psyché; Vízkereszt, de amúgy mindegy; Vidám Shakespeare; Karády zárkája; Az öreg halász és a tenger. A Várszínház igazgatója és csapata a tavalyi évben elkezdett új kezdeményezéseit is folytatja. Az elmúlt évtizedek nemzeti klasszikusai közül idén Weöres Sándor életműve lesz a középpontban a Weöres Sándor Napok programsorozattal. Az Erdélyi Hét színházi fesztivál keretében minden nap más-más erdélyi magyar színház előadását tekinthetik meg. Ismét lesz nemzetközi Shakespeare Fesztivál, immár tizenötödik alkalommal, július 8. és 14. között.Az összművészeti programsorozat a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít minőségi nyári művészeti élményeket, tartalmas és felemelő szórakozási lehetőségeket, új szlogenjének megfelelően: Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít. A műfaji paletta rendkívüli sokszínűsége is ezt mutatja: a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház, különféle műfajai mellett az opera, a musical, a kortárs táncjáték, a bábszínház, a jazz, a blues, a népzene, a világzene legjobb előadásaival, színvonalas komolyzenei és irodalmi programokkal várja a látogatókat az országból és a határon túlról. Ahogy az eddigi években, a legnevesebb hazai művészek mellett világsztárok is fellépnek a nyár folyamán.Dr. Görgényi Ernő polgármester tudósítóknak elmondta, örömmel látja, hogy a Gyulai Várszínház értékeit továbbviszi ez az évad és megjelennek azok a koncepcionális elemek is, amelyek dr. Elek Tibor igazgató korszakához kapcsolódnak. „Amit nagyon fontosnak tartok, hogy idén is egy jeles magyar szerző kerül a fókuszpontba, ezúttal Weöres Sándor, akinek napokon keresztül foglalkoznak a munkásságával, több szempontból is megközelítve azt”-fogalmazott. Kiemelte még, hogy külön erénye a Várszínháznak, hogy a fiatalokat is sikerült megszólítania, hiszen már az elmúlt években is azt lehetett tapasztalni, hogy sok fiatal látogatta az előadásokat, a kamaratermi időszakban is és erre az idei évben is lesz lehetőségük.Az idei Shakespeare Fesztivál a Vidám Shakespeare alcímmel rendezik meg, ugyanis a fesztivál egy hete alatt a közönség hazai és külföldi Shakespeare vígjátékokkal, komédiákkal találkozhat.
Talányvarieté
Színészpróbáló jutalomjáték zajlik a Jókai Színház művészbüféből raktárrá, majd szobaszínházzá alakított intim terében. Egy szóként írják a helyiség nevét Intimtér. Névadója az intim játék rendezője, Tege Antal; az intimjátszók Czitor Attila és Földesi Ágnes Villő. Thomas, a darabbéli fiatal, pályakezdő rendező-drámaíró igazi nőt keres tervezett előadása főszerepére. Végére érne éppen egy ismét hiábavaló válogatási napnak, ám felcsapódik az ajtó, s bepottyan rajta csapzottan, kék esőkabátban AZ IGAZI. Zárás után, előzetes bejelentkezés nélkül, de kidobhatatlanul. Muszáj próbára tenni, még ha csak a forgatókönyv első három oldalának erejéig is, ő azonban a titkos, teljes példánnyal a kezében libben a perzsaszőnyeg és egy kanapé alkotta színpadra. Első megszólalásra butuskának tetszik, aztán megcsillant némi mitológiai, szentírásbeli tájékozottságot is, végül pedig intellektusban jócskán fölébe kerekedik reménybeli rendezőjének; igaz, ekkor már rég nem casting túlórában utaznak, hanem a testi egybefonódást megelőző, gigászi szellemi párbajukat vívják. A férfi, kezdetben igyekszik eltartani magától a szövegkönyvkönyv témáját: ő nem a szerző – mondja –, csak a változatíró, az osztrák Leopold von Sacher-Masoch klasszikus erotikus regényének színpadra alkalmazója, semmiképpen sem azonos tehát a regényhőssel, akinek naponta visszatérő édes álma az a kamaszkori megaláztatás, amikor