Mesés zeneköltemény gyerekeknek
Gyönyörű zene, velünk maradó dallamok és egy szép képeskönyv színpadon megelevenedő oldalai varázsolták el a célközönséget, az általános iskolák alsó tagozatos tanulóit a premieren. A gyerekeket annyira lekötötte az izgalmas történet és az impozáns látvány, hogy nagyobb volt az üdvrivalgás, amikor felment a függöny, mint a finálénál; a meghatódottságtól ugyanis még nem jött vissza a hangjuk. (Niedzielsky Katalin kritikája) Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejáték ősbemutatóját február 18-án délután a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán a Diótörő-bérlet kis tulajdonosai tekintették meg, és az biztos, hogy szép élményt visznek haza, lesz miről beszélgetni otthon és az iskolában. Zalán Tibor József Attila-díjas költő, dramaturg verses mesét írt a gyerekeknek, és a jól ismert Ghymes együttes alapító tagja, Szarka Gyula Kossuth-díjas énekes, zeneszerző valódi zeneművet komponált hozzá. Költészethez zenekölteményt. Zalán Tibor külön mesenyelvet alkotott, a makáma-szövegeket, vagyis a rímes prózát, ami kellőképpen költői, de nem annyira elvont vagy emelkedett, hogy a gyerekek ne tudnák élvezni. Talán még a szövegnél is könnyebben utat talál a kicsik füléhez, lelkéhez a zene, mindenki felkapja a fejét, amikor megszólalnak a szép énekhangok, a hangulatteremtő, mesélőerővel bíró dallamok. Az előadást a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc színművész rendezte, aki pontosan tudja, hogy a legkisebbeknek szóló darabokat kell a legnagyobb gondossággal színpadra állítani; jó ízléssel és gazdag fantáziával, tudatosan értéket kell teremteni, hogy a publikum maradandó élménnyel gazdagodjon a színházban. Az igazságos, az országot álruhában járó, a jókat bátorító és a gonoszokat megbüntető Mátyás királyról szóló mesék nem hiányozhatnak a gyerekek könyvespolcáról. A Mátyás király és a kolozsvári bíró, az Egyszer volt Budán kutyavásár, a király találkozása a huszárral, a százesztendős emberrel, a szalontai kováccsal, A gyevi törvény, A gyöngyösi tanítómester, a Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő – csupa olyan cím, történet, amely lebilincseli a legkisebbek figyelmét, és amelyből sokat tanulhatnak a nagyobb gyerekek is. A mesékből rajzfilmek, színházi előadások, zenés feldolgozások készültek, és ez a sorozat most Zalán Tibor meséjével és Szarka Gyula zenéjével gazdagodott. Reneszánszkori királyunk igazságossága legendává vált, alighanem uralkodásával kapcsolatban hallottak a gyerekek először arról is, hogy az országnak törvények kellenek, és azok betartását az igazságos király a főurakon éppen úgy számonkérte, mint a népen, az egyszerű embereken, akik panaszaikkal gyakran fordultak személyesen az uralkodójukhoz. Az igazságos, bölcs király legendája halála után a nép ajkán és a népmesékben élt, él ma is tovább. Zalán Tibor verses meséjében nem is Mátyás király, hanem annak igazmondó juhásza és aranyszőrű báránya a főszereplő. Az állatkára szemet vet Burkus király, mert azt akarja bebizonyítani, hogy olyan ember nem létezik, aki mindig igazat mond. Próbálja rászedni a juhászt, hogy adja neki a bárányt, hazudja azt gazdájának, hogy széttépték a farkasok, beledöglött a kútba, ellopták rossz emberek. Ám a juhász tisztességes, nem hajlandó a király kedvencét odaadni, akármennyi aranyat is kínálnak érte. Jön azonban Burkus király lánya, aki szépségével és javasasszony főzte varázsitallal elbódítja a fiút, és Izabellának sikerül megszerezni az arany bundát. Amikor a juhász kijózanodik, látja, hogy nagy bajban van, de bevallja a királynak, őszintén, hogy mi történt, nem hazudik. Mátyás igazságosságához pedig az is hozzátartozik, hogy szigorú ugyan a gonoszokkal szemben, ám a bűnüket beismerő, megbánó embereknek megbocsát. A juhász nem is a bárányt adta oda, csak a szőrét cserélte el feketére, a bárány szőre kinő, ő pedig elnyerte Burkus király lányának kezét. A gyerekek értékes, színvonalas előadást látnak, maradandó élményt kapnak és sokat tanulhatnak hűségről, az igazság szeretetéről, a megbocsátás fontosságáról. Mátyás dala az aranyszőrű bárányáról és az igazmondó juhászáról („Boldog az a király,/ Kinek ennyi dukál…”) talán az első komoly zenei felütés, amit tovább fokoz Kobak, az udvari bolond és Izabella dala, a „Na, de felség, na, de papa” kezdetű, felülmúlja a bárányok felelgetőse, majd az aranyszőrű elvágyódása egy szebb világba, a messzeségbe. Kimagasló Burkus király száma: „Mert én vagyok a király,/ A király én vagyok”. Emlékezetes színpadi jelenet, amikor a juhász elénekli, hogy „Ez a bárány nem eladó!”. Lírai, megható betét a „Mennyi virág nyílik a réten,/ ennyire szépet nem láttam mégsem”. A „Jaj, mit tettem, mivé lettem” drámai szóló, humoros, amikor a juhász Budára készül bevallani bűneit és elpróbálja, hogyan lép királya elé. A felsorolt példák mind Puskás Dániel alakítását dicsérik. A szerelmesek „El sose engedj!” dala és „Az igazság törvénnyé lesz” (a fináléban) csupa olyan szám, amely a musical magasságába emeli a zenés mesejátékot. Rázga Áron zenei vezető és Galambos Hajnalka korrepetitor a csapattal komoly teljesítményt nyújtott, értékes produkciót alkotott. Az előadásban Mátyás király alakját Nagy Róbert kelti határozottan életre, Beatrix királyné szerepébe humort, iróniát visz Komáromi Anett. Burkus király rafinált figuráját Mészáros Mihály játssza kiemelkedően, Izabella lányát Csonka Dóra kedvesen, mindkettőjük éneke dicséretes. Az Aranyszőrű bárány alakját Nádra Kitti ügyesen formálja meg. Kobakot, az udvari bolondot a premieren Kopanyicza András keltette életre. Pörge Péter juhász figurájáért és dalaiért Puskás Dániel színészhallgató elismerést érdemel, csakúgy, mint a színészhallgatók alkotta bárányok kórusa. Lenkefi Réka mesébe, azaz meséhez illő díszletet tervezett, szép tájakat, pazar királyi palotákat, hangulatos kunyhót. A vetített képek, jelenetváltó rajzok hatásosak. Kiss Zsuzsanna jelmezei olyan szépek, hogy alighanem minden kislány, felnőtt nő szívét fájdítják, hogy nem a reneszánszban élt, nem viselhet ilyen ruhakölteményeket. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
