John Steinbeck Egerek és emberek című híres drámáját rendezi Pataki András Békéscsabán. A harmincas évek Amerikájában játszódó darabot különösen izgalmasnak tartja napjainkban, a világválság idején, amikor rengeteg a vendégmunkás, és hangsúlyozta: a tragikus vég ellenére az előadás a szeretetről szól. George szerepében Csomós Lajost, Lennie-ként Katkó Ferencet láthatja a Jókai Színház közönsége, premier november 28-án. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A sokat ígérő bemutató szereplőit, alkotóit, a rendezőt, aki a Soproni Petőfi Színház igazgatója, valamint a sajtó munkatársait Fekete Péter igazgató köszöntötte az október 2-ai olvasópróbán, és először az új évad műsortervének összeállításáról szólt. Mint mondta, a darabválasztásnál tudatosan három fő célt követtek. Az egyik, hogy a meglévő értékeket, produkciókat jól „kijátsszák”, a másik a koprodukció, a közös munka különböző társulatokkal, hogy egymástól minél többet tudjanak tanulni. A harmadik a bensőséges műhely, amikor saját erőből, kemény csapatmunkával nagyon drámai, művészi, maradandó alkotást hoznak létre. –   Az első törekvésünkre jó példa a Lovak műsoron tartása a tavalyi előbemutató után, a másodikra a Ládafia a Balassival, a harmadikra pedig az Egerek és emberek, később a Bernarda Alba háza. Steinbeck színműve „fiús” előadás, a társulat férfi tagjait szólítja színpadra, egyetlen lányszereppel, amit Gubik Petra alakít. Lorca drámája a „csajos” darab, a hölgyeknek szánjuk, Vadász Gábor lesz benne a kakukktojás. Mindkét projekt elkezdődik időben, hogy a színészek már otthon gondolkodjanak a szerepükön, készüljenek a próbafolyamatra – közölte a direktor. Pataki András már harmadszor állítja színre Steinbeck darabját, de hangsúlyozta, hogy mindig nagy örömmel, hiszen rendkívül hálás mű, amit jó játszani. Remekül megírt szöveg, Fazekas István színművész fordította, közösen alkalmazták színpadra. –   Sokat nem kockáztatunk, ez a darab visszatérő siker, tragédia, mégis népszerű. Hogy miért érdemes játszani? Sok okot tudnék említeni. Egyedül a történetet elmesélni is érdekes, és érdemes, ha attól embertársainkkal másképpen viselkedünk, elfogadóbbak leszünk. Hasznos elmondani a történetet, ha általa részvétet ébresztünk, sajnáljuk az embereket, együttérzünk velük, nyitottabbak vagyunk, jobban toleráljuk a másságot. Mi mégis inkább azért játsszuk, hogy a szeretet fontosságát mutassuk fel – jelentette ki a rendező. Lennie hal meg a végén, ezt mindenki tudja, de nem ez az igazi tragédia – fogalmazott Pataki András. Minden egyes szereplő „egy meg nem élt élet”, kisiklások tömkelege tárul elénk, mindenki tragikus figura. George megmenti Lennie-t a többiek haragjától, a kivégzéstől, amikor lelövi. Lennie arcán a mosoly jelzi, ő az egyetlen, aki azonos önmagával, mindenki más „az élete mellett él”. Hibás interpretáció, hogy a darab az eutanáziával foglalkozna, mert a szeretetről szól, pont ezért nyitott rá a közönség – hallottuk a rendezői felfogást. Az előadás zenéjéről elhangzott, hogy Papp Gyula végig a színpadon orgonál. (A Skorpió tagja komponálta a Békéscsabán bemutatott Ármány és szerelem című rockmese zenéjét.) S talán meglepő, hogy az amerikai történethez nem country zene társul, hanem Max Reger orgonakompozíciói, bachi kantáta, fúga, ami Pataki szerint szakrális jelleget ad az előadásnak, a sorsszerűséget húzza alá, elvonatkoztatja a játékot az eredeti szövegtől. A rendező arról is beszélt, hogy régen azt hitte, nem elegáns újrarendezni bármit, és az újrarendezés biztos bukásra van ítélve, ha korábbi alkotást reprodukálni akar. –   Minden egyes produkciót a társulattal együtt kell felépíteni, s nem szükséges, hogy az új előadás emlékeztessen a régire. Nektek kell most életre keltenetek ezt a drámát! – hívta színészeit a közös munkára Pataki András. – Az adott figura megformálása mély meggyőződés és hit nélkül lehetetlen. A szerepekkel kapcsolatos elvárásokat is részletesen meghatározta a rendező. Curley feleségét például a regénytől, illetve a filmfeldolgozásoktól eltérően nem akarja könnyűvérű nőcskének ábrázolni, komolyabb tartalmat keresnek a figurának. George gyönyörű főszerep, Csomós Lajosnak kell megválaszolni a kérdéseket, hogy vajon mi motiválja ezt az „erős gerincű, kemény csávót”, hogy kitartson Lennie mellett, pártfogolja, védelmezze, s végül megmentse. Lenni is hatalmas szerep, óriási lehetőség Katkó Ferencnek: nem fogyatékos, hanem hatalmas gyerek, óriáscsecsemő. A többi figurára viszont tényleg jellemző valamilyen fogyaték, sérülés, egy kéz, púp, gyűlölet, érzéketlenség.   Mielőtt a színészek belevágtak volna a szövegkönyv olvasásába, Fekete Péter a jelmeztár és a díszletezők együttműködését kérte, stílus- és korhű válogatást, valamint könnyen szétszerelhető, mozgatható, tárolható díszleteket vár kollégáitól. A rendező óhaja, hogy okos keverék kutya is fellépjen; a kelléktár feladata lesz, és nem könnyű, az együttműködő négylábú beszerzése, „idomítása”. S mivel szokatlan a három felvonás, fontos a közönséget tájékoztatni, megnyugtatni, hogy tíz óra előtt vége lesz az előadásnak, tehát elérik még a buszt. Niedzielsky Katalin

Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő  estjén  az Ibsen Stúdiószínházban rendhagyó egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről. Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból, katarzist kiváltva felszabadítani őket a mindennapok szorongásai alól. Október 6-án, 18.00 órától az Ibsen Stúdiószínházban a nyolcvanas évek színházi világáról a rendszerváltást megelőző kulturális életről Csiszár Imre Jászai-Díjas Érdemes és Kiváló művésszel és Herczeg Tamás szociológussal beszélget a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta. Az előadás belépődíj mentes, de regisztrációhoz kötött.

Bárkaonline | „Várjuk meg a végét…” hangzottak el OJD szájából az első szavak Farkas Wellmann Éva ígéretére válaszul, miszerint színvonalas, izgalmas estnek nézünk elébe. Diákokkal érkeztem, megvártuk, megérte. Komplex, megszerkesztett, rengeteg élményt adó, anekdotázó, ugyanakkor vonzóan szaktudományos estet hallgathattunk végig. Most is, mint máskor, hiszen OJD nem először vendégeskedett Békéscsabán teltházzal. Legutóbb a tavaszi drámaíró versenyen, amikor A pokolalatti avagy az alagút vége című alkotását állították színpadra. Jelen estünk eleje is a régi székely kvaterkák hangulatát idézte. ⇒ Tovább

