Hajós trianoni emléktúra
Az Élővíztől az óceánig címmel mutatta be hatvanegy napos hajótúráját Józsa Péter kapitány, Szilágyi Ferenc első tiszt és Karsay Péter matróz, akik 2600 folyamkilométert tettek meg 347 zsilipet érintve, hogy bebizonyítsák: kellő felkészültséggel Békés megyéből is el lehet jutni vízi úton Párizsig és az óceánig. A Kadelka László vezette beszélgetésen vetített képes beszámolót láthattunk, többek között arról is, hogy a Szalonta nevű hajó legénysége a Hajós trianoni emléktúrán Magyarország elszakított területeiről származó, általuk gyűjtött földet helyez el a trianoni palota előtt Versailles-ban. Az utazás másik célja volt, hogy tisztelegjenek gr. Széchenyi Ödön emléke előtt a Szajna-parton elhelyezett emléktáblájánál, s egy Békéscsabán készített koszorút helyezzenek el a magyar, ezen belül a Békés megyei hajósok nevében. Gróf Széchenyi Ödön volt az, aki Hableány nevű hajóján első magyarként jutott el vízen Pest-Budáról Párizsig, 1876-ban. A túra harmadik célja volt, hogy az Atlanti-óceánig jussanak, hiszen a korábbi években a Fekete-tengeren és az Északi-tengeren is jártak hasonló feltételekkel. Az utazáson mintegy 500 fénykép készült. A hetven évhez közel lévő hajósok szerint helytállásra, az emberélet megbecsülésére tanít egy ilyen hosszú hajóút. Elvitték hírét városainknak, Békés megyének, Magyarországnak, és a Szalonta tatján ott lobogott a magyar zászló.
Nagy játék volt!
Ádász Istvánt, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnökét kérdeztük A pillangók szabadok számukra bemutatott, különleges előadásáról
A Hotel Mimóza kitárja kapuit a Jókai Színházban
Ki ne vágyna egy tengerparti nyaralásra Dél-Franciaországban, természetesen nem túl drágán, de azért egy csipetnyi fényűzéssel? Itt van mindjárt a Hotel Mimóza, amely hirtelen nyitotta meg a kapuit, és várja a betérő vendégeket. A hotelt azonban nem lehet semmilyen útikönyvben megtalálni. Hirtelenjében a darab filmrendező főhőse, Moncey úr (Csomós Lajos) találta ki, és az ötlet évekig remekül be is vált, ugyanis mit sem sejtő hitvesét, Cécile-t (Tarsoly Krisztina) azzal áltatta, hogy filmezés alatt mindig itt száll meg. Csakhogy a szép nevű tengerparti szálló valójában családi villa, amelynek legfőbb vonzereje egy csinos hölgy, Magali (Fehér Tímea), akivel hősünk meghitt viszonyba keveredik, köszönhetően annak, hogy a férjét, Charles-Henri Martigue-t (Katkó Ferenc) egy tengeralattjáró-kapitányt munkája mindig hónapokra elszólítja hazulról. Egy szép napon a rendező felesége unalmában elhatározza, hogy meglátogatja férjét ebben az egekig magasztalt szállodában. A párnak a repülőgép érkezéséig rögtönöznie kell. Moncey, a rendező ötletére itt-ott átalakítva a családi otthont villámgyorsan „létrehoznak” egy szállodát, a háziasszonyt pedig a hotel tulajdonosává, portásává, szakácsnőjévé teszik. Kirakják a Hotel Mimóza feliratot – csakhogy szállóvendégek érkeznek, s a pánik sem sokat késik… ahogy a feleség se, sőt a kapitány is váratlanul hazaérkezik. De Moncey, a zseniális filmes nem fogy ki az ötletekből, és „rendezni” kezd. A Hotel Mimóza fordulatos komédia, amelyből nemrég film is készült, Párizs és Franciaország színházai után már eljutott Európa nagyvárosaiba is. Teátrumunk három felvonásban mutatja be a vígjátékot, Katkó Ferenc rendezésében, kiváló színészek közreműködésével. A díszletet Halász G. Péter jegyzi, aki gazdag, de ízléses villát álmodott a színpadra, a jelmezeket pedig Kiss Kata tervezte meg modern, ám kissé bohém stílusban. Szeretettel várjuk a Hotel Mimózába a könnyed, felhőtlen szórakozásra vágyó nézőket, ígérjük, nem fognak csalódni! Váltsák meg jegyüket színházunk honlapján online, és 10% kedvezményt adunk!
