Halhatatlanok napja
Az irodalmi Prima díjas Bárka folyóirat 2019-es verspályázata eredményeként, novemberben jelenik meg egy izgalmas antológia a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában. Kortárs költőink ünnepi alkalmakra szóló, elgondolkodtató, játékos versei reményeink szerint sok gyerek, pedagógus és szülő örömére szolgálnak majd. Ebből a kötetből válogattunk Mindenszetek ünnepe, halottak napja alkalmából. Halmai Tamás versét, Czitor Attila mondja el. Meghitt megemlékezést kívánunk! Halmai Tamás Halhatatlanok napja Mert nem halott a kő se: energiától rezzen. Örökkévalók őse lüktet a rétegekben. Él a kavics, a kozmosz, a csikóhal, a fűszál: hasonlít a titkokhoz, aki titkok közt kószál. S aki nincs már? Az ember? Emlékezetté lobban. Hol volt, hol nem volt egyszer. S mától mindenhol ott van. Súg és sugárzik kőből, és csikóhallal úszik; szívedig visszahőköl, s tovább: csillagon túlig. Halhatatlanok napja süt fel halottak napján! Holtat élő siratja, élőt holtak – angyalszám; mégis könnyek kristályán átragyog könnyű béke: az életből kiválván a lélek kész a létre. Mit óhajt szép szerettünk? Újra újjászületne? Tündöklik, aki eltűnt, így tanít szürkületre.
Gyermekszereplőket keres a Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház 7 és 11 év közötti gyermekeket keres Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című musicalének előadásához, Vicuska és Gergő szerepére. A jövő év eleji bemutatót Katkó Ferenc rendezi. Követelmények: – e-mailben kapott dal eléneklése, – egy szabadon választott dal eléneklése, – egy szabadon választott vers előadása. A meghallgatás időpontja és helyszíne: 2019. november 21. (csütörtök) 15 óra, Békéscsabai Jókai Színház Érdeklődni lehet a +36-20/7736-064 -es telefonszámon 10-től 18 óráig. Jelentkezni lehet az e.csillagok@gmail.com email-címen. Jelentkezési határidő: 2019. november 8. (péntek) 18 óra.
Hit, rítusok, vallástudomány
Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány című előadásával folytatódik november 4-én 18 órától a Mindentudás Színházi Egyeteme. A nyolcadik évad második előadásának műsorvezetője ezúttal is, mint mindig, Kovács Edit Jászai-Mari-díjas színművész, esztéta lesz. A sokáig uralkodónak hitt elvilágiasodás után a vallási kérdés a XXI. században újra meghatározóvá vált. Az Európa-központú világrend hanyatlásával megkerülhetetlenné vált azoknak a vallásoknak és vallásokhoz kötődő magatartásoknak az ismerete, amelyek emberek milliárdjainak életét határozzák meg mindmáig. Újabban az euro-amerikai civilizációban is meginogni látszik a világnézeti semlegességbe vetett föltétlen bizalom, ami – egységes vallási kultúra és kritikai érzék híján – különösen kiszolgáltatottá teszi környezetünket a vallási jellegű impulzusoknak. Ez utóbbi, a fogékonyság és a zavarodottság együttes jelenléte régóta érzékelhető a magyar társadalomban is. Távoli kultúrák megismerésén túl különös kihívás „megtanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”: újra fölfedezni, megismerni és megszeretni Európa saját, latin-keresztény vallási örökségét, amelyet éppen az otthonosság fed el nemcsak az átlagember, de olykor még a kutató elől is. Újabb távlatokat jelent fölismerni, hogy a vallás nem korlátozódik az intellektusra: nemcsak világnézet, társadalmi etika és életvezetési program, hanem az embert teljes érzéki valójában igénybe vevő cselekvések, azaz rítusok foglalata. Ezeket a kihívásokat igyekszik bemutatni a vallásos ember belső és a vallástudós külső nézőpontjából Földváry Miklós, az ELTE Vallástudományi Tanszékének vezetője. Az előadás a Sík Ferenc Kamaraszínházban ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy e-mailben.
