Bábos drámaíró verseny a Hírlap cikkeiből
BEOL | A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2015. március 26. és 29. között idén is megrendezi a Bábos Drámaíró Versenyt. ► Tovább
Tovább
Valóra vált Fekete Péter álma
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Bernarda Alba háza című előadásunk január végi díszbemutatóját megtisztelték jelenlétükkel a Békéstáji Művészet Társaság tagjai. A bemutató előtt Fekete Péter rövid szakmai beszélgetésre invitálta őket és a baráti hangulatú tanácskozáson felvázolta álmait: megalapítaná a „Munkácsy Páholy”-t a helyi alkotókkal. Az álom máris valóra vált, megérkezett az első alkotás. Színházunk törekvése, hogy összefogja a különböző művészeti ágakat, kiváló szakmai és baráti viszonyt ápolunk ezen ágak helyi képviselőivel. A Békéstáji Művészet Társaság alelnöke, egyébiránt színházunk festőtárának vezetője, a Magyar Teátrum díjas Gnandt János festőművész társaságában meglátogatta Fekete Pétert, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját E. Szabó Zoltán festőművész és egy Tarsoly Krisztináról készült festményt adott át a Jókai Színház számára, a Munkácsy Páholy első alkotását. E. Szabó Zoltán alkotásai közel 30 önálló és számos kollektív kiállításon szerepeltek már itthon és külföldön egyaránt. Elsősorban a földre összpontosítja látását, az ő makrokozmosza: a növényvilág, de nem csak virágcsendéleteteket fest (azt is, méghozzá gyönyörűeket), hanem a csendet, ami egy-egy szirom, kehely, levél, bogyó, a fák gyümölcsei, kiterített, felnagyított rajzába, színébe ivódott, rostosodott, lényegült. – állítja róla Banner Zoltán. Most mégis egy portré képpel tette bele az első „téglát” a Munkácsy Páholyba. Még korábban láttam Tarsoly Krisztina fotóját egy újságban, ami megihletett. Annak ellenére, hogy ez egy fekete-fehér kép volt, rögtön láttam benne a színeket: kalappal és virágokkal, jókedvű környezetben képzeltem el. Nagy kihívás színessé varázsolni egy ilyen képet úgy, hogy felismerhető legyen, de mégis megszületett az alkotás. – mondta az alkotó. Fekete Péter hozzátette: nagy örömmel fogadjuk az alkotást és meg fogjuk találni a méltó helyét a színház aulájában. Remélem, hogy E. Szabó Zoltán gesztusával elindul egy folyamat: izgatottan várjuk a képzőművész barátainktól a Jókai Színház művészei, előadásai által ihletett festményeket.
Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom… – Radnóti emlékest az Ibsen Stúdiószínházban
Kevés olyan művész van, mint Radnóti Miklós, akinél élet és költészet ennyire elválaszthatatlan lenne. Születésének tragikus körülményeitől egész életében nem szakad el, s egyre erősödő mértékben jelennek meg verseiben a bűntudatnak, a szenvedés jogosságának motívumai. Származása pedig sorsának történelmi tragikumát adja. Radnótit idézi meg irodalmi estjén, március 25-én, 19.00 órától Szőke Pál, a Jókai Színház színművésze, Babits-díjas előadóművész. Az esten közreműködik: Tatár Bianka. Jegyek a szervezőirodában válthatók.
“ÚJFAJTA SZÍNHÁZI SZÉPSÉGRE VAN SZÜKSÉG” – INTERJÚ A POSZT-VÁLOGATÓKKAL
szinhaz.hu | A 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába bekerült a Békéscsabai Jókai Színház Koldusopera című előadása. A válogatók Perényi Balázs és Balogh Tibor és 2014. március 1. és 2015. március 6. között hozzávetőleg 49. 000 km-t utaztak. Tóth Berta interjúja itt olvasható.
“Az elfogadás magánügy, a visszautasítás politikai”
Irodalmi Jelen | Zalán Tibor József Attila-díját a játszótéri homokozóban elveszítették a lányai, idén azonban megkapta a Magyarország Babérkoszorúja díjat. Ennek apropóján kérdezte Boldog Zoltán interjúja az Irodalmi Jelenben itt olvasható.
