terasz.hu | Immár negyedik alkalommal jelölik a Kaszás Attila-díjra kollégái Tege Antalt a Jókai Színház művészét. A közönség és a társulat tagjai közt egyaránt népszerű színész, rendező, tanár, az Ádámok és Évák sorozat szervezője, Jótékonysági Gála Kara Tünde gyógyulásáért szervező-rendezője – egyszóval színházi mindenes. ► Tovább
Szép Ernő: Lila ákác című, mára már klasszikussá vált szerelmes históriáját pénteken este mutatta be színházunk. A vidám, szép történetet Katkó Ferenc állította színpadra, Gulyás Attilával és Köböl Lillával a főszerepben. A Szép Ernő azonos című regényéből, saját maga által készített színpadi mű, a múlt századelő drámairodalmának legszebb alkotásai közül való. A fanyar humorú darab az „özönvíz előtti” Pesten játszódik. Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált, a szegény, de nagyreményű költőt. Pali egy másik nőt vár, az igazi nagy szerelmi kalandot, egy férjezett úrinőt, és közben, unalmában, izgalmában évődni kezd Mancival. Csacsinszky Pali a boldogságot, az eszményi nőt keresi – ajzottan, naivan. A boldogságot keresi, és csacsi módon nem veszi észre, hogy az ott hever a lába előtt. Ám mire felvenné, a boldogság már el is illant, és vele együtt az ifjúság is. A történet egy letűnt kor emlékét idézi, amikor még divat volt a Ligetben ismerkedni, amikor a férfiak esténként a kaszinóba jártak mulatni, s a kis táncosnők álma az volt, hogy ott egy grófot fogjanak maguknak. Olyan édes-bús, könnyfakasztóan nevetős, megható mese, ahol a végül beteljesült szerelem hosszú és fájdalmas haldoklás nélkül zuhan sírjába. Ez a szerelmi történet rendelkezik mindazzal, amiért szerelmi történeteket annyira vágyunk nézni a színpadon: szerelmi három-, sőt négyszög, rafinált harc a férfi szerelméért, ügyetlen harc a nő szerelméért, nagy találkozások és nagy elválások, sok könny és még több nevetés, a csodás pesti nyelv utánozhatatlan humora és édessége, fiatalság és Liget és szépség és tánc és virágok és még mennyi minden! A Lila ákác majd százéves története sok könnyet és még több kacagást ígér – és szembesülést fiatalkori önmagunkkal.
Néhány évvel ezelőtt otthon, Kárpátalján, kíváncsiságból elkezdtem kutakodni olyan darabok, szerzők után, amelyek és akik valamilyen formában a szülőföldemhez kötődnek. Így találtam rá a huszti születésű Szép Ernőre, akinek több műve is a kezembe került. A Lila ákácba első olvasatra beleszerettem. A nyelvezete, a könnyedsége, ugyanakkor mély drámaisága magával ragadott. Nem véletlenül nevezi a szerző ötképes szerelmi históriának… Valóban azzá teszi a cselekmény során kibontakozó vágy és szerelem. Hajlamosak vagyunk mindenféle vágyaknak élni, és közben a valódit, a tisztát, az igazat (igazit?) nem vesszük észre, pedig ott hever a lábunk előtt. Mikor rádöbbenünk, hogy rossz döntést hoztunk és már hajlandóak lennénk az első lépést megtenni valamiért, valakiért, általában már késő… Ez bármire igaz lehet, nem csak a szerelemre; de a szerelemre – nagyon. Úgy gondolom, ennek a történetnek száz év elteltével is helye van a színpadon. Az akkoriban kialakult pesti csacsogó, Gerbeaud-s, kaszinós világ hangulatát idézzük meg az előadásban. Remek partnerekre találtam az alkotótársaimban, akikkel ezt a múlt század eleji „könnyedséget” együtt vittük színre. Kellemes, közönségbarát két óra, amely felidézi a fiatalságot/fiatalságunkat, annak minden bájával és hibájával.
Az évad utolsó bemutatóját, Szép Ernő Lila ákác című szerelmes históriáját Katkó Ferenc álmodta teátrumunk színpadára. A főszerepben Gulyás Attilát és Köböl Lillát láthatja a közönség május 13-tól. Szép Ernő regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai, ezek közül is a legfontosabb a Lila ákác. Tartalma szerint egy budapesti fiatalember szerelmi kalandjai a század elején, de a hol mulatságos, hol érzelmes történet realista igényekkel mérhető körképet ad a magyar városi kisemberek életkörülményeiről és életmód-lehetőségeiről. A történet ma is kedvelt feldolgozási témája a hazai színházaknak, filmes változata pedig Székely István rendezőt kétszer is megihlette, aki először 1934-ben álmodta cellulózra Lila akác címmel Ágay Irén, Nagy György és Kabos Gyula főszereplésével, a filmmel együtt pedig az azonos című dal is hódító útjára indult. Az akkori közönség azonban nem fogadta el a regénybeli befejezést, ezért az boldog véggel zárult. Majd 1972-ben az eredeti címmel ("akác" helyett "ákác", akácfa helyett a kúszónövényre utalva), immár Halász Judit, Bálint András és Ráday Imre főszereplésével ismét elkészült egy filmváltozat, ezúttal már az "igazibb" befejezéssel: mire Pali rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, az őbelé reménytelenül szerelmes lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat. Így Pali – Szép Ernő szavaival – ráeszmél: volt ifjúság, volt szerelem, de nem vettem észre. Voltak évek, amikor legdivatosabb drámaíróink közt tartották nyilván Szép Ernőt. Mégis amikor hatvankilenc éves korában, már régóta betegen, meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Élete végén csaknem elfeledett volt, és csak az irodalom értői tudták, hogy jó költőként élt és halt meg.
