Arthur Miller világhírű színművét a Békéscsabai Jókai Színházban Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében láthatja a közönség. A darab kapcsán Kovács Edit színművész és esztéta beszélget a rendezés gyönyörűségéről és felelősségéről, az írói szándékról, s annak filozófiai hátteréről, a színház feladatáról Csiszár Imre rendező úrral november 5-én, 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Huszka – Bakonyi – Martos Bob herceg című operettjét a Magyar Zenés Színház előadásában láthatja a békéscsabai közönség december 8-án, szombaton 15 és 19 órakor a Jókai Színház nagyszínpadán.
A Pillantás a hídról szívszorító, hátborzongató előadás, amelynek erkölcsi mélységei magukkal ragadják és sokáig uralják a néző gondolatait. Érték- és légkörteremtő produkció, kiváló rendezés és nagyszerű alakítások sora vési be a Jókai Színház legszínvonalasabb és legemlékezetesebb bemutatóinak történetébe. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Nagy volt a várakozás, és a siker is október 26-án, amikor Arthur Miller Pillantás a hídról című világhírű drámáját mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A nevelt lánya iránt szerelemre lobbanó Eddie Carbone szerepét Bartus Gyula, Catherine-ét Papp Barbara játssza, az előadást Csiszár Imre rendezte.
Az őszi szezon második Tereferéjén a Kállai-díjas Kadelka László Kiss József Jászai Mari-díjas színésszel, rendezővel és drámaíróval, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetőjével beszélgetett a Jókai Színház Művész Kávézójában október 26-án.
A Gyulai Várszínház 2018-as nívódíjait október 18-án adták át a Nemzeti Színházban, a Székely János Napok programsorozata keretében, a Caligula helytartója című előadás előtt. (Kadelka László írása)
A Békéscsabai Jókai Színház október 12-én, pénteken este mutatta be Seregi Zoltán rendezésében az első „desszertet” – ahogy az előadás rendezője, a színház igazgatója nyilatkozta – vagyis ebben az évadban az első kamaradarabot a stúdiószínházban. Anthony Schaffer Detektívjátszma című krimi-vígjátéka igazi különlegesség, igazi desszert. Az előadás érdekessége, hogy a darabot Seregi Zoltán már rendezte főiskolásként, akkor Köröspataki Kiss Sándor fordításában Mesterdetektív címmel, most a rendező maga fordította újra a szöveget, hogy elképzelésének jobban megfeleljenek a szereplők által mondottak. (Galambos Edit kritikája)
A Békéscsabai Jókai Színház megemlékezést tart halottak napján, november 2-án 17 órakor a teátrum első emeleti Sík Ferenc Termében, ahová szeretettel várjuk nézőinket!
A Nemzeti Színházban vendégszerepel ismét Tamási Áron színművével, az Ősvigasztalással a Jókai Színház október 29-én, hétfőn. A Kossuth-díjas író drámája tavaly szeptemberben az őszi évad nyitó premierje volt a békéscsabai teátrum Sík Ferenc Kamaraszínházában, és január 29-én már láthatta a fővárosi közönség is.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere beszédében elmondta: számunkra a történelem nem kizárólag a tankönyvek lapjairól ismert és tanulmányozott múlt csupán, hanem családi örökségként számon tartott valóság, szüleink és nagyszüleink olykor húsba vágóan fájdalmas élete, küzdelme és példája. A rendezvényre ünnepi műsorral készültek a Békéscsabai Jókai Színház művészei és a Színitanház növendékei „Esik eső karikába…” címmel.
Kiss József a Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője lesz a Terefere a Művész Kávéházban program következő vendége október 26-án, pénteken, 17 órától. A beszélgetést a Kállai-díjas Kadelka László vezeti. A rendező úr meghívásának apropója, hogy szeptember 21-től november közepéig, az ő rendezésében láthatja a közönség a Vidám kísértet című komédiát a Békéscsabai Jókai Színház kamaraszínházában.
Az Asszonyszerelem, asszonysors nyolc dalában, akárcsak egy novella lapjain, egy fiatal lány, talán Clara Schumann mondja el szerelmének, sorsának történetét. E csodálatos érzelem egy-egy mozzanatának felvillantásából egy rajongó, gyengéd és érzelmes nő kedves alakja bontakozik ki előttünk, Schumann utolérhetetlen, szinte példa nélkül való beleélő, megfigyelő és felidéző művészete nyomán. Közreműködik: Galambos Hajnalka Zongorán kísér: Rázga Áron Strauss – 4 utolsó ének Tavasz – Szeptember – Lefekvéskor – Alkonyfényben A ciklus címe nem a zeneszerzőtől származik. Az sem egészen bizonyos, az idős komponista való-ban ciklussá óhajtotta-e összefogni a 84 évesen komponált dalokat. Tény, 1948. derekán, sok ke-serű csalódás után némiképp új erőre kapva nagy kedvvel alkotta egyiket a másik után. Mind a négy dal a halálról, az elmúlásról szól. Még a tavaszi kép is az elmúlást juttatja az öreg Strauss eszébe. A so-kat megélt komponista számára a halál nem utolsó ítélet és nem szenvedés, amit aztán drámai kont-rasztként a “megdicsőülés” követhet. Ezek a ro-mantikus képzetek már messzire tűntek. A bé-két, feloldást hozó halál zenéje mégis minden ízé-ben romantikus. Fiatalkora zenei nyelvét beszéli Strauss továbbra is, csakhogy minden szélsőség, hatásvadászat nélkül, az öregkor bölcsességével. Pasztell-színű, gyakran magas regiszterű, légiesen lebegő muzsika a négy utolsó éneké.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