Látványos és érzéki volt a LOM Burlesque estje
Éjszakai kalandozásra invitáltuk az érdeklődőket szombaton este a Jókai Színházba, a Land of Music zenés sorozat kapcsán. Ezúttal a Burlesque köré épült fel műsorunk, a ’20-as évektől napjainkig, táncban és dalban elmesélve, korhű jelmezekben. Az éjszakai utazás valóban látványosra és informatívra sikerült. A műsor összeállítója, Nagy Róbert színművész az egyes blokkok között rendre elmesélte a különböző korok zene- és táncművészeti stílusjegyeit, így azt is megtudtuk, hogy tulajdonképpen mit is jelent a cím. A burlesque egy tánc, egyéni stílus, és egyben életérzés is. A burlesque táncosnő őrülten nőies, rafináltan szexis, erős egyéniség, magabiztos és kortalan, aki kifinomult mozdulataival és bájos mimikájával mindenkit elbűvöl. Előadását a humor és az erotika egyaránt belengi. Az urak bálványozzák, a hölgyek példaképként tekintenek rá. Az est folyamán ez nem csak egy száraz definíció, hanem hús-vér valóság volt. Szinte végig izgalmas és látványos koreográfiákat lejtettek a színen a szebbnél-szebb táncos lányok fűzőben, és neccharisnyában. Persze nem csak a táncé volt a főszerep, Balázs Csongor éneke nyitotta a műsort, majd rögtön színpadra is lépett az est sztárvendége, Gubik Petra, aki Liszi Melindával énekelte az All that Jazz című slágert a Chicago-ból, majd Morton Mamára cseppet sem hasonlító csinossággal, de nagyon is hasonlító hangi kvalitásokkal kápráztatta el a közönséget a Chicago karakterének dalával. Nagy Róbert a Kabaré konferansziéjaként tűnt fel, Liszi Melinda pedig a világhírű Mein Herr című dalt énekelte, majd Balázs Csongor a Hit the road Jack-kel már a következő korszak állomásába ugrott, amit Terhes Edina és Balog Richárd fergeteges tánc szólója követett. Köböl Lilla remekül énekelte, az egyébként hangilag igen nehéz One night only című dalt a Dreamgirls-ből. Az ezt követő diszkó blokk is látványos és élvezetes volt mind a koreográfia, mind az ének tekintetében. A rutinos Biró Gyula oldalán itt debütált a LOM színpadán Zsombok Réka, aki kifogástalanul énekelte az I will survive című dalt. Az est házigazdájának, Csomós Lajosnak, elég volt besétálnia a színpadra, máris tapsot kapott, de nem elégedett meg ennyivel, az Ayo Technology Milow féle feldolgozásával rendesen megdöngette a falakat. Természetesen a címadó Burlesque dal is elhangzott Liszi Melinda és Gábor Anita nagy tapsot érdemlő tolmácsolásában, majd a Kerekes Judit által vezetett Fitdance Center Hip-Hop formációja fokozta a hangulatot. A finálé nem lehetett más, mint a Lady Marmalade, melyen keresztül Gábor Anita, Harcsa Boglárka, Köböl Lilla és Liszi Melinda gyűjtötte be az egész estének is járó tapsvihart. Nem hiába beszélték a nézők, eddig talán ez volt a legjobb LOM… A Land of Music sorozat legközelebb április 30-án látható filmzenei esttel.
Jászai-díjjal jutalmazták a színházigazgatót
BEOL | A Békéscsabai Jókai Színház három munkatársa kapott elismerést március 15-e alkalmából. Fekete Péter igazgatót, rendezőt Jászai Mari-díjjal; Zalán Tibor írót, költőt, dramaturgot Babérkoszorú-díjjal; Szomor György színművészt, zeneszerzőt, rendezőt pedig Nádasdy Kálmán-díjjal jutalmazták. ► Tovább
Szalontai gyerekek A dzsungel könyvén
Nagyszalontáról érkeztek gyerekek teátrumunkba kedden délután, hogy megnézzék a magyar musical irodalom klasszikusát A dzsungel könyvét. Az idei évadban immáron harmadik alkalommal fogadta színházunk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekeket, de évekre visszanyúló hagyománya van már annak, hogy időről időre vendégül látjuk előadásainkon az otthon kis lakóit. A Szent Antal Gyermekvédelmi Központból, melynek alapítása Böjte Csaba nevéhez köthető, a Jókai Színház támogatásával érkezett vendégségbe egy csapat gyerkőc: Endre, Zsoltika, Alexandra, Natália, Juli, Tomi, Zoli és Tamás. A fiatalok már otthonosan mozogtak nálunk, hiszen majd’ mindannyian jártak itt korábban.A kis csapat jól ismerte Rudyard Kipling időtlen és megunhatatlan történetét és nagyon tetszett nekik a színpadi változat is. Különösen a vicces jelenetek, a fényhatások, a rúdon tekergőző Ká és a rappelő majomkirály nyűgözte le őket. Az előadást közös kakaózás követte, majd a találkozás örömétől és az előadás izgalmától feltöltődve haza indultak kis vendégeink.
