Megszakítás
Eszköztár megnyitása Akadálymentesítés eszközei

Akadálymentesítés eszközei

  • Betűméret növeléseBetűméret növelése
  • Betűméret csökkentéseBetűméret csökkentése
  • SzürkeárnyalatosSzürkeárnyalatos
  • Magas kontrasztMagas kontraszt
  • Negatív kontrasztNegatív kontraszt
  • Világos háttérVilágos háttér
  • Hivatkozások aláhúzásaHivatkozások aláhúzása
  • Olvasható betűtípusOlvasható betűtípus
  • Alaphelyzetbe állítás Alaphelyzetbe állítás
Skip to content
Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
Kiemelt

Június 19-én kezdődik a Csabai Nyár rendezvénysorozat

by Szilágyiné Szabó Ágnes Szilvia
2025.05.07.
Kiemelt

Tizennégy új bemutatót tervez a 2025/2026-os évadban a Békéscsabai Jókai Színház

2025.04.30.
Kiemelt

Marie Antoinette

2025.04.07.

Jóccakát, anya… Csaba Televízió

Forrás: Csaba Televízió

Tovább
1920x850_14318_zalan_tibot_est_151116_01

Zalán Tibor-est a MÜPÁ-ban

A nyolcvanas évek elején kopogtatás nélkül szakította be egy fiatal, mást akaró nemzedék élén a kortárs magyar irodalom ajtaját Zalán Tibor. Szabad volt és iszonyúan tehetséges, nem vett tekintetbe semmilyen szabályt, normát, uralkodó ízlést, konvenciót: az avantgárd mindent elsöprő energiája hatotta át formabontó, kísérleti, vizuális verseit. Zalán estje a Literárium színpadán november 16-án, 20 órától a hasonlóképp szabad és független Romengo együttes két tagjának kíséretében kivételes élménynek, emlékezetes találkozásnak ígérkezik. A pálya kibontakozása aztán hamar világossá tette, hogy a csillapíthatatlan újító lendület mögött érzelmes szív lapul – az idén négynyelvű kötetben újra kiadott és néhány akvarell (1986) szabadon áradó, gyönyörű elégiái e költészet másik „arcát” is elementáris, átütő öntörvényűséggel villantották fel.  A kiteljesedő Zalán-líra kettőssége később húszegynéhány verseskötetben nyeri el azonnal felismerhető, összehasonlíthatatlan karakterét, miközben esszéivel, hangjátékaival, dráma- és mesekönyveivel, valamint háromtételes regényciklusával (Papírváros, 1998, 2002, 2013) az életmű sokoldalúsága is feltárul egyre bővülő olvasótábora előtt. Zalán Tibor konok, hajlíthatatlan alkat, első nyomtatásban megjelent versétől kezdve saját útját járja a kortárs irodalom változó trendjeitől, futó divatjaitól függetlenül. Talán ezért lesz e karakteres, sokrétűen gazdag pálya olyan vitathatatlanul, meggyőzően hiteles.  Forrás: müpa