Adománygyűjtés az állatmenhely lakóinak
A Békéscsabai Jókai Színház a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának és az állatok örökbefogadásának segítésére indította el a „Lessing úr-projektet”. A karitatív akció, amelynek nyitó rendezvénye az október 30-i kutyasétáltatás volt, adománygyűjtéssel folytatódik. Immár hagyomány, hogy a teátrum művészei és munkatársai jótékonysági akciókat szerveznek, ebbe a sorozatba illik a mostani együttműködés az állatmenhellyel. A projekt második állomása az adománygyűjtés; november 5-től december 5-ig, a kisebb felajánlásokat a Jókai Színház Szervező Irodájában (hétfőtől péntekig 8.30 órától 17 óráig), a nagyobbakat a menhelyen (hétfőtől vasárnapig 10-től 14 óráig) fogadják az állatok számára. A szervező irodában továbbá az egyesület urnájába pénzadományokat is gyűjtünk. A Csabai Állatvédők adományvonalának hívásával, SMS küldésével 250 forinttal támogatható a menhely, az 13600–as számot, majd a 89-es kódot kell beütni. Az alábbi lista tartalmazza mindazt, amivel az állatbarátok segíthetik a menhely munkáját, a gondozott cicák, kutyák ellátását. ÉLELEM · kölyök- és felnőtt száraztáp, kutyák és macskák részére · kölyök- és felnőtt konzervtáp, kutyák és macskák részére GYÓGYSZER, ORVOSI ESZKÖZ · orvosi fertőtlenítőszer, sebfertőtlenítő, Betadine · vitaminok, csonterősítők fiatal állataink számára · féreghajtó tabletta, paszta kutyák és macskák számára · kullancs- és bolhairtó minden változatban · szem- és fültisztító folyadék TAKARÍTÓSZER és TAKARÍTÓESZKÖZ · fertőtlenítőszer, hypo · mosogatószer, szivacs · seprű, szemétlapát · papír kéztörlő KUTYA- ÉS MACSKA FELSZERELÉS · kutyafekhely · kutya- és macskaszállító ketrec · kutyajátékok, teniszlabdák ÉPÍTŐANYAG, ESZKÖZÖK · faforgács (nem szemetes és nem fűrészpor) · kisbálás szalma · tűzifa · talicska, ásó, lapát · farostlemez, OSB lap · vödrök IRODAI FELSZERELÉS, SZOLGÁLTATÁS Szinte bármilyen irodaszer EGYÉB FELSZERELÉS · tiszta rongyok, ágyneműk, törülközők, lepedők · nem műszálas, nagyméretű textília
A csabai állatvédők munkáját segíti a Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház Lessing úr–projekt címmel figyelemfelhívó és adománygyűjtő akciót indított október 30-án délután a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának segítésére. A teátrum számára mindig is fontos volt, hogy támogasson társadalmilag kiemelt és hasznos tevékenységet végző csoportokat, egyesületeket. Ilyen ügyekért a színház állatbarát művészei és munkatársai mindig egy csapatként fognak össze, ahogyan most is – hangsúlyozta Seregi Zoltán igazgató a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület Kétegyházi úti menhelyén. A köszöntő után a színház művészei és munkatársai sétálni vitték a kutyákat. A Lessing úr–projekt elnevezés a színházban jelenleg látható darabból származik. A Kerstin Slawek–Dorotty Szalma-Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés sárkánykrimijének egyik szereplője, a mesejáték főhőse ugyanis mindennél jobban vágyik egy kutyára, akit történetesen Lessing úrnak hívnak. A sétáltatás alkalmából készült fotókkal és interjúkkal a művészek szeretnék elősegíteni és felgyorsítani a menhelyen élő állatok örökbefogadását. Az akció nyitó rendezvényén résztvevő színészek – Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Komáromi Anett, Csomós Lajos, Veselényi Orsolya, Juhos Marcell, Szabó Zoltán és Lakatos Viktória – nemcsak állatszeretetüket hozták magukkal a „bevetésre”, hanem jó példát is mutattak. A menhely önkéntese, Kiszely Tünde a felelősségteljes állattartás, örökbefogadás jelentőségéről beszélt, majd megköszönte a színház kezdeményezését. A projekt második állomása a november 5. és 14. közötti adománygyűjtés, amikor a Jókai Színház Szervező Irodájában, illetve a menhelyen várják azokat a tárgyi és pénzadományokat, amelyek az állatvédők munkáját segítik. (Az adományok listája a színház Facebook-oldalán és honlapján olvasható.) Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM
A Detektívjátszma újra műsoron
Anthony Shaffer Detektívjátszmája látható újra november 6-án és 7-én 19 órakor a Stúdiószínházban, az előadást Seregi Zoltán rendezte. A krimit tavaly októberben mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A darabból készült a Mesterdetektív című világhírű film Kenneth Branagh rendezésében, Harold Pinter írta a forgatókönyvet. A történet sok izgalmat ígér: Andrew Wyke, az előkelő angol krimiíró meghívja elegáns otthonába Milo Tindle ügynököt, aki a felesége szeretője. A házigazda egy tervet eszel ki, amely szerint Milo meggazdagodhat, megtarthatja a nőt, ő pedig szabad lesz. A Detektívjátszmában Katkó Ferenc játssza az író, Tege Antal az ügynök és a nyomozó szerepét. Fotó: A-TEAM
My Fair Lady – igazi remekmű, világsiker
Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicalje, a G. B. Shaw Pygmalion című drámájából készült My Fair Lady újra látható a Békéscsabai Jókai Színházban. A Radó Denise Jászai Mari-díjas színészművész rendezte előadást november 15-én 19 órakor, 16-án 15 és 19 órakor tekintheti meg a közönség. A népszerű musical premierje 2018 tavaszán volt a Jókai Színházban, a darab nyáron vendégszerepelt a Szarvasi Vízi Színházban és Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Higgins professzor szerepét Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész alakítja, a virágáruslányt Papp Barbara. Kautzky Armand szerint igazi remekműről van szó, akár Shaw eredeti darabja, akár a zenés változat nem véletlenül lett világsiker. A színész számára pedig különleges feladat. Itt nemcsak két ember egymásra találásáról van szó, hanem egyidejűleg önmagukra találásukról is, ettől különösen érdekes, két síkon játszódó történet. Ami még számomra kihívás, az az, hogy Higgins különös figura, először nem figyel magára, az emberekhez való viszonyulására, utána óriási változáson megy át – mondta a Jászai Mari–díjas színművész. Egy kislány álma kerül színpadra, az, hogy milyen is hercegnőnek lenni – hangsúlyozta Radó Denise rendező. – A kis virágáruslány fejlődéstörténetéről szól ez a darab, de legtöbbet Higgins professzor változik, aki addig magának való volt, a tudományának, a hangképzésnek élt. S Eliza hatására el kezd érezni, rájön, hogy a fonetikán kívül van más is, megmozdulnak a húrok a lelkében, a szívében. A Jókai Színház előadásában Alfred P. Doolittle szerepét Katkó Ferenc, Mrs Pearce, Higgins házvezetőnőjének figuráját Németh Gabriella kelti életre, Freddyt Puskás Dániel, Harryt Szász Borisz, Jamie szerepét Berta János. Fotó: A-TEAM
Örömmunka a jelmezek tervezése
