Augusztus 19-én, szombaton este Csondor Kata és zenekara koncertjével befejeződött a Szarvasi Vízi Színház 2017-es nyári évada, a produkciót követő éjszakai díjátadóval pedig a VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál, amelyen a legjobb produkciókat és színészi teljesítményeket díjazták. A díjátadó gálára az idő rövidsége ellenére az ország legtávolabbi pontjairól is érkeztek díjazottak. A fesztivál díjairól hétfős társadalmi zsűri döntött. A zsűri tagjai voltak: Babák Mihály, Szarvas város polgármestere; dr. Melis János címzetes főjegyző, Paluskáné Udvarhelyi Judit aljegyző; Mihaleczné Kovács Mária nyugalmazott jegyző; Gombárné Bata Mária a Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesületének elnöke; dr. Kutas Ferenc, a Szarvasi Krónika felelős szerkesztője, nyugalmazott középiskolai tanár, valamint Galambos Edit Ágnes színházbarát. Június közepe óta 19 nagyszínházi (prózai, zenés és táncszínházi) produkciót, 5 gyerekelőadást, közel 30 vers- tánc- illetve dalestet láthatott a közönség. Idén is volt jelelt, valamint audionarrált előadás, gondolva a hallás- és látássérült látogatókra. A VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon az alábbi díjak kerültek kiosztásra: A LEGJOBB PRÓZAI RENDEZÉS  A TATABÁNYAI JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ NYOLC NŐ CÍMŰ BŰNÜGYI KOMÉDIÁJA A LEGJOBB PRÓZAI ELŐADÁS A JÁTÉKSZÍN ÉLETREVALÓK CÍMŰ IGAZ MESÉJE A LEGLÁTVÁNYOSABB PRÓZAI ELŐADÁS A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ VIDÁM KÍSÉRTET CÍMŰ VÍGJÁTÉKA A LEGJOBB ZENÉS ELŐADÁS A SZARVASI CERVINUS TEÁTRUM VALAHOL EURÓPÁBAN CÍMŰ MUSICALE A LEGJOBB ZENÉS RENDEZÉS A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ VESZEK EGY ÉJSZAKÁT CÍMŰ ZENÉS KOMÉDIÁJA A LEGLÁTVÁNYOSABB ZENÉS ELŐADÁS A TURAY IDA SZÍNHÁZ A FÉRFIAK A FEJÜKRE ESTEK! CÍMŰ ZENÉS VÍGJÁTÉKA A LEGKÜLÖNLEGESEBB ELŐADÁS A FESTETT MOSOLY BOHÓCGÁLA A LEGJOBB MESEJÁTÉK RENDEZÉS A ZENTAI MAGYAR KAMARASZÍNHÁZ LÚDAS MATYI CÍMŰ MESEJÁTÉKA  A LEGLÁTVÁNYOSABB MESEJÁTÉK A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ ÉS A BALASSI TÁNCEGYÜTTES ÁLLAT(I)MESE CÍMŰ ELTÁNCOLT MESEJÁTÉKA A LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ MEGOSZTVA HIRTLING ISTVÁN ÉS VADÁSZ GÁBOR – JÁTÉKSZÍN ÉLETREVALÓK A LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ MEGOSZTVA ESZTERGÁLYOS CECÍLIA –  ÚJSZÍNHÁZ SÁRI BÍRÓ, KOMÁROMI ANETT – BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ BALKÁN KOBRA A LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ: UJRÉTI LÁSZLÓ – JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ VESZEK EGY ÉJSZAKÁT A LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ GOMBOS JUDIT – SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ VIDÁM KÍSÉRTET Szép gesztus, és most már hosszú évekre visszanyúló hagyomány, hogy a Magyar Teátrumon kívül a házigazda város is díjakkal koronázza az estét. Szarvas Város Önkormányzatának Nagydíja a Békéscsabai Jókai Színháznál talált gazdára, a kitűnő nyári szarvasi előadásokért. Polgármesteri különdíjat vehetett még át Seregi Zoltán, a Szarvasi Vízi Színház sikeres nyári évadáért, Fekete Péter pedig a szarvasi színházi életért végzett sikeres munkája elismeréseként. Polgármesteri különdíjjal jutalmazták Dósa Zsuzsa színművészt, a Valahol Európában című előadásban nyújtott kiváló alakításáért, az összes gyerekszereplővel együtt. Polgármesteri különdíjjal ismerték el Kurucz Márk technikai- és háttérmunkáját is. A Galambos Edit színházbarát által alapított Józsa Mihály-díjat idén Szőke Pál színművész, Jónás könyve című verses estjéért érdemelte ki. Különdíjat kaptak szarvasi magánszemélyektől, alapítványoktól: Szemerédy Bernadett, Tege Antal és Timkó János színművészek kiváló színészi alakításaikért, valamint a Kukac Kata című mesejáték is. A gálán a műsorvezetői szerepet Fekete Péter miniszteri biztos, a Szarvasi Vízi Színház művészeti vezetője és Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság főtitkára, karöltve magabiztosan, a humort sem nélkülözve hozta. Az ünnepi díjátadón Csondor Kata és zenekara, valamint Pál Tamás énekes, színész koncertje volt látható, de Liszi Melinda, Nagy Róbert, Vadász Gábor, valamint a Balassi Táncegyüttes és a Cervinus Teátrum művészeinek előadása is színesítette a műsort.  

