Skip to content

0{{current_slide_index}} 0{{current_slide_index}} 0{{current_slide_index}} Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
_2016_foto_ignacz_bence_img_0011

Sonkamenüett – decemberi ősbemutató

A Sonkamenüett alkotói nem ígérnek könnyű álmot, kikapcsolódást; a közönségtől bekapcsolt üzemmódot, szellemi jelenlétet várnak el, cserébe katarzist ígérnek. December 9-én rokokó musical ősbemutatója lesz, a Békéscsabai Jókai Színház és az Aradi Kamaraszínház közös produkciójának első olvasópróbáját november 15-én tartották a művészek. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Seregi Zoltán igazgató köszöntőjében a két teátrum kiváló kapcsolatát, előadásait, fesztiválsikereit méltatta. Bemutatta a társszerzőket, közreműködőket, majd elviharzott egy másik „fellépésre”. A francia Raymond Cousse Stratégia két sonkára című regénye nyomán, amelyet Oberten János fordított, Nótáros Lajos és Fekete Réka (az Aradi Kamaraszínház alapítótagjai), valamint Tapasztó Ernő írta meg a Sonkamenüettet. A színpadi átdolgozás a műfajra utaló Rokokó musical alcímet kapta. Dramaturg Fekete Réka, és az előadást egyedül Tege Antal játssza. Tapasztó Ernő rendezi, aki a játékteret és a jelmezeket is tervezte. Borsos Pál és Éder Enikő zenéjére Lackfi János, Fekete Réka és Éder Enikő írta a dalszövegeket. Nótáros Lajos a szerzőről elmondta, hogy Európában jól ismert, az abszurd és főleg Samuel Beckett lelkes követője volt, de Ionescóval is kapcsolatban állt. A nagy példakép után két évvel, 1991-ben, pontosan annak halála napján, december 22-én lett öngyilkos. A hatvanas évek végén írta Stratégia című regényét, a Gyerekességeket ma is játsszák egész Európában. Elhangzott, hogy a hetvenes években született művet a társszerzők mára kicsit porosnak találták, ezért igyekeztek felfrissíteni, „felhozni a mai érzékenység szintjére”, ami nem volt egyszerű, mert a francia nyelv nem áll túl közel a magyarhoz. Nagy változás az eredeti műhöz képest, hogy a kis létszámú alkotógárda „behozta a zenét” a koncepcióba. Tapasztó Ernő a próbaidőszakról úgy fogalmazott, hogy abban két jó dolog van, amikor nekifognak és amikor befejezik. Mint mondta, előtte meg utána semmit sem tudnak a darabról. –   A lényeg, hogy a nézőt nem kikapcsolni akarjuk, hanem bekapcsolni és úgy tartani. Katarzis csak akkor érhető el a színház és a néző között, ha sikerül az előadással bekapcsolva tartanunk a közönséget. Ehhez persze sajátos nyelvet, logikát kell teremtenünk – hangsúlyozta a rendező. Tege Antal színművész arra emlékeztetett, hogy az aradi társulat színházi látásmódját jelentősen kitágította, felfrissítette. Kiemelte, hogy míg a kőszínház bizonyos korlátok között működik, a kamarában sokkal nagyobb a szabadság, de fontos, hogy a néző számára önfeledt játék jöjjön létre. Azért sokan mégis inkább szórakozni, kikapcsolódni jönnek a színházba. Hogyan lehet számukra vonzóvá tenni az abszurd műfaját, anélkül, hogy elriasztanánk őket a szellemi jelenlét szükségességétől? – kérdeztem Tapasztó Ernőtől. –   Akik kikapcsolódni szeretnének, általában az Operettszínházba váltanak jegyet, vagy a Jókai Színházban is, mint minden kőszínház repertoárján vannak olyan előadások, amelyek kikapcsolják a nézőt. Természetesen csak akkor, ha jók, mert ha nem, akkor az ember csak bosszankodik. Úgy gondolom, egy stúdiószínpadon kellenek ilyen előadások, mert minden városban megvan az a réteg, amely kívánja ezt a fajta színházat. A kultúrának mindig el kell gondolkodtatni valamiről, csak a gondolkodás hozhat valamiféle boldogságot az ember életébe. Olyat még nem láttam, hogy a nem gondolkodásnak lett volna valamiféle eredménye. Ott, ahol a néző megijed attól, hogy gondolkodnia kell, elég nagy a baj. S tévedünk, ha magunkat és a nézőt alábecsüljük. Rossz válasznak tartom, ha a kultúrát gyártók erre azt mondják, hogy akkor csak vidám előadásokat akarnak csinálni – magyarázta a rendező. A hatvanas, hetvenes évek abszurd színháza tulajdonképpen kortárs művészet. Mégis frissítésre szorult? Tapasztó Ernő úgy véli, a színháznak mindig újítania kell, ahogyan az embernek is folyton meg kell újulnia. –   Nem írhatjuk ugyanazokat a regényeket ma, amelyeket megírtak már száz évvel ezelőtt, és a hetvenes évek darabját is alaposan át kell dolgozni. A klasszikus darabok helye a nagyszínpad, stúdiótérben pedig ezt a műfajt vállaljuk. Reméljük, több szakmai műhelyben, fesztiválon meg tudjuk majd mutatni. A Rokokó musical alcím ugyanakkor kifejezetten nézőcsalogató, sőt, némi ellentmondás is van a fajsúlyos tartalom és a zenés műfajra utalás között. –   Pont az ellensúlyozás volt a célunk a Sonkamenüett cím és a Rokokó musical alcím között – mondta Tapasztó Ernő. –  Egyszemélyes musical, ráadásul rokokó. Ez azt jelenti, hogy mindent bele fogunk tenni, amit ebben a pillanatban a világról gondolunk. Amikor alkotunk, merjünk szabadok lenni! Akár klasszikus drámáról vagy operettről van szó, merjük elmondani, hogy mit gondolunk a világról! Ha csak általánosságban merünk gondolkodni, középszerű dolgok születnek. Ki fogalmazza meg a lényeget, ha nem a színház, amely a leggyorsabban el tud jutni a közönségnek, és a legélőbb műfaj a koncerten kívül?! Sonkamenü, rokokó musical – ez egy játék, ahol az emberek játszani fognak önmaguk, valamint a színház határaival, miközben mindig hangsúlyozni kell a gondolat, a tett szabadságát! Niedzielsky Katalin

