Skip to content

0{{current_slide_index}} 0{{current_slide_index}} 0{{current_slide_index}} Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
img_0570

A Detektívjátszma újra műsoron

Anthony Shaffer Detektívjátszmája látható újra november 6-án és 7-én 19 órakor a Stúdiószínházban, az előadást Seregi Zoltán rendezte. A krimit tavaly októberben mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A darabból készült a Mesterdetektív című világhírű film Kenneth Branagh rendezésében, Harold Pinter írta a forgatókönyvet. A történet sok izgalmat ígér: Andrew Wyke, az előkelő angol krimiíró meghívja elegáns otthonába Milo Tindle ügynököt, aki a felesége szeretője. A házigazda egy tervet eszel ki, amely szerint Milo meggazdagodhat, megtarthatja a nőt, ő pedig szabad lesz. A Detektívjátszmában Katkó Ferenc játssza az író, Tege Antal az ügynök és a nyomozó szerepét.   Fotó: A-TEAM  

Tovább
my_fair_papp_b

My Fair Lady – igazi remekmű, világsiker

Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicalje, a G. B. Shaw Pygmalion című drámájából készült My Fair Lady újra látható a Békéscsabai Jókai Színházban. A Radó Denise Jászai Mari-díjas színészművész rendezte előadást november 15-én 19 órakor, 16-án 15 és 19 órakor tekintheti meg a közönség. A népszerű musical premierje 2018 tavaszán volt a Jókai Színházban, a darab nyáron vendégszerepelt a Szarvasi Vízi Színházban és Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Higgins professzor szerepét Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész alakítja, a virágáruslányt Papp Barbara. Kautzky Armand szerint igazi remekműről van szó, akár Shaw eredeti darabja, akár a zenés változat nem véletlenül lett világsiker. A színész számára pedig különleges feladat. Itt nemcsak két ember egymásra találásáról van szó, hanem egyidejűleg önmagukra találásukról is, ettől különösen érdekes, két síkon játszódó történet. Ami még számomra kihívás, az az, hogy Higgins különös figura, először nem figyel magára, az emberekhez való viszonyulására, utána óriási változáson megy át – mondta a Jászai Mari–díjas színművész. Egy kislány álma kerül színpadra, az, hogy milyen is hercegnőnek lenni – hangsúlyozta Radó Denise rendező. – A kis virágáruslány fejlődéstörténetéről szól ez a darab, de legtöbbet Higgins professzor változik, aki addig magának való volt, a tudományának, a hangképzésnek élt. S Eliza hatására el kezd érezni, rájön, hogy a fonetikán kívül van más is, megmozdulnak a húrok a lelkében, a szívében.  A Jókai Színház előadásában Alfred P. Doolittle szerepét Katkó Ferenc, Mrs Pearce, Higgins házvezetőnőjének figuráját Németh Gabriella kelti életre, Freddyt Puskás Dániel, Harryt Szász Borisz, Jamie szerepét Berta János. Fotó: A-TEAM          

