Már otthon van Móricz világában
A móriczi világ színpadra vitele nem idegen Csomós Lajostól, a 2003-as Úri muriban Ködmön András munkást, a 2016-os Légy jó mindhalálig előadásában Gyéres tanár urat játszotta. Két dráma, két kisebb karakter után most a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték főszereplője. Van egy kis közöm Móricz Zsigmondhoz, ahhoz a jellegzetes világhoz, amelyet a régi előadások óta szinte a zsigereimben érzek. Az Úri muriban tapasztalhattam, hogyan néz ki ott a kis- és nagybirtokosok élete, akiknek vannak földjei, állatai, van miből mulatozni. Most ugyanaz a környezet. Különbség, hogy itt az előadás elején van a mulatozás, az Úri muriban a második felvonásban. Aztán a Légy jó Gyéres tanár uránál is volt némi bepillantásom Móricz művébe – emlékezett vissza korábbi szerepeire Csomós Lajos. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül vígjáték, az előző kettő dráma volt, és itt Balázs, a nyíri birtokos figuráját kelti életre, ami abszolút főszerep. Vígjátéknak írta a szerző, azért eléggé keserédes darab. Persze lehet sokat nevetni, majd kiderül, hogy a nézők nevetnek-e. Mi mindenesetre úgy játsszuk, hogy nevessenek. Vígjáték, de drámával kezdődik, hiszen tart a mulatozás, amit nem bír az asszony, ezért visszaköltözik a nevelőanyjához, Zsani nénihez. El akar válni! Ami azért akkoriban, a 19. század végén, a 20 elején nem volt szokványos dolog. Annak a világnak az volt éppen az egyik szépsége, hogy komolyabb erkölcsök uralkodtak. Mi az, hogy elválni?! Szépen visszamész az uradhoz, majd bocsánatot kér tőled – mondja Pólikának a nagynéni. Balázs kedveli a mulatozást, Pólika nem. De utána megy a férfi, és azt mondja: vagy hazajössz, vagy megyek a kocsmába, és addig iszom, amíg értem nem jössz. Makacs mind a kettő, a lány is, a fiú is. Ez a makacsság, önfejűség a másik konfliktus. Pólika nem akarja, hogy Balázs igyon, akiben persze van némi huncutság is, amikor a kocsmával fenyegetőzik. A végére elsimul minden konfliktus. A lényeg, hogy nagyon szeretik egymást, kompromisszumot kötnek, megegyeznek, hogy nem lesz több muzsikaszó. Csomós Lajos úgy véli, Katkó Ferenc szereti a nótákat, és azt akarja, ne csak stílusában, hanem hangulatában és zeneileg is eredeti, autentikus legyen a darab. S nem diktatórikus rendező, nem felejti el, hogy ő maga is színész. A rendelkezőpróbán még megmondja, mit szeretne, de ha utána jót lát a színészektől, hagyja őket játszani. Legfeljebb egy-két jelenetben még megkéri őket, hogy erre vagy arra figyeljenek. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Pólika legyen jóságos, szerethető!
Móriczcal, az Úri murival először kötelező olvasmányként még a középiskolában találkozott Csonka Dóra. A Színitanház másodéves hallgatójaként Bezerédi Zoltán egyhetes kurzusán az Úri murival és a Kivilágos virradatiggal foglalkoztak, rengeteget beszélgettek a dzsentri világról, az egész móriczi életműről. Most Pólika szerepére készül. Amikor megtudtam, hogy benne leszek a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadásban, rögtön azok az emlékek ugrottak be, nem is kellett nagyon utánanéznem a dolgoknak, mert akkor Bezeréditől olyan sok információt kaptunk videókkal, képekkel és egyáltalán az ő tudását és átadta nekünk. Ez meghatározta a kapcsolatomat Móriczhoz, egyébként nem játszottam még darabjában. A színésznő úgy fogalmazott, hogy