Tovább
img_8692

Pisztoly az asztalon

"Amikor élet, ha­lál, sze­re­lem, hű­ség és hűt­len­ség a tét, ak­kor azért még Békéscsabán is el­fe­lej­tő­dik egy pil­la­nat­ra a kol­bász" – mond­ta az MTI-nek Vörös István, aki­nek a kol­bászt a kö­zép­pont­ba ál­lí­tó, Erős csa­ba­it kí­vá­nok! cí­mű pá­lyá­za­ton meg­osz­tott el­ső dí­jat nyert da­rab­ját csü­tör­tö­kön is­mer­he­ti meg a bé­kés­csa­bai kö­zön­ség. Az öt­ve­nes évek ál­la­mo­sí­tá­sá­nak idő­sza­ká­ban, egy meg nem ne­ve­zett, ha­tár­szé­li vá­ros­ban ját­szó­dó da­rab­ban nyo­mo­zás in­dul egy ár­tat­lan em­ber el­len, aki­nek egyet­len bű­ne az, hogy övé a vi­lág leg­jobb kol­bász­re­cept­je. És hogy túl von­zó a fe­le­sé­ge. Az ál­la­mo­sí­tott vi­lág­ban nincs he­lye egyé­ni te­het­ség­nek, vál­lal­ko­zó­kedv­nek, min­dent el­sö­pör az uni­for­mi­zá­lás, és az új ha­ta­lom új ha­szon­él­ve­zői gát­lás­ta­lan haj­szá­ban tá­mad­nak az ed­di­gi ér­té­kek­re. És köz­ben éle­tek vesz­nek más irányt, kol­bász­re­cep­tek tűn­nek el. Mint a József Attila-díjas író, köl­tő, esszé­is­ta meg­je­gyez­te, bár a mo­tí­vum vissza-vissza­tér, nem akar­ta túl­di­men­zi­o­nál­ni a csa­bai kol­bász je­len­tő­sé­gét, csak ak­ko­ra sze­re­pet szánt ne­ki, amek­ko­ra je­len­tő­sé­ge va­ló­já­ban van egy bé­kés­csa­bai hen­tes­csa­lád éle­té­ben. Vörös István el­árul­ta: ki­csit meg­ijedt, ami­kor meg­tud­ta, hogy a csa­bai kol­bász­ról kell drá­mát ír­ni, de az­tán ta­lált kö­ré egy tör­té­ne­tet. Békéscsabára jött anya­got gyűj­te­ni, ak­kor is­mer­te meg egy nagy­ne­vű hen­tes tör­té­ne­tét, aki­nek az öt­ve­nes évek­ben ál­la­mo­sí­tot­ták az üz­le­tét, őt pe­dig bör­tön­be zár­ták. Ezt és sa­ját nagy­szü­le­i­nek tör­té­ne­tét ala­pul vé­ve szü­le­tett meg a drá­ma. A Pisztoly az asz­ta­lon cí­mű da­ra­bot, amely meg­osz­tott el­ső he­lye­zést ért el a Bárka fo­lyó­irat és a Jókai Színház meg­hí­vá­sos pá­lyá­za­tán, fel­ol­va­só­szín­há­zi ke­re­tek kö­zött lát­hat­ja csü­tör­tök es­te a kö­zön­ség. A ren­de­ző Merő Béla, a főbb sze­re­pe­ket Bartus Gyula, Katkó Ferenc, Nagy Róbert, Nagy Erika és Gulyás Attila ala­kít­ják. Vörös István úgy vél­te: na­gyon jó a sze­rep­osz­tás, a kel­lé­kek és a jel­me­zek meg­van­nak, így könnyen meg le­het­ne ren­dez­ni ha­gyo­má­nyos szín­pa­di ke­re­tek kö­zött is a da­ra­bot. Reményét fe­jez­te ki, hogy ez a jö­vő­ben meg­tör­tén­het. A szer­ző el­mond­ta, hogy je­len­leg is több mű­vön, köl­tő­ver­senyt be­mu­ta­tó no-drá­má­kon és rá­dió­já­té­ko­kon dol­go­zik, a Baltazár Színházban ké­szül egy elő­adás­ra, és a na­pok­ban írt meg egy 24 órás győ­ri drá­ma­ver­seny­re egy új da­ra­bot. Vörös István a kor­társ drá­ma hely­ze­té­ről szól­va meg­je­gyez­te, hogy pél­dá­ul Berlinben egy klasszi­kus da­rab mel­lett szin­te min­dig ját­sza­nak egy kor­tár­sat is, ám Magyarországon er­re ke­vés pél­da van. Véleménye sze­rint a szín­há­zak­nak le kel­le­ne szer­ződ­tet­ni­ük egy-két kor­társ írót, aki­től éven­te-két­éven­te játsz­hat­ná­nak da­ra­bo­kat. "Ugyanis meg­buk­ni klasszi­ku­sok­kal is le­het, de vá­rat­lan és ki­ug­ró si­kert új da­rab­bal le­het el­ér­ni, olyan­nal, ami még nem volt se­hol ko­ráb­ban" – húz­ta alá.  Az Erős csa­ba­it kí­vá­nok! el­ne­ve­zé­sű pá­lyá­zat köz­pon­ti té­má­ja a 2013-ban hun­ga­ri­kum­má mi­nő­sí­tett csa­bai kol­bász volt. A pro­jekt cél­ja olyan új, szín­pa­di elő­adás­ra szánt, mű­fa­ji meg­kö­tés nél­kü­li, esz­té­ti­ka­i­lag ér­té­kes iro­dal­mi al­ko­tá­sok meg­írá­sá­nak elő­se­gí­té­se volt, ame­lyek­ben hang­sú­lyos sze­re­pet kap­nak a több mint száz éves csa­bai kol­bász gaszt­ro­nó­mi­ai, kul­tu­rá­lis, tár­sa­dal­mi tra­dí­ci­ói. A pá­lyá­za­ton Orbán János Dénes Szabadság, kol­bász, sze­re­lem cí­mű drá­má­ja is el­ső he­lye­zést ért el, azt ok­tó­ber­ben mu­tat­ták be a Békéscsabai Jókai Színházban. (MTI)  