nénikéje nyírfavesszőt hasított, s két cselédje segédletével sírásig ütötte, majd lábat csókolva kellett megköszönnie a nénike nercbundájára tett megjegyzése miatti büntetést. Nem áll gyanú fölött a nő sem: őt a nyaklánc helyett viselt nyakörve teszi furcsává. Emlék a prosti korszakából – veti oda, de letagadja menten, hogy ilyesféle élete lett volna valaha. A darab magyarországi ősbemutatóját – Marton László rendezésében – a Pesti Színházban tartották, 2012 novemberében. Azóta tudjuk, mestermű a szöveg, s nemkülönben az Várady Szabolcs fordítása is. A nyelvi architektúra kiadja a történet feszültséghajlatait, megóvva a rendezőt a félreértés vétkétől, vagy a képzelete önös burjánzásától. Tege Antal személyiséggeometriai ábrát készített: felrajzolt negyvennél valamennyivel több karaktert, jelezve, hogy az egyik típusból a másikba való átlépés folyamatában is keletkezhet egy-egy ideiglenes karakterképződmény. Nehéz tetten érni például Tamást (Thomas), mikor-hányszor tolódik háttérbe fejében az ideális hősnőjét kereső rendező, s zuhan szerelembe a férfi. Olyan ez a mi Tamásunk, mint Madách Ádámja, azzal a nem csekély különbséggel, hogy az ő Évája – Vandája – kettős lényegű: a vénuszi lelkében kvártélyban él Lucifer. 14 Színben, történelemként kifejtett (explicit) sorsváltozatok Madáchnál; David Ives művében kifejtetlen (implicit) érzékvihar: két emberbe sűrített össz-embertalány: ott az extenzív, itt az intenzív totalitás. Czitor és Földesi a jelenbéli lényegük eredőjét, a fogantatásuk és a nevelkedésük titkait igyekeznek partnerükben felfedezni, s közben a magukéit homályban tartani. Földesi Vandája apró, felajzóan várakoztató gesztusokkal forgatja ki a férfit a munkaadói szerepéből: éber, figyelmes, résen van, fortélyos, ami közben látszatra óvatlan, bámész, engedékeny, hiszékeny. Hiába ragaszkodna a rendező az eredeti feladathoz, az első három oldal eljátszásához; a hatalmas sporttáskájából előkerülnek a teljes példány fordulathozó kellékei, sőt maga a ronggyá olvasott regényeredeti is. Előkerül mindenekelőtt Vanda fehér kosztümje, Kiss Katajelmeztervező remeke. A modern romantikával szabott-varrott, csipkézett, ejtett-domborított, deréktól hátul-cipzáras darab arisztokratikusan incselkedő. Régiessége a XIX. századi cselekménysíkra utal, s külön öröm látni, ahogyan a fiatal színésznő viseli: hol illedelmes benne, hol frivol, hol a holmi nyűgét játssza el, ha éppen vetkőzni akar, vagy átbújni abba a VIP-strichelő öltözékbe, amelyből inkább a luciferi énje villog elő. A darabbéli darabban megidézett évszázad fölveti – a szereplők szavaiban is – a freudista dramaturgia vádját: mintha viszonos pszichoanalízisben leledzenének az egymásnak feszülők? Ugyan! A nem a túlolvasottságáról híres Sigmund Freudot Karl Jung figyelmeztette többször, hogy a freudizmus – elsőként lejegyzett formájában – antik lelemény, íratlan voltában pedig egyidős az emberrel. Az óvatos duhajként adagolt belemenősségnek a Vénusz nercben által megidézett formája – a békéscsabai körülményekre hasonlítóan –, pedig inkább a klasszicizmus hamuja alatt felparázsló alternatív romantika. Műkedvelő arisztokrata hölgyek (egy-egy főúr vagy hivatásos színész bevonásával) tartottak zártkörű előadásokat a francia kastélyszínházakban és azok intim melléktereiben, kizárólag a királynak, illetve az őket közvetlenül kiszolgáló aljanépnek, éppen úgy téve ki próbának magukat, mint Vanda és Tamás. Az úrnő megkísérli férfiként átélni azt a testi-lelki fájdalmat, amit az oktalan veréssel a szolgájára mér, de itt nem áll meg: úrnőt játszat a feminin férfival, s abban