még keresi Pólika figuráját. Párhuzamosan játszik Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mesében. Pólika nekem nagy feladat azért is, mert szeptember óta erősebb karakterű nőket játszottam, és itt nem szabad, hogy nagyon indulatos, vehemens legyek. Az a kiindulópontja a darabnak, hogy Pólika közli a férjével, hogy most már neki elege van a mulatozásból. De figyelnem kell és ez a rendező instrukciója is, hogy nem szabad túlmennem egy bizonyos szinten. Ügyesen kell ezeket a konfliktusokat kezelnem, nehogy a néző azt mondja, hagyja már ott ez a férfi ezt a nőt. Úgy szeretném felépíteni a szerepet, hogy meglegyen a belső igazságom, ne legyek agresszív, vissza kell fognom magamat, lehet bájosan is veszekedni. Igyekszik viselkedését a csalódottságából és a fájdalmából kibontani, hiszen végignézi, hogy az ő kedves férje miként mulat szebbnél szebb nőkkel, miközben persze nagyon szereti Balázst. A legfontosabb, hogy nagyon szerethető, jóságos karakter legyen Pólika, aki szereti a férjét, de a férje őt megbántja. Mind a ketten jót akarnak, készek is végül a kompromisszumra. Ezért lehet és kell is ezt ma játszani, mert attól, hogy az 1800-as évek végén vagyunk, ugyanazok a konfliktusok ma is férfi és nő között, s ma is csak kompromisszumokkal működnek a kapcsolatok. Az előadásban Pólika nem énekel, nem táncol. A szép hangú színésznőnek ez nagy kihívás, ugyanakkor jó érzés, hogy komoly prózai szerepben is kipróbálhatja magát. Hálás, mert úgy érzi, tud fejlődni, és ez a figura sokat hozzátesz a zenei darabokhoz is. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Nem élhetek muzsikaszó nélkül – szereposztás
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül vígjáték BALÁZS, nyíri birtokos Csomós Lajos PÓLIKA, a felesége Csonka Dóra ZSANI NÉNI Kovács Edit Jászai Mari-díjas PEPI NÉNI Fehér Tímea MINA NÉNI Nagy Erika LAJOS BÁCSI Mészáros Mihály BIRI Földesi Ágnes Villő VERONIKA,vígözvegy Boldog Ágnes szh. MÁLCSI NÉNI Szojka Cinthia Daniella szh. VIKTOR, pesti jogász Tege Antal TERÉZ NÉNI Lakatos Viktória ELSŐ ASSZONYSÁG Kerek Vivien MÁSODIK ASSZONYSÁG Kőrösi Berta ELSŐ URASÁG Puskás Dániel szh. MÁSODIK URASÁG Lévai Attila BORCSA, szakácsné Liszi Melinda ZSUZSI,szolgáló Sánta Dzsenifer szh. PETÁK Csipke Sándor KISCSELÉD Dudás Fanni szh. MIRCSE Szabó Zoltán KISVICÁKNÉ Veselényi Orsolya Táncosok: Bokor Zoltán, Garai Maja szh., Gáspár Bendegúz, Ivanics Alexandra szh, Juhos Marcell szh., Mlinár Péter, Nádra Kitti szh., Vozár Virág Zenekar: ifj. Sztojka Zoltán és Zenekara: Prímás: ifj. Sztojka Zoltán, Hegedű: Schäfer Szilveszter, Brácsa: Sztojka Zoltán, Nagybőgő: Sztojka Tamás, cimbalom: Sztojka Csaba Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi Szilárd Díszlettervező: Egyed Zoltán Jelmez: Kiss Kata Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka Koreográfus: ifj. Mlinár Pál Rendező: Katkó Ferenc Próbakezdés: 2019. február 19. Bemutató: 2019. március 29.
Az utolsó hősszerelmes – szereposztás
MŰVÉSZ KÁVÉHÁZ Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes vígjáték Fordította: Elbert János Barney Cashman Bartus GyulaJászai Mari-díjas Elaine Navazio Tarsoly Krisztina Bobbi Michele Tarsoly Krisztina Jeanette Fisher Tarsoly Krisztina Súgó- Ügyelő – Rendezőasszisztens: Németh Gabriella Rendező: Csurulya Csongor Próbakezdés: 2019. február 12. Bemutató: 2019. április 1.