Tovább
img_4361

Ádámok és Évák ünnepe – Békéscsabán

Az idei évadban is megszervezi az Ádámok és Évák ünnepét a Békéscsabai Jókai Színház; a középiskolás csoportoknak ezúttal a teátrum idei évadának előadásaiból kell színpadra állítaniuk részleteket. Seregi Zoltán megbízott igazgató a szerdai nyitó eseményen felidézte, hogy a Békéscsabai Jókai Színház negyedik éve rendezi meg az Ádámok és Évák ünnepét, amelynek keretében középiskolás csoportok hoznak létre rövid színházi produkciókat. Tege Antal színművész, az esemény házigazdája elárulta: azt javasolta a programhoz csatlakozó színházaknak, hogy idén a teátrumok saját bemutatói közül válasszanak a középiskolák, így dramatizálni, szöveget írni már nem kellene a felkészítő pedagógusoknak. Békéscsabán így idén a Tévedések vígjátéka, a Vesztegzár a Grand Hotelben, az Egerek, a Midőn halni készült, a Légy jó mindhalálig, a Mezítláb a parkban, A szegény csizmadia és a szélkirály, A fösvény, Az isten balján, a Jóccakát, anya., a Mario és a varázsló, a Lila ákác, a Kövér király, A szűz és a szörny, valamint a Bánk bán című darabok közül választhatnak a középiskolák. Békés megyéből idén tizenegy középiskola jelentkezett a versenyre, egy gépészeti szakközépiskola pedig azt vállalta, hogy elkészíti az Ádámok és Évák ünnepének honlapját. A jelentkező iskolák a következő néhány hét folyamán választják ki a darabokat, amelyeket maximum nyolc percben kell feldolgozniuk. A bemutatókra várhatóan tavasszal kerül sor, a felkészülés során a színház művészei mentorként támogatják a csapatokat.Az Ádámok és Évák ünnepe elnevezésű kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság keretein belül indította el 2010-ben a szolnoki Szigligeti Színház. Azóta a debreceni Csokonai Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a soproni Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház is csatlakozott hozzá. Korábban Madách Imre Az ember tragédiája című művének színeit, magyar regéket és mondákat, népmeséket, bibliai történeteket, valamint Arany János balladáit vittek színre a jelentkező csapatok. Tege Antal a szerdai békéscsabai eseményen azt is elmondta, hogy a határon túli színházakkal együttműködve nyáron szeretnének egy Ádámok és Évák Ünnepe tábort rendezni a csatlakozó iskolák számára. Ezen a diákok egy Shakespeare-darabot tanulnának meg, amelyet a békéscsabai Városházi Esték programsorozaton mutatnának be. A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.  MTI Fotó: A-Team/Ignácz Bence

Tovább
img_2299

ÁDÁMOK ÉS ÉVÁK ÜNNEPE – FOLYTATÓDIK A SOROZAT BÉKÉSCSABÁN

szinhaz.hu | Az idei évadban is folytatódik az Ádámok és Évák Ünnepe elnevezésű program, amelynek keretében középiskolás csoportok – pedagógusok és a színház művészeinek segítségével – hoznak létre egy-egy színházi produkciót. ► Tovább  

Tovább
mm_pisztoly_jocc

Három nap alatt három bemutató a Jókai Színházban

Ilyen még nem volt! Elképesztő iramban szolgálja ki a közönségét a Békéscsabai Jókai Színház. November 11. és 13. között, három nap alatt három különböző előadás bemutatója látható: a Mágnás Miska után a Pisztoly az asztalon, majd péntek 13-án a Jóccakát, anya… A Mágnás Miska majd’ száz éve töretlen népszerűségnek örvend, 1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagy sikerű operettjét a Király Színházban, melyet most a Magyar Zenés Színház előadásában láthat a Jókai Színház közönsége Bozsó József rendezésében. Az Erős csabait kívánok! elnevezésű meghívásos drámapályázaton a szakmai zsűri megosztott 1. díjban részesítette Vörös István: Pisztoly az asztalon című darabját, melynek felolvasó-színházi előadása november 12-én lesz a teátrum Vigadójában a Fehér Rózsa-díjas Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula és Katkó Ferenc főszereplésével. Marsha Norman Pulitzer-díjas színműve, a Jóccakát, annya… bemutatója pénteken látható a Stúdiószínházban a Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Csiszár Imre rendezésében, Kovács Edit és Tarsoly Krisztina – ahogy a rendező fogalmazott – briliáns alakításával. Marsha Norman művét 1983-ban mutatták be a Broadway-en, akkor elnyerte a Pulitzer-díjat dráma kategóriában, valamint a kritikusok, és az év legjobb darabjának járó díját. A történetben a középkorú, epilepsziás Jessie mindenből kiábrándulva úgy dönt, öngyilkos lesz. Egyik este leül anyjával, Thelmával, és nyugodt hangon közli, hogy még mielőtt felkel a nap, véget vet az életének. A rémült anya a másfél órás, szünet nélküli darabban megpróbálja meggyőzni a lányát, hogy érdemes élni. Nagyszínpad, Vigadó, Stúdiószínház: három nap, három mű! A választék adott Békéscsabán…  