Heltai Jenő A tündérlaki lányok című darabjához Kiss Kata álmodta meg a jelmezeket, amelyek azon túl, hogy korhűek, mégis egyediek és különlegesek. A ruhák elkészítéséről, valamint magáról a tervezés folyamatáról kérdeztük a jelmezek alkotóját. – Hogyan látsz neki a munkának? Mennyire kapsz szabad kezet a tervezés során? – Nálam az egész munkafolyamat ott kezdődik, hogy elolvasom az eredeti művet – ha van -, azután olvasom el a darab színpadi változatát, és csak ezt követően beszélgetek a rendezővel. Fontos kiemelni, hogy a rendezői koncepció határozza meg azt, hogy nekem mit kell megjeleníteni a színpadon. Mire az elképzelésektől eljutok a kész jelmezekig, több hónap is eltelik. Az jó érzés, ha a rendező bízik bennem és hagyja, hogy a saját elképzeléseimet is hozzátegyem a jelmezekhez, a darabhoz. Ha jönnek az ötletek, mindent megbeszélünk, egyeztetünk, mire kialakul a végleges elképzelés. Azután kerül a munka a varrodába, ahol még szintén alakulhat a dolog. – A tündérlaki lányok esetében hogyan zajlott a munkafolyamat? – A tényleges tervezés előtt, első körben a rendező, a díszlettervező és én leülünk, átbeszéljük a darabhoz kapcsolódó vízióinkat, gondolatainkat. A rendező kifejti, milyen elképzelései vannak, hogy miként szeretné színpadra állítani a darabot, majd jelzi, milyen kérése van a jelmezeket és a díszletet illetően. Az előadás során szorosan kapcsolódik egymáshoz a rendezői koncepció, a díszlet és a jelmez is. A tündérlaki lányok esetében is így indult az egész munkafolyamat, hogy hárman átbeszéltük az ötleteket, majd mindenki elkezdett dolgozni azon, hogyan valósítsa meg a terveket. – Honnan jött az ötlet, hogy festések legyenek a jelmezeken? – A színmű története 1914-ben játszódik. Tege Antal, a darab rendezője elmondta, hogy nem hagyományos módon szeretné színpadra vinni a színművet. Nekem ebből indult ki az az ötletem, amit aztán a rendező is elfogadott, hogy maradjunk korhűek a kosztümök vonalát illetően, de legyen benne valami, ami kicsit más és nem megszokott. Arra gondoltam, mi lenne, ha a jelmezeken bizonyos részleteket – mint például a csokornyakkendőt vagy egy női ruhán masnit, fodrokat – nem egy az egyben, valóságosan jelenítenénk meg, hanem azokat fekete vonalakkal megfestenénk. Ezzel is érzékeltethetjük, hogy ez nem egy hagyományos, konvencionális színpadkép, hiszen a rendezés és a játékstílus sem hagyományos. Bevallom, már szerettem volna régebben is megvalósítani ezt az ötletemet a ruhafestést illetően, csak még nem tudtam, melyik darabhoz illene igazán. A jelmezek színvilágába belecsempésztem a szecesszió színvilágát is, ami egyébként a kedvenc korszakom. A néző nem mindig tudja és persze nem is kell tudnia, de egy-egy ruha mögött sokkal több van, mint azt gondolná. A fontos egyébként is a végeredmény, az érzet, amit egy-egy előadás nyújt neki. – Van kedvenc ruhadarabod a színműből, mi az, amit a legjobban szeretsz benne? – Nincs kedvenc jelmezem a darabban, magát az összképet nagyon szeretem. Szeretem az előadás látványvilágát, amit a rendezővel és Egyed Zoltán díszlettervezővel létrehoztunk. Nem tudok a produkcióból kiemelni semmit, hiszen élveztem a varrodával az aprólékos közös festegetést, de öröm volt az is, amikor ki kellett találni, hogy melyik ruha milyen legyen, és azon belül mi legyen rajta a festett rész. Minden munkafolyamatban megvolt a kedvenc pillanatom a kezdeti bizsergéstől a premierközeli stresszes állapotig. Ez a produkció is egy igazi örömmunka volt számomra. – Milyen visszajelzéseket kaptál A tündérlaki lányok jelmezeiről? – A kollégáktól és nézőktől is kaptam visszajelzést, ezek természetesen nagyon jól esnek. Jó érzés az is, amikor a piacon járva egyszer csak megállítanak és azt mondják, hogy nagyon tetszettek a jelmezek a darabban. Ilyenkor