Február 8-án, pénteken 17 órától Karczag Ferenc Jászai Mari-díjas színművésszel tereferélhetnek az érdeklődők a Művész Kávéházban. A művész meghívásának apropója, hogy február 18-án az ő rendezésében láthatja a közönség Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. A beszélgetést a  Kállai-díjas Kadelka László vezeti.  

Székely János Dózsa című monodrámáját február 27-én és 28-án 19 órakor láthatja a közönség a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. A Gyulai Várszínház és a békéscsabai teátrum produkciója Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész előadásában tavaly nyáron a Székely János napok keretében először Gyulán, majd ősszel Budapesten, a Nemzeti Színházban került színre. A darabot Árkosi Árpád rendezte. Az előadás létrehozói hisznek abban, hogy csak a szenvedés megtapasztalásán keresztül élhetjük, érthetjük meg létezé-sünk, „küldetésünk” értelmét. Amikor a Dózsát „játszó” színművész (Bartus Gyula) az izzó trónusról a megfeszítettre emeli tekintetét, a szeretetről tesz vallomást, aminek áraként mindig darabokat kell adnunk önmagunkból. Csak így válhat igazzá próféciája: „E csúfos trón, szándékuk ellenére/ A népi sors igazi jelképévé lesz”. Fotó: https://gyulaivarszinhaz.hu/archivum/9617  

2018-ban emlékeztünk Békéscsaba újratelepítésének 300. és várossá válásának 100. évfordulójára. Az ünnepségsorozat tavaly a Jókai Színházban megrendezett gálaműsorral kezdődött és február 2-án este a Szárnyad árnyékában című történelmi játék díszbemutatójával zárult. Az est házigazdája nem is lehetett más, mint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szente Béla évfordulós darabjának előadása után a Vigadóban Seregi Zoltán, a színház igazgatója azzal köszöntötte a vendégeket, hogy a méltó megemlékezések lezárásához méltó házigazdára leltek. Külön üdvözölte Szarvas Pétert, a megyeszékhely és Babák Mihályt, Szarvas polgármesterét, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes művészt, aki jelenleg a Jókai Színházban rendezi Hitchcock Pszichóját. Szarvas Péter ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy „a darab alkalmas arra, hogy visszatérjünk a múltba, 1718-ba, az akkori Csabára, ami az ígéret földjét jelentette őseink számára”. Tisztelettel tartozunk azoknak, akik bátran elindultak, hogy új hazát keressenek maguknak, és sosem voltak tétlenek, sosem voltak restek, szorgalmasan dolgoztak: kiásták az Élővíz-csatornát, két templomot, utat, színházat építettek, a háborúban harcoltak, helyt álltak. Nekik köszönhetjük, hogy Békéscsaba nagyszerű település ma is, ahol jó élni. A mi dolgunk, hogy vigyázzunk rá, ehhez kell az erős hit, ami nekik is volt, és a hit megtérült, a várost elindították a fejlődés felé. Erős hit nélkül nem lehet haladni, építkezni, hit nélkül elgyengül a lélek, a kéz. A darab azt is üzeni, hogy közösségben lehet élni, dolgozni, az ember akkor sikeres, ha együttműködik – hangsúlyozta a polgármester, majd megköszönte a szerzőnek, a rendezőnek a szereplőknek az emlékezetes előadást. A közönség előadás után nagy tapssal jutalmazta a színvonalas előadás szereplőit, és ováció fogadta a színészeket – többek között Tege Antalt, Koleszár Bazil Pétert, Gerner Csabát, Csomós Lajost, Balázs Csongort, Gulyás Attilát, Tomanek Gábort, Földesi Ágnes Villőt, Kovács Editet, Fehér Tímeát, Komáromi Anettet, Nagy Erikát – akkor is, amikor bevonultak a Vigadóba. Seregi Zoltán, az előadás rendezője Horváth Szabolcs műsorvezető kérdésére elmondta, hogy Szente Bélát ő kérte fel a darab megírására, a szerzővel folyamatosan konzultált, aki Tege Antalra írta Jakub Volent szerepét. A színművész erre úgy reagált, hogy az emberségre helyezte a hangsúlyt, amikor felépítette a figurát. A vezető szerepet úgy fogta fel, hogy annyira rossz helyzetben éltek, azon változtatni kellett, és valakinek a csapat élére kellett állni. Hirtelen haragja pedig tehetetlenségéből fakad, és szerette a szerző instrukcióit. Ifjabb Mlinár Pál koreográfus elmondta, hogy a korabeli táncok nem maradtak fenn, azokat rekonstruálni kellett, tudták, hogy honnan jöttek őseink, valószínűleg ezeket a táncokat járhatták. A ruháknál, zenénél könnyebb dolguk volt, mert ott abszolút eredeti, korhű anyaggal tudtak dolgozni. A köszöntők és a szereplők megszólaltatása közben Csonka Dóra és Gulyás Attila színművész népszerű dalokat énekelt, a zenéről Vozár M. Krisztián gondoskodott. Különleges, a színdarab hangulatához illeszkedő ünnepi menü emelte az est színvonalát, megkóstolhattuk az „Alföldi folyók kincsét”, „Őseink hagyatékát”, a káposztás-, brindzás-, füstölt csülkös sztrapacskát, az „Isten hozott!” pecsenyét. Természetesen volt csabai kolbász, a Kolbászklub ajándéka. Aki tehette, finom borokat kortyolhatott, desszertnek a „Csabai álom” zárta a sort. A Békéscsabai Szakképzési Centrum diákjai nagyon kedvesen és udvariasan szolgálták ki a vendégeket. Niedzielsky Katalin Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM

Nagy érdeklődés mellett zajlott február 1-jén a Baross Imre Artistaképző Intézet, Előadó-művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola Színitanház Tagintézményének nyílt napja, ahová általános iskolásokat vártak a szervezők.   A megjelent érdeklődőket Tuskáné Papp Erzsébet, a Színitanház intézményvezető-helyettese köszöntette, majd elmondta, hogy a program célja az iskola és az itt folyó képzés szélesebb körben történő megismertetése. Az intézményben több mint 25 éve folyik színészképzés, emellett az idei tanévben indult artista és színházi táncos képzés, melyek felépítése speciális, két részből áll: a közismereti tárgyakat a Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnáziumban, a szakmai tárgyakat pedig a Színitanházban sajátíthatják el a tanulók.  A köszöntő után egy zenés mesejátékot láthattak az érdeklődők a Színitanház hallgatóinak előadásában és Katkó Ferenc, a Jókai Színház művészének rendezésében.      A nyílt nap következő részében Murainé Szakáts Ildikó, a Budapesti Artistaképző Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, elmondta, hogy az artistaképzést elvégző hallgatókra komoly karrierlehetőségek várnak, az elhelyezkedési arány százszázalékos, nagyrészben külföldi munkahelyeken.  Ezután két részből álló bemutató következett: a táncelőadásban az Orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Csillag tánccsoportját, az artista programban pedig a Budapesti Artistaképző Intézet növendékeit és a Színitanház artista tanulóit láthattuk.  Az esemény zárásaként a látogatók megtekinthették az iskola új gyakorlóhelyét, ahol Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója és a tagintézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket. Örömmel adott hírt arról, hogy az intézmény egy új táncospróbahelységgel bővült a belvárosban, a Szabadság téren. Fotó: A-TEAM, Lipták Szabolcs  

Közel fél évszázada dolgozik a Jókai színházban Bojczán István. Munkásságát, odaadását 2015-ben Magyar Bronz Érdemkereszttel, 2016-ban Magyar Teátrum Díjjal ismerték el, mindezek mellett a színház örökös tagja. Sokan nem is tudják, hogy pontosan mi is az ő munkaköre, de ha a színházban bármire szükség lenne, őt hívják. Fotó: Lehoczky Péter 

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék lesz a témája a Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat következő előadásának február 4-én, hétfőn 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából írt színművet a színház számára Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója. Az író és Dr. Jároli József helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros segítségével a város múltjában kalandozhatunk és nyomon követhetjük, hogyan válik színdarabbá a történelem. Az est vendégeivel Kovács Edit színművész, esztéta beszélget.