Tovább
droti20151109038

Pulitzer-díjas stúdiódarabot mutatnak be a Békéscsabai Jókai Színházban pénteken

Artnews.hu | Marsha Norman Jóccakát, anya… című Pulitzer-díjas darabját mutatja be pénteken a Békéscsabai Jókai Színház. Az évad hatodik premierjét Csiszár Imre rendezi. A Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész az MTI-nek elmondta: régi vágya teljesült azzal, hogy megrendezhette a darabot, annak idején ugyanis felkérték, hogy az ősbemutatót a Vígszínházban ő vigye színre, de akkor egy külföldi út miatt nem tudta elvállalni a munkát. ► Tovább  

Tovább
t7_7-djk3jf2iyfhsbjvcbepr4o3uh8lgp_brbxs1o0

Jessie Cates szerepében Tarsoly Krisztina

Ha kimondjuk azt a szót, hogy Édesanya, mindenkiben megszólal valami. Érzések, gondolatok, hozzá fűződő kellemes emlékek, vagy épp ellenkezőleg: nagyon is eleven, húsbavágó párbeszédek. És azt hiszem, még sorolhatnék számtalan olyan dolgot, amit életünk során az Édesanyánkkal együtt éltünk, élünk meg. Egy izgalmas együttlétnek lehet a tanúja ezen az estén a néző. Jó volt elemezni – és megtalálni – a darabban és az életemben a közös pontokat, vagy éppen az ellenkezőjét, mint gyermek és édesanya.

Tovább
4g4b-weebaschljm1vcgmsjymbgtqhkoffao2-4ualk

Thelma Cates szerepében Kovács Edit

Egy előző anyaszerepemhez ezt írtam: milyen nehéz is valakit a maga valóságában látni, és a maga valóságáért szeretni; de mi van akkor, ha erre már csak egy óránk marad? Mint ebben a darabban… Képesek vagyunk-e felülemelkedni a saját sérelmeinken, megbántottságainkon, hogy ezeken túl valóban meglássuk a másikat a maga valóságában? És ne kelljen kimondanunk: „semmiről se tudtam! Veled voltam egész életedben. Honnan sejthettem volna, hogy ilyen magányos lettél?” Ez legalább olyan nehéz, mint Thelma alakját megformálni! Öröm, hogy ezen az úton Csiszár Imre vezetett végig minket.  