leli kéjét, hogy vele gyötörteti magát. Az erőfölény és az erőnek alávetettség – a szadizmus, a mazochizmus vagy a szado-mazochizmus – gyönyöre. A szerep-cserevariációk köre bezárul. Thomas/Tamás már-már karnyújtásnyira érzi a szereppel azonos lényegű jelentkezőt, tehát a személyes vágyakozásainak mindenben megfelelő nőt, amikor az, Aphroditénak kiáltva ki magát, dühödten elrohan. Úgy éri a bizarr coming out, mint Ádámot Éva terhessége. Ül a színpad szélén magába roskadva, oly mozdulatlanul, hogy hihetnénk: akkor szenderedett el, ami után a mindjárt indulok mondatával felhívta a menyasszonyát: a casting álom volt csupán. Hihetnénk, de nem hisszük. Inkább együtt Tamással azt, hogy az ajtó mindjárt résre nyílik, s a résen át Vanda, Vandaként visszatér. Impulzív előadás. a rendező a színészei által sugárzott, szösszenetnyi, leheletfinom, észrevétlen impulzusok révén, a nézők képzeletébe szervezi ki a pornográfiát. A két színész egyetlen hamis hang vagy defektes gesztus nélkül játssza végig a partitúrát, úgy hogy közben megajándékoznak a szövegen-instrukción felüli csodával, a színészetük és a személyiségük varázsával. Múlhatatlan nyomot hagyó színházi este. Balogh Tibor szerző / szerkesztő Fotó: A-TEAM/Nyári Attila
Kakukktojások, de nem chippendale-fiúk!
Nagyon különleges bemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház, Terrence McNally – David Yazbek: Alul semmi című Broadway-musicaljét Tege Antal rendezi. Az előadásban szinte az egész társulat játszik, hat főszereplővel beszélgettem. (Niedzielsky Katalin interjúja) A mérce magas, az 1997-es film és a 2001-es musical egyaránt nagy sikert aratott világszerte. Ki választotta a darabot, miről szól a történet, és miben különbözik majd a békéscsabai előadás az előzőktől, illetve mi lesz az itteni produkció specialitása, üzenete? Tege Antal rendező: A választás az enyém volt, és igazgató úr rögtön igent mondott. A story azonos a filmben és a musicalben: az egykori iparvárosban bezár a gyár, a férfiak munka nélkül maradnak, a nők dolgoznak, átveszik a hatalmat. Ha az embernek nincs pénze, összemegy a lelke, és nem csak a lelke, nem működik a szex, nem képes az ember a családfenntartó szerepre. Más kérdés, hogy mennyiben hibás ő maga, mennyiben a társadalom. A férfiak azt találják ki, hogy levetkőznek, amiért valaki fizetni fog, és így majd pénzhez jutnak. A műsorhoz minimum hat ember kell, a kiszolgáltatott helyzethez szerelmi szálak, szakítás, kibékülés kötődik, emberi sorsokat mutatunk meg rengeteg humorral és nagyszerű zenével. Hogy miben lesz más a miénk, mint a többi előadás volt, azt pontosan nem tudom megmondani. De hiszek abban, hogy lehet úgy musicalt csinálni, hogy az egész történetnek valós, hús-vér alapjai vannak, és nincs „lekönnyítve” a probléma. Bízom benne, hogy ebben lehetünk másak. A csabai előadásra jellemző, hogy kiváló kollégákkal dolgozom, most csak hatot hoztam magammal a beszélgetésre. Mind a hatan külön egyéniségek, és egy ilyen darabnál, amikor sok férfi színész van együtt, hajlamosak arra, hogy a karakterek egybemosódjanak, én meg nagyon szeretném ezt a hat karaktert, figurát külön tartani, külön álló egyéniségként működtetni a színpadon. Az olvasópróbán úgy fogalmaztál, hogy az amerikai musicalban „kicsit lekönnyítették a történetet”. Az emberek elveszítik a munkahelyüket, és a túlélésért küzdenek, olyasmire kényszerülnek, amit addig soha nem csináltak. Ez azért elég komoly dolog, megrázó alaphelyzet. Arra gondoltam, hogy az angol filmhez képest az amerikai verzióban van némi „könnyítés”. A szövegen nem változtatunk, nem húzunk, inkább