Tovább
15134565_668640523311171_7082929833076388174_n

A koraszülöttek világnapján lila színben ragyogott a Jókai Színház

November 17-e a koraszülöttek világnapja. Erre emlékeztetve világszerte lila fénybe borul több épület – Magyarországon nem csupán az avasi kilátó és a Lánchíd, de többek között a gyulai Almásy-kastély és a Békéscsabai Jókai Színház is a remény színét öltötte magára. Több kórházban a gyógyítók és a nővérek is lila ruhát öltöttek ma, a világnap és a koraszülöttek tiszteletére. A Jókai Színház előtti téren a koraszülöttekkel foglalkozó orvosok, ápolók, pedagógusok, fejlesztők és az ő támogatóik is kifejezték együttérzésüket a koraszülött babák szüleivel, többek között városunk polgármestere, Szarvas Péter is.

Tovább

Keleti Éva fotóművész kiállítása a Jókai Szinházban – 7.TV

Forrás: 7.Tv

Tovább
img_9781

Fesztiválon A negyvenkettedik széken ülő nő

November végén, négynapos program keretében második alkalommal rendezi meg az RS9 Színház és a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Alapítvány a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivált. 2016-ban húsz kortárs, irodalmi adaptációra épülő színházi és zenei produkcióval várják a nézőket. Az esemény a színház 2014 őszén elhunyt igazgatójának, Dobay Dezsőnek, a fesztivál szellemi atyjának is emléket állít. A fesztivál utolsó napján, november 27-én mutatkozik be a Békéscsabai Jókai Színház A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámája, Tarsoly Krisztinával a főszerepben.

Tovább

Tallér Edina volt az Aktuális magazin vendége

Forrás: 7.TV

Tovább
kati_foto

Niedzielsky Katalin kötetbemutató estje

2016. november 21-én (hétfőn) 18 órától kerül sor Niedzielsky Katalin: Élt, halt a színházért – Gyulai találkozások Sík Ferenccel című kötetének bemutatójára, a Művész Kávéházban.  A Nemzeti Színház főrendezőjével, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjével a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkat, kritikákat adja közre könyvében Niedzielsky Katalin. A válogatás a békéscsabai születésű Kossuth-díjas művész életébe, színházi ars poeticájába, közéleti szerepvállalásába, egy emlékezésre méltó korszak kulisszái mögé, értékeibe nyújt betekintést. A szerzővel Kadelka László Kállai-díjas beszélget, az esten közreműködik Kovács Edit, a Békéscsabai Jókai Színház Domján Edit-díjas színművésze.  