Tovább

Mezítláb a parkban – Csaba Televízió

Tovább
img_1416

A költő magát hozta

November 6-án, kivételesen pénteken este várta az irodalom- és színházkedvelő közönséget a Mindentudás Színházi Egyeteme Békéscsabán. Az idei évad második programján Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila-díjas költővel, íróval, a Jókai Színház dramaturgjával Kovács Edit színművész, esztéta nem csak költészetről és alkotásról beszélgetett. Zalán Tibor őszinte vallomásai különös gyermekkorába és fordulatokban gazdag életébe, eredeti ars poeticájába engedtek bepillantást. (Niedzielsky Katalin összefoglalója) Színháztörténeti bevezetőként Kovács Edit arra emlékeztetett, hogy 225 esztendővel ezelőtt indult útjára a hivatásos magyar nyelvű színjátszás, amikor Kelemen László társulata 1790. október 25-én bemutatta Budán Simai Kristóf Igazházi című darabját. A magyar nyelvű kultúra e jeles eseményének évfordulójához is méltó az olyan vendég – hangsúlyozta -, aki a kortárs irodalom jelentős alakja, maga is színházi ember, elismert költő, író, számos kitüntetés, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa. Presits Tamás színművész Zalán Tibor Göncölszekér című kötetéből a Zsilettpenge és viharkabátok novellát olvasta fel. A kedves-humoros, mégis mélyen megrázó próza színvonalas előadása mindjárt az író gyermekkorába, ugyanakkor egy kegyetlen történelmi korszakba röpítette a hallgatóságot. –   Nekem nagyon jó gyerekkorom volt Abonyban: utcagyerek voltam egy vidéki községben, apám kubikos, anyám téglagyári munkás. Egész nap játszottunk, veszekedtünk, verekedtünk, jól éreztük magunkat – kezdte a visszaemlékezést Zalán Tibor. – Sokáig nem foglalkoztam azzal, hogy milyen volt az én gyerekkorom. Egészen addig, amíg nem kaptam egy felkérést, hogy írjak tárcákat. De hát miről? Költő vagyok, és a költőnek nincsenek témái. Mondták, írjak a gyerekkoromról. Akkor elgondolkodtam, s rájöttem, érdekes volt. Gyönyörű és borzasztó egyszerre, mert átsiklottunk a tragédiákon. A téeszesítéssel embereket tettek tönkre, akasztottak fel, az intézetes gyerekeket fél hülyére verték, megerőszakolták a nevelők. Tüdővészben meghalt egy lány, és mi arra gondoltunk, többet nem verjük meg. Előjöttek ezek a régi dolgok, ezekből írtam a novellákat. Nagy részük igaz történet, a Vízi és a penge is. Most a felolvasáskor újra éltem az egészet. Íróként az volt a dolgom, hogy megtisztítsam az emlékeket, átalakítsam a rémületet, amit akkor – hála Istennek – nem fogtunk fel. A gyerek kegyetlen, felnőttként elvégeztem a számadást. A versírás a „csajozással” kezdődött, de hogyan? – szólt a következő kérdés. Az abonyi gyermekévek után, Nagykőrös, a gimnázium volt a múltidézés következő helyszíne. A költő elmesélte, nagyon frusztrálta, amikor rádöbbent, hogy ő a legkisebb a gimnáziumban, a kilincset sem éri el, ráadásul neki „a colos csajok tetszettek, akiket valahogy el kellett érni”. Ady stílusában próbált verset írni, például a fekete napról… Azt már tudta, hogy a költészet nagy hatással van a nőkre. A papírra vetett sorokat a lányok markába dugta, s másnap várta a hatást. Aztán a második évben már akkora volt, mint most, nem volt szükség a versekre, abba is hagyta az írást. Legközelebb a katonaságnál kezdett újra írni, mert valahogy ki kellett bírni, túl kellett élni „a lelket torzító, megalázó parancsuralmi rendszert, a műveletlen, szadista barbár feletteseket”, meg akarta őrizni a méltóságát. Mint mondta, szülei nem voltak túl műveltek, de olvasottak, és Pilinszky meg Weöres köteteket vittek neki a laktanyába. Ezekből jött rá, hogy „a verseken keresztül meg lehet őrizni az emberi méltóságot”. Szegeden, magyar-orosz szakos egyetemistaként megint nem érdekelte az irodalom, nem olvasott, nem írt. Korábban a kisebbségi érzés, majd a megalázottság, később a hiúság vette rá az alkotásra. Látta egyetemista társainak publikációit, bement Ilia Mihályhoz, a Tiszatáj szerkesztőjéhez, vitt verseket. Amikor néhány megjelent, eldöntötte, költő lesz. Úgy fogalmazott: „elszemtelenedtem, rászoktam a versírásra”. Ilia