BEOL | Egy hét múlva, január 13-án láthatják a nézők a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatóját, a Balkán kobrát. Ezúttal a zenés komédia, azon belül pedig a balkáni hangulat és muzsika iránt érdeklődőket várja a teátrum — hangzott el az új darabot részletező sajtótájékoztatón csütörtökön a Művész Kávéházban. ► Tovább
Komoróczky Gábor 1982-ben kezdte a pályafutását a Vígszínházban, mint világosító. 1987-ben már a Pesti Színház fővilágosítója és fénytervezője volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola színháztechnika szakát 1989-ben végezte el. A Békéscsabai Jókai Színházban 2014 óta dolgozott világítástervezőként. Többek között olyan előadások látványvilága fűződik a nevéhez, mint az Egerek és emberek, A szűz és a szörny, a Lila ákác vagy a Macskajáték. Kiemelt kreatív térlátással rendelkezett, elkötelezett volt a tökéletes színházi élmény létrehozása iránt. Speciálisan látta a fényt. „Ha becsukom a szememet, látom a fényeket” – mondta. Neves rendezőkkel dolgozott együtt, „a szakmában A-tól Zs-ig mindenkivel, aki számít” – így fogalmazott. Munkásságáért 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. 2017. január 5-én váratlanul elhunyt, 57 évet élt. A Békéscsabai Jókai Színház társulata mély fájdalommal, megrendülten búcsúzik. Nyugodjon békében!
"Szükség van olyan darabokra, amelyek önfeledt szórakoztatást nyújtanak a nézőknek" – mondta a bemutatóról szóló csütörtöki békéscsabai sajtótájékoztatón a rendező, aki nyolc évig élt Szerbiában, ismeri és szereti a balkáni világot és zenét. Hozzátette, Magyarországon főleg Emir Kusturica Macska-jaj című filmjére gondolnak az emberek, ha a Balkánról hallanak, a színházba is ezt a világot, életérzést próbálják majd becsempészni. A mű Ivan Kusan Galócza című darabján alapul, ám míg az a harmincas években játszódik, Tasnádi István átdolgozása a kilencvenes évekbe helyezi a történetet. A zenés komédia főszereplői a mindennel üzletelő férj, az őt unó feleség, a pénzért bármire hajlandó paraszt, egy nő szerelméért szintén bármire képes rendőr és nem utolsósorban a balkáni háborút megjárt – alig látó, ám szemüveget nem hordó – bérgyilkos, Kobra. Az "alkohol- és pénzmámorban úszó balkáni komédiában" a feleség minden eszközt bevetve próbál megszabadulni dúsgazdag férjétől. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Czitor Attila és Tege Antal lesz látható. A darab zenéjét Kucsera Géza szabadkai zeneművész, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának zenei igazgatója szerezte kifejezetten a békéscsabai előadáshoz. A jelmezt és a díszletet Bujdosó Nóra tervezte. Az előadást a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal koprodukcióban mutatják be. A békéscsabai teátrum három éve dolgozik együtt az aradi színházzal, most a beregszászit is igyekeznek bevonni ebbe a körbe – mondta a rendező. (MTI)
A Jókai Színház egy hamisítatlan balkáni vígjátékkal kezdi az újesztendőt. A méltán híres Ivan Kušan Balkán kobra című előadása Tasnádi István átdolgozásában, Katkó Ferenc rendezésében kerül színre január 13-án. Az előadással kapcsolatosan sajtótájékoztatót tartottunk a Művész Kávéházban. Ivan Kusan eredetileg Galócza című darabja a harmincas években játszódik, Tasnádi átdolgozása a kilencvenes évekbe helyezi a történetet. Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: Balkán? Egy különleges, más világ, másfajta gondolkodás, feszes ritmus, tempó, lövöldözés, zene és talán egy kicsit a Kusturica által rendezett Macskajaj-féle őrület? Ivan Kušan és Tasnádi István művében mindez adott, kiváló karakterekkel fűszerezve, akik mindenre hajlandóak azért, hogy pénzhez jussanak. A helyzetkomikumoktól sem mentes, zenés komédiát a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) közösen mutatja be teátrumunk. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Czitor Attila, Köböl Lilla, Tege Antal, Ferenczi Attila, Katkó Ferenc, Szabó Lajos. A díszletet és a jelmezt Bujdosó Nóra tervezte, a koreográfia pedig Fejes Kitty munkája. A darab zenéjét Kucsera Géza szabadkai zeneművész, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának zenei igazgatója szerezte.