Az idei évad első meseelőadása kapcsán egérke-és sajtkészítő versenyt hirdetett színházunk, melyet a Lencsési Általános Iskola 2. b osztálya nyert meg, egy hatalmas fakanál egérrel. Jutalmul a gyerekek egy közös uzsonnázás keretében eltölthettek egy délelőttöt kedvenc színészükkel, a Somát alakító Ragány Misával, és bejárhatták vele a színházat, a pincétől a padlásig. A kulisszajárás előtt egy kis falatozás várta a gyerekeket, ezalatt mindenfélét kérdezhettek vendéglátójuktól. Mi a kedvenc ételed? Nehéz volt-e a szereped? Szoktál verset mondani? Hová jártál iskolába? A második bések jóformán mindenre kíváncsiak voltak, de Ragány Misa állta a sarat. Így derült fény arra, hogy bár a színpadon Fruzsi és Soma szerelmesek voltak egymásba, a való életben nem alkotnak egy párt az egér kislányt alakító Gábor Anita színésznővel, és arra is, hogy Misa nagyon szeret focizni, valamikor szertornázott és van egy Zénó nevű, fehér labradorja a családjának. Amikor elfogytak a kérdések, a kis csapat bekukkanthatott a fodrász- és sminktárba, megnézhették a gyönyörű parókákat, a szabótárba, ahol gőzerővel készülnek a Lila ákác című szerelmes história jelmezei. És végül felállhattak a világot jelentő deszkákra. Búcsúzóul megígérték a gyerkőcök, hogy a jövőben is sokat járnak majd színházba és ezentúl is beneveznek az összes általunk hirdetett játékra.
Nagy öröm a Jókai Színház társulatának, hogy Markovits Bori vendégként – Macskajátékban Bruckner Adelaida szerepét – próbálja színházunkban, és így köszönthetjük aktuális születésnapján. Markovits Bori a „szomszéd-vár” Szeged sikeres művésze. 2015-ben a Dömötör Életmű-díj elismerésben részesült. Markovits Bori 1973-1977 között a Budapesti Gyermekszínházban, 1977-79-ben a Pécsi Nemzeti, 1979-től a debreceni Csokonai, 1984-től a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt. Kezdetben naivaszerepeket alakított, később prózai vagy zenés darabok karakterszerepeit játszotta el, amelyekben jól érvényesült humorérzéke. Több tévéfilmben is láthatta a közönség, a 2002-2003-as évadban pedig elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat. A teljes szegedi színházi életet lefedő Dömötör-díjat 1999-ben civil kezdeményezésre alapították, 2006-ban bekerült Szeged városának hivatalos kitüntetései közé. Nyolc kategóriában a nézők szavazatai alapján alakult ki a jelöltek listája. A közönség az évad kezdetétől május közepéig az előadásokat követően voksolhatott kedvencére. A három-három jelölt közül a kuratórium dönt a díjazott személyéről, és a testület választotta ki az életműdíjast is. További sikereket és jó egészséget kívánunk!