azokat a részeket, amelyek könnyedebbnek tűnhetnek, megpróbáljuk érvényesen elmondani. Lehetne nagyon viccesre is csinálni. Szerintem a filmnek is van egy keserédes, fanyar humora, pont ebben a hintában szeretném tartani a nézőt. Vannak benne gyönyörű dalok, tipikus musicalszámok, közben pedig mellbe vágjuk a nézőt, hogy akár vele is történhet ilyesmi. S vajon ő mindent elmond a feleségének, férjének otthon? Meddig tud elmenni a gyereke láttatási jogáért egy férfi? Mennyi mindent tud megtenni, meddig kell elmennie ahhoz, hogy azt mondja: azzal keresem a pénzt, hogy eladom a testemet? Szimbolikus értékű a meztelenség, a levetkőzés. Az ember el tud odáig jutni, hogy már nincsen semmi, amit takargatnia kellene, és ez egy képletes dolog, mert a lelki takargatásunkat is megpróbáljuk levetkőzni. A színészeket a szerepükhöz való viszonyukról, a figurák felépítéséről és arról kérdeztem, mit nyújt nekik a szerep, illetve mit adnak ők játékukkal a közönségnek. Gerner Csaba – Noah T. Simmons: Én a testemet adom. A karakter, amit játszom, több szempontból különbözik a többitől. Noah nem a vasgyárban dolgozott, nem tartozik közéjük, és ezt talán a szerző akarattal egy fekete, afroamerikai férfinak írta. A McDonald’s-ban dolgozott, és kirúgták. Nem a barátjuk, nem ismerik egymást, nincs kapcsolatuk, a színpadon alakul ki, most kezd körvonalazódni köztük valamilyen viszony. Kicsit kakukktojás a fickó, más színe van, mint a többieknek, van egy nagyon-nagyon jó száma, ami könnyűnek hallatszik, de nehéz dal, jó a stílusa, funkys. A kilátástalanság, ami jellemzi a szereplőket, ráhúzható bármelyik országra, itt szerintem az a fontos, hogy itt a férfiak vannak félre téve, nekik nincs munkájuk, az asszonyok dolgoznak, ez egy fordított helyzet. Nekem nagyon fontos, hogy olyan emberekkel vagyok a színpadon, akiket nagyon szeretek, akik a legjobb barátaim, jók a zenék, és én ilyenkor már lubickolok. Szabó Lajos – Ethan Girard: Ethan gyári munkás, ő sincs közeli kapcsolatban a melós srácokkal, inkább csak felszínes a viszonyuk, nem ismerik annyira ezt a srácot a többiek. Pörgős fiatal, akinek az a mániája, hogy a falra felszaladjon, mint az Ének az esőben című filmmusicalben Donald O’Connor. Ezzel próbálja becastingolni magát ebbe a táncoscsapatba. Nagyon szerethető figura, a színésznek abszolút ajándék a szerep. Van egy kis meleg vonal a fiúban, ami külön kihívás, ahogy a musical műfaja is. Kovács Áron – Harold Nichols: Én egy régóta házasságban élő ember vagyok, aki folyamatosan hazudik a feleségének. De inkább beszélnék a szerepről, ahol ugyanez a helyzet. Én vagyok a többiek főnöke, akit ugyanúgy kirúgnak, és azt hazudja otthon, hogy munkába megy. Minden nap felkel, összecsomagolja a kis táskáját, és megy el otthonról. A nők miatt kényszerülünk hazugságra, ezt próbálom majd kidomborítani a darabban. Nekem ez nagy ajándék, én nem tanultam a színészmesterséget, én énekes vagyok, itt egy kakukktojás, belecsöppentem, de rendkívül élvezem. Nagy tanulás ez nekem, és hálás vagyok mindenkinek, aki a hülyeségeimet nyesegeti, vagy itt-ott lökdös egy kicsit. Nagyon tetszik a rendezői koncepció, hogy a dráma legyen dráma. Sokkal egyszerűbb lenne ripacsként minden poént lelőni, de épp a tanulás miatt érzem jól magam. Számomra a darab a bajtársiasságról szól, ami fontosabb a barátságnál is, és ez kiveszett a mai világból. Közös bajuk van a férfiaknak, és össze kell fogni. Nem vagyunk barátok, de meghalnánk egymásért. Ez meg is történik, a színpadon mindenki kicsit meghal és újjászületik. Csomós Lajos – Jerry Lukowski: Én minden egyes előadásnál