Nagy sikerrel mutatta be színházunk az évad elején, Örkény örökérvényű klasszikusát, a Macskajátékot. A januári előadások különlegessége, hogy Cs. Bruckner Adeilaida szerepében Csíky Ibolyát láthatja a közönség. Csíky Ibolya a váradi magyar színjátszás nagyasszonya, aki párját ritkító hűséggel viseltetik Várad iránt, egyhuzamban közel ötven éve játszik ott, a Máli néni címszerepében pár hete láthatta a nagyérdemű. Csíky Ibolya több mint 200 szerepében mindent eljátszhatott, amit egy művésznőnek a színészi pálya tartogathat, méghozzá minden műfajban, a fergeteges bohózattól a veretes drámáig. "Én ugyanúgy otthon érzem magam minden műfajban, illetve igyekszem belopni egyiket a másikba. Talán inkább a vígjáték felé hajlok, de ha abban ott van a dráma is, akkor az lesz a csúcs: a Macskajáték és a Godot-ra várva például a legkedvesebb szerepeim közé tartoznak." – fogalmazott a színművésznő. "Az meg külön öröm, hogy hetvenen túl is szükség van rám, bizonyos szerepeket bennem látnak meg, vagyis hogy még mindig a színház az életem." Az Orbánnét alakító Felkai Eszternek sem ez az első találkozása Csíky Ibolyával, korábban a Róza néni című darabban játszottak együtt Békéscsabán, akkor Dénes Piroska szerepébe ugrott be a váradi színésznő. „Nagyon vártam az újbóli találkozást Ibolyával – mondta el Felkai Eszter, mert jól tudunk együtt működni a színpadon. A közös jelenetünk remekül sikerült, úgy alázta meg Orbánnét Adeilaida tegnap este, ahogy a nagy könyvben meg van írva." A békéscsabai közönség tíz éve láthatta Csíky Ibolyát a Tartuffe „1949” című előadásban, Seregi Zoltán rendezésében. Most pedig a Macskajátékban, Cs. Bruckner Adelaida szerepében szerez örömöt lefegyverző személyiségével a nézőknek, január végéig.
A Bethlen Téri Színház a határon túli kulturális szervezetekkel együttműködésben immáron ötödik alkalommal rendezi meg a Vendégváró Fesztivált. A háromnapos rendezvény vendége ez alkalommal az Aradi Kamaraszínház. Január 21-én Theo Herghelegiu Tündéri című minimál-szürreál musicalét tűzték műsorra, mely az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a MASZK Egyesület produkciója Tapasztó Ernő rendezésében. …két férfi evilág és túlvilág közti egyensúlyozása a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében… Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy … nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő… egyszerűen nem kerülhetett oda. Utazás valahonnan, a valóságon túlról… Játsszák: Harsányi Attila, Tege Antal és Édes Enikő.