Tovább
kiss_kata_interjuhoz_2

Örömmunka a jelmezek tervezése

Heltai Jenő A tündérlaki lányok című darabjához Kiss Kata álmodta meg a jelmezeket, amelyek azon túl, hogy korhűek, mégis egyediek és különlegesek. A ruhák elkészítéséről, valamint magáról a tervezés folyamatáról kérdeztük a jelmezek alkotóját.   – Hogyan látsz neki a munkának? Mennyire kapsz szabad kezet a tervezés során? – Nálam az egész munkafolyamat ott kezdődik, hogy elolvasom az eredeti művet – ha van -, azután olvasom el a darab színpadi változatát, és csak ezt követően beszélgetek a rendezővel. Fontos kiemelni, hogy a rendezői koncepció határozza meg azt, hogy nekem mit kell megjeleníteni a színpadon. Mire az elképzelésektől eljutok a kész jelmezekig, több hónap is eltelik. Az jó érzés, ha a rendező bízik bennem és hagyja, hogy a saját elképzeléseimet is hozzátegyem a jelmezekhez, a darabhoz. Ha jönnek az ötletek, mindent megbeszélünk, egyeztetünk, mire kialakul a végleges elképzelés. Azután kerül a munka a varrodába, ahol még szintén alakulhat a dolog. – A tündérlaki lányok esetében hogyan zajlott a munkafolyamat?  – A tényleges tervezés előtt, első körben a rendező, a díszlettervező és én leülünk, átbeszéljük a darabhoz kapcsolódó vízióinkat, gondolatainkat. A rendező kifejti, milyen elképzelései vannak, hogy miként szeretné színpadra állítani a darabot, majd jelzi, milyen kérése van a jelmezeket és a díszletet illetően. Az előadás során szorosan kapcsolódik egymáshoz a rendezői koncepció, a díszlet és a jelmez is. A tündérlaki lányok esetében is így indult az egész munkafolyamat, hogy hárman átbeszéltük az ötleteket, majd mindenki elkezdett dolgozni azon, hogyan valósítsa meg a terveket.  – Honnan jött az ötlet, hogy festések legyenek a jelmezeken?  – A színmű története 1914-ben játszódik. Tege Antal, a darab rendezője elmondta, hogy nem hagyományos módon szeretné színpadra vinni a színművet. Nekem ebből indult ki az az ötletem, amit aztán a rendező is elfogadott, hogy maradjunk korhűek a kosztümök vonalát illetően, de legyen benne valami, ami kicsit más és nem megszokott. Arra gondoltam, mi lenne, ha a jelmezeken bizonyos részleteket – mint például a csokornyakkendőt vagy egy női ruhán masnit, fodrokat – nem egy az egyben, valóságosan jelenítenénk meg, hanem azokat fekete vonalakkal megfestenénk. Ezzel is érzékeltethetjük, hogy ez nem egy hagyományos, konvencionális színpadkép, hiszen a rendezés és a játékstílus sem hagyományos. Bevallom, már szerettem volna régebben is megvalósítani ezt az ötletemet a ruhafestést illetően, csak még nem tudtam, melyik darabhoz illene igazán. A jelmezek színvilágába belecsempésztem a szecesszió színvilágát is, ami egyébként a kedvenc korszakom. A néző nem mindig tudja és persze nem is kell tudnia, de egy-egy ruha mögött sokkal több van, mint azt gondolná. A fontos egyébként is a végeredmény, az érzet, amit egy-egy előadás nyújt neki.  – Van kedvenc ruhadarabod a színműből, mi az, amit a legjobban szeretsz benne?  – Nincs kedvenc jelmezem a darabban, magát az összképet nagyon szeretem. Szeretem az előadás látványvilágát, amit a rendezővel és Egyed Zoltán díszlettervezővel létrehoztunk. Nem tudok a produkcióból kiemelni semmit, hiszen élveztem a varrodával az aprólékos közös festegetést, de öröm volt az is, amikor ki kellett találni, hogy melyik ruha milyen legyen, és azon belül mi legyen rajta a festett rész. Minden munkafolyamatban megvolt a kedvenc pillanatom a kezdeti bizsergéstől a premierközeli stresszes állapotig. Ez a produkció is egy igazi örömmunka volt számomra.  – Milyen visszajelzéseket kaptál A tündérlaki lányok jelmezeiről?  – A kollégáktól és nézőktől is kaptam visszajelzést, ezek természetesen nagyon jól esnek. Jó érzés az is, amikor a piacon járva egyszer csak megállítanak és azt mondják, hogy nagyon tetszettek a jelmezek a darabban. Ilyenkor meglepődőm, hogy a nézők ilyen szinten foglalkoznak az előadással, hogy még a jelmezeknek is szentelnek ennyi figyelmet.  – Mi az, amire törekszel a munkád során? – Igyekszem minden esetben a rendező koncepcióját megvalósítani, hogy a produkció végén megelégedve tekintsen a jelmezekre is. Ha lehet és a darab engedi, akkor figyelek arra is, hogy a ruhák, amiket a színészek felvesznek, kényelmesek és komfortosak legyenek. Boldogsággal tölt el, ha a jelmezeimmel segítem a színész munkáját és közelebb tudom őt hozni ahhoz a karakterhez, akit meg kell formálnia. A produkció elkészültével pedig mindig összegzem a végeredményt, majd filozofálok rajta, hogy mit lehetett volna még másképp. A kész munkából sokat lehet tanulni.   Szabó Rita Fotó: A-TEAM  

Tovább
jelnarkep1b

Liliom – jelelt és narrált előadás a Jókai Színházban

Molnár Ferenc Liliom című előadását narrációval és jeltolmácsolással mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban október 17-én, illetve 24-én. Az esélyegyenlőség jegyében a teátrumban 2012 óta segítik a kommunikációban akadályozott emberek színházi élményhez jutását. A látássérültek megkapják az előadás szinopszisát Braille-írással, valamint a díszlet, a jelmezek, a koreográfia, a karakterek és az előadás rövid történetét. Részt vehetnek interaktív kulisszajáráson, ahol megérinthetik a díszletelemeket, kellékeket, jelmezeket, továbbá az előadás alatt fülhallgatókon hallgatják a narrátort. A siket és nagyothalló nézők számára jeltolmácsolás teszi lehetővé a teljesebb színházi élményhez jutást, a jeltolmács nemcsak a szöveget, hanem érzelmi, hangulati árnyalatokat is közvetít. A Jókai Színház számára fontos küldetés, hogy a fogyatékossággal élők minden tekintetben azonos eséllyel élvezhessék az előadásokat, a program fő szervezői Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina színművész, valamint Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács. Tevékenységük elismeréseként 2016-ban Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina Békéscsaba ifjúságáért kitüntetést vehetett át a város vezetésétől.                                                                      Fotó: Ignácz Bence/A-Team  