A varázslat most kezdődik! Érdekel a színház fantasztikus világa? Van érettségid, de szeretnél továbbtanulni? Akkor gyere el augusztus 31-én 10 órakor a Baross Imre Artistaképző Intézet Békéscsabai Jókai Színházban működő Színitanházának pótfelvételijére. A Színitanház – a több mint 20 éve elindított színészképzés mellett – a magyar színházi piacon hiány- és háttérszakmák képzésére, igazi gyakorlati tudást nyújtani jött létre. A Színitanház oktatási koncepcióját igazolja, hogy végzett diákjaik túlnyomó többsége (kb. 70 százaléka) a pályán tudott maradni és a színpadon vagy a háttérben értékes munkát végez, sőt a háttérszakmák képviselőiről kijelenthető, hogy szinte 100 százalékuk a szakmában dolgozik. A békéscsabai Színitanházba az ország egész területéről, sőt a határon túlról is járnak diákok. Érettségire épülő OKJ-s képzéseik: Gyakorlatos színész, Színházi táncos, Divat- és stílustervező, Színháztechnikus, szcenikus, Közművelődési és közönségkapcsolati szakember. A gyakorlatos színészek ráépülő képzésként 1 év alatt Színész szakképzettséget szerezhetnek. Az oktatás előnye, hogy nincs tandíj és minden szakma „élőben” sajátítható el, hiszen a tanulók beépülnek a Jókai Színházi produkcióba – fellépőként, vagy háttérmunkásként. Az elmúlt években olyan országosan is ismert színészek végeztek Békéscsabán, mint Vadász Gábor, a Játékszín idei Kránitz Lajos-díjának tulajdonosa, az Életrevalók című produkció sztárja, a Jászai-díjas Kara Tünde, a Kaszás Attila-díjas Borovics Tamás, a Jóban rosszban című sorozatból ismert Marton Róbert, vagy éppen Gubik Petra (Budapesti Operettszínház) és Szilágyi Annamária (Szegedi Nemzeti Színház). A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi társulatának gerincét is a Színintanházban végzett művészek alkotják. A most induló 2017/2018-as tanévre augusztus végéig várják azok jelentkezését, akik érdeklődnek a színházban folyó munka iránt! A meghallgatás 2017. augusztus 31-én 10 órakor lesz a Jókai Színházban. Jelentkezési lap és részletes információ megtalálható a szinitanhaz.hu weboldalon, érdeklődni a 20/213-7397-es telefonszámon lehet.    

A Fővárosi Nagycirkusz Antarktisz gyermekei – Jégbe zárt cirkuszvilág augusztus 2-ai előadásának második része előtt a cirkusz művészei, munkatársai és közönsége egy perces csenddel emlékezett az áldozatokra. Vadász Gábor, a Jókai Színház színművésze, a Játékszín idei Kránitz Lajos-díjának tulajdonosa, az Életrevalók című produkció sztárja, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának kíséretével elénekelte a roma himnuszt.  