Pazar, nagyszerű, fantasztikus, briliáns, remek, természetes, bámulatos, lebilincselő, szívbemarkoló, magával ragadó, felkavaró. Ezt a sok-sok dicsérő jelzőt a Békéscsabai Jókai Színház Macskajáték című előadása érdemelte ki. Az Örkény-darabot nagy sikerrel mutatta be 2016. szeptemberében a Jókai Színház, amelyet 2017. január 4-től ismét műsorra tűz, így aki lemaradt róla, még van lehetősége megnézni az előadást. Az alábbiakban csokorba szedtük a nézői és kritikusi véleményeket a Macskajátékról. „Nemrégiben láttam a televízióban a Macskajátékot Pogány Judit, Csomós Mari, Molnár Piroska előadásában és össze tudtam hasonlítani a békéscsabai előadással. Szeretném elmondani, hogy mind díszletben, mind rendezésben, de legfőképpen a békéscsabai színészek előadásában, a darab értelmezésében, a Jókai Színház előadása fényévekkel jobb volt, mint amit a tévében láttam!” – Karkus Györgyné, néző „Csodálatos előadás, csodálatos évad kezdet. Gratulálok a nagyszerű Macskajáték előadás résztvevőinek. Élmény volt Felkai művésznő pazar játékát újra látni.” – írta egy bérletes néző „Gratulálok az előadáshoz, fantasztikus színházi élményem volt. Külön üdvözlöm Felkai Esztert nagyon emberközeli játékáért.” – Fábiánné Aranka, néző „Hol gombóc volt a torkomban, hol kacagás. Frenetikus volt.” – Ruzsinszki Eszter, néző „Orbánné mindig kicsit átalakulóban, a báb és a lepke közötti állapotban van: sosem tudja levetkezni régi úrilány-énjét, mégis van benne valami a trampliból – ezért olyan kimagasló Felkai Eszter – nyugodtan mondhatom: briliáns – játéka, mert mindent megmutat ebből a valahol szűzies, mégis oly közönséges nőből. Ez a csodálatos színésznő, aki az előadás százötven percében folyamatosan a színpadon volt, futott, és mozgásban volt, elhitette velem és az egész nézőtérrel, hogy az öregedésben nincs semmi rémületes. Nagyszerű előadás volt, imádtam.” – Szil Ágnes (barkaonline.hu) „A díszlet amilyen egyszerű volt, annyira kreatívan lehetett használni. Ami az egyik pillanatban egy emeletes ház volt Pest belvárosában, a másikban már egy nappali, vagy éppen egy konyhapult. Ismét egy remek előadás született a Jókai Színházban, kíváncsian várom a folytatást.” – Szilágyi Viktor (jokaiszinhaz.hu) „A Jókai Színházban egy rendkívül érdekes előadást láthattam. Bár minden előadás más, csak az a kérdés, hogy a »rosszaságában« vagy a »jóságában« más. A békéscsabai Macskajáték »jóságában« volt más: az előadás minden szakasza nagyon erősen végiggondolt és pontosan végrehajtott volt… Mészáros Mihály és Felkai Eszter valami olyasmit vállaltak, amit nagyon kevés előadásban láttam eddig. Gyönyörűen mutatták meg a viszonyukat, az erotika hangján szólaltak meg, esendően és mulatságosan, ebben a két emberben, mégis jelen volt a líraiság. Természetes volt az egész…” – Radnóti Zsuzsa, dramaturg, Örkény István özvegye „A Békéscsabai Jókai Színház markánsan indította útjára az idei évadot. Örkény István groteszk, mégis őszinte világa a maga teljességében elevenedik meg a teátrum falai között, kétségtelen hát, hogy olyan előadás született, amelyről még sokáig érdemes lesz beszélni.” – Dézsi Fruzsina (szintezisonline.hu) „Nagyon erős, bámulatosan megrendítő