BEOL | Sokak örömére Móricz Zsigmond klasszikusa, a Légy jó mindhalálig ebben az évadban is műsoron marad, ráadásul immár felnőtt-bérlettel is megtekinthető a Békéscsabai Jókai Színházban. Seregi Zoltán színházigazgatóval, a darab rendezőjével beszélgettünk. ► Tovább
BÁRKAONLINE | Az Alkotó-Társak című sorozatunk következő két vendége: Binder Károly és Zalán Tibor külön-külön is rendkívüli hatású művész, közös szereplésük és közös alkotómunkájuk bemutatása pedig különleges élményt ígér. Október 31-én, a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. ► Tovább
BEHÍR | A viharsarki társulat minden évben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nagyszínpadi előadások mellett kamaradarabokkal is színesítse repertoárját. Mrozek Tangó című hétszereplős művét Csiszár Imre álmodta színpadra.► Tovább
A Misztrál Együttes koncertjére várjuk az érdeklődőket november 14-én, 11 órakor a Jókai Színházba. Ünnepeljük együtt megzenésített versekkel a magyar nyelv napját! “Misztrál-hangzás” – így ismert szakavatott körökben az a fajta egyedi megszólalás, ami az együttest jellemzi. Megzenésített versek, többszólamú éneklés, különleges hangszerek, világzenei ízek. A Misztrál 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a tagok saját zenei érdeklődésüknek megfelelő zenével ajándékozhassák meg a magyar palettát. Repertoárjukon főleg hazai és külföldi költők megzenésített versei szerepelnek, de felbukkan egy-egy népdal, ismert zenei motívum is koncertjeiken. Ami rögtön, már első hallásra megkülönbözteti őket pályatársaiktól, az a magas fokú vokális tudás, a többszólamú éneklés. Ettől lesz összetéveszthetetlen a megszólalás módja, ez a sokat emlegetett “Misztrál-hangzás” egyik legfontosabb összetevője. A szövegek terén igyekeznek olyan kulturális alappillérekhez nyúlni, amivel nem lehet elég korán elkezdeni az ismerkedést, így a diák közönség számára is befogadhatóvá teszik Villon, Garcia Lorca vagy éppen Weöres, Babits, Balassi verseit. A változatos hangszerekből sincs hiány: furulyák, doromb, fidula, mandolin, koboz és még sok más, jellegzetes hangú akusztikus hangszert is megszólaltatnak műsoruk során. Az együttes tagjai: Heinczinger Miklós – furulyák, klarinét, doromb, fidula, duda, ének Pusztai Gábor – ütőhangszerek Tóbisz Tinelli Tamás – gitárok, nagybőgő, ének Török Máté – cselló, gitár, mandolin, koboz, szájharmonika, tambura, ének
A Légy jó mindhalálig című Móricz-mű musicalváltozatát Seregi Zoltán rendezésében 2016. október 21.-étől tűzte ismét műsorára a békéscsabai Jókai Színház. A darab bemutatója az előző évadban volt, de a nagy siker okán idén is láthatja a közönség. Nem csoda, hogy ismét színpadon van: fülbemászó dallamok, örökérvényű igazságok, szórakoztató és egyben elgondolkodtató történet. A musicalváltozat egy kivonatolt variációja az eredeti műnek, de a történet és a mondanivaló így is helytálló. Kocsák Miklós zenéje és Miklós Tibor dalszövege, Pinczés István átkötő szövegei pontosan leírják, elmesélik, elbeszélik a történéseket. Mind a jelmez, mind a díszlet korhű, a dalokat zenekar kíséri. Rendezői érdekesség, hogy láthatjuk a felnőtt Nyilas Misit (Czitor Attila, filmen), aki mindig akkor bukkan fel, amikor valami sorsfordító esemény közeledik. Olyan ez a motívum, mintha a kollégiumi élet egyfajta visszaemlékezés lenne, mintha a főhős élete ezen szakaszát mesélné el. A mű a debreceni Református Kollégiumban játszódik, melynek homlokzatán ma is olvasható: Orando et laborando (Imádkozz és dolgozz). Eme intelem a díszletben sem maradhatott el, végig ott lebeg a fejünk felett, emlékeztetve minket örök igazságára. E musical különlegessége, hogy a főszereplője (Nyilas Misi) egy gyerek, aki szinte végig színpadon van, számos dal az övé. Ez igen nagy feladat és nem kis megterhelés. A Misit alakító Bolla Márton ügyesen áll helyt: szépen, tisztán, artikuláltan beszél és énekel, a szerepben is jól érzi magát, nem zökken ki belőle. A többi, diákot alakító gyerek is sikerrel veszi az akadályokat, láthatóan élvezik a szereplést. A „felnőttek” is maradandó alkotást nyújtanak: Törökék, Doroghyék, a tanár urak mind maguknak érzik karakterüket, az ének és a mozgás sem idegen tőlük. Mindemellett jól tükrözik, hitelesen adják vissza a móriczi ember- és lélekábrázolás sajátosságait: jobb napokat látott előkelőségek, lóversenyezés miatt elúszott családi birtok, a nélkülözést nagyzolással palástoló hajdanvolt dzsentrik játéka a darab. Ilyen felnőttek között kell jónak maradnia a kisdiáknak, akit egy alaptalan vád miatt citálnak fegyelmi bizottság elé. Nem csak a vádaskodás roppantja meg a lelkét, hanem a felnőttekben való csalódása is. Nem csak a diáktársai csínytevéseit kell elviselnie, hanem a felnőttek is felhasználják alattomos terveikhez, akikhez annyira szeretett volna tartozni végre. Megható ábrázolás, ami egyszerre szívfacsaró és megható. Mind magunkra ismerhetünk Nyilas Misiben: gyerekként nagyon vágytunk felnőtté válni, meg voltunk győződve a felnőttek feddhetetlenségéről, hiba nélküliségéről. Felnőttként pedig sokat adnánk azért, ha csak néha-néha visszarepülhetnénk a gyerekkorba. E darab segítségével meg is tehetjük mindezt: a felnőttek felidézhetik, milyen volt gyereknek lenni, a gyerekek bepillantást nyernek a felnőttek (egyebek közt a tanárok) világába és más gyerekek életébe. Szórakoztató, elgondolkodtató, néhol elszomorító, de feltétlenül megnézendő darab. Mert „az élet szép, az élet minden.”. Lezó Nóra