Az esélyegyenlőség a Jókai Színház védjegye
Két előadást mutattunk be a segítséggel élő színházbarátok számára
Elmarad a novemberi Mindentudás Színházi Egyeteme
A Békéscsabai Jókai Színház értesíti kedves nézőit, hogy a november 2-i Mindentudás Színházi Egyeteme betegség miatt elmarad. Az előadás pótlásáról teátrumunk a későbbiekben ad tájékoztatást.
Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás
Az első hivatalos magyar színtársulat Budán alakult meg Kelemen László igazgató vezetésével. 1790. október 25-én mutatták be nagy sikerrel a budai várszínházbanSimai Kristóf Igazházi című darabját. Amikor a kétszázharmincadik évfordulón fejet hajtunk az elődeink emléke előtt, elhelyezzük Tolnay Klári és Göncz Árpád sírjára a köszönet és hála koszorúját.
A Viktória nagyoperett Békéscsabán
A Viktória című nagyoperettet mutatja be novemberben a Jókai Színház.
Tüntetek azzal, hogy nincs stílusom
Verebes István rendezi a Pezsgős vacsorát Békéscsabán. -A Pezsgős vacsora igazi luxus lesz a számunkra, hogy stílusosan kérdezzek, hogyan került tálcára az ötlet? -Nem az én választásom volt, ezt ajánlotta fel a színház. A magam részéről igazítottam rajta. Az alapdarab üzenete ugyanis nem állt összhangban a műfajával. Én nem szeretem, ha egy darab az aktuálpolitikának bármelyik vonulatában képviselteti magát. Jó kaland volt, hogy azokat a tévedéseket, melyek kételyeket keltettek bennem, korrigáljam, hogy megfeleljenek egy normális értelmezésnek, egy kiegyensúlyozott, se ide, se oda nem húzó értelmezésnek. Azt akartam, hogy a darab mutassa meg, hogy abban az időben hogy éltek az emberek. Az mindig kaland számomra, hogy ha valami számomra nem tetszetős, nem ízléses, átformáljam olyanná, ami elfogadható a közönség minden rétege számára. – Miben lesz ez más rendezés, mint a többi Pezsgős vacsora? – Ötven éve vagyok a pályán, tüntetek azzal, hogy nincs stílusom. Minden előadás más legyen, a darab feleljen meg a mai kor színházkultúrájának. Nem avítt, hanem hiteles, és a humora ne legyen öncélú. A bugyutaságai legyenek kedvesek, vegye észre a néző, hogy ez egy játék. Egy komolytalan darabnak nem szabad úgy látszania, hogy ez nagy sorskérdésekről szól. – Különlegesség is lesz a színpadon? – Egyszerre lesz látható az író elegáns rózsadombi legénylakása és az Albertirsán veszteglő vagonban lakó házaspár élete. A vígjáték 1921-ben játszódik, a fentiek adnak neki egy kis pikantériát. – Izgalmasnak látszik a bemutatóig eljutni. – Minden helyzetet dalok kommentálnak majd. -Slágerek? – Nem. A kor melódiái. Nemlaha Györggyel formáztuk a szövegeket. Könnyed stílusú, a korba illő melódiákat hallhat majd a közönség. – Milyen 2020 őszén rendezni, az otthonától távol? – Hetvenkét évesen, félve a koronavírustól még mindig van kurázsim dolgozni az emberek között. Hősiességnek élem meg. A színház komolyan veszi a védekezést, de háborús a helyzet. Ne üljön ránk ez a pimasz vírus! – Hogy érzi magát köztünk Békéscsabán? – Huszonegy éve már dolgoztam itt. Ez a darab nem szereti Budapestet, azt mondja a főszereplő kislány, „mert Pesten nem lehet igazat mondani, nem hiszik el, csak ha hazudok”. Vidéken ismerik egymást az emberek, számomra is megnyugtatóbb. A színház biztosít számomra egy parasztházat, abszolút fölszerelt, az emberek pedig kedvesek. – Sok sikert kívánok a bemutatóhoz! (Szilágyiné Szabó Ágnes)
A Békéscsabai Jókai Színház célja, hogy a művészeti élményhez egyenlő eséllyel juthassanak hozzá a segítséggel élők is.