élmény vár minden színházlátogatóra, aki megnézi a Macskajátékot.” – Zsidov Magdolna (vitalap.hu) „Bámulatos évadnyitó előadásnak bizonyult Örkény István Macskajáték című darabja pénteken este a Békéscsabai Jókai Színházban. A két felvonásos tragikomédia sikerét a benne játszó fantasztikus színészek játékának köszönhette.” – Aggie Reiter (rollinginbudapest.com) „Fodor Zsóka, ha nem is őt világította meg a reflektor, és egy árva hangot sem adott ki, akkor is pontosan tudhatta a néző, mi jár Giza fejében. Felkai Eszter fiatalokat megszégyenítő energiával söpört végig a darab mind a 150 percén. De minden színész a maximumot hozta ki magából. Kovács Edit olyan finoman formálta meg a csábító harmadikat, Paulát, hogy épp’ e visszafogottsága tette őt veszélyessé. A Csermlényi Viktort alakító Mészáros Mihály pedig maga volt A Csermlényi, szerintem még Örkény is őt képzelte maga elé, amikor írta a darabot. Tarsoly Krisztina Egérkéje egy végtelenül szomorú, szánni való karakter volt. Nem egyszerűen egy gyámoltalan nőt láthattunk általa, hiszen minden arcrezdüléséből sütött a figura múltjában átélt rengeteg bánat és fájdalom.” – Varga Fanni (beol.hu) „A színház vezetésének érdeme, hogy reaktiválta a színpadtól kilenc éve visszavonult kitűnő színésznőt, Felkai Esztert. Ritkán fordul elő – vidéki színházban különösen –, hogy ideális szereposztásban kerüljön színpadra egy mű, Békéscsabán ezúttal ez sikerült. Nagy öröm, újra színpadon látni Felkai Esztert, ilyen alakítás után szoktak Kossuth-díjat kapni a művészek, amikor még fontos volt magyar honban a kultúra.” – Kalóz Róbert (terasz.hu) „Színház a javából: lebilincselő és szívbemarkoló egyszerre. Annyira magával ragad, felkavar, hogy képtelenek vagyunk eldönteni, sírjunk vagy nevessünk Orbánné kamaszlányos kirohanásain és megszenvedett életbölcsességein. Örkény István Macskajátéka Felkai Eszter fantasztikus főszereplésével beírta magát a Békéscsabai Jókai Színház legemlékezetesebb bemutatóinak sorába.” – Niedzielsky Katalin (magyarteatrum.hu)
Az új esztendőben is folytatódik a népszerű Terefere programsorozat a Művész Kávéházban, ahol ezúttal a Jászai Mari- és Gálfy László Gyűrű-díjas Bartus Gyulával lehet beszélgetni, fotózkodni. A miskolci születésű Bartus Gyula, teátrumunk vezető színművésze, 35 éve van a pályán, s egy rövid, 4 éves miskolci időszakot leszámítva, 25 éve városunkhoz kötötte életét, karrierjét. Kevés magyarországi színésznek adatik ez meg, hiszen ma már nem erény a lokálpatriotizmus, a társulathoz, a városhoz, a színházhoz és barátokhoz való kitartó ragaszkodás. Nála ezek alapértékek. A magyar és világirodalom klasszikus szerepeinek értékteremtő megformálásáért 2012-ben Jászai Mari-díjat kapott. Nemcsak játszik, hanem rendez, sőt ír is. Az általa írt művekből eddig három darab született meg a Jókai Színházban: a hajléktalanokról szóló Sör és cigi, az ’56-os eseményeket feldolgozó Életek árán, illetve a Lovak című musical. A Jászai Mari-díjas színművésszel az új év első tereferéjén találkozhatnak az érdeklődők a Művész Kávéházban, január 6-án, 17 órakor.
Sikerekben gazdag, boldog új évet kíván kedves nézőinek a Békéscsabai Jókai Színház vezetősége és társulata!