WEBRADIO | Pénteken mutatják be Slavomir Mrozek Tangó című abszurd drámáját a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. ► Tovább
Sławomir Mrożek, teljes neve Sławomir Piotr Paweł Mrożek lengyel drámaíró, író. Pályafutását újságíróként kezdte, és később kezdett el drámákat írni. Első drámája a Rendőrség (1958). 1963-ban elhagyta hazáját, és több európai országot végigjárva Franciaországban telepedett le. Legismertebb drámája a Tangó (1964). A Krakkó mellett született Mrozek a pályafutását újságíróként kezdte, de építészetet és festészetet is tanult. Mrozek nemzetközi hírnevét korai novelláskötetei alapozták meg. Leghíresebb munkája a Tangó című dráma. A Krakkó közeli Borzęcinben született. Édesapja, Antoni Mrożek, postamester, édesanyja Zofia Kędzior volt. Sławomir hagyományos katolikus neveltetésben részesült, ám darabjaiban a vallási témák nem kerültek előtérbe. Írói fejlődésében fontosabb szerepet játszottak háborús évek, Lengyelország német megszállása, a háború után a Lengyel Népköztársaság létrejötte, a sztálini elnyomás, amely kiábrándult fiatalemberek egész nemzedékét szülte. Mrożek nemzetközi hírnevét korai novelláskötetei alapozták meg. Mrożek szatirikus novellái a lengyel viselkedésmódot, mentalitást figurázzák ki, görbe tükröt mutatnak a romantikus hősiességnek és a fellengzősségnek, vagy a kommunista rendszer visszásságainak, de a célkeresztben valójában az ember viselkedése, ostobasága áll. Már a korai drámáiban is elkerülte a nyílt politikai és történelmi célzásokat, de az Orwelléhez hasonló bíráló hozzáállása a modern kori totalitárius rendszerekhez nem kerülte el a közönség figyelmét – a cenzorokét sem. Hazája történelmére utalva mondta egyszer: „A szörny bezárva tartott, és el is bűvölt egyszerre”. Első teljes és hosszú darabja, a Tangó alighanem a leghíresebb munkája. Először Belgrádban adták elő, a Jugoslovensko Dramsko Pozoriske-ben, 1965.április 21-én. Lengyelországban a Teatr Wspolozesny-ben adták elő, Erwin Axer rendezésében. Tom Stoppard Mrożek drámájából készült adaptációját először a Royal Shakespeare Company-ben adták elő 1966-ban. Stoppard egy lengyel anyanyelvű segítőjével átdolgozta a mű irodalmi fordítását. Az első New York-i előadásra a Pocket Theater-ben került sor, 1969-ben. Bizonyos szempontból a Tangó a nemzedékek közötti konfliktusról szól, de alapvetően azt a folyamatot mutatja be, ahogy a fiatalkori idealizmus a hatalomért folyó lelkiismeretlen küzdelemmé aljasul és kikövezi az utat a zsarnokság előtt.
A Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ immár hatodik alkalommal rendezi meg Angyalok Szárnyalása című jótékonysági gálaestjét a Békéscsabai Jókai Színházban november 14-én, 19.00 órától. A rendezvényen idén is ismert művészek és fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok lépnek majd fel. Az est díszvendége a Misztrál együttes.
Folytatódik a Jókai Színház nagysikerű Terefere sorozata: október 28-án, pénteken 17 órától Bozsó József és Teremi Trixi színművészekkel tereferélhetnek az érdeklődők a Művész Kávéházban. A páros meghívásának apropója, hogy ezen a héten A víg özvegy című operettben láthatja a közönség őket, a Békéscsabai Jókai Színház színpadán. Bozsó József revü és sztepptáncosként kezdte pályáját, koreografált az ország különböző színházaiban, a Magyar Televízióban, majd 1986-ban felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakára. Még abban az évben szerződtette az Operettszínház, ahol tizenöt évadot töltött. Közben a Színművészetin is tanított öt éven keresztül, a Balettintézet mellett. 2001 augusztusától szabadúszó, azóta főleg külföldön dolgozik. Alapító tagja és vezetője a Magyar Zenés Színháznak. Teremi Trixit a Pécsi Nemzeti Színház vezető karnagya fedezte fel, az ő javaslatára felvételizett a Színművészeti operett-musical szakára. 19 évesen már az Operettszínház tagja volt. Már 23 éves korában kiérdemelte a Bársony Rózsi Emlékgyűrűt, ami a legjobb szubretteknek adható kitüntetés. 2001 májusától ő is a külföldi turnékat járók életét választotta, akárcsak Bozsó József. Közös munkájukról, magánéletükről tudhatunk meg kulisszatitkokat október 28-án. Találkozzunk újra a Művész Kávéházban! Komlóssy Kata
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Fatia Negra - Békéscsabai Jókai Színház
24 0
2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház
0 0
2025/2026-os évad Gyerek Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház
2 0
2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház
1 0
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
