A napokban elhunyt Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író. Pozsgai Zsolt – akinek A szűz és a szörny című tragikomédiáját, melyet íróként és rendezőként is jegyez, szeptember 21-én mutatja be a Békéscsaba Jókai Színház – így búcsúzik a 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakjától.  

szinhaz.hu |  Pótfelvételit hirdet a Békéscsabai Jókai Színház Színitanháza, így azoknak a diákoknak sem kell elkeseredniük, akik nem jutottak be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem: az augusztus 31-i pótfelvételi során van esélyük arra, hogy Békéscsabán tanulhassanak. Idén is négy szakra várják a jelentkezőket, Divat- és stílustervező, színházi táncos, színpadtechnikus-szcenikus és színész képzésekre.► Tovább  

Véget ért az idei Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál, mely a Szarvasi Vízi Színház színpadán zajlott. A nézők közel 70 előadást láthattak idén, ebből több mint 30 ingyenesen látogatható volt a közönség számára. Hatalmas sikerrel zárultak az esték, minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés, összesen 22.000 fizető nézővel büszkélkedhet a fesztivál. Újdonságként hatott az opera, a lézer-show és a cirkusz műfajának bevétele a programba. A csütörtöki ünnepi záró esten adták át a művészeti díjakat a kiválóságoknak. A legjobb tánc előadás díját a Fergeteges – A királyné, a gróf és a cigánylány című táncjáték kapta, mely az ExperiDance táncegyüttes és a 100 Tagú cigányzenekar szólistáinak előadása, rendező-koreográfusa Román Sándor. Prózában a Mert a mamának így jó! nyert. A budapesti Új Színház produkcióját Pozsgai Zsolt rendezte. A Legjobb zenés előadás a Kecskeméti Katona József Színház Csoportterápia c. darabja lett. A Legjobb rendezésért kapott díjat Fekete Péter az Orientért, mely a Művészetek Háza Gödöllő és a Békéscsabai Jókai Színház előadása. A legjobb koreográfia díját a Fricska Táncegyüttes kapta az Orientben nyújtott teljesítményéért. Koreográfusa Moussa Ahmed. Látványban A Fejedelem című előadás nyert, mely az Agria Játékok Kft. és az Egri Gárdonyi Géza Színház közös produkciója. Alkotói: Bényei Miklós, Molnár Gabriella és Moravetz Levente. A színészeket is jutalmazták, mégpedig a legjobb női főszereplő díját Kovács Edit, a Békéscsabai Jókai Színház művésznője kapta, a Bernarda Alba háza című előadásban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. A férfiak közül a legjobbnak bizonyult Ürmössy Imre operaénekes a Ritában és a Pepitoban énekelt főszerepeiért. A Debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadásait Vranyecz Artúr rendezte. A Legjobb női mellékszereplő Tóth Auguszta lett, a Mert a mamának így jó! című előadásban nyújtott alakításáért. A Legjobb férfi mellékszereplő díját Maróti Attila kapta a Csodaszarvasért.   A legjobb ifjúsági előadás az Egri Gárdonyi Géza Színház Légy jó mindhalálig című darabja lett Seregi Zoltán rendezésében és a Zeneszerzői Különdíjat egy új zenemű megalkotásáért Ágoston Béla kapta a Szaffi és a Cigánybáró c. táncjátékok színpadi zenéjéért. Szép gesztus, hogy a Magyar Teátrumon kívül a házigazda város is díjakkal koronázta az estét. Megalapították a Józsa Mihály-díjat, aki a Szarvasi Vízi Színház arculatának kialakításában nagy szerepet játszott és sajnos egy éve már nincs köztünk. Ezt a Békéscsabai Jókai Színház művészei kapták emlékműsorukért. Szarvas Város Képviselő-testületének különdíja a Csodaszarvas alkotóinál talált gazdára (Cervinus Teátrum). Szarvas Város Polgármesterének díját Nagy Róbert, a Békéscsabai Jókai Színház fiatal feltörekvő egyénisége vehette át, a LOM (Land Of Music) közönséget vonzó előadásaiért. Szarvas Város Különdíjat adományozott a legötletesebb jelmezért a Zentai Kamaraszínház előadásának, A legkisebb boszorkánynak. A színházigazgatókat is díjazták a Szarvasi vállalkozók Medgyesi Tamás, a Cool Klíma ügyvezetője Nemcsák Károlynak, Bődi János, az Integrál Építő Zrt. Vezérigazgatója Cseke Péternek, a Szarvasi Civil Szervezetek Ráckevei Annának, és Dr. Dezső István, színházbarát magánember Blaskó Balázsnak adott díjat. Az ünnepi díjátadó Gulyás Levente és Gulyás Attila Színházba-húz című koncertjével zárult.    