izaszinhazbanjart.hu | NEM TELHETNEK EL AZ ÜNNEPEK CSALÁDI SZÍNHÁZ NÉLKÜL. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A JÁTÉKKÉSZÍTŐ TÖRTÉNETE KELTETTE FEL A GYEREKEK KÍVÁNCSISÁGÁT, DE IDÉN MÁS DARABOT KELLETT VÁLASZTANI, MERT MINDANNYIUNK ÖRÖMÉRE A JÁTÉKKÉSZÍTŐ ÚJABB ELŐADÁSSAL NEM KÉSZÜLT. A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ DIÓTÖRŐRŐL SZÓLÓ MUSICALJÉT HIRDETTÉK MEG IDÉN A SYMÁBA SZOMOR GYÖRGY RENDEZÉSÉBEN. ÉS NINCS KARÁCSONY DIÓTÖRŐ NÉLKÜL… ► Tovább
Téli történetek a társulat tagjaitól, szívmelengető karácsonyi mesék, kacagtató, színházi történetek a régmúltból, hogy még szebb legyen az ünnep. A mai történetet Lakatos Károly, Magyar Teátrum-díjas maszkmester osztja meg Önökkel. Cserényi Béla kitűnő színművészről mindenki tudta, hogy odavan a régiségekért. Volt is egy ilyen szállóige vele kapcsolatban: „adni-venni-cserényi.” Nem ment le úgy tájelőadás, hogy ő előtte ne járta volna a házakat régi ezért azért. Oda is adták neki szívesen a háziasszonyok, mert rendkívül udvarias volt, a legegyszerűbb nénikének is kezet csókolt bemutatkozáskor. Ha mégsem adták ingyen, nagyvonalúan felajánlott cserébe 2 színházjegyet. A téli időszakban, emlékszem rémesen hideg volt, valamelyik vidéki kisváros művelődési házában tájoltunk. Az előadás kezdése előtt Béla hatalmas örömmel cipelte be az aznap összegyűjtött korsókat, kézzel festett mázas köcsögöket és letette a folyosóra azzal, hogy majd az előadás után a busz szépen úgyis hazafuvarozza vele együtt a kincseket. Közeledett is az előadás vége. Az egyik díszítő már régen meg akarta tréfálni Cserényit, ezért kivitte az egyik korsót a művház udvarára és, hát mit szépítsem, belevizelt. Azt gondolta, hogy visszateszi a többi közé és majd Cserényi, ahogy mit sem sejtve felemeli, a szép teveszőr kabátját végiglocsolja a korsó tartalmával. De pórul járt a díszítő kolléga, mert nem vette észre, hogy hibás a korsó, levált az alja, ráömlött minden, így saját magát lepte meg. Mi bentről figyeltük az akciót, halálra nevettük magunkat a visszájára sült csínyen. Az biztos, hogy a kedves kolléga ruhája úgy bűzlött, hogy csak hátul utazhatott a buszban, nyitott ablak mellett, abban a fagyos időben.
Téli történetek a társulat tagjaitól, szívmelengető karácsonyi mesék, kacagtató, színházi történetek a régmúltból, hogy még szebb legyen az ünnep.A mai történetet Bojczán István, Magyar Teátrum-díjas műszaki csoportvezető osztja meg Önökkel. Hosszú éveken át komoly hagyománya volt az szilveszteri gálaműsoroknak a Jókai Színházban, ami után a nézőket állófogadás is várta.. A hetvenes évek vége felé a teltházas szilveszteri előadások megcsappantak, egyre kevesebb volt az érdeklődő. Majd elérkezett az az év, amikor az ügyelő kilesett a függöny mögül és azt konstatálta, hogy igen gyéren vannak a nézőtéren. Ez a hír gyorsan elterjedt a színpadi műszak körében. A társulat és az igazgató persze teltházra számított és így is készültek az előadás utáni állófogadásra, komoly mennyiségű pezsgővel, sültekkel, rétessel és tortával. Lezajlott a gála és a megvendégelés után egy csomó étel és ital megmaradt, hiszen a terülj-terülj asztalkám teltházas néző számra volt rendelve. Ezt látva az akkori igazgató úgy döntött, ne menjen kárba, szétosztja a dolgozók között. Mindenki megkapta a maga kis csomagját. Odrobinák Matyi bácsi, színházunk mindenesének az egész családja a színházban dolgozott, a felesége Zsuzsika néni portás és ültető volt, a fia Mátyás előfüggönyös, két fia Misi és Bandi öltöztetők, egyszem lánya pedig kisegítő öltöztető, így ők azért kaptak egy pár csomagot. Volt is nagy öröm. Matyi bácsi nagyot kacsintva így kurjantott: „Reméljük jövőre is lesz szilveszteri gála!”. Sajnos a kérése nem teljesült, soha többé nem volt se szilveszteri gála, se pakk…