Tovább
img_8588

Drámai sorsok happy enddel

A tündérlaki lányok sorsa drámai, a történet mégis happy enddel végződik. Heltai Jenő színjátéka családi bonyodalmak egész sorát zúdítja ránk, feszültségben, izgalomban köt a színpadhoz két órán át. De minek a sok érzelmi vihar, szenvedélyes szócsata, ha minden marad a régiben?! (Niedzielsky Katalin kritikája) Majdnem minden. Tény, hogy cselekményekben nem annyira gazdag Heltai műve, sok minden nem történik a színpadon; ami mégis, az inkább csak a szereplők beszélgetéseiből derül ki, majd később a nézők lelkére, gondolataira hathat. Látványos felütéssel kezdődik a Békéscsabai Jókai Színház előadása, Tege Antal rendezése. Mint valami revüműsorban, úgy vonulnak fel a szereplők, rögtön világos mindenkiről, hogy ki kicsoda, és hogy mindenkinek megvan a maga baja. A drámai feszültséget a poénos szöveg, a karikatúrába illő figurák, a markáns koreográfia ellensúlyozza; mindezt még külön erősíti a jelenetek kapcsolására vagy szétválasztására előadott egy-egy sanzon, sláger.     A kissé lebegő díszlet – az ajtók, ablakok össze-vissza a légtérben – a kiszolgáltatottságra, az idő múlására, a gyors változásokra utalhat. Érdekes, hogy a nagy színpadon belül kisebb, külön-külön megvilágított helyeken játszanak a színészek, a többiek sötétben, de a színpadon maradnak.   A 2019-2020-as évadot nyitó premier a Sík Ferenc Kamaraszínházban értékes, emlékezetes előadás, ami nemcsak kellemesen szórakoztat, hanem rendesen el is gondolkodtatja a nézőt; leginkább arról, hogy a gyorsan változó világban évszázadok óta uralkodnak a régi erkölcsi dogmák, a látszat, az érdekérvényesítés, a polgári előítéletek, az álszentség. Boriska színésznő, aki eltartja három lánytestvérét és édesanyjukat, eladja magát egy gazdag bárónak. Fontos a jólét fenntartása, egyik húga férjhez meneteléhez kér sok pénzt, a másik, hogy állást kapjon, olyan szívességet, ami a színésznőcskének nem lehet probléma. Fokozza a bonyodalmakat, hogy Boriska megismeri az igazi szerelmet, úgy érzi, megérdemli, hogy saját boldogságára is gondoljon. A nézők drukkolnak, de Boriska nem vált, sőt még meg is magyarázza, hogy mégsem volt igaz szerelem, Pázmán meg egyszerűen eltűnik a színről… Közben a dráma a legkisebb lány lelkében zajlik tovább, Sári viselkedik leginkább felnőttként, úgy próbálja nővérét „megmenteni”, és a családi jólétet fenntartani, hogy felajánlja magát a bárónak. „A Lajos” érdeme, hogy ebből a viszonyból szerencsére nem lesz semmi. Heltai olyan gondosan bánik szereplőivel, hogy a mese végére mindenkinek elrendezi a sorsát, és ezt az idilli lekerekítést sugallja az előadás is. Boriska és az öregedő báró szerelmet vall egymásnak, így válik a korábbi rabszolgaság, üzlet, kényszer, áldozat őszinte vonzalommá; teljes a béke, a felmentés, a megbocsátás. Olgának van állása, Manci férjhez megy, és anyuka is élhet tovább jólétben. Egyedül Sári tűnik kicsit szomorúnak, a terve kudarcot vallott, de neki vigaszként ott a fiatalsága.   Szeretem a hangulatos, beszélgetős darabokat, jobban, mint a sok futkosást, ajtócsapkodást. Nem bánom, sőt szeretem, ha legalább annyiszor szorongatja a torkomat a sírás, mint ahányszor jókat nevetek. A tündérlaki lányok ilyen előadás, megérint és emlékezetes marad, elgondolkodtat az emberi kapcsolatokról, az együttéléshez szükséges kompromisszumokról, az áldozatvállalásról, őszinteségről és képmutatásról. Tege Antal rendező kiváló csapattal dolgozott, Heltai százéves színjátékát elsősorban a színészi alakítások teszik ma is élvezetessé és emlékezetessé. Özvegy Bergné szerepében Fehér Tímea nem a négy eladó lány anyját, inkább a számítós asszonyságot domborítja. Boriska összetett figuráját Liszi Melinda alakítja szenvedélyesen, meggyőzően. A legdrámaibb figura, aki óriási fejlődésen megy át amíg rádöbben, hogy nem „A Lajos” rabszolgája, hanem a családjáé, hiszen mindannyian elvárják tőle az áldozatot, a szolgálatot. Olga (Boldog Ágnes) és Manci (Földesi Ágnes Villő) anyjuk oldalán áll, követelődzik, nem sok együttérzés szorult beléjük. A szerető testvért Nádra Kitti alakítja Sári szerepében, a legkisebb lány viselkedik leginkább felnőttként, látja a helyzet lényegét, szépen kapcsolja össze a kislány és a nő közti lavírozást. A bankár, báró figurájában a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula mértéktartó, elegáns, Boriskával szemben a darab végén szenvedélyes szerelmes, Sárival szemben bölcs, megfontolt, felelős apaként viselkedik. Pázmán Sándor (Gulyás Attila) szerelmével felnyitja Boriska szemét, kezdetben mintha harcolna is érte, azután kissé érthetetlen, hogy miért adja fel, de ezt Heltaitól már nem tudjuk megkérdezni. Petrencey, a tornatanár (Manci kérője) markáns érdekfigurát formál, jól beleillik a családba, ugyanakkor Szabó Lajos a legtöbb humort, karikatúrát viszi a szerepbe. Három színihallgató, Márki Szabina, Fónagy Jázmin és Szász Borisz kap lehetőséget az előadásban. A különleges „osztott” színpadot, a látványos, hangulatos, egyszerre költői és elidegenítő díszletet Egyed Zoltán tervezte. Az elegáns, ízléses, korhű jelmezek Kiss Kata munkáját dicsérik.   Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM      

