Sík Ferenc Kamaraszínház: a Kossuth- és Jászai-díjas rendező, Érdemes és Kiváló Művész nevét viseli ezentúl a korábbi Ibsen Stúdiószínház. Békéscsaba szülötte az idén lenne 85 éves, de már 21 esztendeje a mennyei társulatból „rendelkezik”. Munkásságának állít emléket a névadóval a Jókai Színház vezetősége és társulata; az ünnepséget, amelyet megtiszteltek a családtagok is, június 7-én este tartották az Ibsen Ház udvarán. A Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László idézte fel Sík Ferenc meghatározó alakját és művészetét, közreműködött a Jászai-díjas Felkai Eszter, Kovács Edit és Liszi Melinda színművész. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Eliza Doolittle Csudijó dalát a My Fair Ladyből Liszi Melinda énekelte nyitányként, a musical volt Sík Ferenc utolsó rendezése a Nemzeti Színházban, az előadást még sokáig sikerrel játszották. Kadelka László a névadót olyan reneszánsz személyiségként jellemezte, akinek alkotó tevékenységéről megemlékezni hálás feladat, pályáját három jelentős egységre osztotta: ez volt a Pécsi Nemzetihez, a fővárosi Nemzetihez és a Gyulai Várszínházhoz kötődő korszaka. Sík Ferenc 1931. március 25-én született Békéscsabán, és Budapesten hunyt el 1995. január 16-án. A XX. század második felének egyik meghatározó színházi rendezője a legendás hírű Balassiban kezdte néptáncosként, majd az Állami Népi Együttes szólótáncosa lett, előbb magyar-francia szakos tanárként, azután a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői karán kapott diplomát. A Gyulai Várszínházat, amelynek 1973 és 1994 között volt a művészeti vezetője, európai rangra emelte. Szívügye volt, hogy kortárs magyar drámákat vigyen színre, többek között Illyés Gyula, Száraz György, Sütő András műveit, mindenütt nemzeti színházi programot valósított meg – méltatta a rendezőt Kadelka László. Csak Shakespeare és magyar dráma, ez volt mindene, az élete, a korszak legemlékezetesebb színházi rendezései fűződnek a nevéhez. A háború után először vitte színpada A velencei kalmárt, A kassai polgárokat, Szegedről – ahol akkoriban dolgoztam – zarándokoltunk Gyulára előadást nézni. A Gyulai Várszínházban meghonosította a határon túli magyar drámák bemutatóit, felejthetetlen előadás volt például Háy Gyula drámája, az Attila éjszakái, Sütő András Álomkommandója, Páskándi Géza Tornyot választok című darabja – sorolta emlékeit Kadelka László. A megemlékezés után Kovács Edit színművész részleteket olvasott fel Niedzielsky Katalin könyvéből, a Sík Ferenccel a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkból, amelyek a művész színházi ars poeticáját, mély nemzeti, közéleti elkötelezettségét, szerepvállalását tükrözik. Felkai Eszter kedves történetekkel idézte fel a névadó alakját, akit Gyulán mindenki apuskának ismert. – Május végén kiköltözött a tanyára, ahol mindennap más főzött, készültünk a bemutatókra, próbák, előadások után a rondellában boroztunk, és megváltottuk a világot. Nekem mindig azt mondta, „Eszterke csinálja a táncot”, nemcsak színészként, koreográfusként is dolgozhattam Ferivel – mesélte a művésznő. Mint mondta, csak örömmel és derűvel tudja felidézni Sík Ferenc emlékét, akire sokszor napokig vártak, és sorra jöttek a táviratok, hogy gyakoroljanak, majd két héttel premier előtt mindig összerántotta az előadást. Két hét alatt annyit kaptak tőle, amennyit kevés rendezőtől, mert tudta, hogy mit akar, és csupa jó előadás született. Sík Ferenc nevéhez fűződik a mai Színitanház elődjének megalapítása; öt évvel ezelőtt az Ibsen Ház egyik oktatótermét nevezték el a rendezőről, akkor felavatott portréja, Mladonyicky Béla szobrászművész alkotása most az Ibsen Ház udvarán, az új névtábla alatt várta a leleplezést. Seregi Zoltán igazgató virággal köszöntötte Sík Veronikát, majd arról beszélt, hogy új névvel a régi színház várja a közönséget. – Úgy véljük, méltó tisztelet, emlékezés ez a névadó, hiszen Sík Ferenc itt született, itt dolgozott, és Gyula is közel van hozzánk. Elhangzott, milyen sokat tett a színházművészetért, a színészképzésért, legnagyobb érdeme talán az, hogy a magyar dráma, a kortárs szerzők műve szívügye volt – hangsúlyozta a direktor. A színház a pillanat művészete, a színészekről még csak-csak marad felvétel, de a rendezőkről semmi. Ezért fontos minden emlékezés és emlékeztetés, ezért döntöttünk úgy, hogy maradjon Sík Ferencnek „lábnyoma”, és viselje a színház a nevét. Végül Seregi Zoltán és Kadelka László leleplezte az Ibsen Ház udvarán a Sík Ferenc Kamaraszínház feliratot, amibe kicsit az élénkülő szél is besegített. Niedzielsky Katalin