Augusztus utolsó hetében már három őszi bemutatón dolgozik keményen a Jókai Színház társulata. Shakespeare és Pozsgai Zsolt darabjának előkészületei még a nyár elején elkezdődtek, a Tévedések vígjátékát és A szűz és a szörny premierjét szeptemberben láthatja a közönség. Október 2-án Rejtő Jenő regényeinek szerelmeseit örvendezteti meg a teátrum: a Vesztegzár a Grand Hotelben című kalandregény ihlette Hamvai Kornél drámáját, amelyhez Darvas Benedek komponált zenét, Varró Dániel írta a dalszövegeket. Szente Vajk hangsúlyozta: örömmel jött haza Békéscsabára, hogy megrendezze az előadást.  (Niedzielsky Katalin tudósítása) Seregi Zoltán köszöntötte a darab első olvasópróbájára augusztus 25-én a Vigadóban összegyűlt művészeket, alkotókat, közreműködőket, külön Szente Vajk rendezőt itthon, szülővárosában, ahol 25 évvel ezelőtt játszott a Légy jó mindhalálig legendás gyermekcsapatában. A megbízott igazgató másodikként Szorcsik Viktória színművészt üdvözölte, aki Odette Defleur belga direktrisz szerepét alakítja majd, végül Erdélyi Adrienn rendezőasszisztenst. A darabválasztással kapcsolatban Seregi Zoltán két szempontot emelt ki. –   A Rejtő-regény zenés változata a minőségi szórakoztatás jegyében kerül színre; sosem adtuk olcsón, könnyen magunkat, a bemutatóinkat, ezután sem fogjuk. A közönség színvonalas kiszolgálása mellett a másik fontos törekvésünk, hogy a bemutató valóban a társulatra épüljön, hogy a színház minél több tagja minél jobb szerepeket kapjon, és ezáltal a próbafolyamatok, előadások során minden színész, tervező, alkotó, közreműködő minél többet fejlődjön.  Nem ez az első alkalom, hogy Rejtő jellegzetesen humoros, izgalmas művei más műfaj szerzőire is hatottak; a Vesztegzár a Grand Hotelben, az egyik legismertebb regény filmváltozatát 1963-ban mutatták be A meztelen diplomata címmel. A láthatatlan légiót a Bartók Színpad játszotta 1964-ben. A mostani zenés darab nagy sikerrel megy 2008-as Nemzeti Színházbeli bemutatója óta. Szente Vajk elmondta, hogy a Madách Színházban legalább másfél évig próbálnak, készülnek egy előadásra, de itt most még ezt a hosszú időt is túlszárnyalták, hiszen Fekete Péter és Seregi Zoltán legalább négy éve hívta, várta „hazai” rendezésre. Szándékosan választotta a közönségnek ezt a nagyon szórakoztató, a színészeknek is igen élvezetes darabot a sok jó szereppel. „Rejtős” nyárnak nevezte az ideit, mert Szegeden A szőke ciklont rendezte, s itthon külön érdekes a folytatás. – Nekem mese helyett a Vesztegzárt olvasta esténként az apukám. Az eredeti alapján nagyon jó darabot írtak a szerzők, ami rémizgalmas, de sajnos én már nem írhatok bele… – közölte a rendező. Arról is szólt, hogy Mira János díszlettervezőtől napfényes színpadképet kért, a történet Jáva szigetén játszódik, nem szeretné a Moulin Rouge hangulatát idézni. Végül megjegyezte, hogy Rejtő 1939-ben írta ezt a művét, de hála Istennek még sincs benne semmi politikai üzenet. A direktori és a rendezői beavatás után az előadás zenéjéből kaptunk ízelítőt: Gulyás Levente zenei vezető zongorázott, Gubik Petra és Vadász Gábor énekelt. Előző Köböl Lillával kettős szereposztásban Léni Jörins naiva és bűnsegéd figuráját kelti majd