javasolta, válasszon magának valami jobb vezetéknevet a Lipák helyett, és a szerkesztőségi titkárnővel, Juditkával bukkantak a Zalán névre. Szegedről Budapestre költözött, ahol évekig nem tudott elhelyezkedni sem tanárként, sem újságíróként, a Hungáriában ücsörgött egész nap. Fordulópontot jelentett életében az Arctalan nemzedék című esszé, amit az Életünk főszerkesztőjének már akkor készülő műként említett, amikor még hozzá sem fogott a megírásához. A nemzedéke problémáiról, a fiatal írók reménytelen helyzetéről szóló elemzés 1979-ben óriási botrányt kavart, meghozta a szerzőnek a hírnevet, de négy évig nem adták ki egyetlen kötetét sem. A Kortárs Könyvkiadó Újlátószög sorozatának szerkesztőjeként, a versrovat vezetőjeként száz fiatal költőt mutatott be, az első kötetes szerzők megjelenését segítette, mert nem felejtette el, hogyan bántak vele indulásakor. A Wagner és Nietzsche közötti híres vitára hivatkozva Kovács Edit elmondta: Wagner szerint a zene megelőzi a kort, előre lát, megjósolja a történelmi változásokat. Nietzsche szerint a zene követi a társadalmat. Az irodalom viszont érzékenyen mutatja a mélyben feszülő ellentéteket. Mi a művészet, az irodalom feladata, valóban jeleznie kell a változást? –   A művészet, az irodalom feladata mindig az adott kortól függ. A szocialista rendszerben az irodalomnak kötelessége volt felmutatni, hogy kell lenni egy élhetőbb világnak, és az olvasókat arra felé kellett vezetni. Aczél György idején kialakult a metaforikus nyelvezet, amikor az írók játéktankokról írtak, miközben mindenki tudta, értette, hogy az orosz tankokról van szó – magyarázta Zalán Tibor. – Az volt a lényeg, hogy az irodalom ne hagyja cserben az embereket, és virágnyelven többet lehetett kimondani. Amikor azonban a Kádár-korszaknak vége lett, és elindultunk a demokratikus rendszer felé, az lett a kérdés: kell-e a politikában részt venni az írónak, vagy sem? Csoóriék szerint az íróknak ott kell ülni minden politikai fórumon, hallatni a hangjukat, elvezetni a népet a Kánaán felé. Én ezt másként látom, szerintem az íróknak nem szabad a politikában részt venni, a politika külön tudomány, az író szerepe a politikában megszűnt, a mű esztétikai minőségét kell képviselni, az igazság pártján kell állni. Ezért kiléptem minden politikai, közéleti szerepből, semmilyen oldalon nem állok. Korábban azt hittem, hogy az igazság középen van; ma már tudom, az igazság mindig valahol útban van, és az írónak követnie kell jobbra, balra, ez a demokratikus, független álláspont.   Kovács Edit erre az érvelésre felvetette: „Aki nem tartozik sehová, arra minden irányból lőnek”. Milyen taktika segíthet az életben maradáshoz? Zalán Tibor a következőket válaszolta: –   Igen, lőnek, de az írónak akkor is az igazsághoz, a néphez, a népképviselethez kell hűnek lennie. Ismét a szerzőt idézte az est háziasszonya: „A halálnak van egy/ olyan fokozata, amelyet életnek hívunk”… S ez már egy újabb témakör mottója volt a Gyűrűk homályába című versből. Ezután a Fáradt kadenciák című kötetből az 1. kadenciát adta elő Presits Tamás. –   Gyakran vádolnak azzal, hogy túl sokat foglalkozol a halállal, az elmúlással, de szerintem éppen az életakarás, az élet szeretete csendül ki a válságlírából is. No meg a játékosság, és hogy mindig fontos a költőnek a nyelv, a struktúra. Az Arctalan nemzedékben írod: nem csak a nyelv kereteit kell szétfeszíteni, de a költészet köztudatban megcsontosodott kereteit is – vezette fel Kovács Edit a következő témaköröket. –   Tanítok több helyen, például kreatív writingot az ELTÉ-n, és mindig elmondom, hogy őstehetség nincs szakmai tudás nélkül. S nem halálköltészet az, amit művelek, bár olykor a halálhoz közeli állapotban születtek a versek. Amikor a költő ír, akkor jól van, nem haldoklik, objektív távolságra van a haláltól – fejtette ki a költő. – Az alkotás nem leírás, hanem alkotó módon transzformálom azt, amit el akarok mondani. Az alkotásban fontos szerepe van az inspirációnak, a belélehelésnek. A költő feladata, hogy úgy rakja egymás mellé a szavakat, ahogyan