Tovább

Terefere Gerner Csabával

Tovább
img_7016

Újkígyóson színháztermet avatott A fösvény

Teltház előtt játszotta a Békéscsabai Jókai Színház A fösvény című előadását Újkígyós vadonatúj színháztermében november 13-án, vasárnap este.  Megnyitó beszédet mondott Szebellédi Zoltán, Újkígyós város polgármestere, Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár és Seregi Zoltán, színházunk igazgatója. Az estet megtisztelte jelenlétével Vantara Gyula országgyűlési képviselő is. Óriási volt az érdeklődés az előadásra, olyannyira, hogy csupán a jelentkezők fele férhetett be a terembe. Fergeteges hangulat uralkodott a nézők között, akik szinte együtt éltek az előadással. Hatalmas élmény volt a színészeknek is és a közönségnek is. Megtiszteltetés, hogy a Békéscsabai Jókai Színház A fösvény című előadása lehetett az első, amely az újkígyósi színházterem vadonatúj deszkáira léphetett. Komlóssy Kata

Tovább
_2016_foto_ignacz_bence_img_4789

Angyalok szárnyalása – a Misztrál Együttes volt az est díszvendége

A színház művészei és művészbarátai a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ fogyatékossággal élő gyermekeivel és fiataljaival közösen léptek fel hétfőn este a színház színpadán, egy kétórás műsor keretében. Az Angyalok szárnyalása rendezvény célja: segíteni a fogyatékossággal élők társadalmi elfogadottságát, és az est bevételéből támogatni a gyermekvédelmi központban élő fiatalokat. Tarsoly Krisztina és Komáromi Anett színművészek kezdeményezésére és szervező munkája nyomán mára  hagyománnyá vált az egész estét betöltő jótékonysági est, amelyet a művészek, és akadályozottsággal élő fiatalok közös előadása tesz különlegessé. A felkért művészek és együttesek mindig örömmel tesznek eleget a meghívásnak. Idén a jótékonysági est díszvendégeként, az elfogadás szellemének jegyében a Misztrál Együttes örvendeztette meg játékával a publikumot. A láthatóan sok gondoskodással, szeretettel felkészített fogyatékossággal élő fiatalok mellett felléptek a Jókai Színház művészei és művész barátai: Balázs Csongor, Bartus Gyula, Berényi-Nagy Péter, Biró Gyula, Csabai Színistúdió, Csomós Lajos, Fehér Tímea, Harcsa Boglárka, Jancsik Ferenc, Janis Zoltán, Katkó Ferenc, Komáromi Anett, Kovács Edit, Köböl Lilla, Liszi Melinda, Mészáros Mihály, Nagy Erika, Presits Tamás, Szabó Lajos, Szente Éva, Tatár Bianka, Mlinár Pál, ifj.Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Tomanek Gábor, Tűz-kör Dobkör, Vadász Gábor, Vandlik Tamás.   A rendezvény célja kettős volt: egyrészt meg kívánta mutatni a fogyatékossággal élő emberek értékeit, segítve ezzel társadalmi befogadásukat, másrészt a jótékonysági est bevétele az életminőségük javítását szolgálja a közelgő karácsonyi ünnep meghitté tételével. Ez az este most róluk szólt, és persze a támogatás, az elfogadás, a szeretet fontosságáról, arról, hogy mindenkinek jut itt feladat. Az Angyalok szárnyalása jótékonysági est most is bebizonyította, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak, ez az este  is különleges volt és szívet melengető.        -szkv- fotó: A-Team/Ignácz Bence

Tovább
_2016_foto_ignacz_bence_mg_0107

Terefere Gerner Csabával a Művész Kávéházban

November 18-án, pénteken Gerner Csaba színművésszel tereferélhetnek a Művész Kávéház falai között 17 órától az érdeklődők.  Gerner Csaba, a Békéscsabai Jókai Színházban éppen a Diótörő és Egérkirály című családi musical egyik címszerepét próbálja, aminek érdekessége, hogy több mint tíz évvel ezelőtt is ugyanezt a szerepet játszotta teátrumunkban.  Ezer szállal kötődik Békéscsabához: a Jókai Színház Színitanházában végzett, itt ismerte meg a feleségét, Tallér Edina írónőt, akivel boldog házasságban, sőt alkotótársi kapcsolatban él. A rendezés sem áll távol tőle, épp a múlt héten mutatta be színházunk A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámát, melyben Tarsoly Krisztinával dolgozott együtt, akihez régi munka- és baráti kapcsolat fűzi. Gerner Csabát a filmvászonról is sokan ismerhetik, olyan mozifilmekben játszott, többek között, mint az Argo 2., a Paktum, a Víkend, de láthattuk őt a Tűzvonalban, Hacktion és Munkaügyek című televíziós sorozatokban is. Szeretettel várjuk Önöket pénteken 17 órától a Művész Kávéházban, ahol további kulisszatitkokra derül majd fény és egy meglepetés vendég is érkezik. Tartsanak velünk! Komlóssy Kata

