Délmagyar | A Jókai Színház nemcsak Békéscsabát, hanem az egész Dél-alföldi régiót is képviseli majd a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozón, azaz a POSzT-on, a Koldusopera című előadásával, ugyanis sem a kecskeméti, sem a szegedi színházból nem választottak be darabot a versenyprogramba. A seregszemlének mégis lesz szegedi szereplője, az egyébként Békéscsabához is kötödő Borovics Tamás Bicska Maxit alakítja a Koldusoperában. ► Tovább
Egész márciusban teltház fogadta A dzsungel könyve szereplőit a Jókai Színházban. Közel 8000 óvodás és kisdiák nézte, nézi meg az előadást Békés megyéből, sőt a megyehatáron túlról is. Minden kis színházbarátunknak adtunk, adunk egy-egy szereplőt tartalmazó kártyát, vigye haza, tegye ki a falra vagy az íróasztalra a kedvence fotóját! Neked ki a kedvenced? Melyik szereplő tetszett a legjobban és miért? Írd meg a véleményedet a vendégkönyvünkbe IDE kattintva vagy üzenj kedvencednek a Jókai Színház Facebook oldalán keresztül! Kérd a szüleid segítségét! A legfrappánsabb üzenetek, vélemények beküldői értékes nyereményekben részesülnek. Maugli – Gulyás Attila / Nagy Róbert Akela, a farkas – Vadász Gábor Bagira, a párduc – Nagy Erika Csil, a keselyű – Kara Tünde Jászai-díjas Balu, a medve – Katkó Ferenc Ká, a kígyó – Liszi Melinda Sir Kán, a tigris – Szomor György / Gerner Csaba Buldeó, a vadász – Bartus Gyula Jászai-díjas Túna, Buldeó asszonya – Gubik Petra / Gábor Anita Döglégy – Szabó Lajos Majomkirály – Csomós Lajos Kis Maugli – Krisán János / Polyák Zalán / Szabó Simon
A Magyar Művészeti Akadémia a Szó, szín, játék című, a Vigadóban újonnan beindított kamaraszínházi sorozatába meghívta a Zalán Tibor Midőn halni készült című művéből Merő Béla rendezésében készült színházi előadást. Zalán Tibor drámája "A reneszánsz a mai színház tükrében" című pályázatra készült 2008-ban, melyet a fővárosi nézők május 7-én monodrámaként láthatnak a pesti Vigadó színpadán, Bartus Gyula megjelenítésében. A darab Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit vetíti a néző elé, a költő agóniájának stációit rögzíti. A békéscsabai közönséget pedig május 5-én és 6-án várjuk a Stúdiószínházba. Janus Pannonius, zaklatott élete és korai halála ellenére jelentős életművet hagyott maga után. Sorsa kísértetiesen emlékeztet a mai magyar értelmiség helyzetére – fogalmazott az ősbemutató alkalmával a rendező, Merő Béla. Nem tételezhetjük, hogy a véleménye az idők során sokat változott volna erről. A darab a reneszánsz kor általunk nem eléggé ismert zsenijének a végóráit pergeti le tehát könyörtelen élességgel és őszinteséggel, számvetését életével – halálával, boncolgatja bonyolult kapcsolatát Hunyadi Mátyással, és közvetett módon ugyan, de felmutatja a kor bonyolult politikai erővonalait, melyek a pap-költő kegyvesztettségéhez, meneküléséhez, végül halálához vezetnek. Voltaképpen egy, a mű egészén végigvonuló vízió fogja össze a darabot, amelyben Janus az állandóság.