életre, utóbbi pedig Félix van Gullen, azaz alias Jáva Réme lesz a produkcióban. Amikor a színházak előszeretettel játszanak zenés darabokat, a népszerű Rejtőhöz nyúlnak, Piszkos Fred és Fülig Jim atyjához, a vérbeli krimit, izgalmas cselekményt, nem mindennapi szereplőgárdát visznek színpadra, felvetődik a kérdés: vajon nincs ebben egy kis hatásvadászat, finomabban szólva sikerorientáltság? A rendező határozottan visszautasította a kérdésemet. –   Egyáltalán nincs, pont a nehéz utat választottuk! Nem vagyok szerzőtárs, nekem csak eszembe jutott, hogy itt van ez a jó darab, mutassuk be. Lehetőleg zenés darabot szerettem volna itthon megrendezni, de azért, hogy a közönségnek kedvezzünk és minél több színésznek adjunk lehetőséget minél több kiváló szerepre. A zenés darab, a könnyed szórakoztatás sosem könnyű műfaj, inkább nehéz, főleg, ha minőségi szinten akarjuk megvalósítani. Azért sem vagyunk könnyű helyzetben, mert akik szeretik Rejtőt olvasni, most visszavárják az olvasmány élményét, pedig a színpad, a színház másik műfaj, nem azonos a könyvvel. S nincs olyan, hogy biztos siker, a színpadi sikerért meg kell dolgozni! Persze azon leszünk, hogy siker legyen. A darab jó, de a többi már a színészeken, a körülményeken múlik. Darvas Benedek – Varró Dániel – Hamvai Kornél – Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című zenés vígjátékának szereposztása csakugyan parádés. A már említett művészeken kívül Mészáros Mihály nyugalmazott szállítmányozót, Nagy Erika kiérdemesült primadonnát játszik, Don Umberto Complimentit Tomanek Gábor, Elder felügyelőt Tege Antal, Kapucinus atyát és nemzetközi szélhámost Katkó Ferenc alakítja, továbbá Presits Tamás, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Csomós Lajos, Biró Gyula, Szabó Lajos és Nagy Róbert lép fel az előadásban. A jelmeztervező Papp Janó, valamint a koreográfus Kerekes Judit dolgozik még a csapattal a sikerért. Niedzielsky Katalin

Nem lehet megfejteni, mi Rejtő zsenijének a titka.  A komikus kalandregény koronázatlan királyának regényei, novellái, humoreszkjei, szövegei egészen különleges módon felszabadítanak valamit bennünk, amitől a legváratlanabb pillanatokban tiszta kacajra derülünk. Hamvai Kornél drámáját, amelyet a Vesztegzár a Grand Hotelben című regény motívumaiból állított össze, Darvas Benedek zenésítette meg. Varró Dániel írt hozzá szemtelenül szellemes szövegeket és a Jókai Színház új évadában Szente Vajk állítja színpadra Békéscsabán. Az olvasópróbát kedden délután tartották. Rejtő sokak kedvence, s általános nézet, hogy olvasva igazán jó, esti mese gyanánt olvasta fel édesapja is Vajknak gyerekkorában, ezért különös kötődése van az íróhoz.. Rejtő Jenő sajátosan alakuló írói utóéletének  jellegzetes furcsasága a színpadi jelenlét. Színpadra szánt műveit nem gyakran játsszák, nagy sikerű regényeit viszont rendre megpróbálják dramatizálni. Teátrumunkban a békéscsabai kötődésű Szente Vajk rendezi meg a darabot, Mira János díszletei között, Papp Janó jelmezeiben. A főbb szerepekben Mészáros Mihály, Nagy Erika, Csomós Lajos, Tomanek Gábor, Gubik Petra és Vadász Gábor. Az olvasópróbával a közös munka a mai napon elkezdődött. Bemutató október 2-án.

