Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátéka színházban és filmen egyaránt nagy siker világszerte. Az amerikai szerző darabját, amely három ember különös sorsát tárja elénk, március 6-án mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház az Intimtérben. A darabválasztásról, a vígjáték előéletéről, Magyarországra kerülésének különleges történetéről és a szereposztásról tájékoztatta Seregi Zoltán igazgató és Katkó Ferenc rendező február 6-án a sajtónyilvános olvasópróbán résztvevőket. Három napon belül ez volt a harmadik olyan rendezvény, amely új bemutatót hirdetett meg, illetve jelezte, hogy elkezdődtek a próbák a következő premierekhez, miközben folyamatosan négy különböző előadást láthat a közönség. Seregi Zoltán úgy fogalmazott, hogy gőzerővel dolgoznak, teltházzal játszanak, és a nagyszínpadi előadások mellett szereti a közönség a stúdiódarabokat; a Szerelem, ó! című vígjátékkal remélhetőleg folytatódik az Intimtér sikerszériája. Schisgal vígjátékát 1965-ben mutatták be a New York-i Broadwayn, 1967-ben film készült belőle Jack Lemmonnal és Peter Falkkal. Magyarra Karinthy Ferenc fordította, és a ’60-as évek közepén mutatta be Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígszínház – Darvas Ivánnal, Ruttkai Évával és Bárdy Györggyel. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Katkó Ferenc igazi jutalomjátéknak nevezte a bohózatot, s mint viccesen megjegyezte, szívesebben játszana benne, mint hogy rendezi… Érdekes a történet: 15 év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek – akit Csomós Lajos játszik – jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont – Tege Antal alakítja – hiába kereste élete értelmét, épp’ a folyóba akarja vetni magát. Milt próbálja meggyőzni, hogy a szerelemért érdemes élni, saját feleségét ajánlja fel a barátjának… S akkor megjelenik a Nő – Liszi Melinda – , és természetesen minden megváltozik a két férfi életében. Katkó Ferenc elmondta: ebben az évadban „Várkonyi a sorsa”, rendezte az Egri csillagokat, amelynek Várkonyi Mátyás írta a szövegét és most rendezi ezt a stúdiódarabot, amit Várkonyi Zoltán hozott Magyarországra és rendezett. S itt még nincs vége a kötődéseknek! Milt szerepét Csomós Lajos játssza, aki a történelmi musicalben Jumurdzsák volt, Tege Antal pedig, aki most Harry figuráját kelti életre, Sárközy cigány. Végül a rendező elmesélte azt a legendát, amelyet Kelemen Csabától hallott, aki Dobó Istvánt játszotta. Eszerint Várkonyi Zoltán éppen Londonban volt, amikor telefonon értesült arról, hogy valamelyik Shakespeare-darab megbukott a Vígszínházban. Közölte, hogy a jobb felső fiókban ott a Szerelem, ó!, kezdjék el tanulni. Hazajött, három hét múlva bemutatták, akkora siker lett, hogy 15 évig játszották. Groteszk, szatirikus bohózat készül, Katkó Ferenc igazi kellemes kikapcsolódást ígér a közönségnek. Elárulta, amikor először elolvasta, nem volt kérdés, kik kapják a szerepeket, a három színész remekül tud komédiázni. Reméli, az előadás legalább 12 évig műsoron marad… Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM                

Somfai Kara Dávid etnológus, nyelvész és Agócs Gergely népzenész, népzenekutató az Észak-Kaukázusba, a magyarság őshazájába kalauzolta az érdeklődőket a Mindentudás Színházi Egyetemén február 3-án. Az előadók legújabb kutatásaik alapján, történelmi és népzenei adatokkal magyarázták népünk eredetét. „A kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű.” Ezzel a Kodály Zoltán-idézettel vezette be Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta Somfai Kara Dávid és Agócs Gergely előadását, és az izgalmas zenés időutazás előtt bemutatta a két tudóst. Somfai Kara Dávid a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa, a nyelvtudományok doktora, etnológus. Főleg a török és a mongol népek kultúráját, nyelvét, folklórját kutatja. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Fonó zenekar tagja, összehasonlító folklorisztikából doktorált. A magyar népzene mellett a szlovák, ruszin, gurálok, lengyelek, cigányok, románok, horvátok és kaukázusi népek folklóranyagát gyűjti. Somfai Kara Dávid tíz, Agócs Gergely immár húsz éve kutatja az észak-kaukázusi törökség népzenéjét, 2014 óta dolgoznak együtt. Meggyőződésük, hogy népünk kialakulása a Kazár Birodalomhoz köthető, amely a belső-ázsiai türk birodalom nyugati része volt a VII. században, ott hun és szkíta eredetű népekkel keveredtünk. Ezeknek a népeknek a leszármazottjai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek, egy részük a tatárjárás idején került Magyarországra. Somfai Kara Dávid kiemelte, hogy a magyarok türknek mondták magukat, és a honfoglaló törzsek a kazár térségből indultak el a IX. század közepén nyugat felé. Később a kazár állam szétesett, és mivel sem a bizánci, sem az arab hatás alá nem akart kerülni, a kazár uralkodók inkább felvették a zsidó vallást. Egyetlen írott forrás a honfoglalásról a Pros ton idion yion Romanon című görög mű, amelyből kiderül, hogy a Kazár Birodalom az, ahonnan Árpád magyarjai elindultak. Az őshaza felkutatására Ottó barát indult el a kaukázusi magyarokhoz 1231-34 között, majd Julianus barát is kicsit másik irányba, bebizonyosodott, hogy mindkét helyen éltek magyarok. A XIV. században a római egyház próbált téríteni a térségben, ami végül iszlám vallású lett, XII. János pápa írt a magyaroknak, hogy őrizzék meg hitüket. Somfai Kara Dávid azzal fejezte be mondandóját, hogy a Kaukázushoz, ahol ma törökök, irániak élnek, ezer szállal kötődünk történelmileg, a források alapján legjobban a néprajzi, népzenei kötődést lehet felmutatni. Agócs Gergely előadását azzal kezdte, hogy a honfoglalás előtt az utolsó állam itt az Avar Kaganátus volt, félelmetes hatalmú birodalom annak idején, és az avarok nem tűntek el, itt élnek bennünk, ők is az őseink. Úgy véli, amikor bejöttek a magyarok, nem biztos, hogy így hívták őket, és a közlekedő nyelvük valószínűleg nem a magyar, hanem a türk volt. Tíz törzs népe volt, és a Megyer törzsből jöhetett a magyar szó. A honfoglalók érdeme, hogy országot hoztak létre, amit az utódok a történelmi viharok közepette is meg tudtak védeni a nyelvükkel együtt. Kodály 1937-ben kijelentette, majd két év múlva megerősítette, hogy a magyar népzene számos hasonlóságot mutat az eurázsiai népek folklórjával. Eszerint az ugor, türk és a magyar népzene gyökerei a Volga vidékére vezethetők vissza. Kodály tanítványai a hetvenes években is rímelő dallamokat, hangról hangra egyező dalokat találtak. Agócs Gergely a Fáj a szívem, fáj nótával illusztrálta a baskír és a magyar népzene közti rokonságot. Mint mondta, ami a magyar népzenét jellemzi, megvan a türkben is, és ennyi azonosság nem lehet véletlen. Meglepetésként érte a kutatókat, hogy az újabb stílust is megtalálták, például A jó lovas katonának kezdetű verbunkos előfutárát; és még nagyobb meglepetést okozott, hogy a XIX. század végén is keletkeztek olyan dalok a nogajoknál, amik a magyar dallamokra hasonlítanak. De nemcsak a dallamban, a szerkezetben, a toposokban is felfedezhető az egyezés (a csodaszarvas története), a közös származásra utalás a kaukázusi türk népek és a magyarok között. Kötöny vezér például a XIII. században volt hős, de még hétszáz évvel később is emlékeznek rá, a folklór emlékezik a történelemre. Agócs Gergely azzal zárta mondandóját, hogy a mai kaukázusi népek számontartják a magyar rokonságot, és felnéznek ránk, hogy Európában képesek voltunk államot alapítani, megmaradni. Legközelebb március 2-án Újváriné Dr. Illés Mária Mozart optimizmusáról és a Figaro házasságáról tart előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén, közreműködik Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész. Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM

Február 7-én 17 órakor a Kállai-díjas Kadelka László Móricz Bencével, a Népművészet Ifjú Mestere díjas táncművésszel, a Folk & Roll a természetért nevű jótékonysági est szervezőjével beszélget a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában. További vendég lesz a Hatvanezer Fa Egyesület elnöke, Ulbert Zoltán.  A Folk & Roll négy fős, néptáncosokból álló társulat, amely jótékonysági estet szervez a természetvédelemért. A társulat fő célja a természet és a kultúránk értékeinek védelme, megőrzése, mely a jövő generációjának jó életminőségét garantálja. Céljaik elérésének eszköze a helyi identitás erősítése, valamint a szemlélet formálása, természeti környezetünkhöz és kulturális hagyományainkhoz való viszonyulásunk jobbá tétele. A békéscsabai jótékonysági esten február 14-én 19 órától a Jókai Színházban közreműködnek orosházi, gyulai, békési, szarvasi, gyomai, eleki és zerindi (Arad megye) táncegyüttesek is. A kezdeményezők szeretnék elérni, hogy a többi résztvevő városban is alakuljon meg egy, a Békéscsabaihoz hasonló mozgalom, az akció megyei szinten folytatódjon.   