Háromszáz táborozó gyereket lát vendégül a Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Teátrumi Társaság a Festett mosoly című clown-/bohócgáláján július 26-án este a Szarvasi Vízi Színházban.   A Körös-parton ezekben a napokban zajló Lauder Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Tábor gyerekei nagy érdeklődéssel figyelik a gála Izraelből érkezett artistaiskolás csapat, a Goodman Clowns pantomim bohóc csoport munkáját. Nem csak a miatt izgatottak, hogy színpadon láthassák a fiatal nevettetőket, hanem, hogy személyesen is találkozhassanak velük. A ma esti gálaműsorra ezért szinte a teljes tábor, háromszáz gyerek kivonul a Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Teátrumi Társaság meghívására a Szarvasi Vízi Színházba.    A vidám gálaműsorban fellép továbbá a csupa bájos, fiatal hölgyből álló ukrán artistaiskolás pantomim bohóc formáció, a PlanSHET,  a lengyel-amerikai bohócházaspár, Anka Wojtkowiak Williams és Jim Williams, a Baross Imre Artistaképző Intézet ősszel induló clown-/bohócképzésének előkészítő nyári táborának résztvevő diákjai, az ukrán erőemelő formáció, az Atlantisz-csoport, a Fővárosi Nagycirkusz zenekara, valamint a Békéscsabai Jókai Színház két musicalszínésze, Gábor Anita és Nagy Róbert.   Az est konferansziéja Greifenstein János bohóctréner, díszvendége pedig Eötvös Tibor, az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke lesz. A gálaműsort Fekete Péter Jászai-díjas rendező állítja színpadra. 

Hosszan tartó, súlyos betegség után június 2-án elhunyt S. Albert Gábor, vagy ahogy mindenki becézte, Fater. A Jókai Színházban az elmúlt években a La Mancha lovagja, A kőszívű ember fiai, Az öreg hölgy látogatása, a Szent Péter esernyője, a Chioggiai csetepaté és a Koldusopera című előadásokban volt látható. A búcsúztatására, hamvainak hajóról történő Dunába szórására 2017. július 26-án, 9 órától kerül sor a Pesti alsó rakpart utolsó kikötőjéből, a Dráva utca és a Révész utca közötti szakaszon. Emlékét szeretettel megőrizzük.

Idén 29. alkalommal rendezték meg Kisvárdán a Magyar Színházak Fesztiválját, huszonöt társulat huszonhárom produkciójának bemutatásával, június 16. és 24. között. Az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a Maszk Egyesület közös produkciójában létrejött Tündéri című „minimál-szürreál" musical az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját, a zsűri különdíját nyerte a seregszemlén. Kovács Dezső kritikája. Két férfi, egy nő. Bezárva, összezárva. Egy szobában, aminek elveszett a kulcsa. Egyiküknek pisilnie kellene. (Pisálnia, hogy pontosak legyünk.) S a lépcsőn talál egy halott nőt. Aki egyszercsak ott van. Hever a földön, a lábuk előtt. Vizsgálgatják, méregetik. Mi a csudát lehet kezdeni egy halott nővel, aki persze még meleg, mintha életjeleket is adna, sőt. Ha nő, legyen nő. De hát nem az. Alaposabb férfiszemle kideríti: „B.meg, ennek a nőnek nincs pinája”. Széttárják a lábát, úgy szemlélgetik. Pulzusát mérik, szájon át mesterséges lélegeztetést alkalmaznak, alaposan hozzákészülődve a művelethez. Aztán egyikük, aki találta, kezdeményezi, hogy nyilvánítsák tündérnek. Mert a tündérek már csak ilyenek. Hiányzik belőlük ez meg az. Ellenben jótét lelkek, akik mindig jót tesznek a buta kisfiúkkal. Merthogy férfihősünk gyerekkorában ábrándozott ilyen csodatevő tündérről, csak sose jött össze valahogy a nagy találkozás. Talán majd most. És akkor van még a zene. Nem is akármilyen: dúsan habzó, delikát. Stílusok között szörfölő. Ez