Életének 72. évében, rövid, súlyos betegség után vasárnap elhunyt Tóth Titusz színművész – közölte a Színházi Dolgozók Szakszervezete hétfőn az MTI-vel. Tóth Titusz a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Veszprémi Petőfi Színházban, majd a Nemzeti Színházban, a Józsefvárosi Színházban, az Arany János Színházban, a Békés Megyei Jókai Színházban játszott, főképp karakterszerepekben láthatta a közönség. A művész 1991-től szabadfoglalkozású színészként tevékenykedett. A Magyar Színházművészeti Lexikon szerint szerepei között megtalálható Beppo (Heltai Jenő: A néma levente) és Bobcsinszkij (Gogol: A revizor). Tóth Titusz évek óta az Ódry Árpád Művészotthon lakója volt. Temetéséről később intézkednek – olvasható a közleményben. Teátrumunkban Száraz György: Nagyszerű halál drámai utójáték egy történelmi tragédiához című  darabban Dőry István szerepében 1989-ben, illetve Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde szomorújátékában, a Fejedelem szerepében 1990-ben láthatta a békéscsabai közönség. Emlékezetes alakítást nyújtott még Ken Kesy: Kakukkfészek című drámájában is Harkányi Jánossal. Ezzel a képpel emlékezünk Tóth Tituszra.   Forrás: MTI F

csabaimerleg | A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak egyik legelegánsabb bálja Békéscsabán a városi bál, amely mindig jótékony célokat szolgál. Szombaton este a Jókai Színház Vigadójában tartották a rendezvényt, amelynek bevételéből ezúttal a hátrányos helyzetű békéscsabai gyermekek üdültetését támogatják. A vendégeket házigazdaként Fekete Péter színházigazgató és Szarvas Péter köszöntötte. ► Tovább  

BEOL | A Békéscsabai Jókai Színház festőtárát vezető Gnandt Jánost nemrég Magyar Teátrum Díjjal tüntették ki, az elismeréssel a színházi háttérszakmákat jutalmazzák. A műhelyben jelenleg a Bernarda Alba Háza monumentális díszletein dolgoznak. ► Tovább

A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2015. január 26. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégeink: Mezey Katalin és Oláh János. Mezey Katalin és Oláh János jeles költők és prózaírók, a hatvanas évek közepén indult, legendás hírű Kilencek költőcsoport ismert alkotói. Nemcsak az elmúlt évtizedek nagy időinek fontos tanúi, de mindmáig aktív alakítói szellemi, irodalmi életünknek: Mezey Katalin többek között a Széphalom Könyvműhely és a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata vezetőjeként, Oláh János pedig a Magyar Napló folyóirat és kiadó főszerkesztőjeként. Legutóbbi köteteik (Mezey Katalin: Ismernek téged – elbeszélések, kisregények, 2013); Oláh János: Közel – regények, 2013;  Belső tükör – összegyűjtött versek, 2014) alkalmat adnak az eddigi pálya felidézésére, az alkotók portréjának körvonalazására is. Az esten az íróházaspárral Elek Tibor irodalomtörténész és Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő beszélget majd.

Vadász Gábor a Békéscsabai Jókai Színház művésze  főszerepet játszik az Egerek című zenés gyermekdarabban. Az öt színház közös produkciójaként létrehozott előadást a Nemzeti Színház tűzte elsőként műsorára, de Békéscsabán is láthatja majd a közönség. Ma két alkalommal is megtekinthetik a budapesti gyerekek a mesét a Nemzeti Színházban, bár a főszerepet a Bernarda Alba háza próbái miatt ezeken az előadásokon nem Vadász Gábor játsza.  A darab kapcsán korábban  beszélgettünk a Nagy Macskamágussal. – Hogy érezte magát az Egerek című darabban? – Nagyon örültem, hogy játszhattam ebben a produkcióban, mert számomra nagyon értékes és örök érvényű eszenciákat hordoz magában, mivel az előadás az egymás elfogadásáról szó. Gondolok itt, a mesében szereplő Fehér és Szürke egér Család konfliktusára, mely az egymásban lévő különbséget tartja szem előtt, ahelyett, hogy a közös tulajdonságokra lenne figyelmes. Utalok itt a mese végén lévő tanulságra, hogy minden egér fél a macskától, és minden egér szereti a sajtot. – Milyen volt a gyerekközönség? – Nagy sikert aratott a gyerekek körében ez a mese. Ezt jelezték egy-egy szereplő megszólításával, hangos nevetéssel és ovációval. – Mennyire tartja fontosnak a gyerekeket bevonni a színházba? – Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyerekek kapjanak olyan vizuális és akusztikus teret, ami a képzeletükön túl élő szereplőket is felvonultat. Értem én ez alatt  a mesében lévő szereplőket, melyeket színészek jelenítenek meg. Így a gyerekek könnyebben tudnak azonosulni, utazni az általuk megkedvelt mesei alakkal. – Jó kritikát kapott. Olvassa-e a róla szóló kritikákat? – Általában olvasom de egy jó színházi mondás szerint: „aki a jót elhiszi az elhiszi a rosszat is!”

Az idei évadban is megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét a Békéscsabai Jókai Színház, a program keretében középiskolás csoportok hoznak létre színházi produkciókat, ezúttal Arany János balladái alapján. Elindult a felkészülési folyamat, a tizenöt csapat lendületesen vetette bele magát a munkába. Azokat a csapatokat, amelyek dramaturgiai segítségre tartanak igényt felkeresi Tege Antal színművész, a programsorozat békéscsabai vezetője, a csapat  színész mentora, valamint Zalán Tibor József Attila-díjas író, a színházunk dramaturgja. Hétfőn a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban, a békéscsabai Andrássy Gimnáziumban és a Kemény Gábor Szakközépiskolában jártunk. Kérdésként merült fel, hogyan lehet a prózai részeket cselekvő formában színpadra alkalmazni, mely balladáknál érdemes elidegenítő effektusokban gondolkozni. Számtalan remek ötlet született az együttgondolkozás során.  Jó volt megtapasztalni, hogy a gyerekek és a felkészítő tanárok milyen komolyan veszik a munkát, milyen lelkesen készülnek az áprilisi előadásra. A rendhagyó órák mindegyikén fotó és videodokumentációt készített a programsorozat honlapjáért felelős iskola, a Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola diákja, Mészár Erik. Az Andrássy Gimnázium csapata a Walesi bárdokat alkalmazza színpadra   A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola a Mátyás anyja című balladát választotta A Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium témája a Zách Klára című Arany ballada  

Federico García Lorca szinte minden művészeti ágban tökéleteset teljesített, művészete múlhatatlan, emblematikussá vált alakjával kora spanyol társadalmának fő ellentmondására mutatott rá. García Lorcát valamennyi életrajzírója rendkívül szívélyes, jó humorú és szeretetre méltó fiatalembernek írja le. Nemcsak a század egyik legnagyobb költője és drámaírója volt, de tehetséges muzsikus, és amit kevesen tudnak  képzőművész is. Halála előtt két héttel fejezte be a Bernarda Alba háza című alkotását, amit január 30-án mutat be teátrumunk.  A Bernarda Alba háza életrajzi ihletésű mű, Askerosa városkájának főutcáján, Lorcáék szomszédságában lakott négy eladó lányával együtt Frascita Alba, az özvegyasszony.