Gondolatok a Színház Világnapján – interjú Seregi Zoltánnal
Forrás: 7.Tv
Fergeteges vígjátékot mutat be március utolsó napján a Békéscsabai Jókai Színház, Merő Béla állítja színpadra a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! című, abszurd humorral fűszerezett darabot. Anthony Marriot és Alistair Foot komédiája az 1970-es évek egyik legnagyobb londoni sikere volt, az 1973-ban elkészült filmadaptáció a magyar mozikban is óriási tömegeket vonzott.
Csíky Ibolyát – az erdélyi magyar színjátszás „nagyasszonyát” – a színház előcsarnokában búcsúztatták pályatársai. A társulat tagjai felváltva álltak díszőrséget a ravatal mellett, mialatt azokat a képeket vetítették, amely szerpekben játszott. Hajdu Géza búcsúztatója.
Egy hónap leforgása alatt a Jókai Színház második előadása kerül a képernyőre. Ma este 21óra10-től Ibsen Nóra című drámáját láthatja a nagyközönség az MTVA M5 kulturális csatornáján, Merő Béla rendezésében, Tarsoly Krisztina és Bartus Gyula Jászai-díjas főszereplésével. „A dráma olyan konfliktusokat tár elénk, melyeket minden generáció közel érez magához. Voltaképpen az alapprobléma – és számomra a kiinduló pont -: mi lehet ma az élet értelme? Az élet értelme az ideáért való küzdelem. Ebben a viszonylatban kétféleképpen működnek az emberek. Vannak, akik megelégszenek azzal a világgal, amelyben élnek hazugságok közt, nem nézve szembe a problémákkal. Mások mindezek ellenére megpróbálják megvalósítani önmagukat, megkeresni az ideát. Ez az út azonban mindenképpen tragédiához vezet.” ( Merő Béla, rendező)
Rezzenéstelen arccal, mély hangjával mesélte el képtelennél képtelenebb történeteit a kárpátaljai Mezőkaszonyból származó színész, rendező Katkó Ferenc. A szellemes történtek hallatán nem volt mit tenni, mondhatni minden jelenlévő dőlt a nevetéstől. Az eddigi legvidámabb Tereferén vagyunk túl, ahol a programsoroztat állandó tagja, Kadelka László főügyelő beszélgetőpartnere Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze volt.
Arany Kotta Díjat nyert el a Békéscsabai Jókai Színház Vesztegzár a Grand Hotelben című előadása – mégpedig a legjobb új vidéki musicalprodukció kategóriában, a Viva la Musical! internetes magazin szavazásán.
A Viva la Musical! internetes magazin szavazásán a Békéscsabai Jókai Színház Vesztegzár a Grand Hotelben című előadása nyerte el a „Legjobb új vidéki musicalprodukció” kategóriában a 2016-os Arany Kotta Díjat. Az elismerést a Jókai Színházban egy musical esten adták át.
Székely László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező lesz a Terefere a Művész Kávéházban című programsorozat következő vendége március 31-én, pénteken 17 órától.Az országos hírű díszlettervező legenda nevéhez majd’ 600 darab kötődik, teátrumunkban a közel múltban a Bernarda Alba háza című előadás, ebben az évadban pedig az Egy őrült naplója díszletét jegyzi. Közel 85 évesen is ezer fokon égve adja az instrukciókat, melyik elemet hova kell tenni. A Budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagjával a Kállai-díjas Kadelka László tereferél, de bárki kérdezheti Székely Lászlót, aki betér a Művész Kávéházba aznap délután.
Katkó Ferenc színész-rendezővel folytatódott a nagy sikerű Terefe a Művész Kávéházban című programsorozat március 24-én, pénteken. A kárpátaljai születésű magyar színész pályájáról, jövőbeni terveiről beszélgetett a Kállai-díjas Kadelka Lászlóval. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt láthattuk már Katkó Ferencet. Sokoldalú, magas fokú muzikalitással rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsol pszichológiai igényű jellemszerepeket is. Legközelebb például az Egy őrült naplójából Popriscsint, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő hivatalnokot játssza, Köllő Miklós rendezésében. Katkó Ferenc nem először kap főszerepet Köllő-előadásban, rá épült az elmúlt évadban az Isten balján című monodráma is. Jövő héten Székely László díszlettervezővel tereferélhetnek,akik betérnek a Művész Kávéházba, aki nem mellesleg, a Gogol monodráma díszletét jegyzi ebben az évadban.