kakukktojásnak érzem magam, mert nekem olyan, mintha mindig újrakezdeném tanulni ezt a szakmát. Minden darab más, máshonnan kell megszólalni, szívből, agyból, nemiségből, és olyan, mint ha kezdő színész lennék, mindegyik egy tanulási folyamat. Jerry a mozgatórugója az egésznek, az ő agyából pattan ki minden, ő van a legnagyobb bajban, elvált, a gyerektartást fizetni kell. Imádja a gyerekét, nem akarja elveszíteni. Azzal a kérdéssel is meg kell küzdenie, hogy most a barátját meg tudja-e tartani, vagy ő inkább megy a feleségéhez. Egyébként egy tökvéletlen adja az ötletet: egy sztriptíztáncos jön Buffalóba, így kezdődik az előadás. Innen az ötlet, hogy ezt nekünk is meg kéne csinálni. Persze mi hús-vér férfiak vagyunk, nem ilyen kigyúrt selyemfiúk. Valószínű a lányok jobban fogják ezt élvezni, mint az ilyen mű figurákat. Katkó Ferenc – Dave Bukatinsky: Ebben a hatosban van egy valós barátság, az pedig a mi kettőnk barátsága Jerryvel, tehát a mi kettőnk vetkőzése talán más, mint a többi fiúé. Mindent tudunk egymásról, elhangzik, hogy Jerry miatt vettem el Georgie-t feleségül. Ez egy hosszú évekre visszanyúló barátság, ezért Dave-nek nagyobb lelki válságot okoz, hogy a pénz érdekében a barátjának vagy pedig a feleségének feleljen meg. Talán Dave az egyetlen a hatosból, aki a felesége miatt elmegy dolgozni, beáll biztonsági őrnek a plázába, mert megígérte az asszonynak. De a barátság is kötelezi, és csak odaáll a többi sráchoz. A másik, ami fontos: hogy vetkőzünk, az egy dolog, de mi nem chippendale-ek vagyunk, és iszonyatosan szemérmes emberek, nagyon nehéz lelkileg is eljutni oda, és pont a drámaiságból – nagyon bízom benne – fog megszületni a vetkőzésnek is a humora. Ezek a srácok eljutnak odáig, hogy azt mondják: ha megbeszéltük, akkor csináljuk! S ez már a bajtársiasság. Gulyás Attila – Malcolm Macgregor: Szeretem ezt a darabot, nagyon jó, hogy nemcsak szociális kérdéseket vet fel, hanem itt van nagyon kemény morális és pszichológiai kérdés is. S itt jövök én, mint kakukktojás, az én szerepem egy meleg szerep, és ebben mutatkozik meg ez a morális kérdés, hogy az ember hogyan tud beilleszkedni egyáltalán egy ilyen helyzetbe. Ha rend szerint megy minden, akkor is nehéz beilleszkedni, ha nem, akkor meg főleg! Ha nem megy normálisan a dolog, és ha van még az embernek egy lelki bibije, na akkor hogyan leszünk bajtársak, hogyan tudjuk elfogadni egymást? Hogyan tudunk kapcsolatot teremteni, társat találni? Nagyon izgalmas szerep ez számomra. Eleve úgy kezdődik, hogy Malcolm öngyilkos akar lenni… A színészek nyilatkozatához Tege Antal rendező még hozzátette: – Hallottuk, hogy itt mindenki kakukktojás valamiért, a fekete ember, a meleg férfi, a házas, az elvált ember. Felcserélődtek a szerepek ebben a darabban, ahogyan a világban is, fejetetejére állt világ, a nő tartja el a családot. Ez a darab reményeink szerint a hölgyeknek is figyelemfelhívás, nem csak a férfiaknak! Ilyen végszó után már csak annyit érdemes megemlíteni, hogy premier május 17-én, díszbemutató 18-án. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Egy korty derű – a karrierhez, a családhoz, a túléléshez…
Az Egyensúly AE Egyesület és a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft a „ Munka, Család, Egyensúly” című EFOP 1.2.9-17-2017-00053 azonosítószámú projekt keretében ingyenes programot tart a Békéscsabai Jókai Színház vigadójában 2019. május 13-án, hétfőn 17 órától. A program célja: a nők esélyegyenlőségének javítása, a család és a munka összeegyeztetésének segítése. A program vendége: V. Kulcsár Ildikó író, újságíró, a Nők Lapja munkatársa.
