A Szélkirály székely népmeséből született
szarvasihet | Kriza rajongóként valóságos örömünnepet jelentett számomra A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejáték bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább
szarvasihet | Kriza rajongóként valóságos örömünnepet jelentett számomra A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejáték bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább
Igényes, színvonalas előadást rendezett Hernyák György A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékból a Békéscsabai Jókai Színházban. A magyar népmesét Zalán Tibor alkalmazta színpadra, a prózát megtűzdelve verssel, rímmel, a darabhoz Bakos Árpád eredeti népies zenét komponált. A történetet kiválóan táncolták el a színészek és a Tabán Táncegyüttes tagjai. (Niedzielsky Katalin kritikája) Egyszerű történet néptáncban nagyszerűen elmesélve, ahol a magyar folklór gazdag világa mellett szinte az egész Kárpát-medence dallamai, ritmusai életre kelnek. A mese és a tánc műfajához Bakos Árpád modern, népies és szórakoztató muzsikát szerzett. S akinek nincsen mesedarab narrátor nélkül, egy kis csavarintással, sok-sok humorral azt is megkapja a táncszínház mellé. A produkció minden korosztály érdeklődésére számot tarthat, Hernyák György rendezése nemcsak a gyerekeknek, a felnőtteknek is, sőt az egész családnak együtt kiváló szórakoztatást ígér. Zalán Tibor dramaturg verses, rímes prózát írt a színészeknek, így még a szöveg is zenél. Az emlékezetes mozgás- vagy pontosabban „néptáncszínházhoz” Brezovszki Roland alkotta a remek, látványos és mozgalmas koreográfiát. A színes kavalkádból kiemelkedő a Tyúk mozgása, a színes zászlós jelenetek a széllel – gyönyörű ruhákkal –, a vihar, a botostáncok, a Csizmadia és feleségének kettőse, a Szélkirály fellépése, persze említhetném az összes páros és csoportos táncjelenet. Hősünk, ez a Csizmadia bizony nemcsak szegény, hanem eléggé együgyű is, hiszen kicsit lassan tanul. Kalandjai során aztán csak rájön, hogy az emberek kíváncsiak, jóhiszeműek vagy éppen kapzsik. A mese végén persze a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig megkapja jutalmát, amire szüksége is van népes családjának. A Csizmadia szerepét Szabó Lajos ügyesen, humorosan játszotta, táncolta. Feleségeként Liszi Melinda jópofa zsémbes asszonyságot alakított. A Mesélő (öreg bácsika) figuráját Csomós Lajos kedves humorral tette emlékezetessé. Szélkirályként Presits Tamás szolgáltatott igazságot, többek között a botostáncban jeleskedett. A Tyúkot Gábor Anita remekül formálta, artista jelenetekkel dúsította. A Koma szerepében Nagy Róbert, Komaasszonyként Tatár Bianka erősítette a csapatot, a táncosokat. Közreműködött Zsombok Réka szh. és Janis Zoltán szh., valamint a Tabán Táncegyüttes tagjai. A táncnak kellett a hely, díszlet nem sok fért a színpadra. De nem is hiányzott, mert az árnyjátékkal kiválóan megnyújtotta a teret, távlatot nyitott Hernyák György rendező, aki az előadás díszletét is tervezte. A jelmezek az egyszerű nép és az előkelőek viseletét tükrözték, ahogyan a táncok is, felvillantva a szomszédos népek jellegzetes motívumait, különösen látványos a király jelmeze. Az előadás jelmeztervezője Oláh Tímea volt. Niedzielsky Katalin