Tovább
armos_balint_farkas_2

Alkotó-Társak – Ármos Lóránd, Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva

A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit  2016. november 14. (hétfő) 18.00 órára, a Sík Ferenc Kamaraszínházba, az Alkotó-Társak sorozat legújabb estjére. Vendégeink: Ármos Lóránd, Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva. Az Alkotó-Társak című sorozatunk következő vendégei, Ármos Lóránd, Bálint Tamás és Farkas Wellmann Éva erdélyi származásának vajon vannak-e költői következményei? Irónia, önirónia, játékosság, megkomolyodás, új érzékenység, összegezés – Dublin és Székelyudvarhely után, Nagykároly és Luxemburg előtt – útközben, Békéscsabán. Útközben térben, időben, életben, költészetben. Külön-külön és együtt, alkotótársakként. Házigazda – alkotótárs: Elek Tibor irodalomtörténész       

Tovább
_2016_foto_ignacz_bence_img_3329

Kállai Ferenc megannyi arca Békéscsabára érkezett

BEOL | Kállai Ferenc, a színészóriás több arca ismerhető meg azon a Kállai ’90 címet viselő tárlaton, ami szombaton nyílt meg Békéscsabán, a Jókai színházban Keleti Éva fotóművész ’50-es, ’60-as és ’70-es években készült felvételeiből. A vándorkiállítás tavaly indult útnak Gyomaendrődről. Kállai Ferenc 91 éve született Gyomán. ►Tovább

Tovább
dsc09851

Légy jó mindhalálig – közkívánatra november 17-én délután is!

A tavalyi évad nagy sikere után, október 21-től  felnőtt bérletben kínáljuk nézőinknek a Légy jó mindhalálig című musicalt. A műsoron lévő előadásokra napok alatt elfogytak a jegyek, ezért közkívánatra november 17-én, 15 órától megtekinthetik azon nézőink is, akik lemaradtak az eddigi előadásokról, vagy újra megnéznék. Humorral és drámai feszültséggel teli darab – nagyszerű betétdalokkal, szuggesztív prózai részekkel. Minőségi szórakozásban lesz része annak, aki jegyet vált  Móricz örökérvényű klasszikusára.

Tovább
_2016_foto_ignacz_bence_img_3282

Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze élete tárul elénk

BEHIR | A Nemzet Színésze, Kállai Ferenc életét bemutató fotókiállítás nyílt Békéscsabán, a Jókai Színház aulájában. Harmincnyolc kép mutatja be Kállai színházi alakításait, egyéniségét az 1950-es évektől az 1980-as évek elejéig. A kiállítás emléket állít Kállai Ferencnek születése 90. évfordulója alkalmából. ►Tovább  