a sokfelé sikló finom muzsika világokat köt össze. A valóságost az irreálissal. A jelenvalót a képzeletbelivel. Csúszkálunk ide-oda. Sokszor nem tudjuk, hol vagyunk. Itt és most, vagy valahol, valamilyen elvont térben és időben? A zene az origó az előadásban. Értelmezni kellene. Expresszionista kabarérevüt látunk, vagy brechti songokba oltott ironikus lokálzenét, blaszfémikus beütésekkel? Az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a szegedi MASZK Egyesület előadásának elég hosszú története van, a szegedi Thealteren mutatták be, még 2013-ban. Azóta megjárt számos fesztivált, besöpört számos díjat, jelölést, sok helyen játszották, sikert sikerre halmozott. Négy év alatt, feltételezem, sokat változott. A zenés előadásoknak is megvan a kihordási idejük, ámhogy a Tündéri ennyi ideig életben tudott maradni, nyilván nem egészen a véletlen műve. Kellett hozzá a kortárs román szerző, Theo Herghelegiu darabja, a rendező, Tapasztó Ernő látásmódja, rendezői radikalizmusa, ahogy könnyű kézzel össze tudta csomózni az abszurdba hajló matériát és a virulens muzsikát. S kellettek hozzá a színészek (Harsányi Attila, Tege Antal, Éder Enikő), s a zenészek (Borsos Pál, Luci Chirian, Cosmin Harbel), akik képesek kitölteni a nem túl mélyre hatoló textus kitöltetlen helyeit, üresjáratait, megtölteni azt élettel, humorral, frivol érzékiséggel. Az előadás legfőbb erénye a valóságosnak s a szürreálisnak egymásba úsztatása, valami olyan groteszk lebegés, amely egyszerre játékos, drámai, súlyos és könnyed, humoros és vicces. És még szórakoztató is. Az előadás élvezeti értékét jótékonyan növelik a humorforrásul is szolgáló idegen nyelvű szövegbetétek, az angolul, németül, oroszul, románul, franciául elgajdolt nóták. Kiváltképp az a dalocska, amelyben a két férfi arról értekezik, mi kellene még a tündér összeszereléséhez, s a zár feltöréséhez: csavarkulcs, fogó, ráspoly, ilyesmik. Harsányi Attila adja egyik clown-t, Tege Antal a másikat. Stan és Pan egy Beckett-abszurdból. Tűzijátékokat csiholnak egymásból és önmagukból. Alkalomszerűen dalra fakadnak, sztepptáncolni kezdenek, cirkuszi akrobaták lesznek, konferansziék, egy ironikus revü sztárjai. Harsányié az örök kételkedő, a kitaposott cipőjű slemil figurája. Tegéé a lehengerlő, magabiztos macsóé. Harsányi mindenben bizonytalan, legfőképp önmagában. Tege magabiztosságba csomagolja benső ambivalenciáját. Hozzájuk társul a talányos nőalak. Éder Enikő nemcsak egyik zeneszerzője az előadásnak, hanem enigmatikus nőalakot formál. A nőiség kvintesszenciáját, akivel a férfiak nemigen tudnak mit kezdeni. Ráncigálják ide, oda, de a lány, Zelma sem tétlenkedik. Kis könnyű hacukában táncikál, ujja köré csavarva férfiakat. Aztán meg fekszik, kiterítve. A halottnak látszó lány fölkorbácsolja az érzékeket. Éder Enikő ironikus songokat daloló nőalakja roppant vonzerővel hódító vamp. A végzet asszonya s elvarázsolt lény. A megtestesült, elvarázsolt férfiálom. Tapasztó Ernő rendezése a metaforikus térkezelésnek, s a műfajok határvidékein pendliző elemelt, ironikus, abszurd színházcsinálásnak a mintadarabja. Hatásos előadás, amely minimális eszközhasználattal képes maximális hatást elérni. Végig érzelmi hullámvasúton ülünk, zuhanunk egyik végletből a másikba. Némely jelenetekben csak kóstolót kapunk az abszurd színpadi fogalmazásmódból, amelyet jótékonyan felold a leleményes zenei matéria. Pompás mulatság, de lételméleti dimenziókat kár lenne keresni benne. Kovács Dezső Forrás: kisvárdai lapok