A pillangók szabadok és A Megfeszített című előadásokat narrátor és jelnyelvi tolmács közreműködésével mutatjuk be. Komáromi Anettet és Tarsoly Krisztinát kérdeztük. – Mióta van ez a partnerkapcsolat a színház és a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületével? – Ne is kérdezd, mert ezt nem tudjuk megmondani. Az ismeretség nagyon régre nyúlik vissza, az 1. narrált és jelelt előadás pedig a 2011/2012 évadban volt. Szívügyünk, hogy tartsunk érzékenyítő előadásokat. Minden évben törekszünk rá, hogy az előadásokat közelebb hozzuk a fogyatékossággal élők számára, ebben egy „angyalcsapat” segít. A színház előterében Braille-írással megtalálható a darab rövid tartalma és a szereposztás. Szervezünk kulisszajárást, melyben megmutatjuk a díszletet, jelmezeket, kellékeket, beszélünk a darabról, annak sajátos hang-fénytechnikájáról, és bemutatjuk a szereplőket, alkotókat. – Hogyan képzeljünk el egy narrált előadást? – Az egyik munkatársunk a szövegkönyv alapján elkészíti a narrációs példányt, amelyben benne van minden, amit a darabról tudni kell. Az előadást a fejhallgatókon keresztük követhetik, amiben a narrátor mondja, hogy mi történik a színpadon. A közönséget úgy kell végigvezetni az előadáson, hogy minden szükséges információt megkapjon. Ezeken az előadásokon a gyengénlátók és kísérőik együtt vesznek részt. Az előadás előtti interaktív kulisszajáráson a játéktérben megérinthetik, kézbe vehetik a díszletelemeket, kellékeket, jelmezeket, találkozhatnak a művészekkel. Nyolc készülékünk van nem látó barátaink számára, és természetesen a gyengénlátó nézőink a színpadhoz közel tudnak ülni az előadáson. -Kedves Anett, a jelelés siketek és nagyothallók részére a te ötleted volt? – Szerettem volna jelnyelvi tolmács lenni, de azon a szinten nem tudok jelelni, ezért Vörös Zsolt jelnyelvi tolmácsunk állandó résztvevője ezeknek az előadásoknak, akinek a mozdulatait mindig élénk érdeklődés kíséri. Azért is különleges az ő munkája, mert nem sok jelnyelvi tolmács vállal színházi előadást vagy irodalmi szöveg megjelenítését, mert a szimbólumokat, metaforákat nagyon nehéz visszaadni. Zsolt viszont ebben fantasztikus! Nagyon fontos, hogy nem csak színházi élményhez jutnak így a barátaink, hanem segítjük a jelnyelv fejlődését is. – Az Angyalok szárnyalása is a ti nevetekhez köthető, Tarsoly Krisztina rendezi évek óta. Van valami személyes kapcsolatotok, problémátok, hogy ez fontos a számotokra? – Nincs. Ez tulajdonképpen oda-vissza érzékenyítés. Mivel sokan közülük színházba járó emberek, és ráadásul kíváncsiak, szerették volna tudni, hogy mi történik a színfalak mögött egy előadás alatt. Találkoztunk a fiatalokkal a lakóotthonban, ahol egy nagyszerű beszélgetés után úgy gondoltuk, hogy legyen folytatás. Újabb és újabb találkozások követték ezt az alkalmat, majd egy merész álom valósult meg: egy közös gálaest. Közös, mert minden pillanatában együtt vagyunk a színpadon: művészek és a Degré utcai lakóotthon fiataljai. Színházunk egy emberként áll az est mögé immár 10 éve. Sokan csatlakoztak hozzánk. Például Mlinár Pali bácsi szerdánként kiment a gyerekekhez, 50-60 gyerekkel táncolt. Ma már továbbadta fiának, Péternek. És még sorolhatnám… – A Pillangók előadása különösen jó alkalomnak látszik az érzékenyítésre, hiszen a főszereplő, Don, születése óta vak. – A vakok egyesülete meg akarta vásárolni az előadást, de a színház vezetése úgy döntött, hogy ajándékba adja ezt számukra, melyet Tarsoly Krisztina narrál. A Megfeszített című rockopera október 26-án jelelt-narrált előadás lesz. Sok-sok ember munkájából születnek ezek az előadások. Az együttműködés alatt, az évek során sok megható élményt kaptunk és kapunk. A pillangók szabadok című romantikus vígjáték október 24-i előadása a Békéscsabai Jókai Színház felajánlása a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete számára, míg A Megfeszített október 26-i jelelt-narrált előadása az EMMI pályázati támogatásából valósulhat meg. (Szilágyiné Szabó Ágnes) Fotó: Rácz Attila
Vígjátékot csak komolyan!