A Jókai Színházban nem újdonság, hogy az évad végéhez közeledve – a békéscsabai és a szarvasi nyári játékok küszöbén, fesztiválszereplések közepette – már az őszi bemutatókra készülődik a társulat. A Macskajáték első olvasópróbáját még áprilisban tartották, június 7-én pedig Sławomir Mrożek Tangójáról és az abszurd dráma műfajáról adott tájékoztatást a szereplőknek és a sajtónak Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az előadás rendezője.   (Niedzielsky Katalin tudósítása) A Tévedések vígjátéka és a Jóccakát, anya után Mrożek Tangója Csiszár Imre harmadik rendezése másfél év alatt Békéscsabán. A tulajdonképpeni próbafolyamat a színészek számára majd csak szeptember 27-én kezdődik el az október 28-ai premierhez. A tervek szerint a bérletesek 38-40 előadást kapnak, decemberben végig játsszák a darabot, és a következő év tavaszán folytatják. Mindezt dr. Szabó Károlyné művészeti titkár mondta el, miután Seregi Zoltán igazgató nevében is köszöntötte az első olvasópróba résztvevőit. Csiszár Imre szeret előre dolgozni, a tavaly szeptemberi Shakespeare-bemutatóra is előző év áprilisától próbált a társulattal, így nem meglepő, hogy az őszi előadásra már most is nyár elején kiosztotta a szerepeket. Hagyomány az is, hogy minden darabot izgalmas irodalom- és színháztörténeti bevezetővel indít útjára, így volt ez alkalommal is, amikor elmondta többek között, miért éppen a Tangót tűzik műsorra itt és most, mi közünk lehet nekünk, mai nézőknek a lengyel író művéhez. –   A legnagyobbak – Shakespeare, Moliére, Gogol – mindig, minden korban aktuálisak, bármikor elővehetjük a műveiket, a klasszikusok lényege, hogy mondandójuk, üzenetük sosem avul el. S ma már idesorolhatjuk az abszurd színház képviselőit, a lengyel Mrożek műveit is –kezdte a beavatást a rendező. Majd arról szólt, hogy Sławomir Mrożek újságíróként indult, utána humoreszkeket, szatirikus elbeszéléseket írt, később fordult a drámához, egy-, aztán háromfelvonásos darabokat alkotott. Örkényhez hasonlóan felfedezte az abszurd, a groteszk műfajában a karikatúra lehetőségét. A Tangó 1964-ben született, és a rendező úgy fogalmazott: nemcsak lengyel, hanem kelet-európai jelentőségű műről van szó. Mint kiemelte, az abszurd műfaja Nyugaton a darab keletkezése idején már javában „tombolt”, Beckett, Ionescu, Arnold Wesker, Harold Pinter művei népszerűek voltak, de nálunk nem ismerték a műfajt, itt még a szocialista realizmus volt irányadó, a szocializmust építettük. –   Mintha csak látnok lett volna a szerző, úgy megírta előre a mai mindennapjainkat, nyilván megérezte, mi fog történni. Látszólag családregény a Tangó, de a három generáció sorsán keresztül, akik körül megfordult a világ, a 20. század kelet-európai történelme bontakozik ki. A szereplőkről kiderült, hogy a történelmi aranykort a nagymama és öccse, Eugenia és Eugeniusz élte meg, a 30-40-50-60-as éveket a szülők, ők a darabban a forradalom gyermekei, akik mindenáron újítani akartak, állandó hevületben égtek, de lelkesedésük eredménytelen maradt. A fiatalok különbözőek: Alát az apátia jellemzi, Artúr pedig úgy érzi, neki teremtenie kell valami újat, küldetése Hamletéhez hasonlít. Mint hallhattuk, a Tangóban vannak szövegek, átérzések Hamlethez, illetve a görög drámához. Artúr keresi az értéket, kutatja, hogyan tegye rendbe a családját, eszméket keres, szeretné visszaállítani az aranykort, a régi rendet a „kizökkent” világ helyett. De nem tudja, hogy terve megvalósításához hatalomra, harcra vagy valami másra van-e szüksége. –   Az abszurd drámát úgy kell színpadra állítani, hogy semmiféle becsempészett realizmus ne tegye tönkre, meg kell őrizni az abszurd lényegét, nagyon erős figurák kellenek, még hozzá nem csak maszkban, jelmezben. Fontos, hogy az abszurd a karakterekben érvényesüljön, ezért erős karaktereket kell létrehozni – hangsúlyozta Csiszár Imre. A rendező arról is beszélt, hogy a szöveg nehéz, nyáron olvasgatni kell, azért kérte a korai találkozást, hogy a színészek mielőbb ismerkedjenek a művel. A fordítást zseniálisnak tartja, Kerényi Grácia érdeme, hogy a bonyolult szöveget a színpadon el lehet mondani. A 20. század lomjait, „a történelem hordalékait” idéző díszlet és a jelmez ősszel készül. Csiszár Imre hangsúlyozta: a Tangó komédia, minden részletét ki kell elemezni, de a végén a poénoknak, helyenként az alpári humornak kell hatni. –   Mint minden darabnak, ennek is van politikai éle. A visszaforgatott történelem – amikor össze-visszaugrálnak a szereplők – degenerált figurákat szül, és számunkra az a kérdés, hogy mindebben a drámát megtudjuk-e mutatni, vagy sem. A mindössze hétszereplős előadásban Kovács Editet, Mészáros Mihályt, Bartus Gyulát (Jászai-díjas), Fehér Tímeát, Gulyás Attilát, Liszi Melindát és Katkó Ferencet látja majd a közönség. A díszletet a rendező, a jelmezeket a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi tervezi. Niedzielsky Katalin