Ismét egy zenés-táncos mesejátékot láthattunk a Békéscsabai Jókai Színházban. Az Állat(i)mesét ifj. Mlinár Pál rendezte és koreografálta. A színpadot ezúttal nem a színészek, hanem a Balassi Táncegyüttes táncosai uralták – meglehetősen magabiztosan és profin.
A gazdag békéscsabai hagyományokból (néptánc, gyermek- és bábszínház) építkező, szép kiállítású előadás Szabó Attila, ifj. Mlinár Pál és Lovas Gábor Állat(i)meséje. A Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes produkcióját, az eltáncolt mesejátékot március 21-étől láthatja a publikum. (Niedzielsky Katalin kritikája) Nem tudom, mit szólnának szegény állatok, ha tudnák, hogy legtöbbjüket az ember saját, nem mindig pozitív tulajdonságaival ruházta fel, hogy aztán jól kigúnyoljon, megleckéztessen másokat?! A szimbólum, hasonlat, példázat mindenesetre jó ideje praktikusnak és hatásosnak bizonyult, és a keleti eredetű állatmesék máig végigvonulnak az egész világirodalmon. A legrégibb gyűjtemény az indiai Pancsatantra, az ógörög irodalomban Aiszóposz honosította meg a műfajt, ami főleg Phaedrus latin verses fordításaiban vált közkinccsé. A reformációnak kapóra jött az oktató-nevelő tanmese, amit a 17.században a francia La Fontaine novellisztikus, szatirikus társadalomkritikái fejlesztettek tovább. Az évszázadok óta hálás, szórakoztató műfajhoz a kortárs szerzők is szívesen nyúlnak, gyakran választják a négylábúakat az emberek erkölcsi megleckéztetésére. Így tett Szabó Attila is, aki verses-poénos Állat(i)meséjében Sunyesz, a róka életéből ábrázol jeleneteket, lépcsőfokokat, amelyeken felfelé haladva ravasz hősünk karrierépítését tárja a néző elé. A társzerző, ifj. Mlinár Pál a rendező-koreográfus szerepe mellett még Don Paolo Torres, a bikák vezérének figuráját is eltáncolja. Lovas Gábor a cselekménydús, izgalmas mesejáték változatos táncaihoz szóló muzsikát több nemzet zenéjéből válogatta össze. Az erdő népe adja a szereplőgárdát, így az előadás egyetlen helyszíne maga az erdő, mégis változatos, hiszen a különböző napszakokban, más-más megvilágításban sajátos képet mutat a táj. Az igényes, esztétikus díszlet Lenkefi Zoltán, a Napsugár Bábszínház igazgatójának munkáját dicséri. Hajnal a fák alatt, amikor még mindenki aludna, megszólal a kakas, ráadásul eléggé rekedten. De máris itt a megoldás, már az első jelenetben a ravasz róka csodaszert árul, hogy csiszoljon a kakas énekhangján, hogy a hiú fickót eljuttassa a Milánói Scalába. A kakas benyeli a tenyérbe mászó dumát, és Sunyesz levonja a konzekvenciát: „A hízelgő azokból él, akiknek hízeleg.” A második jelenetben már ébred az erdő, a madarak, szarvasok, mókusok, bikák. A polgármester a tükör előtt tollászkodik. Miközben mindenki reggeli örömtáncát járja, a róka köpönyeget vált, és ellopja a polgármester kalapját, és szépen sorra mindenkit átver. A két ökörnek kellene a tolvajt megkötözni, de az kibújuk a hurokból, ő köti össze az ökröket. Bíróság elé állítják, a fekete varjúk – óriási ötlet: egy alak feje, két keze három varjúcsőrt képvisel! – alávaló csalónak, közveszélyes idegennek nevezik. Nagyon ötletes, hogy a színpadkép elején odúként szolgáló lépcsők most a bíróság, a hatalom tekintélyét sugallják. Erre hány fittyet Sunyesz, amikor közli: a bürokratikus ítéletből egy kukkot sem ért. De ezt is megússza, túléli, megmenekül. Nem csoda, hogy büszkén járja el a szabadság, a megszabadulás szólótáncát. A harmadik jelenetben a hangyák robotolnak munkadalra, arany rögöket hurcolnak a bányából. Pereg a homokóra, és ha időben végeznének, övéké lenne a zsákmány, de erre még nem volt példa. A róka megfordítja a homokórát, a hangyák gazdagon távoznak, az őrök pedig rájönnek a csalásra. A tehenek, ördögök tánca egészen misztikus, átmegy a spanyol flamengóba, a fekete selyemfigurák mögött pirosan világít a háttér. A bikák vezére ki akarja használni a róka találékonyságát, ajánlatot