Ragyogjon kékben a színház!
Nagy közös gitározással és kivilágítással emlékeznek az autizmus világnapjára a kék fényben úszó Békéscsabai Jókai Színház épülete előtt május 11-én, szombaton 20.30 órától. 2007-ben az ENSZ határozatban jelölte ki április 2-át az autizmus világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, ami tízmilliókat érint a Föld lakosságából, és hogy minél szélesebb körben ismerjék meg és fogadják el a különböző társadalmak az autizmus tünetegyüttesét. A világnaphoz kapcsolódva a békéscsabai teátrum május 11-én este kék fénnyel lesz megvilágítva, és előterében mintegy 80-90 gitáros játszik majd el 19 közismert dalt a közönségnek.
Bérletet újítottak, jegyet nyertek
Bár május 24-ig még megújíthatják régi bérleteiket a Békéscsabai Jókai Színház látogatói a 2019-2020-as évadra, mégis érdemes volt igyekezni és bekerülni az első száz vásárló közé. Nyereménysorsolást tartottunk, és a szerencsések jegyet kaptak a Csabai Nyár színházi előadásaira. A színházvezetés igyekszik megjutalmazni hűséges bérleteseit, hiszen nemcsak színvonalas, változatos előadásokkal készül a következő évadra, hanem az első száz bérletmegújító nyereménysorsoláson vehetett részt, ahol 5×2 db ajándékjegyet sorsoltak a Csabai Nyár szabadon választható előadásaira. Az ajándékjegyeket nyerték: Szabó Gyuláné, Békéscsaba Dr.Taybaniné dr.Kesztyűs Edit, Sarkad Pataki Imréné, Békéscsaba Szabóné Ambrus Erzsébet, Békéscsaba Zsótér Mihályné, Mezőhegyes Gratulálunk a nyerteseknek és jó szórakozást kívánunk a választott előadáshoz!
Tizenöt bemutatóra készül az új évadban a Békéscsabai Jókai Színház
A felnőtt bérlet keretében hat – négy nagyszínpadi és két kamaraszínházi – az ifjúsági bérletben pedig négy bemutatóra készül a 2019/2020-as évadban a Békéscsabai Jókai Színház, amely bérleten kívül öt új stúdiószínházi produkcióval is várja a közönséget. Seregi Zoltán igazgató a jövő szezont ismertető keddi békéscsabai sajtótájékoztatón elmondta, a repertoárt úgy állították össze, hogy továbbra is megfeleljenek a színház ars poeticájának, vagyis mindenki számára élvezhető, de azért közérthető, ugyanakkor a minőségi szórakozatás igényeinek is megfelelő darabokat mutassanak be. A teátrum változatlan társulattal tervezte a következő évadot. A felnőtteknek szóló nagyszínpadi bemutatók sorát Molnár Ferenc Liliom című darabja nyitja Köllő Miklós rendezésében, majd Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről című zenés vígjátéka következik az 1960-as évek slágereivel, Halasi Imre színrevitelében. Csiszár Imre rendezi Krúdy Gyulától A vörös postakocsit, utolsó nagyszínpadi premierként pedig Koltay Gergely, Szűts István és a Kormorán együttes produkcióját, A Megfeszített című rockoperát mutatják be Koltay Gábor rendezésében. A színház mellett működő kamaraszínházban láthatja a közönség az új évadban Vass Albert Tizenhárom almafa című regényének színpadi változatát. Az ősbemutatót Kiss József rendezi. Szintén kamaraszínházi bemutató lesz Heltai Jenő Tündérlaki lányok című vígjátéka Tege Antal rendezésében. A békéscsabai színház folytatja ifjúsági-, mese- és diákbérlet-programját is. Az új évadban először Udo Herbster és Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés mesejátékát, majd Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri Csillagok című történelmi musicaljét, valamint Szabó Attila és Lovas Gábor Holló Jankó című mese-tánc-játékát nézhetik meg a fiatalok. Az utóbbit ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes vezetője rendezi. Az ifjúsági évadot a Rigócsőr királyfiból készült mesemusicallel zárják. Seregi Zoltán szólt arról is, hogy folytatják a tavaly megkezdett gyakorlatot, vagyis ismét lesz több stúdiószínházi bemutató is. Például a színház művésze, Tarsoly Krisztina fogja rendezni A két összeillő ember című zenés játékot, amely Domján Edit és Szécsi Pál szerelméről szól. Bemutatják Muray Schisgal Szerelem Ó! című "végjátékát" is Katkó Ferenc rendezésében. A színház költségvetéséről a részletek nélkül azt emelte ki, hogy nagyjából az ideinek megfelelő összegből gazdálkodhat a társulat. A bérletek és a jegyárak nem változnak, spórolni legfeljebb az épület fenntartásán próbálnak, bár az alapos felújításra szorul. Az igazgató bízik abban, hogy a fenntartó, illetve a szaktárca később biztosítani fogja a rekonstrukcióhoz szükséges forrásokat. A TAO-források megszűnésével kapcsolatban az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a tavalyi TAO-összeg kompenzálásáról az első döntés már megszületett, írásbeli értesítést kaptak arról, hogy a kieső összeg kiutalásának harmadáról már döntött a szaktárca.