Balladamondó versennyel emlékeztek Arany Jánosra a hétvégén, Nagykőrösön. A város a verseny alapításával kíván méltóképpen megemlékezni arra a költőre, aki kilenc évig tanított a nagykőrösi gimnázium legendás tanári karában. A zsűri tagjai voltak többek között Császár Angéla, Jászai Mari-díjas színművész, Tege Antal Gálfy Gyűrű-díjas színművész, Csík János, a Kossuth-díjas Csík zenekar alapítója és Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, műfordító is. Érdekesség, hogy teátrumunkban az idei évadban az Ádámok és Évák Ünnepén Arany János balladái alapján hoznak létre középiskolás csapatok színházi produkciókat. ► Tovább
szinhaz.hu | Március 9. és április 7. között rendezik meg a Békéscsabai Tavaszi Fesztivált, melyen a Jókai Színház előadásai is helyet kapnak. A színházkedvelők megtekinthetik a Békéscsabai Jókai Színház előadásában A dzsungel könyve című musicalt, Brestyánszki B. R. a kommunikáció haláláról szóló Csörte című drámáját, a Jászai Mari életéről szóló, Magam keresése című monodrámát Juhász Róza előadásában, továbbá a Mandragóra és a Lopótök, avagy a Mari nem olyan című komédiát a Féling Színház produkciójában. A Békéscsabai Jókai Színház ismét színpadra viszi Monte Cristo grófja című korábbi sikerdarabját musicalfeldolgozásban. ► Tovább
1850. február 24-én született Jászai Mari, a magyar színjátszás felejthetetlen tragikája. Több mint ötven éven át láthatta a közönség a nemzet színházának színpadán. Sajnos az utókor már nem gyönyörködhet megrendítő alakításaiban, de a ránk hagyott írásai és a róla írt tanulmányok lehetővé teszik, hogy megidézzük alakját, küzdelmeit, melyeket elsősorban önmagával vívott. Ez a monodráma is önmaga keresését állítja a középpontba. Kérlelhetetlen őszinteséggel kutatja saját jellemét, értékeit és hibáit. Ennek a vívódásnak lehet tanúja a néző (az Ibsen Stúdiószínházban, március 18-án este 7-től), mely egyben kirajzolja nem mindennapi alakját.
BEOL | Kihirdették a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramját, melybe bekerült a Békéscsabai Jókai Színház Koldusopera című előadása. Katkó Ferenc első nagyszínpadi rendezése a hazai színházi szakma legrangosabb seregszemléjén mérettetheti meg magát. ► Tovább
Tisztelt Kollégáim, akik szereplői és résztvevői a Koldusoperának, és azok, akik más darabokban teszik próbára tehetségüket, szóval, Tisztelt Társulat! Fontos pillanathoz érkeztünk el a mai bejelentéssel: a Békéscsabai Jókai Színház szakmailag megmérettetett, kiválasztatott, részt vesz a POSZT versenyprogramján. Régóta vártunk erre a hírre, régóta akartuk átérezni ezeket az örömteli pillanatokat. Most megadatott számunkra. Nem hiába volt tehát a sok éves erőfeszítés, a társulat hite és elszántsága – elérkeztünk oda, ahová már régen vágytunk: meghívást kapott egy előadásunk a POSZT-ra. És ezt a sikert valamennyiőtöknek megköszönöm. Hiszen a most elért eredmény egy folyamat kicsúcsosodása, ez a folyamat pedig a tisztességgel elvégzett, komolyan vett és hittel végrehajtott munka, pontosabban munkák sora, sok verejték, sok-sok próba, kudarc és újrakezdés. Utóbbiakból felálltunk, előbbieket tartottuk magunkban. A siker közös, ugyanakkor mégis egyéni. A köszönet után el kell jutnom a gratulációig, az pedig már egy konkrét produkciót illet meg. Katkó Ferenc kijevi rendezői vizsgájára színpadra álmodta társulatunkkal, színházunkban, Brecht Koldusoperáját, és olyan erőset sikerült álmodnia, hogy most meg sem állunk Pécsig, a legnagyobb nyári színházi fesztiválig. Gratulálok a fiatal színész-rendezőnek, azt hiszem, ennél örömtelibb és ígéretesebb rendezői pályakezdést nem kívánhat magának senki. Tudnunk kell, rengeteg előadás közül választják ki évente azt a tizenötöt, amely a POSZT színpadán szerepelhet. Valamennyi színház álma, hogy az előadásai közül egy eljusson a nagy össz-számadásra. Ne tagadjuk, mi is álmodtunk erről, és bizakodtunk e felől. Szerencse, hogy az álmodozás és a bizakodás csak kisebbik része volt a készülésünknek Pécsre. Folyamatosan, keményen és szívósan kellett dolgoznunk, előadásról előadásra változnunk, fejlődnünk, javulnunk és tisztulnunk. Az, hogy most ott lehetünk ezen a seregszemlén, a rengeteg munka, elszántság, bizalom és kitartás eredménye. És a tehetségeteké, a bátorságotoké és a hiteteké. Hogy össze tudtatok fogni