Tovább
t-53

Tündéri – és az aradi együttműködés állomásai

Theodora Herghelegiu Tündéri című minimál-szürreál musicaljét láthatta október 18-án a csíkszeredai közönség. Az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója a 13. alkalommal megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon vendégszerepelt. A Tündéri című román kortárs dráma bemutatóját a 2013-14-es évadban tartotta a Jókai Színház, az előadást Tapasztó Ernő rendezte. A darab azóta több nemzetközi színházi fesztiválon kapott elismerést, elnyerte a legjobb rendezés díját, megkapta a legjobb előadás, a legjobb díszlet díját, 2017-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján különdíjban részesült. A produkciónak nemcsak a műfaja különleges, hanem a témája is: két férfi egyensúlyozása a világ és a túlvilág között, a bezártság útvesztőjében, végül egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja fel, mint túlélési esélyt. A főbb szerepeket Harsányi Attila, Tege Antal és Éder Enikő játssza. Tege Antal elmondta, hogy az előadást nagyon jól fogadta a csíkszeredai közönség; a fesztiválon komoly szakmai publikum látta, kritikusok utána szakmai megbeszéléseken vesznek részt, de a helyi nézők is szívesen látogatják a darabokat. A Tündérit utoljára két éve játszották, ezért a seregszemle előtt több próbára volt szükség. – Ennyi idő után újra elővenni egy darabot tulajdonképpen nehéz, de a Tündéri végtelenül könnyedén jött vissza, pedig nem sok előadást adtunk belőle. Hihetetlenül szeretjük, és fontos, hogy annak idején nagyon jó próbaidőszakunk volt – mondta a Jókai Színház művésze. Az aradi és a békéscsabai együttműködés most már egész komoly múltra tekint vissza. Tege Antal sorolta a címeket: a Tündéri után jött a Sonkamenüett 2016-ban, majd Tom Stoppard darabja, a Rosencrantz és Guildenstern halott, amit a Vénusz nercben követett idén februárban. A két színház együttműködése, illetve a művészek több közös munkája emlékezetes produkciókat hozott létre. Az együttműködés szép példája a Szórvány Kulturális Karaván elindítása, amit az Aradi Kamaraszínház áprilistól a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósított meg. Ennek keretében 11 magyarlakta településre vittek el színházi előadást, Móricz Zsigmond A Zördög című három egyfelvonásos darabját, illetve Szente Béla – Gulyás Levente A kolozsvári bíró című zenés mesejátékát. Interaktív foglalkozásokon Tege Antal a legkisebbeket avatta be a színház különös világába. Legközelebb október 28-án 19 órától Az erdélyi líra 100 éve címmel verses szeánszra várja Éder Enikő, Tapasztó Ernő, Harsányi Attila és Tege Antal a vers- és színházszerető közönséget az Aradi Kamaraszínházba, ahol az elmúlt 100 év erdélyi költészetéből adnak elő verseket. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Tovább
lisz1b