Ismét a gyerekeknek kedveskedett a Jókai Színház a Kövérkirály című darabbal. Ezúttal nem egyedül mentem, segítségemre volt kolléganőm kisfia, a tizenkét éves névrokonom, Viktor, aki egészen más szemmel látta a mesét, mint én. Szilágyi Viktor írása A történet egy kövér királyról szól, aki boldogságát csak abban leli, ha csokoládét eszik. Számára az édesség az egyetlen örömforrás, amire feltétlen szüksége van, ugyanis azt hiszi, ha ő szomorú, akkor az egész birodalma is bánatos. Egyik nap azonban nem érzi a csokoládé édes ízét, amitől kétségbe esik. Először az édes, a sós, a keserű és a savanyú íz szellemei sietnek segítségére, majd végül az éhség szelleme egy hosszú útra indítja az elkeseredett királyt. Hamarosan a birodalom szélén lévő sivatagban keresi a nagy óriástortát, aminek köszönhetően ismét érezheti az édesség ízét. Út közben olyan emberekkel találkozik, akik a boldogságot az egészségben, a szerelemben, a karrierben, vagy éppen a túlvilágban vélik felfedezni. Kalandja végén levonja az általános tanulságot: a mérték az érték, a boldogságot a világ apró örömeiben kell megtalálnunk. Számomra a darab mondanivalója érthető volt, tetszett az, hogy megfoghatatlan jelenségeket testesítettek meg a színpadon, mint például az ízeket. Olyan tanulság van a műben, amit nem tapasztalhatunk meg a népmesékben, vagy más, hasonló gyerekeknek szánt történetben. Görbe tükröt mutat a 21. század emberének, arról, hogy mennyire nem képes összhangot tartani a karrier, a szerelem és az egészség között. A raklapokból összeeszkábált díszlet nagyon kreatívan lett kivitelezve, bár sokszor elnyújtottnak éreztem a zenei közjátékokat, amikre a helyszínek megváltoztatása miatt volt szükség. Azonban nem egyedül voltam az előadáson, és mivel Viktor feláldozta a szerdai nyelvtanóráját, így az ő véleményét is kikértem a darabbal kapcsolatban. Ő több negatívumot is észrevett, amik számomra nem mutatkoztak meg. Korán elvesztette a történet fonalát, ezért nem igazán kötötte le a darab és elmondása alapján úgy vélem, hogy sokkal kevésbé viselte el az olykor túl hosszú zenei betéteket. Valószínűleg a karrier, a szerelem és az egészség témaköre kevésbé foglalkoztat egy tizenkét éves gyereket, ráadásul szerinte a cselekmény vége nem volt teljesen egyértelmű és így nem tudta a végső konklúziókat levonni. A színészi játék viszont nagyon tetszett neki, főként Szabó Lajos tudta megnevettetni a király szerepében. Összegezve tehát a Kövérkirály fontos és aktuális értékekről beszél, ami nem minden gyerek számára befogadható, de biztos, hogy néhány év múlva átértékelik a történetben látottakat.
A Békéscsabai Jókai Színház, a Körös Irodalmi Társaság, és a Békéstáji Művészeti Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2016. május 9. (hétfő) 18.00 órára, az Ibsen Stúdiószínházba, az Irodalom és képzőművészet, karöltve sorozat következő estjére. Vendégeink: Niedzielsky Katalin és E. Szabó Zoltán Az Irodalom és képzőművészet, karöltve című sorozat a térség kultúráját meghatározó személyiségek életpályájába, műhelytitkaiba enged bepillantást, miközben számos kapcsolódási pont, hasonlóság rajzolódik ki az alkotók szakmai és művészi ars poeticája között. Média és festészet? Igen! Niedzielsky Katalin újságírót és E. Szabó Zoltán festőművészt összeköti a gyulai származás, a bölcsészet, a szülőmegyétől távoli tanulmányok utáni hazatérés, a tanítás, az irodalom, a művészetek szeretete már gyermekkortól, több évtizedes munkásságuk során a tudás, a műveltség, a maradandó értékek iránti elkötelezettség. De még ennél is több a szellemi, lelki rokonság; reméljük, kiderül a következő szórakoztató és gondolatébresztő beszélgetésből!
szinhaz.hu | Idén is megrendezi a Békéscsabai Jókai Színház a Színi Iskolák Nemzetközi Találkozóját (SZINT) május 5. és 8. között. ► Tovább
szarvasihet.hu | Csütörtöktől vasárnapig legkevesebb négy szemszögből is foglalkozhattam Karády Katalinnal. Az apropót az adta, hogy Merő Béla Fehér Rózsa-díjas rendező állítása szerint a Jókai Színház a múlt héten ténylegesen utoljára játszotta Apáti Miklós K und K Karády katonái című zenés víziójátékát. ►Tovább
Bárkaonline | A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának meghívására, az Élőfolyóiratsorozat keretei között, április 28-án, a Műcsarnokban a Bárka folyóirat mutatkozott be. ► Tovább
A 2016-os év az ünneplésről szól a Cimbalibandnél. Minden olyan fontos helyszínre elviszi a csapat a 10 év zenei termését, mely mérföldkőnek számított. Békéscsaba is egy fontos állomás volt, hiszen hatalmas sikere volt az együttesnek az Orient című előadásban. A Cimbaliband saját zenéjét úgy jellemzi: eredeti kelet-európai cimbalom Rock’n’Roll. A felhőtlen Cimbali hangulat a szombat esti koncertet is átjárta. Gubik Petra és Gulyás Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművészei, valamint Agatics Krunoszláv "Kico" tette még teljesebbé az estét.
szarvasihet. hu | Szubjektív megközelítésben azt mondhatnók, a Kövérkirály című mesejáték – vagy legyen játékmese – San Remo halhatatlan világslágereiből építkezik a Békéscsabai Jókai Színházban. Ennélfogva remek zenés darab. ►Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