Örömmel tettem eleget a Békéscsabai Jókai Színház felkérésének, hogy Hernyák György rendezéséhez koreográfiákat készítsek, A szegény csizmadia és a Szélkirály című előadáshoz. Eddigi munkásságom során is igyekeztem a néptánc-motívumokat bevinni a drámai színházba. Ennél az előadásnál ez maradéktalanul megvalósulhatott. A munkafolyamat a tervek szerint zajlott, a színészek előzetes tánctudása magas szintű volt. Könnyen tudtunk haladni a bonyolultabb lépéskombinációkkal is. Nagyon szimpatikus volt számomra, hogy a szereplők nagy alázattal álltak a munkához. Gondosan kigyakoroltak minden általam kért motívumot. A színészek mellett négy néptáncos is szerepet kapott, akik a Tabán Táncegyüttes tagjai. Jelenlétük – és kiváló táncos tudásuk – nagyban emelte a színvonalat. Véleményem szerint egészen kiváló előadás született Békéscsabán, amelyben, nagy megelégedésemre, igen sok alkalmazott néptánc-motívum jelenik meg, igen tehetséges táncos színészek előadásában. Érdekesség: az előadásban a CIFRA motívum a leggyakrabban használt tánc elem! Ezt úgy hívjuk, hogy TÁNCJELÍRÁS. – mondta el a koreográfus. A néptáncok lejegyzésére a magyar származású Lábán Rudolf jelírását, a XX. század elején kidolgozott kinetográfiát használjuk mind a mai napig, melyet tanítványai, Albert Knust és Ann Hutchinson fejlesztettek tovább. Hazánkban Szentpál Mária foglalkozott a jelírás elméletével és gyakorlatával. Az ő nevéhez fűződik a mozdulatelemzésről és táncjel-írásról eddig megjelent legteljesebb tankönyv, s munkájának köszönhetően mind többen ismerkedhetnek meg ezzel a tudománnyal. Sokat tett azért, hogy az elmúlt évtizedek értékes koreográfiái írásban is fennmaradjanak az utókor számára. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) több száz eredeti néptánc folyamatot jegyzett le Lányi Ágoston. Gyakorlati tevékenysége mellett sok fiatalt tanított meg a kinetográfia alapjaira, és tapasztalatait Néptáncolvasókönyv című munkájában összegezte.
BEOL | Csütörtökön mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban a Hernyák György rendezte A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés mesejátékot. Tizenegy évvel korábban korábban is színpadra vitte a művet, akkor Szabadkán, de ugyanúgy Brezovszki Roland koreográfussal dolgozott együtt. ► Tovább
BEOL | Csütörtökön mutatták be a Békéscsabai Jókai Színház színpadán A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékot. Csakúgy, mint 11 évvel ezelőtt Szabadkán, úgy ez alkalommal is Hernyák György rendezte a darabot, akivel a bemutatót megelőzően beszélgettünk. ► Tovább
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel várja az érdeklődőket 2016. február 15. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Benedek Szabolcs Vajon hány Magyarország létezett, amikor két Magyarország létezett? Vajon tényleg aCsillagok háborúja kovácsolta össze, ahogy a regény elbeszélője-főhőse fogalmaz: őket, s nem az úttörőmozgalom? Szabad volt-e a Szabad Európa Rádió? Van-e köze Kádár Jánosnak a Sátánhoz? Rejtélyes halálesetek egy nyolcvanas évekbeli lakótelepen, nyomozásra fölesküdött kiskamaszok, színes kalandozgatás a velünk élő közelmúltban. Benedek Szabolcs legújabb, A kvarcóra hét dallama című regénye korrajz, misztikus thriller, krimi, és még nagyon sok minden – az olvasó kedve és ízlése szerint. Mindenekelőtt azonban: sodró lendületű, letehetetlen olvasmány. A szerzővel legújabb és korábbi köteteiről, a történelem és a Beatles iránti rajongásáról, az 1954-es berni focivébé keserű emlékű döntőjéről, tárcaírásról és rendszeres olvasásról Kiss László író, a Bárka szerkesztője beszélget.