Két állami kitüntetést vehettek át a Jókai Színház munkatársai augusztus 19-én, az állami ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében. Seregi Zoltánnak, a Jókai Színház megbízott igazgatójának Magyar Arany Érdemkeresztet adományozott a hosszú időn át végzett színházművészeti tevékenységéért Áder János köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, míg Bojczán István, a Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetője munkásságáért Magyar Bronz Érdemkeresztet vehetett át. A kitüntetésekre Fekete Péter terjesztette fel kollégáit. Seregi Zoltán 1953. június 7–én született Budapesten, anyja Pogány Teréz. Gyerekszínészként 1966‑ban Tutajost játszotta a Tüskevár című filmben. A válogatás idején édesapja, Seregi László, a debreceni Csokonai Színház egykori igazgatója éppen egy televíziós produkciót forgatott, amikor Fejér Tamás, a Tüskevár rendezője a főszereplőre kereste a megfelelő karaktert. Aztán játszott még pár szerepet a József Attila Színházban, A Pál utcai fiúk 1969-es, Fábri Zoltán-féle filmváltozatában a hangját kölcsönözte Bokának, akit az angol William Burleigh alakított. 1979-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar nyelv és irodalom szakon, 1980-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán szerzett diplomát. A Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, 1984-től a Thália Színházban dolgozott tíz évig, vendégként Debrecenben és Erdélyben is rendezett, végigjárta a határon túli magyar színházakat, Nagyváradtól Szabadkán át, egészen Komáromig. 1993-ban visszatért a tévéhez, a Frici, a vállalkozó szellem című sorozatot rendezte, amelyben Körmendi János játszotta a főszerepet, Kubik Anna és Sinkovits Imre is fellépett a produkcióban. A kétezres évek elején készítette a Nemzedékek egymás közt sorozatot, amely családi problémákról szólt, és az egyes részek után a stúdióban pszichológus közreműködésével beszélgettek a nézők. Seregi Zoltán immár 15 éve a Jókai Színház rendezője, 2009-től a Harruckern János Közoktatási Intézmény Színitanházának szakmai vezetője, négy éve a színház igazgatóhelyettese, augusztus elsejétől megbízott igazgatója. Seregi Zoltán Bojczán István 1954. augusztus 4-én született Battonyán, anyja Lévai Erzsébet. 1971-ben végzett a 305. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, 1983-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola felsőfokú színházi műszaki tanfolyamán, színpadtechnika szakon szerzett képesítést. Majd pályája során később is számos szakmai tanfolyamon fejlesztette tovább tudását. Bojczán István a Békéscsabai Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetője. Sokan nem is tudják pontosan, miből áll ez a munkakör, de azt igen, hogy a színház óriási üzem, ami nem működik a háttérmunkások nélkül. A társulat még azzal is tisztában van, hogy Bojczán maga „egy intézmény az intézményben”. Ha a színházban hirtelen bármire szükség van, azt mondják, „menjetek Bojczihoz”. Bojczán István hivatalosan 1973 októbere óta, tehát több mint negyven éve dolgozik a teátrumban, de előtte már egy évig itt tevékenykedett kisegítőként. A 18 éves dombiratosi fiú annak idején véletlenül került a színházhoz. Saját elmondása szerint „a kis falvakból sok fiatal felkerekedett, hogy Budapestre menjen szerencsét próbálni, mert ott azért jobban akadt munka, mint vidéken”. Ismerősök tanácsára a Vígszínházhoz vette az irányt, hogy ott keressen munkát kellékesként, díszletezőként vagy világosítóként, de éppen nem találta ott a műszaki vezetőt. Szerencsére valaki más a Jókai Színházból azt javasolta, itthon próbálkozzon. Az akkori műszaki vezető, Máthé Ferenc vitte Miszlay István igazgatóhoz, aki felvette. A gyakorlati évei alatt minden műszaki szakterületet végigjárt, díszletező, majd gondnok lett, aztán színpadmester. A Jókai Színház társulata és minden dolgozója szívből gratulál az elismerésekhez. Bojczán István