Liszi Melinda a legjobb versmondó

Két hasonló című előadás vitte a pálmát a 19. Kaleidoszkóp VersFesztiválon a Váci Dunakanyar Színházban. A Varidance Társulat „Verslábak, ha táncolnak” című költészeti tánc show-ja és az E-mancik Társulat négy színésznőjének „Verslábak neccharisnyában” kortárs női darabja lett a versszínházi kategória megosztott győztese. A színészek között Liszi Melinda (Békéscsabai Jókai Színház) versmondása bizonyult a legjobbnak. A nem hivatásos versmondók közül Péter Lea (Óbecse, Vajdaság-Szerbia) lett a győztes, míg junior kategóriában a KaleidoszKópé-díjat Wéber Alíz (Szekszárd) kapta. Versfilmesként Ledő Barnabás (Budapest) kapta a győztesnek járó elismerést. Már a nyári Bujtor István Filmfesztiválon különdíjat kapott Ledő Barnabás Kísértet című alkotása, Weöres Sándor azonos versének megfilmesítése, de a győzelem nem volt borítékolható, mert nagyon sok jó alkotás bejutott a fesztivál döntőjébe. Idén először versenyeztek profi színészek és előadóművészek is versmondásban, akik egyénileg neveztek a VersFesztiválra, s a nem hivatásos versmondókkal együtt, de külön kategóriában léptek színpadra a népes közönség előtt. A 19. Kaleidoszkóp VersFesztivál előadásai idén egytől-egyig ingyenesek voltak, s láthatóan hatalmas érdeklődés övezte a fesztivál minden szegmensét. A VersFesztivál döntős alkotásait két zsűri szemlézte. Az Uray Péter rendező, koreográfus, egyetemi művész tanár, a POSZT válogató zsűri tagja, Kiss László Csokonai-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész, az MMA ösztöndíjasa, televíziós műsorvezető alkotta grémium döntött a versszínházi előadásokról. A versmondás díjait két korábbi Kaleidoszkóp-díjas, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház tagja, a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője és Borbély Sándor színművész, tavalyi győztes, valamint két Radnóti-díjas alkotó, Király Erika versmondó és Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője ítélte oda a legjobbaknak. A fesztivál házigazdája Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója volt, aki Lutter Imre fesztiváligazgatóval közösen celebrálta az előadásokat, és adták át a 2019. évi Kaleidoszkóp-díjakat. A fődíjak mellett számos különdíjat is kiosztott a zsűri: versmondásáért a hivatásos művészek között Kakasy Dóra és Szirmai Melinda színművészek, Pál Péter, a Kaposvári Egyetem színészhallgatója és Szentpéteri Eszter, a TV2 műsorvezetője, a nem hivatásos versmondók közül Vanderlik Boróka Sára, Fábry István és Fási Barnabás, a junior versmondók között Szilágyi Ábel és Kerékgyártó Viktória. Versszínházi előadásáért különdíjban részesült a Soproni Petőfi Színház Mindörökké Júlia című előadása, Németh Ervin művének Pataki András által rendezett színpadi adaptációjaként, és a Simorág TánCirkusz Manómeséje a színpadi akrbata és cirkuszi elemek alkalmazásáért. A legjobb férfi színész különdíját a Zichy Szín-Műhely ADYnemADYde című, Dolmány Attila rendezte kísérleti előadásában kapta Tzafetás Roland, a legjobb színésznőnek járó különdíjat Szemerédi Bernadett vehette át Petőfi Útirajzok előadásában, Jánosi Ferenccel nyújtott alakításáért. Ugyancsak különdíjat kapott Mercs János, a Debreceni Csokonai Színház tagja Babits Mihály Jónás könyve előadásában nyújtott erőteljes színpadi jelenlétéért. A versfilmes mezőnyben különdíjat vehetett át Gasparovszky Tibor, Jávor Lilána, Barna Vivian és Molnár Blanka: Árnyék alatt című versfilmjéért, Szalay Tímea A macska című Weöres Sándor-adaptációja, és Keil Adelaida Sába filmje, Arany János: Vörös Rébék című balladája alapján.    

Tovább
2osszb

Szécsi Pál és Domján Edit legendás szerelme

November 22-én mutatja be a Jókai Színház az idei évad első stúdiódarabját, Csikós Attila Két összeillő ember című zenés játékát. A mű témája a tragikus sorsú művészpár, Szécsi Pál és Domján Edit szerelme. A próbafolyamat hetek óta tart. Szécsit megszemélyesíteni Nagy Róbert szerepálma volt, Seregi Zoltán, a színház igazgatója pedig segített a megvalósításában. A kétszereplős darabban Domján Editet Komáromi Anett játssza, az előadást pedig Tarsoly Krisztina színésznő rendezi. A dalok nagy része élőben hangzik el zongorakísérettel a teátrum első emeletén található Sík Ferenc Teremben. Nemcsak a két művész lángoló, mindent felperzselő szerelme volt rendkívüli, minden bizonnyal az előadás is az lesz. Tarsoly Krisztina így nyilatkozott a készülő produkcióról: „Ez a rendezői alkotási folyamat örömjáték nekem a kollégáimmal, és bízom benne, hogy az előadás minden néző szívéhez-lelkéhez elér majd." Fotó: Rácz Attila  

Tovább
plakat_tizennyolc_lapos_a3

Tizennyolc – történelem más megközelítésben

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vendégjátékát láthatta a közönség a Sík Ferenc Kamaraszínházban október 21-én este. Andrási Attila: Tizennyolc című darabjának előadását a szerző rendezte. A vendégelőadás különösen a történelmi darabok kedvelőinek nyújtott maradandó élményt. „A magyar nemzet történelmének nagyon sok meghatározó dátuma van, de 1918 kiemelt helyet foglal el ezek között. Száz évvel ezelőtt a magyar nemzet elveszítette hazájának kétharmadát. Tizennyolc című előadásunk a nagy háború utolsó évében játszódik, és lényegében a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be, ami 1918 októberének utolsó három napja” – ezekkel a szavakkal ajánlották az alkotók a nézők figyelmébe az előadást. A cselekmény az olasz fronton kezdődik, majd a németvölgyi temetőben folytatódik, ahol Tisza István meggyilkolását készítik elő. Katonai rendeletek és jelentések, női furfangok és csábítások, kémkedések szövevényes hálójában rajzolódnak ki az események a Tisza meggyilkolására irányuló szervezkedéstől a megöléséig. Az előadás több mint egy évtizedes kutatómunka eredménye, és a bemutató célja, hogy elkezdődjön a párbeszéd a konkrét történelmi eseményekről, legyen világos, hogy „a történelem más szempontú megközelítése nem halálos bűn”.    