Tovább
honlapra

Arcok, hajak mögött a színháztörténelem

A Lakatos házaspár egész életét a színháznak szentelte. Vera színházi fodrász, hatvan esztendeje, Karcsi fodrász-, smink- és maszkmester, ötven éve dolgozik a kulisszák mögött! Fél évszázad, két emberöltő, 14 igazgató – leírni is sok. Ki tudja, hány bemutató, szereplő vagy inkább frizura, smink fűződik nevükhöz, született munkájuk során. A Magyar Teátrum-díjas mesterek elhivatottságát, hűségét és életművét a Békéscsabai Jókai Színház 2016 november 12-én az örökös tag címmel jutalmazta. (Niedzielsky Katalin riportja)  A fodrászműhely a színház első emeletén különös világ. Színház a színházban, a nyugalom szigete a káoszban, a hektikus rohanásban. Komoly múzeum, dokumentumok és relikviák értékes tára, ugyanakkor csecsebecséivel hangulatos régiségbolt, piaci bazár benyomását is kelti. Igaz, a tükrök előtt nem szokványos kuncsaftok ülnek, és a fodrászok itt ritkán vágnak, festenek hajat. Alkotnak viszont mesebeli költeményeket, parókákat a világirodalom minden korszakához és stílusában, sminkelnek tündéreket és szörnyeket. Háttérnek nem a kereskedelmi rádiók örökzöldjei vagy buta reklámjai szólnak, hanem az ügyelő hívja határozottan a színészeket. Az éppen zajló előadás vagy főpróba szereplőit, akik már jelmezben kapják Karcsitól és Verától a színpadképes ábrázathoz az utolsó simításokat. Mi más, mint színházi plakátok, fotók adják a díszletet: a falakról hírességek, emlékezetes alakítások kelnek életre. Rengeteg maszk, paróka, masni, hajcsat, bizsu, pipere cucc, kozmetikum, festék, színek, illatok. Minden tárgynak saját története van, és ha mind megszólalna, alighanem örökké tartana az előadás. Igen, a fodrászműhely is szentély, nem csak a színpad! Itt sűrűsödik fél évszázad, sőt hatvan év történelme, szakma és hivatás, múlt és jelen tudása. Múzeumnál elevenebb, üzletnél emelkedettebb ez a hely; mert légköre, varázsa van. Aki itt belép, nemcsak külsőleg változik – megszépül vagy gonosznak ábrázolják -, hanem lelkileg is feltöltődik. A mesterek keze alatt más ember lesz. Keresünk a szakmában, de nem találunk mást, aki ilyen hosszú ideje szolgálná a színházat, mint Lakatosék. Karcsi helyzete azért is egyedülálló, mert 1966-ban – Vass Károly igazgató idején – rögtön műhelyfőnöknek, azaz fodrásztár-vezetőnek szerződött Békéscsabára. S mint mondja, inkább az a jellemző, hogy a fiatalnak ki kell várni a sorát, amíg ilyen pozícióba kerülhet. A katonaság előtt Budapesten volt fodrásztanuló, az Operánál sajátította el a szakma fortélyait. –   Az Opera abban az időben korhű jelmezeket és sminkeket vitt színpadra, komolyan vette a hagyományos színjátszás kellékeit. A prózai színházakra ez kevésbé volt jellemző. Az utóbbi években viszont láttam már néhány olyan közvetítést, amely megdöbbentett. A modern felfogás, a farmer, a sminknélküliség – lehet, hogy a korom miatt -, nem az én világom. A Fáklyalángot nem tudom másképp elképzelni, mint a hagyományos sminkkel. Mindenki tudja, benne van a fiatal és az öreg Kossuth. Az kevés, hogy bejön egy 60-70 kilós ember és azt mondja, én vagyok Kossuth. Minden faluban, városban látom a szobrot, van elképzelésem. Nem jó, hogy a modern színház nem figyel a fejekre – vélekedik Karcsi. Mesterlevelét a hatvanas évek elején férfi és női fodrászként kapta. A szakvizsgához tudni kell parókát készíteni, a póthajjal kezdeni valamit. Annak idején maszek fodrászhoz járt tanulni, mert csak az „utcai fodrászatból” lehetett levizsgázni. A színházban ugyanis hajat ritkán vágnak, inkább csak igazítanak a paróka alatt, befésülik az előadás minden szereplőjének frizuráját. A színész nem játszik minden darabban, de a fodrász nélkül egyetlen este sem megy fel a függöny. Ötven, hatvan éve egyetlen este sem. Ez most már örökké így lesz? Egyszer mégiscsak abba kell hagyni… Segítség, utánpótlás? Ki folytatja? Lakatosék tapasztalata szerint az egész színházi szakma országszerte keveset foglalkozik azokkal a műhelyekkel, amelyek az előadásokat kiszolgálják. Fekete Péter úttörő munkát végzett, amikor 2010-ben a Színitanházban a háttérszakmák oktatását bevezette és a tárak dolgozóinak elismerésére megalapította a Magyar Teátrum Díjat, amit elsőként nyertek el. – A színházban az előadások kiszolgálása a legkeményebb munka – állítja Karcsi. – A színész játszik egy darabban, aztán háromban nem, utána megint egyben. Van ideje, amikor együtt lehet a családjával. Nekünk viszont nincs, mert minden egyes esténk foglalt, jönni kell, sokszor délután, hétvégén. Ritka az az öltöztető, kellékes, aki nem elvált. Csak akkor működik a család, ha mind a ketten itt dolgozunk. A színházi munka a családdal szinte összeegyeztethetetlen. Előző nap nem lehet megbeszélni, hogy a gyerekért ki megy el fél ötre az óvodába, mert a próba után tartanak megbeszélést, aztán megint próbát. Amire az egyik szülő a színházból este hazamegy, a másik már alszik, reggel hamarabb eljön, nem is találkoznak otthon. A civil élettel a színházi napirendet nagyon nehéz összehangolni.  