Díjkiosztóval zárult a bábos drámaírók versenye
A VI. Bábos Drámaíró Verseny eredményeit a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában hirdették ki március 24-én délután. A nagyszámú közönség 15 órától tekinthette meg a versenyben résztvevő előadásokat, majd a szakmai zsűri meghozta döntését. A legjobb színész díját 2019-ben Balázs Csongor kapta, a legjobb színésznő ezévben Szívós Réka lett. A legizgalmasabb karakternek az idén Biró Gyulát találta a zsűri, a legjobb rendező díját Bereczki Csilla érdemelte ki. A VI. Bábos Drámaíró Verseny legjobb előadása 2019-ben Turbuly Lilla Az oroszlánok nem fáznak című darabja lett, Bereczki Csilla rendezésében, Darvas Emőke, Gyarmati Éva, Mákszem Lenke, Soós Emőke, Biró Gyula és Mészáros Ágoston Jakab előadásában. A legjobb szövegajánlat díját Adamik Zsolt drámaíró érdemelte ki, végül a közönségdíjat Adamik Zsolt A búhordó új bánata című előadása kapta, Perényi Balázs rendezésében, Balázs Csongor, Kis Veronika Anna, Mag Eszter, Szívós Réka, Gidófalvi Imola és Csortán Erzsébet előadásában. Az eredményhirdetés után Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár bábszínház igazgatója zárta a fesztivált, megköszönte a közönség kitüntető figyelmét, biztatását, a munkatársak, színészek munkáját, az íróknak, rendezőknek és a zsűrinek, hogy elvállalták a versenyben való részvételt. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
VI. Bábos Drámaíró Verseny Békéscsabán
A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 6. alkalommal rendezi meg bábszínházak számára írt drámák versenyét a Békéscsabai Jókai Színházban március 21-24. között. Az esemény társrendezője a veszprémi Kabóca Bábszínház, az ünnepélyes megnyitót március 21-én 17 órakor tartották a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A megnyitón láthattuk a Napsugár Bábszínház zenés műsorát Mesélnek a koffertigrisek címmel, valamint elhangzottak Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Nagy Ferenc, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármesterének köszöntő gondolatai. Fekete Péter államtitkár visszaemlékezett az első ilyen versenyre, amelyen még mint a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója vett részt, kiemelte az együtt dolgozás, együtt alkotás küzdelmes örömét. Beszélt arról, hogy a jó bábszínház korosztálytól független, egyként fogalmaz meg üzenetet gyermeknek és felnőttnek, legyőzve az előítéleteket, jeles szerzők, képzett és kreatív bábszínészek és rendezők munkája mutatja meg a komoly verseny szakmai értékét. Nagy Ferenc alpolgármester köszöntőjében elmondta, hogy bár a rendezvény neve verseny, azonban ez a négy nap nem a versenyről szól majd, sokkal inkább az alkotás öröméről, a játék szabadságáról. Kissé irigykedve beszélt arról a gyors munkáról, melynek folyamán három nap alatt az ötletből dráma, majd a színészek és rendezők munkája által kész előadás jön létre. Ezután bemutatták a résztvevő írókat, elsőként Turbuly Lillát. Első regénye, Az eltévedt hold első díjat nyert a Nők lapja és a Révai Kiadó pályázatán, valamint Talált szív című mesekönyve Arany vackor díjat kapott, tagja a Szépírók Társaságának és elnöke a Színházi Kritikusok Céhének. A verseny másik résztvevő írója Adamik Zsolt szerkesztő, újság- és meseíró; a 2013-as Arany vackor első helyezettje és különdíjasa lett a Bibedombi szörnyhatározó című művével, amely bekerült a világ 170 legjobb mesekönyve közé. A harmadik versenyző Dániel András, az eredetileg grafikus végzettségű írónak mostanra húsz mesekönyve jelent meg, melyek közül volt Szép magyar könyv díjas is. Ők hárman csütörtök éjjel szinte alig fognak aludni, hiszen reggel nyolc óráig el kell készülniük a három bábjáték színművével. A drámaíró verseny szintén fontos résztvevője a három rendező, Bereczki Csilla békéscsabai származású, a Szegedi Egyetem bölcsészkarán pedagógiakutatást, újságírást és filmelméletet tanult, utána pedig Budapesten a Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott színházrendező-bábrendező szakon. Dolgozik kőszínházban és független színházban is, rendezőként és dramaturgként egyaránt. Halasi Dániel 2013-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakán, jelenleg az egri Harlekin Bábszínház vezető rendezője. Perényi Balázs rendező és drámatanár, dráma tagozatos iskolákban tanít kreatív játékot, színjátékot, drámaelméletet, illetve színház- és drámatörténetet, színész mesterséget; volt a POSZT szakmai válogatója és a szakmai zsűri tagja. Ezután következett a csapatok bemutatása, idén a Napsugár Bábszínház művészei (Szőts Orsolya, Czumbil Örs, Biró Gyula, Gyarmati Éva, Balázs Csongor) mellett a társrendező Kabóca Bábszínház alkotói (Benkő Zsuzsanna, Mákszem Lenke, Szívós Réka), valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói (Sánta Yvette, Szabó Zsolt, Mészáros Ágoston Jakab, Darvas Emőke, Kis Veronika Anna, Mag Eszter, Gidófalvi Imola) vesznek részt. Rendezőasszisztensként a munkában közreműködik Nagy Ildikó, Soós Emőke és Csortán Zsóka. A hivatalos program végén a témát sorsolták ki tíz újságcikk közül, az idei verseny témáját A nők jobban fáznak? cikk címe határozza meg. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence /A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Móricz Zsigmond: Szerelem
663 megtekintés 2024. március 1.
6 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
178 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
70 megtekintés 2023. december 20.
1 0
🌟Ünnepi asztal🍽
60 megtekintés 2023. december 20.
4 0
🌟Ünnepi asztal🍽
114 megtekintés 2023. december 11.
3 0
MA ESTE PREMIER! Ismerjék meg Szente Vajk: Legénybúcsú című vígjátékának karaktereit
317 megtekintés 2023. december 8.
5 0