Kedves Nézőink!   Az alábbi tájékoztató az Önök érdekeit és kényelmét szolgálja, valamint a színház társulatának munkáját segíti. Betartása közös érdekünk, ehhez kérjük tisztelt nézőink szíves közreműködését.     Előadásaink csak érvényes belépőjeggyel látogathatók.   Az előadásokról nézőink kép- és/vagy hangfelvételt nem készíthetnek.   A bérletes előadások időpontjáról az alábbi helyeken tájékozódhat:  személyesen a színház jegyirodájában telefonon (66/519-550) plakátunkon honlapunkon hírlevelünkben Bérletes nézőink az előadások időpontjáról plakátunkon és havi műsortervünkön, illetve hírlevelünkben tájékozódhatnak. Amennyiben bérletes előadásának időpontja nem felel meg Önnek, lehetőséget biztosítunk bérletcserére. Bérletük időpontjának módosítására legkésőbb az előadás megkezdése előtt 48 órával, csoportos bérletvásárlás esetén pedig egy héttel korábban nyílik lehetőségük. Az új időpontban nem tudjuk garantálni a bérletes helyet. Amennyiben nem jelzik előre az időpont-változtatási igényt, az előadást megnézettnek tekintjük, későbbi pótlásra nincs lehetőség.   Minden műsortervben feltüntetett bérletes előadásunkra jegy is váltható.   A jegyiroda nyitva tartása: hétköznap 8.30-tól 17.00-ig, előadásnapokon 8.30-tól előadáskezdésig, hétvégén pedig előadás előtt 1 órával. A jegyelővétel előadásnapokon az előadás kezdése előtt 1 órával szünetel.   Az előre lefoglalt jegyeket legkésőbb 48 órával az előadás időpontja előtt tudja átvenni. Amennyiben eddig az időpontig az átvétel nem történik meg, a jegy értékesítésre kerül.    Megvásárolt jegyet csak műsorváltozás vagy előadás elmaradása esetén, az előadás kezdési időpontjától számítva legkésőbb 1 hétig váltunk vissza. Bérletet nem áll módunkban visszaváltani.   A nagyszínház 2. emeleti oldalerkélyéről a színpad láthatósága korlátozott, ezekre a helyekre jegyeinket kedvezményes áron kínáljuk.   Az előadásokról, programokról kép- és hangfelvétel készül, amelyen a látogatók is rögzítésre kerülhetnek. A jegy megvásárlásával elfogadja ezt, és hozzájárul ezen felvételek közzétételéhez, terjesztéséhez. Ezzel kapcsolatos követelést sem a rendezvény alatt, sem a későbbiekben nem támaszthat.   Kerekes-székes nézőink részére a jobb oldali 1-es páholy akadálymentesen kialakított. Hallássérült nézőink számára a nagyszínpad nézőterén indukciós hurok került kialakításra.   A nézőterekre tilos bevinni ételt, italt, illetve olyan tárgyat, amely balesetveszélyes vagy elzárja a menekülési útvonalat.   A színház egész épülete nemdohányzó.   Az a személy, aki tudatmódosító szer befolyásoltsága alatt áll és magatartásával zavarja az előadás rendjét, az előadásokat nem látogathatja.   A késve érkezők csak a szünetben foglalhatják el helyeiket. Amennyiben az előadásban nincs szünet, a késve érkezőket nem áll módunkban beengedni a nézőtérre.   A kedvezményre jogosító igazolványt a jegy- és bérletvásárláskor kérjük a jegyértékesítő kollégáknak bemutatni. Az igénybe vett kedvezményre való jogosultságot belépéskor a nézőtéri kollégák is ellenőrzik.   Az előadás- és helyszínváltoztatás jogát fenntartjuk.   Együttműködésüket előre is köszönjük!   Békéscsabai Jókai Színház

Művész Kávéházat nyitott a Békéscsabai Jókai Színház a korábbi Ibsen étterem helyén, a város új kulturális színterét Seregi Zoltán igazgató és Szarvas Péter polgármester március 19-én délután adta át a közönségnek. Mindkét szónok hangsúlyozta: azt reméli, hogy a múlt század eleji hangulatot idéző, patinás termekkel, különleges kínálattal és programokkal az egykori legendás kávéházi hagyományt sikerül újra teremteni, és a szép környezet a város szívében a polgárok kedvelt találkozóhelyévé válhat. Három nagyon elegáns termet rendeztek be a vendégeknek, középen a bejárat a sétálóutcáról, rögtön ott a pultrendszer korszerű kávégépekkel, hátul a pódium a fellépőknek. Balra meghitt cukrászdai légkör, kisebb és nagyobb asztalokon újságok, folyóiratok, ahogyan