Akár ez is lehet az egyik titka annak, hogy egy-egy művészeti ág a világ érdeklődésének középpontjába kerüljön. Ennek volt köszönhető, hogy Fekete Péter, a magyar cirkuszművészet fellendítéséért felelős miniszteri biztos gyorsan kivívta a zuhangi második Kínai Nemzetközi Cirkuszfesztivált előkészítő Szakértői Fórumon, a rangos nemzetközi szakmai tanácskozáson résztvevők elismerését. Az „Adj arcot a művésznek” tárgykörű angol nyelvű felszólalásban megjelenő egyedi gondolatok – amelyek szerint az artistaművészek gépies megjelenítése helyett a hús-vér emberi kvalitások kihangsúlyozása, valamint a hétköznapi csoda-csináló képességre történő  figyelemfelhívás lehet csak az egyetlen járható útja annak, hogy ez a speciális művészeti ág és a minél szélesebb társadalmi közeg egymásra találjon – mellett a cirkuszművészet speciális társadalmi üzeneteinek videó kivetítéses bemutatása szinte levette lábáról a szakmát eddig csak konzervatív alapokon művelő szakembereket. A siker mértékére jellemző, hogy a több mint 5000 néző előtt megrendezésre kerülő második Kínai Nemzetközi Cirkuszfesztiválon már használni akarják a Fekete felvetésén alapuló képek vetítését. A kongresszus résztvevői a magyar cirkuszművészet megújításának tervéről is átfogó tájékoztatást kaptak és élénk várakozással tekintenek e komoly nemzetközi tradíciókat felmutatni tudó művészeti ág magyarországi megújulása felé. A Fórum napirendjeiből természetesen nem maradhattak ki „az állatok a cirkuszban” (állatvédelem cirkuszi központtal) tárgykörben zajló elemzések sem. A latin-amerikai tapasztalatok – ahol több ország cirkuszaiban is betiltották az állatszámok összeállítását és bemutatását – jelentős vitákat kavartak. „A politika több országban is ráült e témára és olyan következtetések születtek, amelyek rosszul pozícionált alapokon nyugszanak!” – hangsúlyozták többen is. A Fórum résztvevői kiemelték: a cirkuszban állatokkal folyamatosan együtt élő és szinte egy életen át együtt dolgozó artistáknak önszerveződő módon kell élen járniuk az állatvédelmi programok népszerűsítésében. A jogszabályok be nem tartóit pedig – mindegy, hogy szakmán belül vagy azon kívül dolgoznak – ki kell szorítani, és példásan meg kell büntetni – hangzott el a konferencián. A nemzetközi kongresszuson rész vett Ding Wei Kína kulturális miniszterhelyettese, a sanghaji, a zuhangi és a Guangzhou-i cirkuszok igazgatói, mexikói és olasz cirkuszi szakértők, a Moszkvai Nagycirkusz, a Nikulin cirkusz vezetői mellett a kínai cirkuszok vezetői. Ami a magyarországi közeli jövőt illeti a „Mit neked cirkusz!” program keretében a Fővárosi Nagycirkuszban elkezdődött cirkusz újrapozícionálási vita témakörei között is szerepel „az állatok a cirkuszban” téma.

A Békéscsabán megjelenő irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat két legutóbbi száma több csabai vonatkozású, érdekes írást közöl. A 3. (május-júniusi) számban olvashatjuk például Herczeg Tamás visszaemlékezését a 25 évvel ezelőtti békéscsabai eseményekre, A rendszerváltozás előzményei… az én történetem címmel. Ugyanebben a számban négy írás is foglalkozik Munkácsy Mihály művészetével, Bakó Zsuzsa például az 1848-as tematika megjelenését követi nyomon az életműben, Gyarmati Gabriella A Munkácsy-Jantyik problametika a Parlamentben címmel közöl tanulmányt. Még a jobbnál jobb szépirodalmi szövegek között is találunk csabaiakat, Sass Ervin és Szilágyi András verseit. A Színház rovatban pedig megjelent a Karkithemia című monodráma szövege, amelyet Zelei Miklós és Pethő Sándor Kara Tünde rákbetegsége élményeinek felhasználásával írt, és a Jókai Színházban a művésznő be is mutatta áprilisban. Ez a szám már nem kapható az újságárusoknál (csak a színház szervezőirodájában vásárolható meg), de a Bárkaonline internetes magazin oldalán (www.barkaonline.hu ) könnyen megtalálhatók a benne közölt írások. A Bárka nemrég megjelent 4. (július-augusztusi) számának szépirodalmi összeállítása Cservenák Berill Ládába zárt száz év című elbeszélésével zárul, amely tavaly I. díjat kapott a békéscsabai önkormányzat által középiskolások számára, az I. világháború centenáriuma alkalmából meghirdetett irodalmi pályázaton. A Műhely rovat történelmi és képzőművészeti írásai egyaránt felkelthetik a csabaiak érdeklődését. Pollmann Ferenc Békésiek a világháborúban címmel foglalja össze megyénk, köztük Békéscsaba egykori katonáinak világháborús szerepét, Szigeti Csaba a kétegyházi olimpikon Mudin fivérek sporttörténeti és katonai hősiességéről ír, Szászné Várkonyi Adrienn a békéscsabai 101-es emlékmű felállításának krónikáját foglalja össze. Szilágyi András A „viharsarki nyers képzőművészet” esztétikai mineműsége és sajátosságai címmel értekezik, Wehner Tibor Gyarmati Gabriella Csabai arcképek című kötetéről írt kritikát. A Színház rovat pedig nemcsak a Nemzeti Színházról és az idei Pécsi Országos Színházi Találkozóról közöl összefoglalót, de olvashatjuk benne Niedzielsky Katalin évadértékelőjét is a Békéscsabai Jókai Színház elmúlt évadáról.