A bérletek eladását tekintve rekordot döntött a mostani évadban a Békéscsabai Jókai Színház, mely alig több mint két hónap leforgása alatt már számos bemutatóval jelentkezett. Az előadások pedig teltházzal mennek – erről is beszélt Seregi Zoltán megbízott igazgató a Békés Megyei Hírlapnak adott interjúban.   – Megszokta már az igazgatói megszólítást? – Szokom, de nem iszom előre a medve bőrére, hiszen még megbízott, nem pedig kinevezett igazgató vagyok. Majd ha a képviselő-testület megszavazza, akkor lesz öt évre szóló a megbízatásom. – Emlékszem, még nyáron úgy fogalmazott, közérthető színházat szeretne. Hogy haladnak ezen az úton? – Az elmúlt időszakban, eddig olyan visszajelzések érkeztek, hogy a közönség szereti az előadásokat. Gondolom azért is, mert érti azokat, nincsenek bonyolult feladványok. Erre kell törekedni a jövőben is. Ugyanakkor fontosak a nehezebb, súlyosabb mondanivalót hordozó darabok is, hiszen van egy olyan réteg, amelyik ezt igényli. Ebben a népszínházi koncepcióban pedig nekik is meg kell felelni. – Mit mutatnak a számok? – Eddig rengeteg bemutató volt: például a Tévedések vígjátéka, a Vesztegzár a Grand Hotelben, az Egerek, a Szűz és a szörny, most pénteken pedig a Jóccakát, anya…, utóbbi egy különleges színdarab és nagyszerű lehetőség két kitűnő színésznőnknek. Meghívott előadások is vannak a Jókai Színházban, például a Mágnás Miska, de ebben is részt vesznek a színészeink és a Színitanház hallgatói. A premierek mennyisége jellemzi azt az erőteljes tempót, amit az évad kezdetén vett a teátrum. Az idei évadban pedig lesz még több bemutató is. A bérletesek száma közelíti a 14 ezret. Noha a bérletes előadásokon még akadnak szabad helyek, azokat is sikerült értékesíteni. A bérlet egyébként egy érdekes dolog, egy hihetetlen bizalmat tükröz. Hiszen lényegében a bérletesek megveszik már szeptemberben a jegyet egy olyan előadásra, amit még be sem mutattunk, hiszen adott esetben márciusban lesz. Ezt csak megköszönni, meghálálni lehet. A bérletrendszer a gazdálkodás tekintetében is fontos, biztonságot ad. – Minek köszönhető ez a bizalom? – Az elmúlt évek eredményeinek, hogy értékes, színvonalas előadások jöttek létre. Amikor Fekete Péter vette át a teátrum irányítását, egy egészen már stílusú, szellemiségű, gyakorlatú színházat alakított ki. Ebben végig a társa voltam, és ha nem is pontosan úgy, mivel mások vagyunk, de hasonlóan gondolkodom a színházról. A teátrumnak jelen kell lenni a város életében, nemcsak az előadásaival, hanem rendezvényeken, ünnepségeken is meg kell jelennünk művészeinkkel, nem szabad bezárkózni az elefántcsonttoronyba. A mozgalmas és változatos színházi életet folytatnunk kell. – Az elmúlt években talán nem volt olyan nagyszabású produkció, mint amilyen a Légy jó mindhalálig lesz, hiszen a castingok során, a gyermekszereplők között válogatva megmozgatták egész Békés megyét. – Ez is beleillik a koncepcióba. Noha a Jókai Színház Békéscsabáé, a város finanszírozza, 100 kilométeres körben nincs másik színház. A teátrum életét egész Békés megyére ki kell terjeszteni. A Légy jó mindhalálig kapcsán fontos volt, hogy minél több gyermeket hallgassunk meg, minél szélesebb körből meríthessünk, hiszen így sokkal nagyobb esély van arra, hogy a legjobbakat válasszuk ki. – Mi a terv a jövőre nézve? – Továbbra is színvonalas, népszerű, szakmailag értékes és közönségbarát előadásokkal kell előrukkolni, fenn kell tartani az élő kapcsolatot a várossal, Békés megyével, a közönséggel, hiszen a létünk ezen múlik. Ugyanis, ha nincs közönség, nincs színház sem.  