Tovább
megvagott_mfl

My Fair Lady – ismét Békéscsabán

A világ egyik legnépszerűbb musicalje ismét látható lesz a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán november 15-én 19 órakor és 16-án 15 és 19 órakor. A főszerepben Papp Barbara és Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész. A G. B. Shaw Pygmalion című drámájának zenés változatát először 1993-ban láthatta a békéscsabai közönség, majd a Radó Denise Jászai Mari-díjas színművész rendezte változatnak 2018. május 18-án volt a premierje a teátrumban.  A nagysikerű zenés darab idén nyáron vendégszerepelt a Szarvasi Vízi Színházban és Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A rendkívül szórakoztató történet központi témája az átváltozás, a különböző társadalmi rétegek közötti átjárhatóság. A tájszólással és nyelvtani hibákkal beszélő virágáruslánynak – Higgins professzor néhány hetes oktatásának hatására – sikerül meggyőzni az úri társaságot arról, hogy ő született úrinő, előkelő lady. Ezzel párhuzamosan a professzor is megváltozik, a megrögzött agglegény beleszeret tanítványába. A musical nagy sikeréhez hozzájárult a Frederick Loewe által írt zene, a betétdalok egytől egyik slágerekké váltak. A novemberi előadásban Higgins professzort Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész alakítja, a virágáruslány szerepében Papp Barbarát láthatjuk. Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnőjének figuráját Németh Gabriella játssza, Freddyt Puskás Dániel, Harryt Szász Borisz, Jamie szerepét pedig Berta János kelti életre.  

Tovább
23

A Jókai Színház művészei idézik fel 1956 emlékét

A hagyományokhoz híven idén is a Békéscsabai Jókai Színház művészei idézik fel az 1956-os forradalom emlékét a városi október 23-ai ünnepségen. A műsort Szojka Cinthia Daniella szerkesztette, aki elmondta, hogy ebben az évben kicsit más szemszögből közelítette meg az 56’-os történéseket. Az akkoriban élt fiatalok életrajzi ihletésű naplóiból, regény- és elbeszélésrészletekből állította össze a repertoárt a változatosság jegyében. A műsort az 50-es években játszott dalok is színesítik, aki teheti, emlékezzen velünk Békéscsaba városi ünnepségén október 23-án 11 órakor a Phaedra Rendezvényközpontban. Az előadásban közreműködik Földesi Ágnes Villő, Czitor Attila, Lakatos Viktória, Szabó Zoltán, Lehoczki Orsolya szh., Kiss Viktória szh., Szabó Emőke szh.

Tovább
20191019_jokaiszinhaz_diszvacsi_20191019_22-14-56-040_img_9178

A színházi élményt erősítik a találkozások

A Liliom, Molnár Ferenc világhírű színdarabjának díszbemutatóját tartotta nagy sikerrel október 19-én, szombaton este a Jókai Színház. Előadás után a Vigadóban folytatódott az ünneplés. Nem véletlenül szerepel immár 110 éve ez a remekmű a hazai és a külföldi színházak repertoárján, a körhintáslegény és a cselédlány szerelme, tragikus története, a darab mély erkölcsisége minden korban megérinti a nézőket. Köllő Miklós, a békéscsabai előadás rendezője a XX. század egyik legszebb, mélyen érzelemgazdag, romantikus darabjának nevezte a Liliomot. A 2019-2020-as évad első díszbemutatójára érkező közönséget Seregi Zoltán igazgató köszöntötte már a színház bejáratánál, majd a Vigadóban, ahol a műsorvezető Dombóvári Vanda volt. A díszbemutatók remek lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rögtön az előadás után beszélgethessenek egymással, az alkotókkal és a színészekkel. Ezek az alkalmak, találkozások fontos társasági színtérré váltak az elmúlt években, tovább mélyítik az élményt, értékes információk hangzanak el és cserélnek gazdát a látottakról. Így volt ez a Liliom díszbemutatóján is, ahol a résztvevők hallhatták Köllő Miklós rendező vallomását a szerzőről és klasszikus művéről, majd megszólaltak a kiváló alakítást nyújtó színészek, a főszereplő Katkó Ferenc és a szerelmét, Julit játszó Kiss Viktória színihallgató. Találkozhatott és pezsgővel koccinthatott az ünneplő közönség a Muskátné figuráját életre keltő Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésszel, a Ficsúrt formáló Czitor Attilával, Veselényi Orsolyával, Tomanek Gáborral, Nagy Erikával, Csurulya Csongorral, Mészáros Mihállyal és több kiváló művésszel, valamint a Színitanház hallgatóival is. A műsorban fellépő Liszi Melinda színművész először Fényes Szabolcs – Mihály István: Odavagyok magáért, majd Eisemann Mihály – Zágon István: Holdvilágos éjszakán című dalát adta elő. Jacques Prévert – Kozma József – Vécsey Ernő: Hulló falevelek című slágerét Kiss Viktória színihallgató énekelte el. Zongorán kísért Vozár M. Krisztián. A Liliom és a XX. század eleji vurstli hangulatát idézte a társalgás és az ünnepség hangulatát emelő ételsor, felszolgálták „A kikiáltó kedvenceit”, a „Vásári finom falatokat”, desszertnek az „Édes kísértéseket”, és az ételekhez a legjobban illő borokat, koktélokat. A minőségi vendéglátást a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai, pincér és szakács diákjai segítették. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM

Tovább
20191019_jokaiszinhaz_terefere_20191019_17-09-20-015_img_8607

Terefere Köllő Miklós rendezővel a Művész Kávéházban

A jelenleg a Békéscsabai Jókai Színházban rendező Köllő Miklós pantomimművész, koreográfus volt a Kállai-díjas Kadelka László beszélgetőtársa az idei évad első Tereferéjén, október 19-én a Jókai Színház kávézójában. Sajátos módon kezdődött a beszélgetés, hiszen a kérdező és a kérdezett egy gimnáziumba járt Budapesten, három év eltéréssel, de közös fiatalkori emlékekkel. Köllő Miklós eredetileg biokémikusnak készült, kémiából az országos tanulmányi versenyen az első tíz között végzett, és így automatikusan egyetemi felvételt nyert, de végül a színházcsinálás mellett döntött. Valami újszerű, avantgarde dolgot szeretett volna létrehozni a színház világában, ezért fordult figyelme a szavak nélküli színházi kifejezés, a pantomim művészete felé.  Felvételt nyert a Prágai Nemzetközi Koreográfusképzőbe, amely akkor Ladislav Fialka művészeti vezetésével működött. Az iskola elvégzése után hazatérve megalakította a Dominó Pantomim Együttest, amely 26 évig működött Budapesten. 1969-ben a Párizsi Notre Dame című munkáját meghívták a Holland Nemzetközi Színházi Fesztiválra, a 26 fős alkotógárdából azonban csak három művész kapott útlevelet a kiutazáshoz, így Köllő Miklós szólóesttel szerepelt a rendezvényen. Az Aczél György irányította kultúrpolitika háromszor tiltotta be az ország első magánszínházának tevékenységét, de külföldi vendégszereplésekre kiengedték. Egy Kanadában forgatott rövidfilmjével díjat nyert Mexikóban, valamint nagydíjat kapott a Cannes-i Fesztiválon, melynek átvételét az akkori politikai helyzet nem tette lehetővé. A Dominó Színház újszerű művészi eszközökkel új célokat fogalmazott meg, a vizuális, akusztikus, testi és pszichodinamikus eszközök alkalmazásával kísérletet tett arra, hogy a néző lelkivilágában egy robbanásszerű katarzist hozzon létre, olyan intellektuális és emocionális rétegeket mozgatott meg, melyekre addig nem volt példa. A számos zsákutcával is kísért fejlődés eredményeképpen kikristályosodott egy formanyelvi rendszer, mely a későbbiekben a prózai és zenés előadásoknál is használhatóvá vált. A Dominó együttes a művészvilág legkülönbözőbb alkotóit vonzza magához, dolgoztak ott zenészek, táncosok, írók, képző- és iparművészek egyaránt. Kialakult a stúdiószínház, amatőr és professzionális művészképzés; egy nagy rendszerré bővült az együttes, melynek leépülését az okozta, hogy Köllő Miklós elvállalta egy athéni színház beindítását és vezetését. Távolléte alatt az egyesületi formában működő társulatba idegen emberek váltak tagokká, szavazati jogukkal rossz irányba vitték a színházat. Köllő Miklós ezután átkerült a prózai színházak világába, dolgozott a Vígszínházban, a Radnóti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban. Rendezői tevékenységére jellemző, hogy a darabok elemzésekor nem mindig a szövegből indul ki, hanem abból, hogy a különböző helyzetekbe került karakterek, figurák milyen lelkülettel, indíttatással vannak jelen a darabban, hogyan sugárzik ki magából a figura a testi, mozgásbeli, karakterbeli és habitusbeli eszközök segítségével. A rendező kapcsolata a Békéscsabai Jókai Színházzal Zelei Miklós Situs Inversus című művével kezdődött, Budapesten szerette volna bemutatni a darabot és megtudta, hogy korábban Katkó Ferenc, a Jókai Színház színművésze a Szarvasi Víziszínházban felolvasóesten adta elő a művet. Így őt kérte fel a budapesti vendégszereplésre, közös munkájuk annyira sikeres volt, hogy Köllő Miklós később megrendezte Katkóval Békéscsabán Gogol: Egy őrült naplóját. Harmadik Jókai színházbeli rendezése a most bemutatásra került Molnár Ferenc-színmű, a Liliom. Kadelka László zárókérdésére, hogy miért tűnt el a hatvanas években oly divatos pantomimművészet, kettős válasz adott. Egyfelől pont a divatossága lett a veszte, a nagy precizitást és alapos gyakorlást igénylő művészetbe a gyors sikereket hajszoló dilettáns társulatok és szólisták szivárogtak be, és a felszínessé vált előadásoktól elfordult a közönség. Másfelől a műfaj sajátos kifejezőeszközeinek megvan a határpontja, melyet nem tud átlépni, vannak művészi tartalmak, melyeket már nem képes kifejezni. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM        