Zenés emlékezés egy legendás szerelemre
Csikós Attila Két összeillő ember című zenés játéka Domján Edit és Szécsi Pál szerelméről mesél egy felvonásban. Az ismert művészek alakját a színpadon Komáromi Anett és Nagy Róbert kelti majd életre a Békéscsabai Jókai Színház előadásában, Tarsoly Krisztina rendezésében. A 2019/2020-as évad stúdiószínházi bemutatójának előkészületei már májusban elkezdődtek. Az idei nagysikerű stúdióelőadásokat (Detektívjátszma, Vénusz nercben, Pszicho, Az utolsó hősszerelmes) repertoáron tartja a színház, és jövőre újabb öt produkcióval kedvez a közönségnek, ezek közül a Két összeillő ember című zenés játékot már próbálják. Ezekhez a produkciókhoz, ahol nagyon közel van a színpad a nézőkhöz, különösen jó színészek kellenek, és a jelenlegi társulatban rendelkezésre is állnak – jelentette ki Seregi Zoltán igazgató május 7-én a Művész Kávéházban megtartott sajtónyilvános olvasópróbán. Nagy Róbertnek sokan mondják, hogy hasonlít Szécsi Pálra, és az ismert táncdalénekes az ország kedvence volt, tragikus sorsa megrázott mindenkit. Őszi előadásunkkal szeretnénk felidézni alakját, találkozásukat Domján Edittel, szerelmüket művészi színvonalon, élő zenével. Úgy gondoljuk, ez a téma érdekelheti a mai közönséget is – mondta Seregi Zoltán. Tarsoly Krisztina rendező Domján Editről és Szécsi Pálról úgy fogalmazott, hogy mindketten nagyszerű emberek voltak, az ország örömei, akikről érdemes darabot írni és ajándékot adni ezzel az előadással a nézőnek. Nekem örömjáték lesz a kollégáimmal, és remélem, a nézőknek is az lesz az előadásunk. Úgy szeretnénk megvalósítani, hogy ha ők ketten látnak fentről, elmondhassák, köszönjük. Nagy Róbertet a párhuzam arra ösztönözte, hogy minél többet olvasson, mindent megtudjon a két művész életéről, sorsáról, olvasta például Domján Edit naplóját is. Az összeállítás ötletével megkereste Komáromi Anettet, aki boldogan társult a műsorhoz. Felolvasóestjüket előadták Zentán és a Szarvasi Vízi Színházban 2012-ben. A bemutató előzményéhez tartozik az is, hogy Komáromi Anett Domján Edit dalaival vizsgázott korábban a békéscsabai Színitanházban. Kaló Flórián pedig rendezett a Jókai Színházban, és a vele való beszélgetések nagy hatással voltak a színésznőre, akit kollégájának nem volt nehéz „belehúzni” a szerepbe. A Két összeillő ember című előadás célja, hogy emlékezzenek a nagy elődökre és örömöt szerezzenek a mai közönségnek. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Legfrissebb képek
Legújabb videók
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
2 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
Békés megye hírei Híradó 2019 04 10
Tóték bemutató a Békéscsabai Jókai Színházban
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