más nem tudja. Minden költészetnek ugyanaz a három a témája: szerelem, halál, csalódás. A jó költő nem a gondolatokkal játszik, hanem a szavakkal. Nem üzeneteket kell küldeni, hanem a szavakat kell átengedni, azok ízét, illatát hagyni, hogy hasson. Ezért az irodalom a zenéhez áll közelebb. Az ihletről megtudtuk, hogy azt a költő sokáig nem tartotta létező dolognak. Ma már az izgalmi állapotot jelenti számára, az alkotás pedig végtelen hosszú folyamatot, amiből a vers csak egyetlen kivágott szelet. Tudja, nem kell túl sok vers, ebben az évben például – leszámítva az unokájának szóló „élvezkedéseket” – csak kettőt írt. „Most már csak nagyon fontos dolgokkal foglalkozom, amiket itt kell hagynom, ha mennem kell.” Kovács Edit azt is megkérdezte vendégétől, mennyire érdekli a kritika, egyáltalán milyen bírálatot tud elfogadni. Válaszában az író először Weöres Sándorra hivatkozott, aki azt mondta, nem érdekli a kritika. Zalán Tibor viszont olvassa, és neki rosszul esik, ha líráját a személyével keverik, nem a költészetét értékelik, hanem a Z.T. jelenséggel foglalkoznak. A műfajról általában az a véleménye, hogy az nem is létezik, mert a jó kritika „a saját táborba tartozókat méltatja”, vagy önös érdekből születik. A legveszélyesebbnek azt tartja, hogy annak a művét, aki nem tartozik a táborhoz, elhallgatják. „A költő mindig magát írja” – nyilatkozta korábban Zalán Tibor. Kovács Edit ezzel az idézettel a dráma felé vitte a beszélgetést. A szerző ötvennél több darabjából a Jókai Színház is néhányat bemutatott, például a Midőn halni készült címűt is. Mi késztette a költőt arra, hogy drámákat írjon? Zalán Tibor hét évig dolgozott együtt Páskándi Gézával a Kortárs szerkesztőségében, aki felvilágosította, hogy „a színműírásban van a pénz”. Erre kitanulta a dramaturgiát, szállította a darabokat, amiket bemutattak, de nem kezdett el gazdagodni. Páskándi arra is figyelmeztette, hogy a nagy színházaknak kell írni, azok jobban fizetnek. S amikor szüksége volt a pénzre, mert építkezett, komolyan vette az instrukciókat. Ma már nemcsak műveli, hanem tanítja is a drámaírást és a dramaturgiát, de a siker nem érdekli, csak az alkotás, amikor azt írja, amit akar. A Janus Pannonius utolsó óráiról írt Midőn halni készült című darab születési körülményeibe is beavatta közönségét a szerző. Ehhez a témakörhöz is szép idézeteket hozott a színművész műsorvezető, aki a korábbi bemutatón (a mostani monodráma) a reneszánsz költő anyját játszotta az előadásban. A haldokló így elmélkedik: „Az álom a halál kistestvére. A lélek próbája a semmi előtt. Vajon a lélek valóban túlél minket, kiszabadulva a test megalázó fogságából?”… „A magány, akár a szenvedés, ha lélekkel ütközik, nem roncsol, hanem fölemel.” Mennyire volt könnyű Janus Pannoniust, a költőt megragadni? – kérdezte Kovács Edit, a darab nyelvezetére gondolva, hiszen „a költőt a verseiből ismerhetjük”. –   Soha nem a nyelvvel, mindig a történettel van bajom. Fikciót csak abból akartam írni, amit nem tudunk a szereplőről. Amit tudunk róla, az engem már nem érdekel, amit nem, azt kitalálom, a nem létező indulatokat én teremtem meg. Amikor ír az ember, hallja a hangokat. Aztán jön a rendező, a színész, és lehet, hogy valami egészen mást látok a színpadon. Én haldokoltam Janussal. Amikor haldoklunk, valamennyien költők leszünk. Amikor nagy dolgok történnek velünk, akkor is.  A rendezők, a színészek általában nem szeretik a kortárs szerzőket, mert beleszólnak a próbafolyamatba – ez is elhangzott. A Janus-darabot a szerző barátja, Merő Béla rendezte, és a társulat nagyon élvezte az együttműködést. Az írónak nem sok megjegyzése volt, de azt megszívlelték a színészek. A Kovács–Zalán párossal a két óra gyorsan elröppent; a tartalmas, szellemes beszélgetés a költő, az író, a dramaturg mögötti emberről szólt. A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozatban legközelebb, december 7-én, hétfőn 18 órakor Rákai Orsolya, az MTA főmunkatársa Szép Ernő Lila ákácáról tart előadást.                                  Niedzielsky Katalin

