A színház örömünnep, amihez nem kell más, mint színész, tehetség és szeretet – foglalta össze Szomor György ars poeticája, valamint a készülő Diótörő és Egérkirály musical lényegét. E.T.A. Hoffmann meséje igazi karácsonyi csemege, Csajkovszkij balettje több mint száz éve meghatározza az operaházak adventi repertoárját világszerte. A Békéscsabai Jókai Színházban a Nádasdy-díjas Szomor György zenéjére és rendezésében látjuk a darabot, és a művész még Papegér szerepét is eljátssza. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A premier november 25-én lesz, az első olvasópróbát október elsején tartották a művészek a nagyszínpadon. Egérkirály dalával Gerner Csaba adta meg az alaphangot és a hangulatot. Seregi Zoltán igazgató örömmel nyugtázta, hogy az előadás létrehozásához a Jókai színház társulata megháromszorozódott; ami azt is jelzi, hogy a város nem tud meglenni Szomor György nélkül. A művész jelenléte pedig a Monte Cristo grófja után újabb szuperprodukciót ígér. – Örömmel látom, hogy itt van a Jókai színház társulatának színe-java, a visszatérő vendégeink, olyan tagok, akiket régen nem láttunk körünkben, és újak, fiatalok is, táncosok, vagyis minden csoport, korosztály képviselője. Ez a színes összetétel jellemző a szereposztásra is – szögezte le a direktor, majd részletesen ismertette, kommentálta, hogy kik lépnek színpadra az előadásban. Diótörő és Karl szerepe kettőzött, Vastag Tamás és Gulyás Attila játssza. Békefi Viktória és Köböl Lilla kelti életre Marikát és Mantonatét. A Király és Tanácsos Tomanek Gábor, a Királyné és Tanácsosné Nagy Erika lesz. Gerner Csaba az Egérkirály, Egérkirálynő Fehér Tímea, Pirella, a vad denevérlány alakjában Gubik Petrát, illetve Tatár Biankát köszönthetjük. Az egész társulat névsorát talán nem kellene felsorolni, de többek között Vadász Gábor, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Csomós Lajos is színpadra lép a musicalben. A koreográfus Hajdu Anita, a díszletet Egyed Zoltán tervezi, a jelmezeket Papp Janó. – Elég nagyszabású bemutatóra készülünk, ami koncentrált munkát igényel mindannyiunktól – mondta a rendező. – De ismeritek a véleményemet: ha jól érzi magát a színész, akkor a nézőnek is sikerül örömöt szerezni. A szerzőtársakkal kicsit megbolondítottuk a darabot, de nagy szeretettel írtuk. Bocsánat, de csak érzelmi alapon tudok erről a műről beszélni. Én mindig nagyon jól éreztem magam benne; és ezután is mindig arra fogok törekedni, hogy a koncentrált munka mellett jó hangulat is legyen a próbafolyamat során. Szomor György kiemelte, hogy eddig szerzőtársakkal komponált, ez az első olyan musical, amelynek egyedül szerezte a zenéjét. A szövegkönyvet Szurdi Miklós írta, a dalszövegeket Valla Attila. Családi musicalt állítanak színre, amely reményeik szerint minden korosztály tetszését elnyeri. A díszletről a rendező azt mondta: egyszerű legyen, nem túl nagy, gördülékeny, nagyrészt vetítéssel megoldható. A jelmezektől pedig azt várja, hogy azok a karakterek megjelenítéséhez járuljanak hozzá. Papp Janó jelmeztervező hozzáfűzte: három síkban képzeli el a kosztümöket, s mivel családi előadásra készülnek, minden korosztály ízlését igyekeznek figyelembe venni. A klasszikus kerettörténet az 1820-as évek elegáns német világát idézi, az egerek a francia forradalom korát. Hoffmann meséjében a karácsonyfa alatt életre kelnek a játékok, csodálatos történet! S a fából faragott, szép színes Diótörő vezetésével harcba indulnak az őket megtámadó egerek ellen, akik már elveszítették az emberek szeretetét. Marika azonban újra emberré változtatja Diótörőt, és ezzel bebizonyítja, hogy a varázslat, az álom, a szeretet, a szerelem csodákra képes. Nem is kell ennél szebb üzenet november végén, advent idején, karácsony előtt. Az előadás ajánlott mindenkinek, aki szeret álmodni, szereti a szép meséket, hisz a csodákban, és főleg a szeretet erejében. A sajtótájékoztató dallal kezdődött, és dallal zárult: Békefi Viktória a Kismadárról énekelt. Ezután a társulat számára elkezdődött az olvasópróba. Niedzielsky Katalin