meglepődőm, hogy a nézők ilyen szinten foglalkoznak az előadással, hogy még a jelmezeknek is szentelnek ennyi figyelmet. – Mi az, amire törekszel a munkád során? – Igyekszem minden esetben a rendező koncepcióját megvalósítani, hogy a produkció végén megelégedve tekintsen a jelmezekre is. Ha lehet és a darab engedi, akkor figyelek arra is, hogy a ruhák, amiket a színészek felvesznek, kényelmesek és komfortosak legyenek. Boldogsággal tölt el, ha a jelmezeimmel segítem a színész munkáját és közelebb tudom őt hozni ahhoz a karakterhez, akit meg kell formálnia. A produkció elkészültével pedig mindig összegzem a végeredményt, majd filozofálok rajta, hogy mit lehetett volna még másképp. A kész munkából sokat lehet tanulni. Szabó Rita Fotó: A-TEAM
Liliom – jelelt és narrált előadás a Jókai Színházban
Molnár Ferenc Liliom című előadását narrációval és jeltolmácsolással mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban október 17-én, illetve 24-én. Az esélyegyenlőség jegyében a teátrumban 2012 óta segítik a kommunikációban akadályozott emberek színházi élményhez jutását. A látássérültek megkapják az előadás szinopszisát Braille-írással, valamint a díszlet, a jelmezek, a koreográfia, a karakterek és az előadás rövid történetét. Részt vehetnek interaktív kulisszajáráson, ahol megérinthetik a díszletelemeket, kellékeket, jelmezeket, továbbá az előadás alatt fülhallgatókon hallgatják a narrátort. A siket és nagyothalló nézők számára jeltolmácsolás teszi lehetővé a teljesebb színházi élményhez jutást, a jeltolmács nemcsak a szöveget, hanem érzelmi, hangulati árnyalatokat is közvetít. A Jókai Színház számára fontos küldetés, hogy a fogyatékossággal élők minden tekintetben azonos eséllyel élvezhessék az előadásokat, a program fő szervezői Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina színművész, valamint Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács. Tevékenységük elismeréseként 2016-ban Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina Békéscsaba ifjúságáért kitüntetést vehetett át a város vezetésétől. Fotó: Ignácz Bence/A-Team
Drámai sorsok happy enddel
A tündérlaki lányok sorsa drámai, a történet mégis happy enddel végződik. Heltai Jenő színjátéka családi bonyodalmak egész sorát zúdítja ránk, feszültségben, izgalomban köt a színpadhoz két órán át. De minek a sok érzelmi vihar, szenvedélyes szócsata, ha minden marad a régiben?! (Niedzielsky Katalin kritikája) Majdnem minden. Tény, hogy cselekményekben nem annyira gazdag Heltai műve, sok minden nem történik a színpadon; ami mégis, az inkább csak a szereplők beszélgetéseiből derül ki, majd később a nézők lelkére, gondolataira hathat. Látványos felütéssel kezdődik a Békéscsabai Jókai Színház előadása, Tege Antal rendezése. Mint valami revüműsorban, úgy vonulnak fel a szereplők, rögtön világos mindenkiről, hogy ki kicsoda, és hogy mindenkinek megvan a maga baja. A drámai feszültséget a poénos szöveg, a karikatúrába illő figurák, a markáns koreográfia ellensúlyozza; mindezt még külön erősíti a jelenetek kapcsolására vagy szétválasztására előadott egy-egy sanzon, sláger. A kissé lebegő díszlet – az ajtók, ablakok össze-vissza a légtérben – a kiszolgáltatottságra, az idő múlására, a gyors változásokra utalhat. Érdekes, hogy a nagy színpadon belül kisebb, külön-külön megvilágított helyeken játszanak a színészek, a többiek sötétben, de a színpadon maradnak. A 2019-2020-as évadot nyitó premier a Sík Ferenc Kamaraszínházban