A darabtemetés színházi hagyományát eleveníti fel a Békéscsabai Jókai Színház. Ma este rendhagyó módon búcsúzunk el Kapj el! című darabunktól, mely a 2011-es bemutató óta folyamatosan  teátrumunk repertoárján volt, éppen tegnap ünnepelte az ötvenedik jubileumi előadását. A darabtemetés egy régi színházi szokás, amely az utolsó utáni előadáson történik, s meglepő fordulatokkal zajlik. Mindazon nézők számára ajánljuk, akik már látták – és akik még nem látták – a darabot. A Kapj el!  című előadás a  bemutató óta folyamatosan repertoáron van, a színészek, a nézők, a produkcióban részt vevő színházi szakemberek most rendhagyó formában búcsúznak el az előadástól, mielőtt végleg levesszük a műsorról.  Ma este bármi megtörténhet! Furcsaság, odaillő vagy oda nem illő plusz poén, semmi sem garantált, csak a meglepetés.  Előfordulhat, hogy más drámák hősei suhannak át a színen, vagy szokatlan dallamok csendülnek fel. Az alkotók néhány dolgot ugyan előre megbeszélnek, de senki sincs biztonságban, bármikor robbanhat az improvizációs bomba. Fontosnak tartjuk, hogy egy jó hangulatú esten búcsúztassuk el a darabot, és a nézők úgy érezzék, hogy kivételes és megismételhetetlen pillanatoknak, igazi darabtemetésnek voltak szemtanúi, vidám gyászolói.