kell, kényelmes székek, fotelok. Jobbra, a régi színházi bejárat kapualjában még többen elférnek, két átadón szolgálhatják ki az ételeket. Mindenütt a forró kávé és a gyümölcstea csábító illata keveredik, a pincérek öltözete nagyon tetszetős. Seregi Zoltán igazgató avatta be a megnyitóra összegyűlteket a kávéház születésének körülményeibe. Mint mondta, három tényező motiválta a színházvezetés döntését: az Ibsen éttermet nem tudták kihasználni, több évszázadot átölelő, fantasztikus bútorraktáruk van és rendelkeztek egy színházi büfével. De még kiváló asztalosok is dolgoznak a kulisszák mögött, így a felújításhoz és a berendezéshez nem kellett külső segítség.   –   Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a munkatársaink saját erőből hozták létre ezt a gyönyörű kávéházat, amely vendéglátóhelyként nagyon különleges ételeket, italokat, bort és kávét kínál a vendégeknek. Ugyanakkor kulturális színtér is lesz, a pódium itt marad, különböző rendezvényeket tartunk, ma könyvbemutatót, később versműsorokat, igyekszünk tartalommal megtölteni ezt a szép teret – mondta Seregi Zoltán. – A harmadik funkciója az épületnek, hogy a folyosó (a színházi előcsarnok felé) büféként működik, előadás előtt, szünetben itt rendelhet a közönség enni-, innivalót. A színház örömmel adja át ezt az ajándékot a városnak, hogy az még színesebb, még élhetőbb lehessen.   A direktor megnyitó beszéde után köszönetet mondott elsősorban Szabó János tervezőnek, minden szakembernek, aki a kivitelezésben és a berendezésben dolgozott, a társulat tagjainak, a közmunkásoknak, Mester Gábor műgyűjtőnek és az étterem dolgozóinak. Szarvas Péter arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a kávézás immár több százéves hagyománya ma világszerte reneszánszát éli, így hazánkban és Békéscsabán is, majd a művészetek és a kávéházak közötti szoros összefüggésről szólt. A francia szecesszió festőitől a magyar költőkig sorolta a polgármester a példákat arra, hogy Párizstól Budapestig, Nagyváradig a kávéházak mindig is otthont, ihletet adtak a művészeknek. Mint hangsúlyozta, ezért is fontos a Jókai Színház döntése, létesítménye, ami fejlődés, üde színfolt Békéscsaba számára, mert általa még színesebbé, pezsgőbbé válik a városközpont. A tervek szerint nyáron még teraszt is nyitnak a sétálóutca felé. –   Kellenek az olyan helyek, ahová a polgárok szívesen beülnek társalogni. Nagyon ízléses, igazán gyönyörű belső teret sikerült kialakítani, örömmel látom a falakon a régi csabai fotókat – emelte ki Szarvas Péter. Majd hozzáfűzte: egy kávéház természetesen akkor jó, ha ott a kávé jó, mert akkor biztosan visszatér a vendég. A pódium előtt kifeszített nemzeti színű szalag átvágása után a Jókai Színház művészei is kitettek magukért: igényes, színvonalas, az ünnepi alkalomhoz méltó műsorral ajándékozták meg a publikumot. Gulyás Attila a Lila akácokkal adta meg az összeállítás alaphangját, Kovács Edit Tóth Árpádtól A holdkóros apród történetét idézte fel. Nagy Róbert A bankban nincsen betétem, Liszi Melinda a Kislány, kezeket fel! dalával kedveskedett. Bartus Gyula A kávéházi emberrel nevettette meg a közönséget, és elhangzott még számos ismert operett-részlet, örökzöld, a hely szelleméhez illő kávéházi story, mint például Szép Ernő ifjú óriása Presits Tamástól. Nagy Erika, Fehér Tímea és Komáromi Anett triója a jó üzlet fogalmáról emlékezetes marad. A műsor fináléjában a társulat csaknem teljes férfi csapata – igazgatókkal és a gyönyörű ruhákat alkotó Vesztergombi Anikó jelmeztervezővel kiegészülve – mint „muzsikus lelkek, bohém fiúk” búcsúztak. A Művész Kávéház megnyitója után a kulturális kínálatban rögtön egy könyvbemutató szerepelt. Kadelka László ügyelő beszélgetőpartnere Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a Szereptudásra vagy rögtönzésre című kötet szerzője, valamint  főszereplője, a jelenleg Bánk bánt játszó Demeter András színművész volt. Niedzielsky Katalin