értékes, emlékezetes előadás, ami nemcsak kellemesen szórakoztat, hanem rendesen el is gondolkodtatja a nézőt; leginkább arról, hogy a gyorsan változó világban évszázadok óta uralkodnak a régi erkölcsi dogmák, a látszat, az érdekérvényesítés, a polgári előítéletek, az álszentség. Boriska színésznő, aki eltartja három lánytestvérét és édesanyjukat, eladja magát egy gazdag bárónak. Fontos a jólét fenntartása, egyik húga férjhez meneteléhez kér sok pénzt, a másik, hogy állást kapjon, olyan szívességet, ami a színésznőcskének nem lehet probléma. Fokozza a bonyodalmakat, hogy Boriska megismeri az igazi szerelmet, úgy érzi, megérdemli, hogy saját boldogságára is gondoljon. A nézők drukkolnak, de Boriska nem vált, sőt még meg is magyarázza, hogy mégsem volt igaz szerelem, Pázmán meg egyszerűen eltűnik a színről… Közben a dráma a legkisebb lány lelkében zajlik tovább, Sári viselkedik leginkább felnőttként, úgy próbálja nővérét „megmenteni”, és a családi jólétet fenntartani, hogy felajánlja magát a bárónak. „A Lajos” érdeme, hogy ebből a viszonyból szerencsére nem lesz semmi. Heltai olyan gondosan bánik szereplőivel, hogy a mese végére mindenkinek elrendezi a sorsát, és ezt az idilli lekerekítést sugallja az előadás is. Boriska és az öregedő báró szerelmet vall egymásnak, így válik a korábbi rabszolgaság, üzlet, kényszer, áldozat őszinte vonzalommá; teljes a béke, a felmentés, a megbocsátás. Olgának van állása, Manci férjhez megy, és anyuka is élhet tovább jólétben. Egyedül Sári tűnik kicsit szomorúnak, a terve kudarcot vallott, de neki vigaszként ott a fiatalsága. Szeretem a hangulatos, beszélgetős darabokat, jobban, mint a sok futkosást, ajtócsapkodást. Nem bánom, sőt szeretem, ha legalább annyiszor szorongatja a torkomat a sírás, mint ahányszor jókat nevetek. A tündérlaki lányok ilyen előadás, megérint és emlékezetes marad, elgondolkodtat az emberi kapcsolatokról, az együttéléshez szükséges kompromisszumokról, az áldozatvállalásról, őszinteségről és képmutatásról. Tege Antal rendező kiváló csapattal dolgozott, Heltai százéves színjátékát elsősorban a színészi alakítások teszik ma is élvezetessé és emlékezetessé. Özvegy Bergné szerepében Fehér Tímea nem a négy eladó lány anyját, inkább a számítós asszonyságot domborítja. Boriska összetett figuráját Liszi Melinda alakítja szenvedélyesen, meggyőzően. A legdrámaibb figura, aki óriási fejlődésen megy át amíg rádöbben, hogy nem „A Lajos” rabszolgája, hanem a családjáé, hiszen mindannyian elvárják tőle az áldozatot, a szolgálatot. Olga (Boldog Ágnes) és Manci (Földesi Ágnes Villő) anyjuk oldalán áll, követelődzik, nem sok együttérzés szorult beléjük. A szerető testvért Nádra Kitti alakítja Sári szerepében, a legkisebb lány viselkedik leginkább felnőttként, látja a helyzet lényegét, szépen kapcsolja össze a kislány és a nő közti lavírozást. A bankár, báró figurájában a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula mértéktartó, elegáns, Boriskával szemben a darab végén szenvedélyes szerelmes, Sárival szemben bölcs, megfontolt, felelős apaként viselkedik. Pázmán Sándor (Gulyás Attila) szerelmével felnyitja Boriska szemét, kezdetben mintha harcolna is érte, azután kissé érthetetlen, hogy miért adja fel, de ezt Heltaitól már nem tudjuk megkérdezni. Petrencey, a tornatanár (Manci kérője) markáns érdekfigurát formál, jól beleillik a családba, ugyanakkor Szabó Lajos a legtöbb humort, karikatúrát viszi a szerepbe. Három színihallgató, Márki Szabina, Fónagy Jázmin és Szász Borisz kap lehetőséget az előadásban. A különleges „osztott” színpadot, a látványos, hangulatos, egyszerre költői és elidegenítő díszletet Egyed Zoltán tervezte. Az elegáns, ízléses, korhű jelmezek Kiss Kata munkáját dicsérik. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Tündéri – és az aradi együttműködés állomásai