Tovább
foto_ignacz_bence_igbe8607

Tunyogi Péter emléktáblájának koszorúzása

A P. Mobil zenekar összetéveszthetetlen hangú énekesére emlékeztek a Békéscsabai Jókai Színház előterében elhelyezett emléktáblánál október 19-én délelőtt. A megemlékezés a zenekar egyik klasszikus számának felidézésével kezdődött, Csonka Dóra, a teátrum színművésze énekelte el A zöld, a bíbor és a fekete című közismert P. Mobil-dalt.   Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a megjelent rajongókat. Mint elmondta, nagy örömmel fogadta Erdős Norbert, európai parlamenti képviselő ötletét az emléktábla elhelyezéséről, mivel fiatal korában ő is a zenekar rajongója volt és a mai napig nagyra tartja Tunyogi Péter zenei munkásságát, valamint a zenész ezer szállal kötődik Békéscsabához. Ezután Erdős Norbert beszélt a kezdeményezésről, mely csak akkor lehet igazán sikeres, ha a civilek is támogatják. A megemlékezés több részből áll, délelőtt a viharsarki P. Mobil-rajongók koszorúztak, este 9 órakor a Narancs Klubban koncerttel és Hegedűs István előadásával tisztelegnek a zenekar előtt, valamint este 8 órakor az ország különböző részéből érkező rajongók helyeznek el koszorúkat az emléktáblánál. A képviselő hangsúlyozta, hogy szeretné, ha Tunyogi Péter békéscsabai értékké válhatna, ugyanolyan büszkék legyünk rá, mint Stark Adolfra, Áchim L. Andrásra vagy a csabai kolbászra.  A megemlékezés zárásaként Csonka Dóra előadásában hallhattunk még egy közismert P. Mobil-slágert. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM  

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778
…7980818283…
84858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310311312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332
333
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Tóték

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.2ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház január 26-án, Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját vitte színpadra Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadóban. Az előadást a Jászai Mari-díjas Pataki András rendezte, a főbb szerepekben Mészáros Mihályt, Kovács Editet, Papp Barbarát, Bartus Gyulát és Szabó Lajost láthatták a nézők.
Az előbemutatót követő felújítópróbák után, a békéscsabai közönség a tervek szerint március 31-én láthatja a megyeszékhelyen A revizort.

A Békéscsabai Jókai Színház január 26-án, Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját vitte színpadra Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadóban. Az előadást a Jászai Mari-díjas Pataki András rendezte, a főbb szerepekben Mészáros Mihályt, Kovács Editet, Papp Barbarát, Bartus Gyulát és Szabó Lajost láthatták a nézők.
Az előbemutatót követő felújítópróbák után, a békéscsabai közönség a tervek szerint március 31-én láthatja a megyeszékhelyen A revizort.

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnVJNDFEMlhENDFr

A revizor - előbemutató tv7

132 megtekintés 2023. január 27.

3 0

Egy kacagtató francia bohózatot visz színre Guillaume Mélanie tollából a Békéscsabai Jókai Színház társulata, Radó Denise rendezésében, 2023. tavaszán. A békéscsabai közönség április 1-én láthatja először a művet. A 7.TV munkatársai az alkotók közül kérdeztek párat a mű olvasópróbáján.

Egy kacagtató francia bohózatot visz színre Guillaume Mélanie tollából a Békéscsabai Jókai Színház társulata, Radó Denise rendezésében, 2023. tavaszán. A békéscsabai közönség április 1-én láthatja először a művet. A 7.TV munkatársai az alkotók közül kérdeztek párat a mű olvasópróbáján.

4 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLk5NdXc0czdsc1ZF

Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban

280 megtekintés 2023. január 21.

4 0

Seregi Zoltán igazgató és Kovács Edit Jászai Mari-díjas színésznő kívánnak Önöknek boldog új évet 2023-ra.

Seregi Zoltán igazgató és Kovács Edit Jászai Mari-díjas színésznő kívánnak Önöknek boldog új évet 2023-ra.

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmpNQXEwMXUyWmdZ

Szilveszteri köszöntés

102 megtekintés 2022. december 31.

5 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Rólunk írták

Újra várjuk a közönséget – rólunk ír a Magyar Hírlap

Az Országúton színreviteléről tudósított a Híradó

Interjú Seregi Zoltánnal

Jancsik Ferenc méltatása – behir.hu

A Kossuth Rádió vendége volt Seregi Zoltán

Rózsával köszöntik a Csaba Centerbe betérő hölgyeket – rólunk írt a beol.hu

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2023 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása

Akadálymentesítés

  • Betűméret növelése
  • Betűméret csökkentése
  • Szürkeárnyalatos
  • Magas Kontraszt
  • Negatív Kontraszt
  • Világos Háttér
  • Hivatkozások Aláhúzása
  • Olvasható Betütípus
  • Visszaállítás