egy ügyért, amely indulásakor még csak arról szólt, hogy egy színészkollégát segítsünk át a vizsgán, de amelynek a folytatása komoly csapatmunkává nemesült, igazi alkotó együttlétté párlódott. Gratulálok tehát a Koldusopera valamennyi szereplőjének, résztvevőjének, háttérmunkásának, mindenkinek, aki jól szólt vagy írt bele, hozzá, érte! És ha az én véleményem számít valamit – nem ünneprontásként –: azért tudnotok kell azt is, a neheze csak most kezdődik. Most nem lehet megállni! Nyárig csiszolni kell tovább az előadást, a darabot, rendezőnek, színésznek, dramaturgnak, világosítónak, hangosítónak… Nem sorolom végig. Sokan vagytok, és hála istennek, nagyon együtt vagytok ebben a produkcióban. Dolgozzatok tovább, ha még nem fáradtatok el! Majd Pécsett, ha véget ér az előadás, akármilyen eredménnyel zárunk is, együtt engedjük el a fáradtságot, a várakozást, az izgalmat, a reménykedést, természetesen a szorongást is, bele a nagy éjszakába! Én ott leszek veletek! Fekete Péter
Már korábban beszámoltunk róla, hogy a Békéscsabai Jókai Színház előadását, a Bernarda Alba házát kiemelt szakmai érdeklődés övezi. Csörögnek a telefonok a Jókai Színház titkárságán, fesztiválmeghívások sora kopogtat a teátrum ajtaján. A Városmajori Szabadtéri Színpadon már az időpont is megvan: 2015. július 2. A Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó Színházi Szemléjén a Városmajori Szabadtéri Színpadon a vidéki színházak legjobb szórakoztató előadásait mutatják be. A Bernarda Alba háza mellett az Édes Anna, a Magyar Elektra, a Figaro házassága, a Tóték, a Vitéz Mihály és az Istent a falra festeni című előadások kaptak helyet a programban. Június 18. és július 10. között rendezik meg idén a Városmajori Színházi Szemlét, melynek versenyprogramjába hét nem budapesti színház egy-egy előadását válogatta be a 2014 márciusa óta bemutatott új produkciókból Jászay Tamás kritikus és Miklós Melánia, a Szabad Tér Színház művészeti és kommunikációs munkatársa, közel ötven produkció megtekintése alapján. „Sok jó előadást láttunk, ami újra megerősített bennünket szervezőként is abban, hogy érdemes odafigyelni a vidéki színházakban folyó munkára. Jó lenne többet utazni, azonban ez jelentős anyagi és időbeli ráfordítással jár, amit kevesen tehetnek meg. Ezért mi elhozunk egy csokornyit az ország szerintünk legjobb előadásaiból Városmajorba, remélve, hogy a közönségnek is tetszeni fog.” – mondta Miklós Melánia. A válogatók most is azokat az előadásokat keresték, amelyek kiemelkednek a kínálatból, ugyanakkor fontos dolgokat mondanak a körülöttünk lévő világról. „A szórakoztatás nem feltétlenül nevetés, az idei program éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikusokat is el lehet újszerűen mondani, illetve lehet velük újat mondani, ami adott esetben szórakoztató. A beválogatott előadások mindegyike jól ismert, múltbéli, mitikus történetet dolgoz fel, illetve hangszerel át mai ritmusban, ami a két új, kortárs darabra, a debreceni Istent a falra és a szombathelyi Vitéz Mihályra is igaz.” – állítja Jászay Tamás. A romániani Târgoviște-ben megrendezésre kerülő nemzetközi BABEL F.A.S.T. fesztiválra a tárgyalások már az utolsó fázisban vannak, de konkrét megkeresés érkezett a Kolozsvári Magyar Napok, a sepsiszentgyörgyi Atelier Festival és a Szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok szervezőitől is. A meghívások és az érdeklődések azért is megtisztelőek az alkotók számára, mert a darabok kiválasztása szigorú színház szakmai alapon történnek. Az előadást Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója rendezte, a koreográfia Bajnay Beáta munkáját dicséri, a főbb szerepekben Kovács Edit, Nagy Erika, Vadász Gábor, Komáromi Anett, Kara Tünde Jászai-díjas, Fehér Tímea, Tatár Bianka, Liszi Melinda és Tarsoly Krisztina látható. Forrás: szabadter.hu, szinhaz.hu, jokaszinhaz.hu
Éjszakai kalandozásra invitáljuk az érdeklődőket szombaton este teátrumunkba, a Land Of Music zenés estek programsorozat kapcsán. „Burlesque” – ’20-as évektől napjainkig, táncban és dalban elmesélve, korhű jelmezekben. Hallhatóak majd a Chicago és a Kabaré slágerei, de lesz swing, Dirty Dancing, Dreamgirls és disco is. Az est házigazdája: Csomós Lajos, sztárvendég: Gubik Petra, közreműködik a Fit Dance Center Kerekes Judit vezetésével.