Theodora Herghelegiu Tündéri című minimál-szürreál musicaljét láthatta október 18-án a csíkszeredai közönség. Az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója a 13. alkalommal megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon vendégszerepelt. A Tündéri című román kortárs dráma bemutatóját a 2013-14-es évadban tartotta a Jókai Színház, az előadást Tapasztó Ernő rendezte. A darab azóta több nemzetközi színházi fesztiválon kapott elismerést, elnyerte a legjobb rendezés díját, megkapta a legjobb előadás, a legjobb díszlet díját, 2017-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján különdíjban részesült. A produkciónak nemcsak a műfaja különleges, hanem a témája is: két férfi egyensúlyozása a világ és a túlvilág között, a bezártság útvesztőjében, végül egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja fel, mint túlélési esélyt. A főbb szerepeket Harsányi Attila, Tege Antal és Éder Enikő játssza. Tege Antal elmondta, hogy az előadást nagyon jól fogadta a csíkszeredai közönség; a fesztiválon komoly szakmai publikum látta, kritikusok utána szakmai megbeszéléseken vesznek részt, de a helyi nézők is szívesen látogatják a darabokat. A Tündérit utoljára két éve játszották, ezért a seregszemle előtt több próbára volt szükség. – Ennyi idő után újra elővenni egy darabot tulajdonképpen nehéz, de a Tündéri végtelenül könnyedén jött vissza, pedig nem sok előadást adtunk belőle. Hihetetlenül szeretjük, és fontos, hogy annak idején nagyon jó próbaidőszakunk volt – mondta a Jókai Színház művésze. Az aradi és a békéscsabai együttműködés most már egész komoly múltra tekint vissza. Tege Antal sorolta a címeket: a Tündéri után jött a Sonkamenüett 2016-ban, majd Tom Stoppard darabja, a Rosencrantz és Guildenstern halott, amit a Vénusz nercben követett idén februárban. A két színház együttműködése, illetve a művészek több közös munkája emlékezetes produkciókat hozott létre. Az együttműködés szép példája a Szórvány Kulturális Karaván elindítása, amit az Aradi Kamaraszínház áprilistól a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósított meg. Ennek keretében 11 magyarlakta településre vittek el színházi előadást, Móricz Zsigmond A Zördög című három egyfelvonásos darabját, illetve Szente Béla – Gulyás Levente A kolozsvári bíró című zenés mesejátékát. Interaktív foglalkozásokon Tege Antal a legkisebbeket avatta be a színház különös világába. Legközelebb október 28-án 19 órától Az erdélyi líra 100 éve címmel verses szeánszra várja Éder Enikő, Tapasztó Ernő, Harsányi Attila és Tege Antal a vers- és színházszerető közönséget az Aradi Kamaraszínházba, ahol az elmúlt 100 év erdélyi költészetéből adnak elő verseket. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Liszi Melinda a legjobb versmondó