Téli történetek a társulat tagjaitól, szívmelengető karácsonyi mesék, kacagtató, színházi történetek a régmúltból, hogy még szebb legyen az ünnep. A mai történetet Jancsik Ferenc színművész osztja meg Önökkel. A két ünnep közti időszakban rengeteg tájelőadásunk volt, sokat utaztunk együtt a kollégákkal, sokszor ugrattuk is egymást. Bicskey Károly kitűnő színművész kollégánk rendkívül hiú volt a megjelenésére és a korára. Fiatalosan, elegánsan öltözött, fejtető kopaszodását pepivel (rögzített póthaj a kopaszodás elfedésére) palástolta. Ezzel az ugratások célpontjává vált. Az egyik előadás után már éppen vettük vissza a civil ruhánkat, akkor nem volt Bicskey fején a pepi, de kért egy fésűt, mire egy kolléga egy törülközőt nyújtott át neki fésű helyett – kaján vigyorral az arcán. Volt Bicskeynek egy nagyon jó minőségű öltönye, mikor megdicsérték benne azt válaszolta, hogy ezt még az érettségin viselte. Mire a kolléga azonnal rátromfolt: "nem is tudtam Karcsi, hogy te estin érettségiztél…" Szóval sokszor ugrattuk egymást, de ezzel együtt nagyon jóban volt egymással mindenki.
TERASZ | Immár hetedik alkalommal látványos gálaműsorral és díjátadóval ünnepelték meg a színházi háttérszakmákat Békéscsabán, a Jókai Színházban, hogy a színpadon látható színészek, Kossuth- és Jászai Mari-díjasok, a színfalak mögött szolgálatot teljesítőknek adózzanak tisztelettel. Díjat kaptak a legkiválóbbak, akik nélkül sohasem valósulhatna meg a színházi csoda. ► Tovább
A Diótörő és Egérkirály Szomor György rendezésében egyenesen Békéscsabáról érkezett Budapestre, a Syma Csarnokba, ahol december 28-án, két alkalommal is részese lehetett a közönség a csodának, hiszen nincs karácsony Diótörő nélkül… Ez a családi musical a Csajkovszkij balettnél érthetőbb módon teszi élménnyé a Diótörő történetét, kicsik és nagyok számára egyaránt. Így nem volt meglepő, hogy hosszan kígyózó sorok álltak szerda délutántól a Syma Csarnok környékén, hiszen a családi musicalre, körülbelül nyolcezren voltak kíváncsiak a fővárosban. A békéscsabai előadáshoz képest talán még látványosabbra sikerült a budapesti produkció, mert az előadásban használt impozáns vetítések óriási led falakon jelentek meg, sőt, a hatalmas tér miatt, két kivetítőn is nyomon követhette az előadást a népes publikum. A csarnok adottságai és akusztikája miatt nagy teljesítményű hangrendszert szereltek fel a Jókai Színház műszaki munkatársai, így a gyönyörű dalok lélegzetelállítóan szólaltak meg. Mindkét előadás viharos siker volt, melyek után hosszú percekig zúgott a taps. Fotó: JókaiFilm/VámosZé
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
3 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
Békés megye hírei Híradó 2019 04 10
AZ MTVA csatornáin is téma Örkény tragikomédiájának békéscsabai bemutatója. A Sík Ferenc Kamaraszínházban Tege Antal rendező válaszolt a kérdésekre.
Az előadás nov. 19-ig tekinthető meg Békéscsabán.
Jegyek ttt válathatók: https://jokaiszinhaz.jegy.hu/program/totek-135595
3 0
Tóték bemutató a Békéscsabai Jókai Színházban