Válasszuk ki közösen az évad legjobb darabját! A behir.hu meghirdette a Békéscsabai Jókai Színház legjobb darabja közönségszavazást. A képekre június 1-től június 10-én 12.00 óráig lehet szavazni a Facebookon, minden lájk egy-egy szavazat. A díjat a Jókai Színház Évadzáró társulati ülésén adják át június 10-én 16:30-kor, a Békéscsabai Jókai Színház előtti téren. Vegyen részt ön is a szavazásban, melyet IDE kattintva ér el!  

A Beol.hu meghirdette a Békéscsabai Jókai Színház legjobb Beol színésze közönségszavazást. A képekre június 2-től június 10-én 12 óráig lehet szavazni a Beol.hu Facebook-oldalán, minden lájk egy-egy voksot ér. Az eredményeket az Évadzáró társulati ülés keretében hirdetik majd ki, ami június 10-én 16.30-tól lesz a színház előtti téren. Ön szerint melyik a legjobb színész az alábbiak közül? A szavazatát ITT tudja leadni!  

Az elmúlt időszakban hagyománnyá vált, hogy úgy az évadnyitást, mint az évadzárást közönségünkkel, színházszerető barátainkkal közösen ünnepeljük.  Június 10-én (pénteken) 16.30 órától tartjuk meg a nyilvános a évadzárót  a Jókai Színház előtti téren. Az eseményen adjuk át  a legjobb színésznek járó Gálfy Gyűrű-díjat, illetve kihirdetjük az online közönségszavazás eredményét. Az is kiderül, maguk közül kit ismernek el a társulat tagjai. Ünnepeljen velünk Ön is!  

Sík Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, Békéscsaba szülötte, ebben az évben lenne 85 éves. Az Ő nevéhez fűződik a Békéscsabai Jókai Színházban – ma már háttérszakmákat is oktató – jelenleg Színitanház néven működő iskolai színészképzés életre hívása. A Jókai Színház vezetősége és társulata, az Ő tiszteletére és emlékére az Ibsen Stúdiószínházat átkereszteli. A SÍK FERENC KAMARASZÍNHÁZ   névadó ünnepsége 2016. június 7-én, (kedden) 18 órakor lesz az Ibsen Ház udvarán, amelyen közreműködik a Jászai-díjas Felkai Eszter színművész, Kovács Edit színművész, Liszi Melinda színművész, valamint a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László. Sík Ferenc békéscsabai néptáncosból lett az Állami Népi Együttes szólótáncosa, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kapott rendezői diplomát. Pályája három nagy egységre tagolható; Pécsi Nemzeti Színház, Nemzeti Színház (Budapest) és a Gyulai Várszínház. Emlékét megőrzendő Niedzielsky Katalin publicista, színikritikus tollából könyv készül munkásságáról, amelyből a névadó ünnepségen részletek hangzanak el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!  

behir.hu | Még a 2015-ös évadban, a Nemzeti Színház mintája alapján, saját történetét és jelenét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdetett a Békéscsabai Jókai Színház. A felhívásra 38 középiskolás csapat 152 tanulója jelentkezett; 7 településről, 18 iskola képviseltette magát. Négyfős csapatok jelentkezését várták, akik kreativitásukat és kutatóképességüket egyaránt csatasorba állították. A verseny négyfordulós volt, ebből az első három kizárólag az interneten zajlott. A döntőn a legjobb négy csapat, egy nagyszerű program keretében mutathatta meg rátermettségét a Jókai Színházban. Az utolsó pillanatig izgalmas versenyen végig szoros volt az állás. A vetélkedő negyedik helyezettje a szegedi Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola „T(h)eát-rummal” nevezetű csapata lett. ► Tovább