Úgy tűnik, egyre nagyobb a színház szerető közönség Békés megyében, hiszen a 2014/2015-ös évadra már 12.000-et meghaladó bérletessel büszkélkedhet a Békéscsabai Jókai Színház. A 12.000 bérlet, már önmagában is örömteli adat – már most több, mint az elmúlt öt évben bármikor -, de ez a szám még növekedni is fog, hiszen bérlet vásárlásra az évad közben is van lehetőség, arányosított áron. A színház mindig is a kultúra szimbóluma és közkedvelt társasági találkozóhely volt. A néző számára mindig érdekes egy kicsit betekintést nyerni a háttérbe, találkozni az alkotókkal, a művészekkel és egymással, a színház szerető közönséggel. Éppen ezért hozta létre a Jókai Színház két évvel ezelőtt a díszbemutató bérletet, melynek lényege, hogy a néző a premier megtekintése után nem siet haza, hanem a teátrum vigadójában marad, ahol hivatalos egy állófogadásra. Ott jól érezheti magát, koccinthat, beszélgethet a színészekkel, az alkotókkal, a háttérmunkásokkal, a meghívott dísz- és sztárvendégekkel és nem utolsó sorban egymással. A kezdeményezés nagy népszerűségnek örvendett az elmúlt két évben, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, a premier valóban bárki számára elérhető társadalmi esemény volt. A díszbemutatók hangulata mindig igazodott a bemutatott előadás hangulatához, mind a felszolgált menüvel, mind az est körítésével. Nem ritkán országos, sőt nemzetközi hírű alkotó járt a díszbemutatókon, a teljesség igénye nélkül megfordult a rendezvényeken Bródy János, Erdélyi Tímea, Fodor Zsóka, Rákay Philip, Szente Vajk, Vikidál Gyula, vagy éppen Chris Rolls, a Lear király rendezője, akit a fogadáson tiszteletbeli borlovagnak is avattak. A komplett és kötetlen szórakozás érdekében minden díszbemutatón zenekar is játszott a táncolni vágyóknak. A díszbemutató bérlet tehát eddig jól vizsgázott, hagyományt teremtett, ezért a 2014-2015-ös évadra is még korlátozott számban kapható. Ami biztos: a bárki számára elérhető díszbemutató bérlettel – több, mint színház! Bérletek válthatók a színház jegyirodájában hétfőtől péntekig 8.30 és 16.30 között. Telefon: 66/519-550; e-mail: szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu , további információ: www.jokaiszinhaz.hu.

Csabaimerleg | Szeptember 29-én, Mihály napján este a Munkácsy emlékév újabb nagyszabású eseményéhez, a Munkácsy Mihály hídavató névadó ünnepségéhez érkeztünk. Hétfőn este a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjéről Ando György igazgató köszöntötte a megjelenteket. ⇒ Tovább

Megtartották az egyedülálló Egerek című produkció sajt(ó) tájékoztatóját a Nemzeti Színházban szeptember 28-án. Felvonultak a jelmezek, díszletek, igazgatók, sajttortát vágtak és mindenki ott volt, aki számít. Így a Jókai Színház képviselői is jelen voltak, hiszen ebben a produkcióban jelentős szeletet vállaltak a sajttortából. Kivételes előadás lesz az október 11-én bemutatásra kerülő Egerek! Öt színház, a Nemzeti, a Békéscsabai Jókai, a debreceni Csokonai, a tatabányai Jászai Mari és a Karaván Színház koprodukciójában jön létre az Urbán Gyula által átdolgozott mese, melynek eredeti címe: Minden egér szereti a sajtot. Minden koprodukciós partner színházában műsorra tűzik a darabot. Páratlan, hogy öt színház közösen hozzon létre egy produkciót és ez szimbolizálja is a darab fontos üzenetét, mondanivalóját, ami az összefogás, a másság elfogadása, a konfliktus mentes egymás mellett élés megteremtése. A mese egy Rómeó és Júlia történet, a fehér és a szürke egércsalád vetélkedéséről szól, ami egy sajtműhelyben zajlik. Az összefogást Nyári Oszkár, a Karaván Színház vezetője kezdeményezte. A Karaván Művészeti Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen elsősorban tehetséges roma és minden olyan gyermek, fiatal számára, akiknek egy fizetős színitanoda költségei túl megterhelőek lennének. Az Egereket minden oldalról átszövi az összefogás, Nyári Oszkár elmondta: az előadásban roma és nem roma színészek és színinövendékek dolgoznak együtt. Tóth Géza rendező arról beszélt, hogy a mese tanítása nagyon fontos ma Magyarországon. Hozzátette: amit a mese szereplői megtanulnak – azt, hogy együtt kell működnie a két családnak, akármilyen színű a szőrük -, szintén fontos lenne most megtanítani minél több gyereknek. Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója hangoztatta, hogy az ilyen jelentőségű összefogásban való részvétel természetes cél a teátrum számára. Mi erősek vagyunk a színházi háttérszakmákban, így mi a jelmezeket gyártjuk, de fiatal, tehetséges színészekkel is támogatjuk a produkciót, amelyet 25 alkalommal játszanak majd Békéscsabán – tette hozzá. A Jókai Színházból Jozefina szerepét Gábor Anita színművésznő, a Nagy Macskamágust pedig Vadász Gábor színművész játssza, akik nem tudnak elszakadni az állati alakításoktól, hiszen a színház évadnyitó előadásában mindketten lovak bőrébe bújtak, hát ezúttal egerek lesznek… Fel is próbálták az új, Papp Janó által tervezett jelmezüket, amiben Mucsi Bence, a színház öltöztetője segédkezett, aki a remek háttértárat képviselte. A sajtótájékoztatón – amelyen a gyerekdarab három jelenetét is bemutatták – családjukkal megjelentek a Nemzeti Színház művészei is, köztük Bodrogi Gyula, Mátyássy Bence és Kristán Attila.   Ragány Misa