A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés táncos mesejátékkal kedveskedik a legkisebbeknek színházunk februárban és még március elején is, amelyet Hernyák György és Zalán Tibor alkalmazott színpadra, a zenéjét Bakos Árpád jegyzi, és Hernyák György rendezte. A néptánccal és népzenével tarkított mesejátékból megtudhatjuk, milyen kalandokat él át a szegény és kissé együgyű csizmadia, hogy népes családját el tudja tartani, és az is kiderül, hogyan járja be a világot. A jelmezek – Oláh Tímea tervei alapján – híven szolgálják a mesét, Brezovszki Roland koreográfiája pedig még látványosabbá teszi az előadást. A szegény csizmadia és a Szélkirály című, egyfelvonásos mesedarab a kicsikhez szól: telis-teli van tánccal, próbatételekkel, varázslatokkal, tanulságokkal, ahogy az egy mesében dukál. Óvodásoknak, kisiskolásoknak és családi programként is jó szívvel ajánlhatjuk a produkciót, mert olyat látnak, ami ízléses, szórakoztató és elgondolkodtató. A Mesélő szerepében Csomós Lajost, Szélkirályként Presits Tamást láthatjuk. A csizmadiát Szabó Lajos játssza, feleségét Liszi Melinda. A tyúkot Gábor Anita formálja meg, a komát Nagy Róbert, a komaasszonyt Tatár Bianka. Közreműködik az előadásban Zsombok Réka és Janis Zoltán, valamint a Tabán Néptáncegyüttes négy táncosa. A darab kapcsán játékot is hirdettünk, Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! címmel. Az első tervek már meg is érkeztek, de március 2-ig várjuk még a további alkotásokat. Fotók: A-Team/Ignácz Bence
Behir | A szegény csizmadia és a Szélkirály címmel újabb zenés-táncos mesejátékot mutat be csütörtökön a Jókai Színház. Az előadás a népzene és a néptánc gazdag kifejezőeszközeivel jeleníti meg a klasszikus történetet. ► Tovább
Egy szinte kész produkcióba kívülről belépni valójában kész öngyilkossági kísérlet. Hernyák rendezőtől valójában csak két feladatot kaptam. Oldjam meg – azaz, írjam meg – az előadás kevés szövegének a dialógusait, lehetőség szerint minél több, de nem tolakodó nyelvi humorral. Valamint, két ősi ihletésű vers-dalt illesszek be valahova a darab szövetébe, lehetőleg úgy, hogy ne nagyon lógjanak ki onnan. A dialógusokat a makáma-forma alkalmazásával oldottam meg. A makáma rímes próza, ahol nem annyira a szótagszámok rendszere a fontos, hanem a szövegritmus megteremtése, illetve a rímek jó (és váratlan) elhelyezése. A két, veretesen szép archaikus szöveg szinte kérte magát a Szélkirály és a szegény csizmadia első találkozási jelenetébe, drámai felhangokat kölcsönözve az ismerkedésüknek. Ritka munka az ilyen egy szövegíró számára, mármint, hogy igyekezzék minél rejtettebben, a zenét-táncot a legkevésbé zavarva jelen lenni a színpadon. Ha tehát nem veszi észre a kicsi és nagy néző, hogy én is ott vagyok az előadásban, akkor jól végeztem a dolgomat.
Nagy hangsúlyt kap a népzene és a néptánc a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatójában, A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékban, amelynek premierje február 11-én lesz. A darab a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség és a mindenkori kapzsiság története is egyben – emeli ki az új darabról a színház ajánlója. A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni már hagyomány a színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum munkájába. A népmesét a Jászai-díjas vajdasági rendező, Hernyák György és Zalán Tibor dramaturg alkalmazta színpadra, a rendező – aki a díszleteket is tervezte – a színház tájékoztatása szerint a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. Az eredeti magyar népmesét Zalán Tibor dramaturg verses elemekkel gazdagította, mint mondta, verses, rímes prózát írt, a színészek rímekben beszélnek, ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozva. Hernyák György premier előtt annyit árult el, hogy az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz, szinte minden mondat után tánc következik az előadásban, a színészek és a Tabán Táncegyüttes négy profi táncosa szó szerint eltáncolják a történetet – mondta. A Kárpát-medence néptáncának jellegzetes elemeit felvonultató koreográfiát Brezovszki Roland készítette. Zalán Tibor szerint a nézők előtt egy mozgásszínház elevenedik meg. Mint mondta, tapasztalatai szerint a közönség fogékony a hasonló stílusú, táncos-zenés előadásokra. Hernyák György 11 éve már adaptálta a népmesét, az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban más, új koncepcióval készül, mint a próbák kezdetén fogalmazott, nem szeret ismételni. Újdonság a darabban, hogy Zalán Tibor némileg átírta a mesét, és Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője is új muzsikát, új dalokat komponált a bemutatóra. A történetben táncos-zenés elemekkel végigkísérik a szegény és kissé együgyű csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Róbert és Tatár Bianka láthatók. A Békéscsabai Jókai Színház – ahogyan a mesedarabok esetén szokta – játékot hirdetett a vállalkozó kedvű gyerekeknek, ezúttal jelmezt lehet tervezni a Szélkirálynak. Minden alkotást ajándékkal jutalmaznak, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat. (MTI)
Viharsarkikanape | Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
154 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
260 megtekintés 2025. február 28.
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
105 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
520 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
180 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
195 megtekintés 2025. február 8.
8 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |
Értesítések