A nyolcvanas évek elején kopogtatás nélkül szakította be egy fiatal, mást akaró nemzedék élén a kortárs magyar irodalom ajtaját Zalán Tibor. Szabad volt és iszonyúan tehetséges, nem vett tekintetbe semmilyen szabályt, normát, uralkodó ízlést, konvenciót: az avantgárd mindent elsöprő energiája hatotta át formabontó, kísérleti, vizuális verseit. Zalán estje a Literárium színpadán november 16-án, 20 órától a hasonlóképp szabad és független Romengo együttes két tagjának kíséretében kivételes élménynek, emlékezetes találkozásnak ígérkezik. A pálya kibontakozása aztán hamar világossá tette, hogy a csillapíthatatlan újító lendület mögött érzelmes szív lapul – az idén négynyelvű kötetben újra kiadott és néhány akvarell (1986) szabadon áradó, gyönyörű elégiái e költészet másik „arcát” is elementáris, átütő öntörvényűséggel villantották fel.  A kiteljesedő Zalán-líra kettőssége később húszegynéhány verseskötetben nyeri el azonnal felismerhető, összehasonlíthatatlan karakterét, miközben esszéivel, hangjátékaival, dráma- és mesekönyveivel, valamint háromtételes regényciklusával (Papírváros, 1998, 2002, 2013) az életmű sokoldalúsága is feltárul egyre bővülő olvasótábora előtt. Zalán Tibor konok, hajlíthatatlan alkat, első nyomtatásban megjelent versétől kezdve saját útját járja a kortárs irodalom változó trendjeitől, futó divatjaitól függetlenül. Talán ezért lesz e karakteres, sokrétűen gazdag pálya olyan vitathatatlanul, meggyőzően hiteles.  Forrás: müpa

szinhaz.hu | Az idei évadban is folytatódik az Ádámok és Évák Ünnepe elnevezésű program, amelynek keretében középiskolás csoportok – pedagógusok és a színház művészeinek segítségével – hoznak létre egy-egy színházi produkciót. ► Tovább  

Ilyen még nem volt! Elképesztő iramban szolgálja ki a közönségét a Békéscsabai Jókai Színház. November 11. és 13. között, három nap alatt három különböző előadás bemutatója látható: a Mágnás Miska után a Pisztoly az asztalon, majd péntek 13-án a Jóccakát, anya… A Mágnás Miska majd’ száz éve töretlen népszerűségnek örvend, 1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagy sikerű operettjét a Király Színházban, melyet most a Magyar Zenés Színház előadásában láthat a Jókai Színház közönsége Bozsó József rendezésében. Az Erős csabait kívánok! elnevezésű meghívásos drámapályázaton a szakmai zsűri megosztott 1. díjban részesítette Vörös István: Pisztoly az asztalon című darabját, melynek felolvasó-színházi előadása november 12-én lesz a teátrum Vigadójában a Fehér Rózsa-díjas Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula és Katkó Ferenc főszereplésével. Marsha Norman Pulitzer-díjas színműve, a Jóccakát, annya… bemutatója pénteken látható a Stúdiószínházban a Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Csiszár Imre rendezésében, Kovács Edit és Tarsoly Krisztina – ahogy a rendező fogalmazott – briliáns alakításával. Marsha Norman művét 1983-ban mutatták be a Broadway-en, akkor elnyerte a Pulitzer-díjat dráma kategóriában, valamint a kritikusok, és az év legjobb darabjának járó díját. A történetben a középkorú, epilepsziás Jessie mindenből kiábrándulva úgy dönt, öngyilkos lesz. Egyik este leül anyjával, Thelmával, és nyugodt hangon közli, hogy még mielőtt felkel a nap, véget vet az életének. A rémült anya a másfél órás, szünet nélküli darabban megpróbálja meggyőzni a lányát, hogy érdemes élni. Nagyszínpad, Vigadó, Stúdiószínház: három nap, három mű! A választék adott Békéscsabán…