Vitalap.hu | A Békéscsabai Jókai Színház a magyar dráma napját szeptember 21-én, Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepelte az Ibsen stúdiószínpadán. Seregi Zoltán, a színház megbízott igazgatója köszöntő beszédében rendkívülinek és egyedinek nevezte ezt a bemutatót, azon oknál fogva, hogy egy kortárs, élő író művét vitték színpadra, s a rendező maga a szerző. ► Tovább
Tizenöt bemutatót tervez a 2015/2016-os színházi évadban a Békéscsabai Jókai Színház, amely az idén is megrendezi az Ádámok és Évák versenyét, a Magyar Teátrumi Gála díjátadót, és egy új kezdeményezéssel is élnek a fiatal korosztály megszólítására. Az alföldi közönség igényes évadból válogathat élményt szerző előadásokat. Seregi Zoltán megbízott igazgatónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Igazgató úr, színháza szeptember végén Ibsen Stúdiószínházban A szűz és a szörny című tragikomédiát mutatja be, amelyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. Ön mit vár: a Pozsgai-mű elsősorban szellemi üzenettel, vagy inkább érzés-impulzussal zsongja be a várost? – Nem hiszek abban a mai művészeti közéletben elharapózott és tudatosan manipulált kettéválasztásban, miszerint egy színdarab, egy színielőadás vagy a szellemre vagy az érzelemre hat. Ugyanilyen a gondolkodtató vagy szórakoztató színház szembeállítása, hiszen mióta színház létezik, ez a kettő nehezen választható el egymástól. A szellemi vagy érzelmi gagyiról nem beszélek. Tehát erős érzelmi és szellem hatást várok A szűz és a szörnyeteg bemutatójától. – Katona József klasszikus nemzeti drámáját, a Bánk bánt Szabó K. István rendező modernizálja márciusban. Mitől várja, hogy ez a több szempontból is hallatlanul aktuális mű a mai élethez, a jövőformáláshoz adjon üzenetet a közönségnek? – A jövő formálás a politika dolga és nem a színházé, és az üzengetést sem szeretem a színpadon. Úgy gondolom ezek a múlt század levitézlett, haladó ideológiáinak poros esztétikai megfogalmazásai. Lásd: Brecht. A Bánk bán is és bármely klasszikus, az idő rostáját túlélt mű sokkal több annál, mint az a szelete, ami egy korban éppen aktuális, hiszen pontosan azért maradt fenn mostanáig. A Bánk bánt sem azért vesszük elő, mert aktuális – mert a remekmű mindig összességében az -, hanem azért mert a magyar kultúra része, a magyar szellemiség egyik alapműve és minden korosztálynak találkoznia kell vele a színpadon. A modernizálás nem volt részemről jó fogalmazás – visszavonom -, inkább úgy fogalmazok: mai szemmel és füllel érthető, követhető, közérthető színházi, művészi élményt szeretnénk elérni – és nemcsak a fiatalok számára – úgy, hogy Katona szellemisége és szándékai ne sérüljenek. – Fedezd föl saját kultúrád! – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az Ön színháza hogyan ad ehhez sodróerőt akkor, amikor az ifjabb nemzedékeket próbálják a színház vonzerejébe húzni? Az európai Balassi folyamatról olvasottak nagyon szimpatikusak számomra. Úgy gondolom, hogy a globalizált világban a kultúra nemzeti, erkölcsi önazonosságot megőrző, erősítő szerepe mindennél fontosabb. Ezért a színházunk műsorterve olyan magyar és nemzetközi irodalmi, színházi értékekkel van tele, amelyek ezt a célt is szolgálják. Az egy másik kérdés, hogy a fiatalok eljönnek-e a színházba. Mikor 1980-ban a pályámat kezdtem, ugyanez volt a probléma. Miért nem járnak a fiatalok színházba? Legutóbb egy színházi konferencián kiderült, hogy az összes színházigazgató ezzel küzd : érettségi után a fiatalok döntő többsége eltűnik a színházakból. Ezt a problémát 35 éve nem sikerült megoldania a színházi szakmának. Vagy 35 éve rosszul csináljuk vagy lehet, hogy nem is nekünk kell ezt megoldani. Egyébként a fiatalok színházba járása komoly és fontos kérdés, de mi a középkorúak és az idősek számára is szeretnénk színházat csinálni, mert ők viszont járnak színházba. Forrás: Présház Portál Fotó: A-Team/Nyári Attila
A magyar dráma napjához méltó, szellemes, szórakoztató és gondolatébresztő darabbal ajándékozta meg Pozsgai Zsolt a Békéscsabai Jókai Színház közönségét. A szűz és a szörny című tragikomédia írója rendezőként is kimagaslót teremtett, a nagyszerű alakításokat felvonultató előadás premierjét szeptember 21-én láttuk az Ibsen Stúdiószínházban. (Niedzielsky Katalin kritikája) Biztos nem véletlen, hogy olyan sok írót ragad meg egy-egy újsághír, főleg bűnügyekről, gyilkosságról, öngyilkosságról szóló híradás a napi sajtóból, hiszen ezek a megdöbbentő információk, szenzációk pontosan arról a világról, társadalomról, közösségről szólnak, amelyben megtörténnek. S kinek kellene továbbgondolni a pár sor mögött rejlő összefüggéseket, emberi sorsokat, jellemeket, ha nem az írónak, a művésznek, aki érzékenyebb kortársainál, kellő fantáziával rendelkezik, és persze jól tud mesélni?! Dosztojevszkijtől (A szelíd teremtés) Gárdonyi Gézáig (Ki-ki a párjával), Füst Milántól (Boldogtalanok) Kiss Csabáig (Világtalanok) vagy akár Rejtő Jenőig (Vesztegzár a Grand Hotelben) nehéz lenne felsorolni azoknak a műveknek a sorát, amelyeket a közvéleményt megrázó események ihlettek. Általában azonos bennük, hogy a szerzők együttéreztek a szerencsétlen sorsuk elől a halálba menekülő fiatalokkal, vagy éppen a szerelmi gyilkosságok és más bűntények áldozataival. A bemutató előtt Seregi Zoltán megbízott igazgató köszöntötte a közönséget a kettős ünnep alkalmából. Mint mondta, a színházban minden premier, új bemutató ünnep, de szeptember 21-én kettős ünnepet ülünk, mert ez a magyar dráma napja. Ilyenkor Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-ei ősbemutatójára emlékezve, 1984 óta minden évben igyekszünk ráirányítani a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire és az új művek születésének fontosságára. Seregi Zoltán úgy fogalmazott: a Jókai Színház egyedülálló az országban azzal, hogy olyan kortárs szerző művét tűzi ezen a napon műsorra, aki nemcsak megírta, hanem meg is rendezte a darabját. Pozsgai Zsolt a köszöntőt azzal egészítette ki, hogy bár minden esztendőben megemlékezünk a jeles dátumról, azt viszont nem mondjuk el, hogy Madách nagyszerű darabját Kolozsváron mutatták be. Miután az összes pesti társulat elutasította, senki nem találta bemutatásra érdemesnek, egyedül ott éreztek rá a mű súlyára, s aztán onnan indult el félelmetes íve, a magyar és a külföldi színpadokon máig tartó sikere. Ezzel Pozsgai Zsolt azt üzente szerzőtársainak: nem biztos, hogy a legközelebbi színházaknál kell kopogtatni, a közönség és a közösség szeretete kell, ez ad az írónak erőt. A közönség tetszését a szerző-rendező és csapata ezúttal is elnyerte, szeretetére rászolgált az emlékezetes produkcióval, ez jól látszott, hallatszott az előadás végén a szűnni nem akaró vastapsnál. Köcsögöt idézve: oké tehát az író, a rendező, a színészek, a közönség, minden. De most először is leokéznám – egy kis elemzés után kritikus szemmel – én is a produkciót. A szűz és a szörny című tragikomédia egy valóságos esetet dolgoz fel, annak az 1995-ös rendőrségi hírnek a hátterét, amely egy letartóztatásról szólt. A főváros nyolcadik kerületében akkor bukkantak rá az alvilág egyik ismert figurájára, aki már hosszú évek óta bujkált a hatóságok elől, és akit egy balatoni rablás miatt kerestek. A bűnözőnek az áldozat, a megtámadott idősebb nő vasalóval megégette az arcát, ezért nem merészkedett később emberek elé, egyetlen társával tartotta a kapcsolatot. Az írói fantázia a Herceg és Köcsög alakjához még kitalálta a menedéket adó öreg házmester, Samu bácsi, a szókimondó takarítónő és az erdélyi lány alakját, hogy teljes legyen a társulat, elmesélhető öt megrázó emberi sors, és nem utolsósorban játszható a darab. (Főleg praktikus, ha a szerző rendez.) Együtt a csapat, ennek ellenére az előadás Samu bácsi monológjával kezdődik, amelyből sok mindent megtudunk róla, szánalmas sorsáról, egykori feleségéről, Grétáról, akit istenít. Legfontosabb azonban, amit a ferde, torz szekrényben rejtőzködő szörnynek mond: „Maga egy jó ember, és én segítek magán!!!” Nem akarja egyedül hagyni a rejtőzködőt, mert úgy véli, abba belepusztul. Nem ilyen szívélyes Karcsi néni! A nagypofájú, beszólós takarítónőhöz illik a férfias megnevezés, de hamar kiderül: nem elismerésként, jellemzésként, sokkal inkább megaláztatásnak szánva aggatta rá egykori férje, aki nem becsülte semmire. Még egy szomorú sors, még egy magányos ember, akit kemény szavakra tanított az élet, pedig lelke mélyén inkább gondoskodó, kedves lenne, szeretne valakit. „Beszélni értelmesen! Majd akkor meghallgatom. Egyelőre befogni a pofát…” – utasítja a szekrénylakót, aki a „baleset” miatt nem tud beszélni. Ide kívánkozik rögtön, hogy a nyelvi bravúrról is szóljunk. A szöveg olvasva és hallgatva egyaránt eredeti, káprázatos, szellemes, élvezetes. Karcsi néni infinitivus-ai (főnévi igenevei), amikor ragozás nélkül próbálja meggyőzni a másikat, hátha úgy könnyebben érthető, Kriszta ismétlései, a poénos párbeszédek, replikák remekek, ütősek. Kommunikáció „leokézva”! A nyelvi sziporka csúcsa, hogy az első felvonásban a Herceg csak nyöszörög, artikulálni képtelen, beszélgetőpartnerei mégis értik, válaszolnak, reagálnak, működik köztük a kommunikáció. Aztán a második felvonásban a szerelem mindent legyőz, még a beszéd akadályait is; Kriszta megtanítja beszélni a Herceget. Pontosabban beszélni is, mert már előtte megtanította tisztálkodni, felöltözni, viselkedni. Végül fütyülni is megtanítja, de ezt már csak halála után. S a Herceg is csak a halában lehet jó ember, addig nem, mert ilyen a világ – ezt Samu bácsi mondja ki még a darab elején, ha jól emlékszem. Megint előre szaladtam, de nehéz sort tartani, annyira sodró, áradó a játék, csupa feszültség az előadás, mellbe vágó a szöveg, a mondandó, az üzenet. A Herceg! A főszereplő, akinek sikerül elérni ijesztő külseje, rettenetes ábrázata ellenére, hogy bíznak benne, segítik, szeretik. Nemcsak Az Operaház fantomját lehet szeretni, hanem ezt a szekrénylakó szörnyet is. Újabb bravúr: maszk alatt játszani, szemkontaktusról és beszédről majdnem teljesen lemondani, nyöszörgést nem elfelejteni, nem idő előtt megszólalni… (Karcsi néni stílusa). Kovács Ágnes nagyon meggyőző alakítást nyújt, az ártatlan kislánytól a prostituáltig, bártáncosnőig komoly ívet rajzol meg a színpadon, miközben folyton öngyilkossági kísérletek és új „küldetések, feladatok között vívódik. A lány kedvességével, okosságával megtanítja beszélni és szeretni a Herceget, az egykori bűnözőt. Annyira jó ebben az előadásban minden alakítás, hogy a csirkefogó Köcsögöt se lehet egyértelműen utálni. Pedig róla hamarabb kiderül, hogy képes (volt) embereket ölni, érdekből viszi Krisztát a romlásba, hajszolja a halálba. Gátlástalan alak, de olykor kibújik belőle valami jóság, figyelem, együttérzés, valami emberi. A gonosz világban az egyetlen túlélő… Ferde falak, ferde szekrényajtó: a díszlet rögtön jelzi, groteszk, abszurd dolgokkal szembesülünk, kisiklott sorsokat, tönkretett életeket, lelkeket látunk. Semmi nem okés. A groteszk elemek ugyanakkor el is távolítanak a történetektől, míg a mese, az érzelmi szálak, a szellemes párbeszédek újból és újból visszahúznak. Két bűnöző és három jó ember. A Herceg és Köcsög velejéig romlott, utóbbit az érdekek vezérlik. A szörnynek viszont vannak érzelmei, ezért lehet szeretni, nevelni, tanítani. Kriszta tiszta, jóságos, érzelemgazdag, elrontják, belepusztul. Samu bácsi is jóságos, segítőkész, leszúrni fölösleges, úgyis belehalna a felismerésbe, hogy Gréta gyilkosának adott menedéket. Karcsi néni is inkább jó ember, akit érdek és érzelem normális aránya motivál. Lehet, hogy Pozsgai Zsolt olyan bátor író és rendező, hogy ki meri jelenteni: ez a világ nem oké, sőt, szar? Ilyen körülmények között az emberek sem lehetnek jók, pedig szeretnének? Ahhoz előbb meg kell halniuk, hogy jók lehessenek? Samu bácsi és a különös befejezés erre utal, amikor a magasban Belicza Károly zenéjére megjelenik a táncos. Vagy csak én láttam így? Öt szereplő, öt megrázó sors, magányos, szerencsétlen emberek, akik saját tetteik vagy mások miatt áldozatok, bűnhődnek, álmodoznak, elvágyódnak, de változtatni nem tudnak az életükön. A Herceg bonyolult, komoly íveket rajzoló szerepét a Jászai-díjas Bartus Gyula játssza nagyszerűen, meggyőzően – emlékezetes alakítás. A Krisztát, az erdélyi lányt alakító Kovács Ágnes színészhallgató méltán költözött be a békéscsabai közönség szívébe. Samu bácsi, a házmester figurájában Szőke Pál kimagasló, átélt alakítást nyújt. Csomós Lajos Köcsögként a sok-sok humor közepette, nagy nevettetőként is becsempész emberi vonásokat. Karcsi néniből, a nagypofájú takarítónőből Kovács Edit határozott játékával nagyon eredeti figurát formál, amely új színfolt a méltóságot parancsoló királynők és elegáns úri asszonyok palettáján. Egyed Zoltán díszlettervező a kilencvenes évek hétköznapi történéseit egyszerű, sivár környezetbe költöztette, a groteszk vonásokkal a mélyebb tartalomra helyezte a hangsúlyt. Petrovszki Árpád merész jelmezei az alvilági figurák és a jó emberek karaktereit a színek kontrasztjával erősítették. Lakatos Károly maszkmester is maradandót alkotott: a Jókai Színház fantomját. Belicza Károly szaxofonján szólt a zenei aláfestés. Niedzielsky Katalin Fotó: A-Team/Nyári Attila
bajolomagazin.hu | Shakespeare kiválóan ismerte az embereket, ebből fakadt karaktereinek és mondanivalójának igazi zsenialitása. S minthogy az ember alapvetően nem változik, az angol drámaíró szavai nem veszítettek jottányit sem a súlyukból, ezt bizonyította a Jókai Színház idei első bemutatója, a Tévedések vígjátéka is. ► Tovább
A Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka folyóirat az elmúlt években számos módon (kortárs magyar évad, drámaíróverseny, egyfelvonásos drámapályázat, drámai szövegművek publikálása stb.) bizonyította már, hogy elkötelezett támogatója a kortárs magyar dráma ügyének. Ugyanakkor a színház és a folyóirat annak is számtalan tanújelét adta már, hogy a minőség jegyében az egyetemes és a regionális, lokális érdekek és értékek összekapcsolásának híve. A Jókai színház és a Bárka ezen kettős törekvésének újabb eredménye az Erős csabait kívánok! elnevezésű irodalmi-színházi projekt, amely szervesen kapcsolódni kíván azokhoz a helyi törekvésekhez, amelyek a 2013-ban hungarikummá választott csabai kolbász további népszerűsítését szolgálják. A meghívásos drámapályázat célja olyan új, színpadi előadásra szánt, esztétikailag értékes irodalmi alkotások, drámák megírásának elősegítése volt, amelyekben valamilyen módon hangsúlyos szerepet kapnak a több mint száz éves csabai kolbász gasztronómiai, kulturális, társadalmi tradíciói, amelyek ország-világ szerte továbbviszik a csabai kolbász hírét. Műfaji megkötés nem volt, a történelmi tragédiától, a társadalmi drámán, az abszurd vígjátékon, krimi-paródián át a musicalig számos lehetőség állt nyitva a szerzők előtt. A Jókai színház és a Bárka lehetővé tette a pályázatban résztvevő írók számára a csabai kolbásszal kapcsolatos történelmi és szakmai források, írásos dokumentumok megismerését. Biztosította a terepszemle, az anyaggyűjtés technikai lehetőségeit, anyagi feltételeit. A színház és a folyóirat meghívásával öt jeles kortárs magyar író élt, így öt olyan új magyar dráma született, amelyekben a csabai kolbász középponti szerepet kap. A szakmai zsűri mindegyik darabban talált figyelemre méltót, s végül megosztott 1. díjban részesítette Orbán János Dénes: Szabadság, kolbász, szerelem és Vörös István: Pisztoly az asztalon című darabját, és a színház vállalta a két mű felolvasó-színházi bemutatását, a folyóirat pedig a publikálását. 3. díjat kapott Sarusi Mihály: Álompuszta című darabja és különdíjban részesült Pozsgai Zsolt és Szil Ágnes. Orbán János Dénes: Szabadság, kolbász, szerelem című darabjának felolvasó-színházi bemutatója október 21-én lesz, a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, Vörös István Pisztoly az asztalon című darabját szintén felolvasó-színházi keretek között novemberben láthatják ugyanott.
Az évad második bemutatóját tartottuk hétfőn este a Jókai Színházban. A Magyar Dráma Napján debütált az Ibsen Stúdiószínházban A szűz és a szörny című tragikomédia, melyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. Pozsgai Zsolt nevéhez számos siker fűződik a Jókai Színházban, szinte házi szerzőnek számít. Ezúttal a főváros áldott-átkozott nyolcadik kerületébe visz el minket, egy szétégetett arcú bűnöző és az álmait kergető romlatlan erdélyi kislány történetével. Egy komikus és tragikus elemekben bővelkedő mese, amely valósággá válik itt és ma, Magyarországon. A szűz és a szörny című tragikomédiáját a Magyar Dráma Napján, mutattuk be 19 órától az Ibsen Stúdiószínházban. 1995-ben a rendőrség letartóztatta a budapesti, nyolcadik kerület alvilágának egyik ismert alakját, aki évekig bujkált egy lakásban, az utcára sem lépett ki onnan. Erre jó oka volt: egy balatoni rablásnál forró vasalóval szétégette az arcát a megtámadott idős hölgy. Az eltorzult arcú „alvilági herceg” kénytelen volt visszavonulni, magányában csak egy régi cimborája tartott ki mellette, ő is csak a külföldi bankszámlákon elrejtett pénzek reményében. Eddig az igaz történet. Pozsgai Zsolt továbbgondolta ezt a helyzetet és a megtörtént eset alapján továbbszőtte azt. Így került bele a darabba egy idióta, öreg házmester, egy nagypofájú takarítónő – és egy tündéri szép fiatal, erdélyi lány, aki munka reményében érkezik a magyar fővárosba. A „Szörny” rákényszerül arra, hogy kiadja egyik szobáját albérletbe, ide érkezik meg a kis Kriszta, akit nem érdekel a „Herceg” kinézete, mindenkit szeretni és érteni akar…Hogyne szövődnék köztük valamiféle emberi kapcsolat, amely azonban nem feltétlenül úgy alakul, mint a mesében… A Herceg szerepét a Jászai-díjas Bartus Gyula formálja meg, Krisztát, az erdélyi lányt a színészhallgató Kovács Ágnes. Szőke Pál játssza Samu bácsit, a házmestert. Csomós Lajos Köcsögöt, a Herceg cimboráját alakítja, Karcsi nénit, a nagypofájú takarítónőt pedig Kovács Edit. „Szüzek egyre kevesebben vannak, és szörny egyre több. Egy csodaszép erdélyi kislány elindul megvalósítani álmát, hogy beiratkozzék az Európa Egyetemre, Bolognában. És Budapest VIII. kerületében köt ki egy bujkáló maffiafőnök lakásában, akinek egy akció után a felismerhetetlenségig eltorzult az arca, beszélni sem tud. Csak üvölt. A szellemi és fizikai megsemmisülés határán. Az új albérlő, az erdélyi kislány azonban nem látja csúfnak. Mindent úgy fogad, ahogy van. És ha ehhez hozzá jön még a felesége halála után megzakkant öreg házmester, egy idióta, őrjöngő takarítónő és Köcsög, a maffiavezér egykori jobbkeze, ma is „önzetlen” segítőtársa – összeáll a mese, összeáll a tragikomédia. Mint a mesében: a nevetés és a katarzis örök szövetségben. A megdöbbentő megoldás felé. „ – fogalmazott Pozsgai Zsolt. A dráma több sikeres bemutató után érkezett meg Békéscsabára . Külön érdekessége az előadásnak, hogy a kiváló szaxofonjátékos, Belicza Károly írta – és játszotta fel – a kísérőzenét.
"A város közönsége úgy érzi, ismét értük, nekik, ide készül egy produkció" – fogalmaz művéről a szerző. Ez lehet a siker egyik kulcsa a mai európai színházi életben. Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiáját mutatja be a békéscsabai Ibsen Stúdiószínház szeptember 21-én a szerző rendezésében. A drámaírónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Valamiképp mérhető, érzékelhető lehet-e az Ön számára, és fontos-e Önnek az a szellemi pezsgés, amelyet a Szűz és a szörny című tragikomédia az alföldi város társadalmában kelthet? – Miután nagyon régóta dolgozom a csabai színészekkel, és mondhatom örömmel, sok sikert megéltünk együtt, a közönség tudja, kinek a darabját látja. Volt itt olyan zenés mű, amely a századik előadás felé tart, másik, amelyik ma is téma. Tehát a közönség megismerte az írót is, nem csak címre, vagy főszereplőre vált jegyet. Valamikor az ilyen "háziszerzőség" megszokott volt, és egy-egy város közönsége már várta az írótól az újabb bemutatót. Magam még Szegeddel vagyok így, ahol évek óta rendszeresen jelen vagyok egy-egy darabbal. Tehát ha"kelthet-e szellemiségi pezsgést", ez a kérdés, azt mondom: igen. Mert a város közönsége úgy érzi, ismét értük, nekik, ide készül egy produkció. A sajtópróbán, vagy nyilvános előadáson ezért zsúfolásig megtelt a kamaraszínház. És remélem, viszik a hírt, hogy érdemes jönni. Ez a mű nem kifejezetten könnyed komédia, sőt. Bár bővelkedik komikus elemekben, meglehetősen húsba vágó történet. Ezt szokták meg, erre jönnek. A mi írónk – mondják. Nagy öröm ez számomra. – A hazai színházi közönség hogyan tehető még nyitottabbá, befogadóbbá a kortárs magyar dráma értékei iránt? – Így, ahogy az előzőekben próbáltam érzékeltetni. A színházaknak be kell hívniuk az írót, legyen a közösség része, tanulja meg a színpadtechnikát, lássa a mindennapi műszaki és művészeti munkát. Hogy aztán ezek szimbiózisában alkosson drámát. A huszadik század nagy magyar drámaíró nemzedéke állandó vendége volt a színházak belső életének. Enélkül is lehet színdarabot írni, de ezek nehezebb utat is járnak be. Tehát ha vidéken a színházak újra felismernék, hogy a saját író, írók kinevelése milyen fontos, akkor a kortárs dráma presztizse is nőhet. És születhetnének új, fontos művek. A fővárosban pedig már régi adósság egy kortárs színházi műhely, egy olyan kisebb színház, ahol élő magyar írók műveit játsszák. Ezért is vagy húsz éve harcolok, eddig sajnos eredménytelenül. Pedig egy központi szellemi műhely, egy olyan színház nélkül, amely a drámákat lefordítja a színház nyelvére, és állandó,folytonos – enélkül a kortárs dráma halálra van ítélve. Bízom benne, hogy egyszer ez is sikerül. Hogy valaki rájön, van már éppen elég bulvár műveket játszó kis színház Pesten, amelyeket az állam támogat. Az egyiknek adni kellene egy ilyen értelmes feladatot. Nem magamért mondom ezt, a műveimet – hála Istennek – keresik, szeretném már látni az új nemzedéket, akiknek át tudjuk adni azt, amit mi összehordtunk. De egyelőre üres a horizont Ön, akinek műveit Bostontól Szkopjén át az indiai Goal nemzetközi filmfesztiválig a földgolyó sok pontján bemutatták, hogyan látja: az európai Balassi-folyamat – melynek jelmondata Fedezd föl saját kultúrád – miként érheti el sodrásával az ifjabb nemzedékeket? – Az ifjabb nemzedékkel jó a kapcsolatom, a huszonévesekkel kapcsolatban optimista vagyok. Úgy látom, kezd felnőni egy olyan generáció, amely már nem dől be az értéket hazudó értéktelenségnek. A piaci kultúrának és a professzionalista művészetet imitáló dilettantizmusnak. Amely nemzedéket már nem érdekel a kereskedelmi tévék bugyuta baromság-halmaza – valami újat, értékeset keres. Nem is lehet másként. Ahogy a természet meg tudja újítani magát, ez a terület is képes lesz erre. Legutóbb nagy öröm ért, Marosvásárhelyre mentem bemutatóra, és az ottani magyar színházi egyetemen behívtak vizsgaelőadásokra, melyek az én színműveim voltak. Több is. Nem tudtam róla. De az, hogy érdek nélkül nekiállnak tizenévesek, egyetemisták színpadra vinni a műveket, ez nagyon jólesik, és bizakodással tölt el. A magyar színházaknak oda kell figyelniük erre az új nemzedékre, és akik drámaírással, színházi műfajjal akarnak foglalkozni, azokat haladéktalanul a színházba kell csábítani, hogy tanuljon, tapasztaljon, éljen. És ha fiatal ír drámát, és bemutatják, azt a hasonló korúak is meg fogják nézi. Legalábbis így gondolom. Forrás: Présház Portál Fotó: MTI
A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék. A Békéscsabai Jókai Színház Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepli a jeles napot ma este. Madách drámai költeményét több mint negyven nyelvre, köztük jiddisre, japánra, arabra, galegóra (spanyolországi neolatin nyelv) és cigányra fordították le, 1999-ben Garas Dezső bábszínházi produkciót rendezett belőle. Az ember tragédiájából tévéfilm készült, Jeles András 1984-ben gyermekszereplőkkel készítette el filmes parafrázisát Angyali üdvözlet címmel, és Madách műve ihlette Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját. Jankovics Marcell több mint húsz évig dolgozott animációs filmjén, amelyet 2011 végén mutattak be, az idén a Magyar Fesztivál Balett Markó Iván koreográfiájával és rendezésében készített belőle táncszínházi adaptációt.
Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny tragikomédia Játékidő: 110 perc, egy szünettel. Herceg Bartus Gyula Jászai-díjas Kriszta Kovács Ágnes szh. Samu bácsi Szőke Pál Köcsög Csomós Lajos Karcsi néni Kovács Edit Súgó: Veselényi Orsolya Ügyelő: Szepsi Szilárd Jelmez: Petrovszki Árpád Díszlet: Egyed Zoltán Világítás tervezés: Komoróczky Gábor Díszlet asszisztens: Otlecz Adrienn Zene: Belicza Károly Maszk: Lakatos Károly Rendezőasszisztens: Müller Zsófia Rendező: Pozsgai Zsolt Olvasópróba: 2015. június 15. Bemutató: 2015. szeptember 21. / Ibsen Stúdiószínház
magyaridok.hu | Seregi Zoltán rendező, korábbi igazgatóhelyettes lett a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatója, miután Fekete Péter augusztustól a Magyar Cirkusz és Varieté élére távozott. Az új direktor sokak számára egészen régről ismerős lehet: 1966-ban – gyermekszínészként – a Tüskevár című filmsorozatban ő alakította Tutajost. ► Tovább
BEOL | Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepli a Békéscsabai Jókai Színház a magyar dráma napját hétfőn. ► Tovább
Jelentkezz a Légy jó mindhalálig csapatába! Szereplőválogatást tart a Békéscsabai Jókai Színház. Keressük a legjobb harmincnégy 10-13 éves gyerekszereplőt a Légy jó mindhalálig című musical szerepeire. A válogatás több helyszínen és időpontban valósul meg, ha valamelyikről lemaradtál, se baj, bármelyikre szeretettel várunk. A jelentkezési lap INNEN tölthető le, melyet a nyilasmisiestarsai@jokaiszinhaz.hu e-mail címre küldj el, továbbá kitöltve és saját, valamint szülői aláírással ellátva a szereplőválogatásra hozd magaddal. Az időpontok és a helyszínek: 2015. szeptember 23. (szerda) 15 óra – Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium (5600 Békéscsaba, Haán Lajos u. 2-4.) 2015. szeptember 25. (péntek) 15 óra – szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola (5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 7.) 2015. szeptember 30. (szerda) 15 óra – Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Sz. Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye (5700 Gyula, Nürnbergi utca 2.) 2015. október 6. (kedd) 13 óra – szeghalmi Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (5520 Szeghalom, Tildy Zoltán u. 19-21) 2015. október 8. (csütörtök) 14 óra – Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (5900 Orosháza, Előd utca 17.) 2015. október 13. (kedd) 15 óra – békéscsabai Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (5600 Békéscsaba, Szabó Pál tér 1.) A válogatás helyszíni regisztrációhoz kötött és érkezési sorrendben történik (az időtartama a megjelentek számától függ), kérjük, a kezdési időponthoz képest 15 perccel érkezz hamarabb. Sokan emlékeznek – sőt, a mai napig emlegetik – a Jókai Színház 23 évvel ezelőtti Légy jó mindhalálig előadására. Móricz klasszikus műve olyan üzenetet hordoz kicsiknek és nagyoknak egyaránt, melyeket időről-időre elő kell venni, meg kell mutatni. Ez a musical mindenkihez szól. Nyilas Misi konfliktusba kerül nemcsak a felnőttek világával – ahova vágyik, ahova tartozni szeretne, és amelyben csalódik –, de a gyerekekkel is szembe kerül becsületessége, tisztasága jóhiszeműsége miatt. Úgy érezzük, ennek a darabnak meg kell mozdítania az egész várost, a megyét! Gyerekeket, szülőket, nagyszülőket, barátokat, szomszédokat. Így hát megmozgatjuk! Az előadásban tizenhét 10-13 éves gyerekszereplő játszik majd tizenhét szerepet. A zenés daraboknál – kivált, ha gyerekekről van szó – két szereposztással kell számolni. Tehát a harmincnégy legjobb gyerekszereplőt keressük, akiknek jól kell tudniuk énekelni és táncolni, prózát mondani és görkorizni, hiszen ezt is kell majd az előadásban. Nem lesz könnyű feladat kiválasztani őket! Ehhez kérjük az Önök segítségét! Egy egész megyét megmozgató szereplőválogatást – divatos szóval castingot – tartunk, az Önök közreműködésével. Hat helyszínre kitelepül a Jókai Színház, ahol feltérképezzük a jelentkező fiatalok tehetségét. Ellátogatunk Gyulára, Orosházára, Szarvasra, Szeghalomra és Békéscsabán is két helyszínen kínálunk lehetőséget a megmérettetésre, melyekről TV felvétel készül. Először szeptember 23-án 15 órára a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumba várjuk a színészpalántákat, majd két nappal később már Szarvasra irányítjuk a figyelmünket. Szeptember 25-én 15 órakor kezdődik a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvodában a második kör. Békés megye minden kis lakosának lesz megfelelő alkalma megmutatni a tehetségét. A válogatáson előnyt jelent egy szabadon választott vers vagy próza részlet, illetve dal előadása, de nem feltétel. Éneklésre acapella (zenei kíséret nélkül) lesz lehetőség. A válogatás a Békéscsabai Médiacentrum együttműködésével valósul meg. A neves művészekből álló zsűri, a tehetségkutató műsorokhoz hasonlóan, értékeli a gyerekek produkcióját, majd a döntőben a közönség, a tévénézők is szavazhatnak, hogy melyik karaktert látnák szívesen a színpadon. Segítségünkre lesz a szereplőválogatásban és a zsűrizésben is a tervek szerint a legendás, 23 évvel ezelőtti békéscsabai előadás Nyilas Misije és Doroghy Sanyikája – akiket azóta beszippantott a színház világa –, Sánta László és Szente Vajk. „Tíz éves koromban a Légy jó mindhaláligban játszottam életem első szerepét, Békéscsabán. Az akkori előadások alatt tapasztaltam meg először azt az eufórikus érzést, hogy nevetnek rajtam a nézők – Doroghy Sanyikát játszottam. Akkor éltem át először, amiért jelenleg is élek: a nézők jókedvre derítését. Azóta is az emberek szájának felfelé görbítéséről szólnak az előadásaim, amelyeket rendezek, és a darabjaim, amelyeket írok” – vallotta Szente Vajk, aki jelenleg a Vesztegzár a Grand Hotelben című előadást rendezi a Jókai Színházban. A novemberi próbakezdésig megismerjük, és megismerik Önök is, a tehetséges 10-13 éves gyerekeket. A bemutató 2016. januárjában lesz Seregi Zoltán rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban. Nyilas Misi története olyan alapmű, amely mindig és mindenhol fontos. Olyan erkölcsi kérdésekkel foglakozik, amelyek mai világunkban elhalványulni látszódnak. Márpedig a „jónak lenni mindig” erkölcsi parancsnak át kéne szőni az életünket! Talán nem lenne ennyi szörnyűség, kegyetlenség és aljasság a világban, ha e szerint élnénk. Móricz műve a magyar szellemiség, a magyar lélek, a magyar gondolkodás egyik letéteményese, mint ahogy a Toldi, A kőszívű ember fiai, a Csongor és Tünde, és a sok-sok egyéb alapmű. A Légy jó mindhalálig színpadi változata olyan musical, Kocsák Tibor nagyszerű zenéjével, amely felnő az eredeti műhöz, és dallamaival, valamint Miklós Tibor kiváló dalszövegeivel, elvarázsolja a közönséget.
szarvasihet | Szombat este William Shakespeare: Tévedések vígjátéka díszbemutatójával indította el a 2015/2016-os évad bemutatóinak sorát a Békéscsabai Jókai Színház. Szenes János írása. ► Tovább
szegedma | A magyar dráma napján mutatják be Zalán Tibor és Merő Béla tragikomikus fantáziálását, a Szása i Szását. A szegedi teátrum ősbemutatója ezúttal stúdiószínházi körülmények közé költözik. A rendezővel az íróberkekben tabuként kezelt rendszerváltásról beszélgettünk. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