Nekik valahogy mégis sikerült. A műhelyben „egymásba botlottak”, két és fél év után összeházasodtak, azóta együtt vannak. A gyerekek mellé mindig fogadtak valakit. Semmi sincs áldozat nélkül. „A színészgyerekek, a műszaki gyerekek nem szeretik a színházat.” Persze, hogy nem, hiszen úgy nőnek fel, hogy a szüleik nincsenek velük, elmennek otthonról, mindig a színház a fontosabb. Sorolják a példákat: az egyik gyerek még előadásra sem volt hajlandó bejönni, a másik utálta a pályát, ami elvette tőle az anyját, az apját. Azért akadnak kivételek, ahol a fiatalok követik elődjeiket a pályán. Lakatosék szerint inkább csak Budapesten, ami más világ, anyagilag is csábító. Tehát nincs magánélet, reggeltől estig munka, nem nyolcórás műszak – mindebben egyetértünk. De ha nem szeretnék annyira a színházat, nyilván váltottak volna, vagy abbahagyják, amikor a normális emberfiák például nyugdíjba mennek, mehetnek. Karcsi és Vera viszont örökké fésül, sminkel. Erre a szakmára a nyugdíjazás sem vonatkozik? A színházban a fodrász addig dolgozik, amíg…, amíg csak akar? Úgy tűnik. Nem kötelező abbahagyni, és természetesen nem is akarják. Szerintem a kérdés nélkül eszükbe sem jut, hogy nélkülük is felmehet egyszer a függöny. Mint ahogyan az sem, hogy a legtöbb szakmában sokszor igazságtalanul és kegyetlenül söprik kifelé az idősebb szakembereket. Máshol sok a fiatal pályázó, de tapasztalatuk szerint itt annyira nem tolonganak. Csodálatra és irigylésre méltó, ha az ember egy életen át, egészen gyermekkorától kezdve azt csinálhatja, amit tanult, amihez ért, amit szeret. Nincs is ennél nagyobb kitüntetés, elismerés, kárpótlás, boldogság! –   Lett volna gyerek a suliban, hogy próbáljuk meg. Az oktatás újabb leterheltség a színházi munkám, a darab előkészítése, a fejek megfésülése, az arcok sminkelése mellett. Itt percre pontosnak kell lenni, utazásnál, tájelőadásnál, aki késik, jöjjön taxival. Utánpótlás? Akad érdeklődő, de nincs kitartás. Előadás, próba nem tűr öt perc késést sem. Azt látom több színháznál, hogy amikor ölbe kellene venni a fafejet, húzogatni egyenként a hajszálakat, az már nem megy. Nem veszik már kézbe a tűt. Akik megtették, elmentek. Nagyon nehéz munka, időigényes, türelem kell hozzá. Ezért ma már a körszakállat, a parókát inkább csináltatják. Ez a része a szakmának nem vonzó a fiatalok számára. Sőt, taszítja őket. Kisminkelni szeretnek, a látvány vonzó nekik. Kellene egy cseléd, aki az alapot csinálja, aki görnyed, és a fiatal a végén csak odanyomja a ragasztóval a kész terméket. Pedig attól lesz valaki jó sminkmester, hogy a szakállat, hajat meg tudja csinálni. Itt rengeteg dolog van, ami nem látványos, hanem alap, kiindulás. Fűzögetni, varrogatni nehéz meló, és a fiatalokat nem érdekli. –   Annyiféle próbálkozás volt már, vettünk mi fel tanulót – folytatja Vera. – De hát itt más az egész szakma, az anyagi vonzat, a pici százalékát kapjuk annak, amit egy jó fodrász meg tud keresni. Ráadásul üzletben a szabadidejét is úgy osztja be, ahogyan akarja. A fiatalok csak akkor kapnak szakmunkás bizonyítványt, ha a hajmunkákhoz is értenek. A kniffelést, treffelést meg kell tanulni. Az se mindegy, hogy valaki elsajátítja, hogyan kell a levágott hajat csomózni, hurkolni, elkészíteni, vagy csak levágja és eldobja a szemétbe. A mi mestereink annak idején ezeket a fogásokat mind megtanították. Amikor én iskolába jártam, az osztálytársaim szerették, ha elmeséltem, mit csináltam a színházban. Olyan feladatokról ugyanis a szakkönyvekben nem olvashattak, a tanártól sem hallhattak. Külön tudás volt az, amit a színházban elsajátítottunk, gyakoroltunk. Amit Karcsi az Operában, Vera a békéscsabai teátrumban tanult meg, például azt, hogyan kell a vasat pörgetni, a hullámot besütni. Most az a divat, hogy „pipás” legyen a hajvég. Nekik ez tilos volt, úgy kellett „kijátszani a hullámot”. A színész nem nézhetett úgy ki, mintha éppen akkor jött volna ki a tus alól. Most más a divat, más az igény, a trend. A mai sztárfodrászok talán „ki sem tudnák játszani a vasból a hajat”, hiszen sosem tanulták