tesz és jutalmat ígér, zálogul elveszi Sunyesz arany óráját, a családi ereklyét. A róka ebből a történetből is jól jön ki. A botos tánc remek! Összecsapnak az indulatok, a róka ügyes, ravasz, lopni, csalni, zsarolni képes, mindez alkalmassá teheti arra, hogy a bikák befogadják, „illessz közénk” – mondja neki Torres. A bikák vezére ráveszi Sunyeszt, hogy csalja ki nekik az üregi nyulakat. „Eltaposni őket, az csak a móka része, a káposztaszállítmányt kell megszerezni” – hangzik a hidegvérű számítás. Ír tánc, sztepp következik, emlékezetes jelenet. A nyulak ünnepelnek, a róka beépül, elhiteti velük, hogy ő nem az ellenségük, maga is nyúl, befészkeli magát, kicsalja őket a mezőre, hogy ott „halálian jó móka lesz”. Újsághirdetés leplezi le az átverést, a rókát fenyegetően körbefogják a bikák, a róka viszont játékra hív, a bikák elmenekülnek, megint a róka győz, a főbika elengedi. Így lesz megint kóborló vagy inkább szamár… De megmenekültek a nyulak is! Dr. Répássy Ödön, a nyúlpapa hálás is, hogy nem falta fel őket ősi ellenségük. (Csak az órájától szabadította meg az öreget.) A tánctól, zenétől, látványtól elbűvölt közönség pedig elgondolkodhat. Lehet, hogy ez a Sunyesz nem is annyira gonosz? Csak ravasz, kreatív, élelmes, találékony? Csak annyira, amennyire a szabaduláshoz, a túléléshez, mások megsegítéséhez kell? A mesében? Az életben? Ki-ki eldöntheti. Kimagasló táncos jelenetek teszik az előadást emlékezetessé. Sunyesz, a róka szerepében Mlinár Péter, Don Paolo Torres, a bikák vezéreként Ifj. Mlinár Pál nyújt kimagasló alakítást. Dr. Répássy Ödön, a nyúlpapa figurájában Vaszkó János, nyúlmamakét Gaál Petra, lányuk, Karola szerepében Mlinár Zsuzsa táncol remekül. A két nyúlfiú, Jenő és Menő szerepét Gáspár Bendegúz és Tóth Szilárd kelti életre, Pablo Bicasso smasszerbika Hankó Tamás, Tino de Lantos smasszerbika Botyánszki Áron, Lenge cinkeként Mlinár-Kőrösi Katalin, Rágcsa kisegérként Bartyik Tímea, Szorgos Babik kishangyaként Frisnyicz Tünde lopja be magát a közönség szívébe. A főszereplő Mlinár Péter tervezte a jelmezeket is, az állatokat nemcsak emberi öltözetekkel, hanem tulajdonságokkal, karakterekkel is felruházva. Nem tudom, pontosan milyen érzés Mlinár Pál táncművésznek, koreográfusnak, hogy az egész családja táncol, folytatva az életművét és a hagyományt; de alighanem örömteli és megnyugtató. Azt sem tudom pontosan, mi forog a fia fejében, amikor a testvéreit instruálja, rendezi a színpadon; de az biztos, hogy az értékek összeadódnak. Az Állat(i)mese látványos előadása és a kimagasló táncos jelenetek sokasága nemcsak a legkisebbeknek, hanem a felnőtt közönségnek is élvezetes, emlékezetes előadás. Niedzielsky Katalin
Sorra szedi rá az erdő lakóit a ravaszdi róka a Békéscsabai Jókai Színház és a Balassi Néptáncegyüttes legújabb koprodukciójában. Az Állat(i)mese című zenés-táncos mesejáték nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek, sőt a tánchoz értő szakmabelieknek is tartalmas szórakozást ígér.
Negyvenegy színdarabot nyújtottak be a békési önkormányzat és a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ közös pályázatára, amelynek díszleteként — a feltételek szerint — a művelődési központ aulája szolgál.A zsűrit Kovács Edit színművész, Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója és Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója, rendező alkotja. Utóbbi szakember a zsűri elnöke. Kovács Edit kifejtette, jó ütemben haladnak a színdarabok olvasásával.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
8 megtekintés 5 óra ago
1 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
34 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
157 megtekintés 2024. március 21.
3 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
782 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
189 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |