Az író-költő-dramaturg Zalán Tibort Elek Tibor irodalomtörténész kérdezte a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósuló Szó, szín, játék sorozatban, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán, szeptember 14-én. Jónás Ágnes tudósítása.
Ifjúsági bérletben kínáljuk középiskolás közönségünknek Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ ÉS A KÉT SZELEBURDIAK című zenés bohózatát Merő Béla rendezésében, Fehér Tímea színművésznővel a címszerepben. Az olvasópróba kedden délelőtt volt a Jókai Szalonban. Seregi Zoltán színidirektor köszöntőjében elmondta, hogy a színház idei évadának gerincét a magyar darabok alkotják: ennek eklatáns példája a Karnyóné. De Csokonai mellett Mikszáth Kálmán és Szabó Magda művei is bemutatásra kerülnek.Csokonai az énekes bohózatot tanítóskodása idején, 1799-ben Csurgón írta és ott elő is adatta tanítványaival. Merő Béla elmondta az olvasópróbán, hogy kamaszkorának kedvenc írója Csokonai. A műnek nyolc verziója maradt fenn, színházunk Jókai József változatát veszi alapul a bemutatáshoz. Csokonai kudarcidőszakában írta zseniális színházi érzékkel ezt az énekes bohózatát, melynek mottója lehetne, hogy „nevetek, hogy ne sírjak”. A darab központi témája az elvágyódás, az adni akarás, az öregség és a szereleméhség. A magyar szépirodalomban ez az első egységes nyelvezetű, abszurd dráma; amely mit sem vesztett aktualitásából: „nem az a tragédia, ha belehalunk a szerelembe, hanem ha túléljük.” A bohózat a mai napig nem vesztett időszerűségéből, görbe tükröt tart a felszínes nemi vágyakat és az anyagi javakat hajszoló világunk elé. Rácz Attila Fotó: A-Team/Ignácz Bence
Csokonai Vitéz Mihály életének legdrámaibb, legkilátástalanabb időszakában született Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című „tündéri bohózat”. Kézirata nem volt, az író rögtönözve diktálta csurgói tanítványainak a dialógusokat, innen a nyolcféle verzió, amely közül Jókai József szövegét alkotta színpadra Zalán Tibor dramaturg. A Békéscsabai Jókai Színház az új évad ifjúsági bérletében diákoknak ajánlja előadását. Az első olvasópróbán, szeptember 26-án Merő Béla rendező avatta be a színészeket, a közreműködőket és a sajtó képviselőit a színdarab rejtelmeibe, keletkezési körülményeibe, műfaji sajátosságaiba, különleges karaktereibe. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózatát állítja színre október 24-én a Békéscsabai Jókai Színház, Merő Béla rendezésében.
Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiakra készülnek a Jókai Színházban.
Hosszú évekre visszanyúló hagyomány színházunkban, hogy a gyerekdarabok kapcsán játékot hirdetünk. Az évad első gyerekelőadása Hedry Mária A bűvös patkó című zenés mesejátéka lesz. A mesében Terribiusz varázsló el akarja pusztítani a több ezer éves Világfát, hogy helyébe égig érő üvegpalotát építsen. Itt már csak a bűvös patkó segíthet! Arra kérjük a vállalkozó kedvű gyerkőcöket, készítsenek egy bűvös patkót és segítsenek Bumburi bohócnak megmenteni a Világfát! Az alkotásokat az előadás előtt lehet névvel, címmel és telefonszámmal együtt leadni az aulában. Nagyon fontos a pontos, jól látható elérhetőség, mert ez alapján tudjuk értesíteni a kis nyertest. A különleges alkotásokat természetesen díjazzuk, szakértő zsűri dönti el, melyik alkotás a legszebb, legötletesebb.
A zene világnapja alkalmából a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar térzenével örvendezteti meg a békéscsabai közönséget a Jókai Színház előtti téren 2017. szeptember 28-án, csütörtökön este 18 órától. A Békéscsabai Jókai Színház és a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár együtt ünnepli a Zene világnapját! A térzenét mintegy 40 perc erejéig élvezhetik az érdeklődők.
Arany János születésének 200. évfordulójára Nagykőrös városa az ünnepelt – a városban írt műveiből válogatva – Nagyzenekari mű és hangoskönyv formájában tiszteleg egykori tanára előtt, melyen Tege Antal, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze is hallható.
A Siketek Világszövetsége (WFD) határozata alapján 1958 óta e jeles nap a siketek közösségeire és különleges kommunikációs eszközükre – amely sok esetben anyanyelvük is – a jelnyelvre irányítja a figyelmet. Színházunknak kiemelten fontos, hogy a hallássérült nézőink is teljes értékű színházi élményhez jussanak, ezért egy-egy színházi előadásunk kapcsán jelnyelvi tolmács közreműködésével segítjük a produkció megértését siket és nagyothalló nézőink számára. Legközelebb október 6-án lesz kommunikációsan akadálymentesített előadás, A Törvénytelen randevút Vörös Zsolt jeleli hallássérült barátainknak.
Az angol szerzőpáros, Anthony Marriott és Alistair Foot leghíresebb darabját, a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című két részes komédiáját bérleten kívül, ráadásként kínáljuk közönségünknek. A darab tavalyi nagy sikerre való tekintettel ebben az évadban is repertoáron marad, november 3-án 19 órától, valamint november 4-én 15 és 19 órától tekinthetik meg nézőink. A fergeteges vígjáték a hetvenes évek egyik legnagyobb londoni sikere volt, még a Guinness-féle Rekordok könyvébe is bekerült. Angol filmváltozata a hazai mozikban is óriási tömegeket vonzott. Mi történik akkor, ha egy pedánsan puritán életet élő, fiatal és szépreményű angol banktisztviselő szolgálati lakását egy szerencsétlen, ám nehezen tisztázható félreértés folytán, egy napon egyszer csak százszámra ellepik a pornóújságok, szexvideók, és egyéb hasonszőrű kiadványok, s ráadásul még gyakori vendég a házban a feddhetetlen erkölcsre kényes főnök, és az éppen efféle illegális különlegességek után nyomozó rendőrfelügyelő is? A teljes káosz létrejöttét az anyós, revizorok és örömlányok felbukkanása segíti elő, s hőseink egyre képtelenebb helyzetekbe keverednek, míg végül, ahogy az már lenni szokott, minden szépen megoldódik. Impozáns a díszlet, a jelmezek, híven tükrözik a néző fejében meglévő általános képet a korszakról. A darab legfontosabb eseményei az ajtóknak vannak alárendelve. Érdemes odafigyelni a csapkodásukra, hogy mikor nyílik, mikor csukódik, ki jön be rajta, ki megy ki, és vajon mit csinálhat odabent.
Az idei évadban is folytatódik a nagysikerű Ádámok és Évák Ünnepe elnevezésű program, amelynek keretében diákcsoportok – pedagógusok és a színház művészeinek segítségével – hoznak létre egy-egy színházi produkciót. Az Ádámok és Évák Ünnepe idei témája A világ meséi – és különlegessége, hogy ebben az évadban az általános iskolák felső tagozatosait is bevonjuk a programba. A Békéscsabai Jókai Színháznak fontos az ifjúság, kiemelt cél, hogy számukra „trendi legyen a színházba járás”. Ehhez az kell, hogy a diákok megismerjék és megszeressék Thália templomát, mégpedig úgy, hogy alkotóként vesznek részt benne, maguk hoznak létre előadásokat, felmennek a színpadra és játszanak. – mondta el a csütörtöki nyitómegbeszélésen Tege Antal színész, rendező, a program vezetője.Tíz középiskola mellett hat általános iskola is jelentkezett az Ádámok és Évák Ünnepére, Békéscsaba mellett Szarvasról, Mezőberényből és Békésről is neveztek diákcsapatok. A program lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból és általános iskoláiból jelentkező csapatok megtanulják, bepróbálják, majd előadják a választott mesét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt, de a program vezetője is rendszeres kapcsolatot tart fenn a csapatokkal. A jeleneteknek április elejére kell elkészülniük, a bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére április közepén kerül sor. Az előadást, a jeleneteket, tekintélyes szakmai zsűri értékeli, és bár díjakra is számíthatnak a legjobbak, mégsem versenyt akarunk rendezni, hanem egy örömteli diákfesztivált. A cél az a folyamat, amelyben a diákok, olvasás, szövegértés, szövegmondás, cselekvés, együttdolgozás és együttjátszás segítségével jutnak közelebb a mű, a világ, egymás, és önmaguk megismeréséhez. -szkv- Fotó: A-Team
… mindössze néhány mondatot szeretnék leírni az Ősvigasztalás ősbemutatójának apropóján. A legnagyobb elismerés és köszönet illeti Béres László rendezőt, hogy kereken fél évszázaddal megírása után színpadra állította ezt a rendkívül súlyos tartalommal, moralitással és népi vallási misztériummal át meg átszőtt darabot.
Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.)] Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús, Magyar Örökség díj (1997) /posztumusz/. Özvegye halála előtt létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