Két hasonló című előadás vitte a pálmát a 19. Kaleidoszkóp VersFesztiválon a Váci Dunakanyar Színházban. A Varidance Társulat „Verslábak, ha táncolnak” című költészeti tánc show-ja és az E-mancik Társulat négy színésznőjének „Verslábak neccharisnyában” kortárs női darabja lett a versszínházi kategória megosztott győztese. A színészek között Liszi Melinda (Békéscsabai Jókai Színház) versmondása bizonyult a legjobbnak. A nem hivatásos versmondók közül Péter Lea (Óbecse, Vajdaság-Szerbia) lett a győztes, míg junior kategóriában a KaleidoszKópé-díjat Wéber Alíz (Szekszárd) kapta. Versfilmesként Ledő Barnabás (Budapest) kapta a győztesnek járó elismerést. Már a nyári Bujtor István Filmfesztiválon különdíjat kapott Ledő Barnabás Kísértet című alkotása, Weöres Sándor azonos versének megfilmesítése, de a győzelem nem volt borítékolható, mert nagyon sok jó alkotás bejutott a fesztivál döntőjébe. Idén először versenyeztek profi színészek és előadóművészek is versmondásban, akik egyénileg neveztek a VersFesztiválra, s a nem hivatásos versmondókkal együtt, de külön kategóriában léptek színpadra a népes közönség előtt. A 19. Kaleidoszkóp VersFesztivál előadásai idén egytől-egyig ingyenesek voltak, s láthatóan hatalmas érdeklődés övezte a fesztivál minden szegmensét. A VersFesztivál döntős alkotásait két zsűri szemlézte. Az Uray Péter rendező, koreográfus, egyetemi művész tanár, a POSZT válogató zsűri tagja, Kiss László Csokonai-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész, az MMA ösztöndíjasa, televíziós műsorvezető alkotta grémium döntött a versszínházi előadásokról. A versmondás díjait két korábbi Kaleidoszkóp-díjas, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház tagja, a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője és Borbély Sándor színművész, tavalyi győztes, valamint két Radnóti-díjas alkotó, Király Erika versmondó és Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője ítélte oda a legjobbaknak. A fesztivál házigazdája Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója volt, aki Lutter Imre fesztiváligazgatóval közösen celebrálta az előadásokat, és adták át a 2019. évi Kaleidoszkóp-díjakat. A fődíjak mellett számos különdíjat is kiosztott a zsűri: versmondásáért a hivatásos művészek között Kakasy Dóra és Szirmai Melinda színművészek, Pál Péter, a Kaposvári Egyetem színészhallgatója és Szentpéteri Eszter, a TV2 műsorvezetője, a nem hivatásos versmondók közül Vanderlik Boróka Sára, Fábry István és Fási Barnabás, a junior versmondók között Szilágyi Ábel és Kerékgyártó Viktória. Versszínházi előadásáért különdíjban részesült a Soproni Petőfi Színház Mindörökké Júlia című előadása, Németh Ervin művének Pataki András által rendezett színpadi adaptációjaként, és a Simorág TánCirkusz Manómeséje a színpadi akrbata és cirkuszi elemek alkalmazásáért. A legjobb férfi színész különdíját a Zichy Szín-Műhely ADYnemADYde című, Dolmány Attila rendezte kísérleti előadásában kapta Tzafetás Roland, a legjobb színésznőnek járó különdíjat Szemerédi Bernadett vehette át Petőfi Útirajzok előadásában, Jánosi Ferenccel nyújtott alakításáért. Ugyancsak különdíjat kapott Mercs János, a Debreceni Csokonai Színház tagja Babits Mihály Jónás könyve előadásában nyújtott erőteljes színpadi jelenlétéért. A versfilmes mezőnyben különdíjat vehetett át Gasparovszky Tibor, Jávor Lilána, Barna Vivian és Molnár Blanka: Árnyék alatt című versfilmjéért, Szalay Tímea A macska című Weöres Sándor-adaptációja, és Keil Adelaida Sába filmje, Arany János: Vörös Rébék című balladája alapján.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban
A két ünnep között is játszik a Békéscsabai Jókai Színház
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
3 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