Katkó Ferenccel, a Hotel Mimóza rendezőjével beszélgettünk. – A Hotel Mimóza kiváló lehetőség az önfeledt szórakozásra, igazi felszabadult darab. Hogyan akadt meg a szemed rajta? – Igazgató úr ajánlotta figyelmembe, ő bízta rám, még tavasszal, a Kamaraszínház műsorát szerettük volna gazdagítani vele. – Milyennek képzeljük a darab megvalósítását? – A darab napjainkban játszódik, könnyed vígjátékot szeretnénk bemutatni a közönségnek. Vígjátékot csak komolyan – ne mi legyünk viccesek, hanem a helyzeteken lehessen mulatni. Van egy nő és egy férfi, akik szeretők. Moncey, a darab főhőse (Csomós Lajos) televíziós rendező, aki azt mondja, folyamatosan úton van, mígnem a felesége, Cécile (Tarsoly Krisztina) gondol egyet, és a keresésére indul. A férj emlegette hotelről szó sincs, hiszen Moncey a szeretője, Magali (Fehér Tímea) házában száll meg, így hát Moncey létrehoz egyet – Magali otthonából. Megérkezik a feleség, de nem csak ő figyel fel az új szálláslehetőségre, vendégek is érkeznek, innen indul a bonyodalom. Sőt, hogy teljessé legyen, hazatér a háziasszony férje is. – Magad is játszol a darabban, épp ezt a felszarvazott férjet, egy tengeralattjáró-kapitányt alakítasz. Volt már hasonló kettősségben részed? Hogyan lehet ezt megvalósítani? – Nem nagy szerep, van időm figyelni a rendezésre. A rendezőasszisztens majd mindenben a segítségemre lesz, felírja, amiket a színpadról kérek. – Milyen érdekességre számíthatunk? – A Hotel Mimózát szeretni fogja a közönség. Jöjjenek el minél többen, nézzék meg a darabot! Fotó: A-Team/Nyári Attila
Színházi előadások az esélyegyenlőség jegyében
Akadálymentes és érzékenyítő, ingyenes előadások a színházban. A segítséggel élő színházbarátok számára is bemutatjuk teátrumunk két repertoáron lévő darabját, A pillangók szabadok című romantikus vígjátékot és A Megfeszített című rockoperát. Az előbbit október 24-én vakok és látássérültek számára narrálva, utóbbit október 26-án láthatja a közönség jelelt-narrált formában. Fontos apropót nyújt az érzékenyítésre, hogy A pillangók szabadok című darab főhőse, Don vak. Az előadások előtt lehetőség nyílik a díszlet megismerésére, a darabokat a gyengénlátók fülhallgató segítségével is követhetik Tarsoly Krisztina színművész narrációja segítségével. A hallássérültek számára Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács teszi teljessé A Megfeszített előadását. A pillangók szabadok című darab október 24-i előadását a Békéscsabai Jókai Színház ingyenesen ajánlotta fel a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének, míg A Megfeszített esélyegyenlőséget biztosító előadása az EMMI pályázatának támogatásával valósul meg.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