Tovább
img_3516

Csiszár Imre a Jóccakát, anyáról

Stúdiódarabot játszani – karnyújtásnyira a közönségtől – mindig különleges élmény! De különleges élmény a nézőknek is – olyasfajta intim beavatás a cselekmény, a jellemek titkaiba, amilyet hagyományos színházi előadástól sosem kaphat meg. Különösen így van ez, ha olyan – az emberi életet alapvetően meghatározó – tematika körül forog a mű cselekménye, mint az Élet és a Halál kérdése. Ahogy régen a misztérium-játékokban a Jó és a Gonosz között folyt a vita, ebben a modern misztériumjátékban egy anya és a lánya csap össze, hogy érvényesítse az életigenlésbe – illetve a halálvágyba – vetett hitét. Súlyos, létünket legmeghatározóbb alapvetések ezek – Marsha Norman darabja mégsem tragédia, hanem groteszk tükör: milyen kisszerűek vagyunk, mikor nagyszerűnek hisszük magunkat! A leginkább Örkény István stílusára emlékeztető játék sírva nevettet meg bennünket.

Tovább

MÁGNÁS MISKA a Magyar Zenés Színház előadásában

1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagysikerű operettjét a Király Színházban, melyet most a Magyar Zenés Színház előadásában láthat a Jókai Színház közönsége november 11-12-13-14-én, 19 órától. A Korláthy-birtok mérnöke, Baracs István beleszeret a vásárban a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik. Baracs és Rolla végül egymásra talál. A mű címszereplője Miska, a lovászlegény, akit Baracs István vasútépítő mérnök frakkba öltöztet és Tasziló grófként mutat be a Korláthy grófék estélyén, hogy visszavágjon egy sértésért, mellyel a gróf megalázta, amiért a vasutat nem hajlandó a gróf érdekei szerint tervezni, ezzel megnehezítve a többségben lévő falusiak életét. Ám a bonyodalmakat fokozza, hogy előző este a falusi vásáron a mérnök úr és Korláthyék lánya, egymásba szeretnek. Ameddig inkognitóban vannak egymás előtt, nincs is akadálya érzelmeiknek, de a kastélyon belül már óriási társadalmi szakadék tátong kettejük között. Ám amikor Taszilóról, akit az egész társaság hajbókolva fogad, kiderül, hogy kicsoda valójában, a grófi család és az előkelő társaság megszégyenül, és Rolla immár boldogan választja Baracsot. Az operettben olyan slágereket hallhatunk, mint a „Cintányéros cudar világ”, az „Úgy szeretnék boldog lenni” vagy a „Hoppsza Sári”. A Mágnás Miskát Békeffy István és Kaszó Elek 50-es években készült átdolgozásában játsszuk.  

Tovább
59933_151106uhrin_a_large_normal

Bemutatkozik Nyilas Misi 3.0, azaz Uhrin Andor

hir6.hu |  Szombaton zajlott a Békéscsabai Jókai Színházban a Nyilas Misi kerestetik című gála. A dolog pikantériája, hogy a Légy jó mindhalálig musical osztott főszerepére, a közel másfélszáz jelentkezőből még mindig hárman vannak (csúnya szó következik) versenyben. Seregi Zoltán rendező úgy döntött, a három Nyilas Misi-jelölt: Kozák Ádám, Bolla Márton és Uhrin Andor is megkapja a lehetőséget, hogy mindannyian elkezdhetik próbálni a főszerepet. (A címünkben közreműködő arab szám nem az eredményt jósolja, pusztán az interjúk kronológiáját.) ► Tovább  

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306
…307308309310311…
312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332333334335336337338339340341342343344345346347348349350351352353354355356357358359360361362363364365366367368369370371372373374375376377378379380381382383384385386387388
389
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Legenybucsu

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.4ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház

1 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkpmaEQzY3o3a0hz

2025/2026-os évad Gyerek Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

3 megtekintés 29 perc ago

1 0

1 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmIwbklTNmRlRk80

2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház

37 megtekintés 2025. május 5.

1 0

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjNCYkV6Ynlxc3lR

A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház

157 megtekintés 2025. március 14.

5 0

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkFWdTBocE00X0hj

Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)

264 megtekintés 2025. február 28.

3 0

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLlZWc0w5eThDLXI4

Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház

107 megtekintés 2025. február 22.

3 0

Egy hónap különbséggel két mesebemutatónk is lesz!
Február 27-én a Péter és Pál Lustaországban című meseoperettet, március 31-én pedig A Szent Anna tó legendája című mesejátékot láthatja színházunk gyermekközönsége. 
Fogadják szeretettel legújabb kisfilmünket, melyben gyereknyelven mutatjuk be a "színházi szabályokat", hogy mindenki számára maradandó élmény lehessen a színházlátogatás.

Egy hónap különbséggel két mesebemutatónk is lesz!
Február 27-én a Péter és Pál Lustaországban című meseoperettet, március 31-én pedig A Szent Anna tó legendája című mesejátékot láthatja színházunk gyermekközönsége.
Fogadják szeretettel legújabb kisfilmünket, melyben gyereknyelven mutatjuk be a "színházi szabályokat", hogy mindenki számára maradandó élmény lehessen a színházlátogatás.

6 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjZpY2ZoMXd6aTFn

Legyél te is Színháztudor!

530 megtekintés 2025. február 20.

6 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Könyvbemutató
2025 máj 9 18:00
Marie Antoinette
2025 máj 9 19:00
Ádámok és Évák ünnepe
2025 máj 12 18:00Sík Ferenc Kamaraszínház
PremierFatia Negra
2025 máj 23 19:00Nagyszínház
Fatia Negra
2025 máj 24 19:00NagyszínházDíszbemutató
Verskoncert
2025 máj 26 18:00
Fatia Negra
2025 máj 27 15:00Nagyszínház
Fatia Negra
2025 máj 27 19:00Nagyszínház
Fatia Negra
2025 máj 28 15:00Nagyszínház
Fatia Negra
2025 máj 28 19:00Nagyszínház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Facebook
Rólunk írták

Ezért repülnek a Jókai Színház színészei – beol.hu

Idegenek és ismerősök, ezúttal Bukarestben – Agenda

Párizsban is láthatták az Idegenek és ismerősök című előadásunkat – Ma délelőtt

A Jókai Színház darabja bejárja Európát – Agenda

Igazi musical, sok zenével, sok színésszel – behir.hu

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2007 – 2025 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás

Értesítések