A Békéscsabai Jókai Színház kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jelnyelvi tolmács közreműködésével segítse egy-egy színházi előadás megértését siket és nagyothalló nézőink számára. A dzsungel könyve előadásunkat Vörös Zsolt jeltolmács segítségével tekinthették meg nézőink. Az előadás előtt beszélgettünk. – Mennyire kell mást – vagy többet – tudnia egy jeltolmácsnak, ha színházi előadás tolmácsolására vállalkozik, mint egyébként? Színházi tolmácsolást 2-3 havonta végzek, és az teljesen másfajta tolmácsolást igényel. Itt nem egy-két embert kell tolmácsolnom, hanem akár több embert is egyszerre, és mivel a hallássérültek legtöbbször engem néznek mimikával, testjátékkal, gesztusokkal kell érzékeltetnem, ki és milyen hangulatban mondja a szövegét; ez nincs meg a hétköznapi tolmácsolásban! Nemcsak a szereplők szövegét, hanem a karaktereket, a darab hangulatát, sodrását is át kell adnunk nekünk, tolmácsoknak. Három éve részt vettem egy színháztolmács képzésen, melyet két kiváló és elismert brit szakember tartott. Megmutatták, hogyan lehet a siket emberek számára is élményszerűvé tenni a közvetített tartalmat. – Milyen eszközöket használhat? Színházi tolmácsolásnál a karakterek, az érzelmek, a zene átadásához szükséges a mimika, a testbeszéd és a művészi jelelés. A tolmács a közvetítés eszközévé válik: átadja magát az előadásnak, minden rezdülése a színpadi történéseket követi. Szép feladat, de nagyon jó memória és bátorság kell kiállni több száz ember elé. – Mennyit kellett készülnie A dzsungel könyve című előadásra? A dzsungel könyvéből ez lesz a harmadik tolmácsolt előadásom, így most elég volt egy hét átnézni és visszaemlékezni, mit hogyan csináltam korábban. A legelső pécsi előadásnál három hetem volt felkészülni. Persze, az élő játéknak mindig megvan a varázsa, ami a jeltolmács számára egy csomó meglepetést tartogathat. A szövegkönyv és az előadás sok ponton eltérhet, fel kell lélekben készülni a tévesztésekre, sőt, az átfogalmazásokra is. – Mire felkészül, megtanulja az egész előadást? A szövegkönyvet úgy 70-80%-ban tudom, zenés daraboknál viszont az összes dalt megtanulom jelelve is. Előfordul, hogy egy-egy színész néha nem teljesen követi a szövegkönyvet, ilyenkor azt jelelem, amit mond, mert a siket nézőknek ugyanazt az élményt kell kapniuk, amit a halló nézőknek. – Mi dönti el, hogy egy előadás alkalmas-e a jeltolmácsolásra? Elsősorban a történet és a benne szereplő karakterek. Eddigi tapasztalataim alapján a legjobban a zenés darabokat szeretik a siketek, különösen a látványos, táncos előadásokat. Nagyon fontos a darab sodrása, lüktetése. A siketek szeretik és élvezik a „vizuális” ritmikát.
szinhaz.hu | A Bernarda Alba háza, Édes Anna, Magyar Elektra, Figaro házassága, Tóték, Vitéz Mihály és az Istent a falra festeni című előadások szerepelnek a Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó Színházi Szemléjén a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ahol a vidéki színházak legjobb szórakoztató előadásait mutatják be. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