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Békéscsabai Jókai Színház és a Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében 2014. szeptember 29-én, Mihály napján 18 órától kerül sor a Munkácsy Mihály híd névadó hídünnepére. Az esemény helyszíne: a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsője. A rendezvény házigazdája: Ando György múzeumigazgató. Ünnepi beszédet mond: Hanó Miklós, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere. Közreműködnek: a Békéscsabai Jókai Színház színművészei.

 Bárkaonline | A XIV. POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) három legizgalmasabb előadása a határainkon kívülről, Újvidékről és Erdélyből érkezett. Az anyaország színigazgatóinak, művészeti vezetőinek évadtervező képzeletét rendre megfertőzi a parlamenti választások kampányhangulata. Ez történt a 2013-2014-es szezonban is. Elmaradtak a kiugró teljesítmények: vagy azért, mert izgalomszűrt, konfliktuskerülő, a puszta népszerűségre törő rutinprogramot állítottak össze, vagy azért, mert ügybuzgó acsarkodással fosztották meg művészi hatóerejüktől a kitűnő színészekkel játszatott, remek darabokat. A Békéscsabai Jókai Színház nem futott bele egyik útvesztőbe sem, de a higgadtság kevés volt ahhoz, hogy az országos (pécsi) megmérettetésre érdemes színpadi produkciójuk szülessen. ⇒ Tovább

Tüzes nyilakkal, láthatatlan zongorával és látvány szökőkúttal búcsúztatta a nyári évadot Szent Mihály napján a Szarvasi Vízi Színház. Kellemes őszi este fogadta a Szarvasi Vízi Színház nézőit szeptember 28-án, vasárnap a Szarvasi Vízi Színház, a Cervinus Teátrum Művészeti Nonprofit Kft., a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett hagyományos Szent Mihály napi tűzgyújtásra. A közönséget Fekete Péter a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója köszöntötte, majd egy egyedülálló zongora produkciót vette kezdetét. A Violet Invisible Piano koncerten egy átlátszó üvegzongorán játszott népszerű dallamokat Violet zongoraművésznő. A koncert után Csasztvan András, a Cervinus Teátrum ügyvezető igazgatója köszöntötte a nézőket kiemelve: Szent Mihály napja a hagyomány szerint  egyben a számadás napja is. Nemcsak az elmúlt évekről, de az elmúlt nyári évadról is számot adunk ilyenkor – mondta Csasztvan András. Babák Mihály, Szarvas polgármestere elmondta – mióta a Békéscsabai Jókai Színházzal dolgoznak együtt, Szarvas a meglepetések városa lett. Köszönjük ezt Fekete Péter igazgató úrnak és várjuk az újabb meglepetéseket! – mondta Babák Mihály. A köszöntők után beindították a Vízi Színház színpada mögött a holtágon megépített látvány szökőkút rendszert, majd ezzel egy időben a Turul Hagyományőrző íjászok tüzes nyilakkal meggyújtották a vízen elhelyezett Szent Mihály napi máglyát.