Év elején minden 8. osztályos diák és szülei számára a legfontosabb döntés az, hogy hol tanuljon tovább, milyen lehetőségek vannak, mi alapján válasszon középiskolát. Gyorsan változó világunkban nehéz az összes lehetőséget számba venni, teljeskörű információ alapján választani. Békéscsabán olyan speciális szakképzési lehetőség is van, amely sokak számára ismeretlen. A hosszú nevű Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola békéscsabai SZÍNITANHÁZ Tagintézménye — harmadik éve indít 5 éves szakgimnáziumi artista, illetve táncos oktatást az általános iskolát végzett tanulók számára. Mint az iskola nevéből kiderül, ez a képzés a méltán híres, immár 70 éve működő budapesti Artistaképző keretein belül, békéscsabai helyszínnel működik, a Színitanház részeként. A közismereti oktatás a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskolában történik, a tanulók ezeket a tantárgyakat az ott tanuló gyerekekkel egy osztályban, vendégtanulóként sajátítják el. A művészeti oktatás sajátosságainak megfelelően délelőttönként minden tanuló a saját szakjának megfelelő gyakorlati oktatáson vesz rész, majd következhet a délutáni közös magyar, történelem, matematika óra, amely a középiskolai érettségi megszerzését szolgálja. A szakmai oktatást döntően az anyaiskola (a Budapesti Artista Képző Intézet) artista oktatói végzik, ők minden héten – jelenleg hárman – az órarendnek megfelelően fejlesztik a tanulókat. Az egyéb szakmai órákat (tánc, színpadi gyakorlat, zenei alapok) tagiskolánk tanárai tartják. A gyakorlati oktatás feltételei folyamatosan bővülnek: a Békéscsabai Jókai Színház helyiségein kívül, az artista és táncos képzés számára kialakított – Szabadság téren található – ART gyakorlóterem, valamint a Torna Club Békéscsaba létesítményében bérelt, levegő-akrobatika oktatására alkalmas terem profi körülményeket biztosít a szakma elsajátításához. A tanulók pályaválasztásának segítéseként hasznos információ, hogy az iskolába a középiskolai felvételi rendje szerint kell jelentkezni a tanuló általános iskolájában, az alábbi adatok feltüntetésével: Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola (OM azonosító: 201021) A székhely címe: 1071 Budapest, Városligeti fasor 3. szakgimnáziumi képzés 005-ös telephely: Békéscsaba        0511 artista (társulati artista szakmairány), Békéscsaba 0521 táncos (színházi táncos szakmairány), Békéscsaba Alkalmassági vizsga: 2020. február 24. 11:00 órakor 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. A felvételin ritmusgyakorlatok, ruganyosság, egyensúly, ügyesség, hajlékonyság, erő, talajgyakorlati elemek értékelésére kerül sor. A részletes követelmények a www.szinitanhaz.hu oldalon tekinthetők meg. A kisebbek vagy azok számára, akik nem akarják iskolai szinten elkötelezni magukat, szakköri foglalkozásokat kínálnak a Szabadság téri Gyakorlóteremben, ahová minden mozogni, ügyesedni vágyót szeretettel várnak. Folyamatosan frissülő hírekhez az érdeklődők az Artistaképzés Békéscsaba facebook oldalon juthatnak.  

A Mindentudás Színházi Egyetemén február 3-án 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban Somfai Kara Dávid, az MTA tudományos munkatársa, etnológus Észak-kaukázusi rokonaink címmel tart előadást. Közreműködik Agócs Gergely népzenész, népzenekutató. A magyarság kialakulása vitatott kérdés, de történeti és néprajzi adatok egyre inkább azt igazolják, hogy bár a nyelv ugor (hanti-manszi) rokonságot mutat, népünk kialakulása a Kazar államhoz kötődik, ahol hun és szkíta eredetű népekkel keveredtünk (kabar, bolgár, alan, szabir, stb). Ezeknek a népeknek a leszármazottjai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek (kumuk, taulu, nogaj, oszet), akiknek egy része a tatárjárás idején Magyarországra költözött. Az előadás ezen népek közt végzett legújabb néprajzi és történeti kutatásokat foglalja össze. Közreműködik Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, aki az éneklés mellett több hangszeren, dudán, furulyán, tárogatón is játszik. Az est házigazdája Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta. A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell a Jókai Színház szervezőirodájában.