meg – fejtegeti Vera. De ez csak egy korszak, divat, stílus a sok közül, aztán jön majd a következő trend. A modern darabokban sokszor nem kötelező a smink, régen azért jobban kellett, főleg a szólistáknak. Lakatosék szerint van olyan színész, aki jobban érzi magát, ha maga sminkel, olyan is akad, aki kicsit túlfesti magát. A lényeg, hogy a néző nem kíváncsi a leizzadt, zsíros, csillogó arcra, bálványt akar látni, nem pattanást, halálsápadt ábrázatot. Úgy vélik, ha mindenki parókában játszik, észre se vesszük, de a parókák között a saját hajat mindjárt ki lehet szúrni. Sajnálják, hogy egyre ritkábban használják a vendéghajat, a rendezőknek nem kell, felnőtt egy generáció, amely másképp látja ezeket a dolgokat. Álláspontjuk hagyományos: a darab, a kor megértéséhez, a színházi varázslathoz nagyban hozzájárul a jelmez, a frizura és a smink. A nézőnek tetszik a látvány,  a jelmez, a haj, a smink kell, hogy beleélje magát a történetbe, bár nem mindig akarja, hogy a tükörben magára ismerjen. A színház legyen színház, varázslat, mese, hangulat! Jó érzés üldögélni a műhelyben; nem csoda, hogy a színészek szeretnek itt lenni, kicsit lazítani, erőt gyűjteni. –   Bárki bejön, elájul ettől a rengeteg marhaságtól, amit összeszedtünk a sok év, évtized alatt. Ha valami leesik, és senki nem veszi fel, mi behozzuk. Egy hajtű, egy szál virág a darabból, ezekre később is mindig szükség lehet. Addig meg itt ragyognak – néz körbe Karcsi. A csatok, gyöngyök, kövek, dobozkák, nippek Vera gyűjteményének értékes darabkái. Jól példázzák, hogy szobának, térnek sosem a bútorok, használati elemek, hanem mindig a kegytárgyak adnak jelleget, hangulatot. A bámészkodásból Karcsi zökkent vissza, amikor megszólal: „Elszaladt ez a pár év…” Jó pár év. Fel sem tűnt nekik, milyen sok. Mert mindig azt csinálták, amit szerettek. A darabokat valószínűleg hajakban, sminkekben „mérik”, nem szereposztásban. A címekre nem biztos, hogy emlékeznek, de a bajuszok, szakállak megvannak. Arcok, hajak mögött sorsok, a színház története és a magyar történelem! Meg a véletlenek. Vera tanulóként 15 évesen 1957-ben került a színházhoz. Három esztendővel azelőtt önállósult az intézmény, lett saját társulata. Albérletben lakott náluk pár színész és a mestere, a szegedi fodrász. Kulák gyereknek bélyegezve nem vették fel sehová, jól jött a színházi fodrász lehetőség. –   Emlékszem, kijárási tilalom volt ’56 után. Letagadtam, hogy én este dolgozom, a fodrásszal jártam be otthonról, meg haza előadás után. A forradalomban a színészek voltak a hangadók. A József Attila utcából, a suliból jöttünk haza, és láttuk, hogy vonulnak a zászlóval, Füzessy Ottó, Hollóssy Pál, Bánffy Frici, Stefanik Irén. Láttuk a balhét, anyukáék otthon a rádiót hallgatták. Megmaradt az élmény, az is, hogy mindenki félt… Aztán 1966-ban november hányadika volt, életem, amikor jöttél? – fordul Vera a párjához. November 25., Katalin nap vagy 23? Sikerül tisztázni, hogy 25., a nagyapja akkor halt meg. A bohóc bemutatóját tartották. Azóta ez az otthona, a közös otthonuk. Ezt nem panaszként mondja, csak tényként. Mert „az sokat jelent, hogy az ember azt csinálja, amit szeret”. Ami a színésznek a siker, a taps, amikor meghajol, az a fodrásznak, sminkesnek is elismerés. A kulisszák mögött annak a tapsnak ugyanúgy örülnek, mint ha a színpadon köszönnék meg. Gondolatban, érzésben ott vannak – a mesterségükkel, a szolgálatukkal, és mindkettő összetett tudomány. –   A színészeket ismerni kell, tisztában kell lenni azzal, hogy mindegyik külön világ. Felszabadultság és gátlástalanság jellemzi őket. Az utóbbi csúnya szó, de a színész bizony gátlástalan ember. Ha nem az, nem jó színész. Nem így van? Fel kell, hogy szabaduljon ahhoz, hogy bele tudja élni magát a szerepébe – magyarázza Vera. Ez az életük, és imádják, nincs mese. Díj, kitüntetés, örökös tagság – mindez szívet melengető érzés, megerősítés, de az élet megy tovább, és a munka nem lesz kevesebb, a fodrászműhelyben biztosan nem. Vera mosolyogva mondja, hogy pihenésnek elég annyi, amennyi két előadáskezdés között jut. Karcsi ehhez azt teszi hozzá: jó érzés, hogy nem feledkeznek meg az emberről. Én meg annyit, hogy róluk nehéz lenne. Szerintük igazgató válogatja. Nos, a Lakatos házaspár csak tudja, hiszen 14 igen különböző direktori korszakot szolgáltak végig Daniss Győzőtől Seregi Zoltánig. Szerintem ez már önmagában megér egy misét, elismerést, örökös tag címet. De a színházi végszót Karcsi mondta ki: „Milyen jó lesz, hogy a családnak, az unokának elmondhatom, ezt kapta…

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185
…186187188189190…
191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310
311
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Tóték

20210425-_h7a2657

Drakula-fantázia

_h7a0058

Furcsa pár (női változat)

_h7a7744

Királyom, Isten Áldjon

_h7a5843

Trón alatt a király

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.2ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház január 26-án, Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját vitte színpadra Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadóban. Az előadást a Jászai Mari-díjas Pataki András rendezte, a főbb szerepekben Mészáros Mihályt, Kovács Editet, Papp Barbarát, Bartus Gyulát és Szabó Lajost láthatták a nézők.
Az előbemutatót követő felújítópróbák után, a békéscsabai közönség a tervek szerint március 31-én láthatja a megyeszékhelyen A revizort.

A Békéscsabai Jókai Színház január 26-án, Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját vitte színpadra Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadóban. Az előadást a Jászai Mari-díjas Pataki András rendezte, a főbb szerepekben Mészáros Mihályt, Kovács Editet, Papp Barbarát, Bartus Gyulát és Szabó Lajost láthatták a nézők.
Az előbemutatót követő felújítópróbák után, a békéscsabai közönség a tervek szerint március 31-én láthatja a megyeszékhelyen A revizort.

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnVJNDFEMlhENDFr

A revizor - előbemutató tv7

Békéscsabai Jókai Színház 2023. január 27.

Egy kacagtató francia bohózatot visz színre Guillaume Mélanie tollából a Békéscsabai Jókai Színház társulata, Radó Denise rendezésében, 2023. tavaszán. A békéscsabai közönség április 1-én láthatja először a művet. A 7.TV munkatársai az alkotók közül kérdeztek párat a mű olvasópróbáján.

Egy kacagtató francia bohózatot visz színre Guillaume Mélanie tollából a Békéscsabai Jókai Színház társulata, Radó Denise rendezésében, 2023. tavaszán. A békéscsabai közönség április 1-én láthatja először a művet. A 7.TV munkatársai az alkotók közül kérdeztek párat a mű olvasópróbáján.

4 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLk5NdXc0czdsc1ZF

Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban

Békéscsabai Jókai Színház 2023. január 21.

Seregi Zoltán igazgató és Kovács Edit Jászai Mari-díjas színésznő kívánnak Önöknek boldog új évet 2023-ra.

Seregi Zoltán igazgató és Kovács Edit Jászai Mari-díjas színésznő kívánnak Önöknek boldog új évet 2023-ra.

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmpNQXEwMXUyWmdZ

Szilveszteri köszöntés

Békéscsabai Jókai Színház 2022. december 31.

Színházunkba látogatott a 7.TV stábja, és a karácsonyt követő időszakról érdeklődtak. Válaszok a riportban.

Színházunkba látogatott a 7.TV stábja, és a karácsonyt követő időszakról érdeklődtak. Válaszok a riportban.

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLktQcWl5dmk2a0tV

A két ünnep között is játszik a Békéscsabai Jókai Színház

Békéscsabai Jókai Színház 2022. december 28.

Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.

Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjc5UkVrTVh2Z1kw

Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban

Békéscsabai Jókai Színház 2022. november 25.

Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ

Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!

Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ

9 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjFhOGNhVko3WFBv

Anconai szerelmesek a Művészbejáróban

Békéscsabai Jókai Színház 2022. október 26.

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Rólunk írták

Az Országúton színreviteléről tudósított a Híradó

Interjú Seregi Zoltánnal

Jancsik Ferenc méltatása – behir.hu

A Kossuth Rádió vendége volt Seregi Zoltán

Rózsával köszöntik a Csaba Centerbe betérő hölgyeket – rólunk írt a beol.hu

Herczeg T. Tamás új gyerekelőadást rendez – szfe.hu

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2023 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása

Akadálymentesítés

  • Betűméret növelése
  • Betűméret csökkentése
  • Szürkeárnyalatos
  • Magas Kontraszt
  • Negatív Kontraszt
  • Világos Háttér
  • Hivatkozások Aláhúzása
  • Olvasható Betütípus
  • Visszaállítás