„Érik a gyümölcs”
Vitalap | A békéscsabai teátrum az elmúlt időszakban halmozza az elismeréseket, ami jelzi, hogy a színház vezetése, alkotógárdája, kiemelkedő színvonallal teszi a dolgát. A minap értesült a vitalap.hu szerkesztősége, hogy a színház vezetésének prominens alakja, Fekete Péter direktor elnyerte a hazai színházi világ kiemelkedő elismerését, a Jászai Mari-díjat, amiből évente hét személy részesülhet. ► Tovább
„Néha szó szerint fáj, amit mondani kell”
BEOL | Március 18-án a békéscsabai Ibsen Stúdiószínházban egy önálló est keretében lép fel Juhász Róza, a Jászai Mari – Magam keresése című monodrámát viszi színpadra. A fővárosi Madách Színház sarkadi származású művésze a kereken 165 éve született Jászai Mari emlékirataival érkezett az interjúra. A könyvet sokszor kézbe veszi, és már kívülről fújja, ami benne van. ► Tovább
Humorral enyhítették a fájdalmat
BEOL | Péntek 13-a emlékezetes marad mindazok számára, akik megtekintették a Jókai Színházban a Csörte című darabot. ► Tovább
Ünnep lett a temetés
Méltó módon lett elbúcsúztatva a Csörte című darab, ami 2012 óta volt látható a Jókai Színház színpadán. Szórakoztató volt azok számára is, akik már látták a darabot és azoknak is, akik csak az utolsó utáni előadásra jöttek el. Szilágyi Viktor írása Aggodalommal ültem be a március 13-i darabtemetésere, hiszen tudtam jól, hogy nincs könnyű dolguk a színészeknek. A keddi, utolsó előadáson bebizonyosodott, hogy Kara Tünde, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Szabó Lajos már a kisujjukból rázzák ki a szerepüket, viszont még ők sem tudták mire vállalkoznak, amikor színpadra álltak péntek este. A darabtemetésen bármi megtörténhet, pusztán színésztársaik, kellékeseik és önmaguk kreativitása szab határt az abszurditásoknak. Egyetlen szabály van: a darabnak így vagy úgy, de le kell mennie, bármennyire is szabotálják a munkatársak a színjátszást. Öt percet se kellett várni arra, hogy a szereplők és a rendező, Fekete Péter rájöjjön, hogy egyik pillanatban sem lehetnek biztonságban, az egész színház rájuk vetette magát, a táncostól kezdve a technikuson át egészen a színészekig. Akik már látták a darabot azok érezhették az első felvonásban azt, hogy jó néhány ziccert kihagytak, ahol bele lehetett volna csúfítani az előadásba, és 10-15 percig úgy tűnt, hogy a kreatív ötletekből kifogytak az önjelölt szereplők. Furcsa volt, hogy nem élt senki a kínálkozó alkalmakkal Bogi házában, vagy Maci kocsmájában, amikor a történet két fiatalja sok év után ismét egymásra talált. Félő volt, hogy elvész a lehetőség, mivel a második felvonás második fele már a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy viccet csináljanak a darabból, hiszen olyan erős feszültség bontakozik ki, amibe jó ízlésű ember nem rondít bele, darabtemetés ide, darabtemetés oda. A szünet után hatalmas és elsöprő lendületet vett a mű. A káosz eluralkodott a színpadon és már senki sem tudta, hogy mi lesz a végkifejlet. Mindenki kikövetelt magának egy kis részt a darabból a táncosoktól kezdve a rendezőn át még maga Vikidál Gyula is, aki szó szerint vette a darabtemetést, így ásóval érkezett az előadásra. Az Egerek és emberekben is játszó Katkó Ferencnek állandó fejfájást okozott színésztársa, Csomós Lajos, aki George szerepében akarta Lennie barátját hazavinni. De Gulyás Attila se úszta meg, neki is bele kellett bújnia Leprás Mátyás szerepébe a Koldusoperából, amiben Czitor Attila volt segítségére. Amíg Szabó Lajos a Chioggiai csetepaté alkoholista szolgálójaként nehezítette meg a kocsma életét, és Ragány Misa a nagyra törő, vidéki, esetlen fiatal fiú szerepében adta elő a Fekete Péter öcsém című operett slágert, addig Tege Antal és Vadász Gábor rendőrként próbálta Kara Tündét kihozni a sodrából. A művésznő természetesen profin kezelte a helyzetet. Vízválasztó momentum a darabban az, amikor Bogi megkapja az internetszámlát, és beszámol róla Maciéknak. Ezek után már nem lesz több lehetősége a színház munkatársainak szabotálni a darabot. A nagy "fináléjuk" viszont nagyon ízlésesen és humorosan sikerült. Egymás után, még egy utolsó színre lépést követelve ki maguknak elbúcsúztak a Csörtétől, a nézőktől, és a színészektől, percekkel a szomorú végkifejlet előtt. Komoly tehetségről és remek szakmai rutinról tett tanúbizonyságot minden színész, aki részese volt a Csörte elbúcsúztatásának. A szabotőrök jól ráéreztek arra, hogy melyek azok a pontjai a darabnak, ahol a legjobban feltűnik váratlan jelenlétük, habár az első felvonásban sokkal bátortalanabbul nyúltak bele a dolgok alakulásába. A négy főszereplő jól reagált a váratlan fordulatokra, és bár tény, hogy Kara Tünde és Gulyás Attila kapta a legtöbb pofont kollégáiktól, de Katkó Ferenc annyira jól kezelte ezeket a helyzeteket, hogy olykor egy-két reakciója nagyobbat szólt, mint mondjuk egy videobejátszás, vagy pár karakter megjelenése a színpadon.
Nemzeti ünnepünk városi programja
Március 15-én, nemzeti ünnepünkön gazdag programkínálattal, kísérő rendezvényekkel várják a szervezők a békéscsabai családokat. A központi ünnepség a városháza előtt 10 órakor kezdődik. Beszédet mond Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
