Gyermekcasting az Egri csillagok szereposztásához
Az Egri csillagok című musicalhez tartott szereplőválogatást a Békéscsabai Jókai Színház november 21-én és 22-én délután a Művész Kávéházban. Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című musicaljének bemutatójához keresi a teátrum a gyermekszereplőket. A meghallgatásra érkezőket Seregi Zoltán, a színház igazgatója üdvözölte és felhívta a gyermekek figyelmét, hogy nem kell nagyon izgulni, hiszen nem ezen a napon dől el a szerepek végleges kiosztása. Mint mondta, elképzelhető egy későbbi újabb válogató is a továbbjutott gyermekek között. A színház kiírása szerint 7-11 év közötti fiúkat és lányokat vártak a meghallgatásra, akik versmondással és énekléssel vettek részt a válogatón. A több mint 40 jelentkező közül két pár fiú és lány kerül kiválasztásra a gyermek Vica és Gergő szerepére. A jövő év elején bemutatásra kerülő musicalt Katkó Ferenc, a Jókai Színház művésze rendezi. Fotó: Lipták Szabolcs/A-Team
Szereplőválogatás volt a Jókaiban
Az Egri csillagok musical Vicáját és Gergőjét keresték Békéscsabán, a Jókai Színházban. Gyermekszereplő-válogatást tartottak Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok című musicaljéhez csütörtökön és pénteken a Jókai színházban. Seregi Zoltán igazgató elmondta, a Katkó Ferenc által rendezett előadásukra keresnek két lány és két fiú szereplőt, akik Vica és Gergő gyermekkori alakjában lépnek majd színpadra. A válogatóra mintegy negyven, hét és tizenegy év közötti gyermek jelentkezett, akik – beszámolója szerint – mind nagyon felkészülten érkeztek, de természetesen érezhető volt izgatottságuk is. Hozzátette, a színészjelölteknek egy-egy dalt és verset kellett előadniuk, miközben a rendezővel együtt azt figyelték, ki hogyan viselkedik a színpadon, illetve miként énekel. A tízéves Véró Csenge Csanádapácáról érkezett a válogatásra. Beszámolója szerint magánének-órákra jár, emellett az iskolai kórusban is szerepel, és az énekszeretete miatt jelentkezett Vica szerepére. Hozzátette, bár korábban nem gondolt a színészetre, most mégis felkeltette az érdeklődését, így izgatottan várja, hogy beválogatják-e a musicalbe.
A rockbandák után beleszeretett a színházba
A hazai rockegyüttesek két csoportba oszthatók, az egyikkel játszott, a másikkal majdnem játszott – mondja Papp Gyula. A zongoraművész-zeneszerző azt is elárulta, hogy a rock, a klasszikus zene és a jazz után szeretett bele a színházba. Békéscsabán már egy egész sor zenés bemutatón közreműködött. (Niedzielsky Katalin interjúja) Legelőször a Jókai Színházban ’93-ban szerepeltem a Színezüst csehóban, Józsa Imre főszereplésével ment itt A kutya testamentuma ’94-ben. Van egy pár kedvenc darabom, amit egy életre megszerettem, ez is azok közé tartozik. A Rózsák, szerelmek című rockmusicalt Makrai Pál és Usztics Mátyás barátommal írtam, hangszereltem, ’96-ban mutatták be. Sokszor dolgoztam Békéscsabán, itt volt az Ármány és szerelem premierje ’98-ban, Demjén Ferenc barátommal írtam. Törzsvendég vagyok, legutóbb öt éve az Egerek és emberekben játszottam itt. Könnyűzenei karrierje, rockzenész pályája után kezdődött el a színházi tevékenysége. Színházban ’86 óta dolgozom, körülbelül ugyanannyi darabot vittem színre – köztük legalább harminc musicalt -, mint ahány CD-n vagy lemezen szerepelek. Nagyon nagy szerelmem lett a színház. Úgy látszik, a jó Isten így akarta. Az életemben sokszor mulasztottam el dolgokat, amit később megbántam, de aztán a gondviselés úgy vezetett, hogy minden lépésnek megláttam az értelmét. A Miniben kezdtem, amikor a Konzervatóriumból kijöttem, ahol Kertész Lajos tanított zongorára, Huzella Elek zeneszerzésre. Akkoriban volt az Országos Rendező Iroda által szervezett turné, ahol a Mini mint az Illés zenekar előegyüttese játszott, ott nagyon összebarátkoztunk Szörényi Leventével, aki beleszeretett a játékomba és felkért, hogy közreműködjek a nagylemezükön. De ’73 elején megalakítottuk Frenreisz Karesszal a Skorpiót, akkor nekem Karesz megszerezte az ORI orgonáját. Évtizedek múlva jöttem rá, hogy ha ez nem történik, Levente meghívott volna a Fonográfba. Közben legjobb barátom lett Demjén Ferenc, ő a Bergendyvel, én a Skorpióval csináltam az aranylemezek sorát. Rózsi új zenekart akart, hívott, nem mentem, pedig kiváló szövegíró volt. Meg is kaptam ekkor is a büntetést, mert csak ’94-ben találkoztam újra jó szövegíróval. A Skorpióból is eljöttem, megcsináltam a Dinamitot, majd a svéd-magyar együttest, Levente is hívott a ’86-os szólólemezéhez, de elegem lett abból, hogy ha én egy zenekart megalapítok, akkor valaki világsztár lesz, én meg szürke eminenciásként kezdhetem újra az életemet. De az egésznek végül az volt az értelme, hogy én a színházba bekerültem, és a rock, a klasszikus és a jazz zene mellé, amit egyformán szeretek, színpadra vihetek darabokat, musicaleket. Hiába tanultam zeneszerzést, jó zeneszerző csak úgy lesz valakiből, ha nagyon sokat ír és nagyon sokat hallgat zenét, ez történt velem, és csak akkor kezdtem önálló műveket írni, amikor már előtte sokat színre vittem. Van Magyarországon rockzenekar, amelyikben nem játszott, vagy amelyikkel nem állt kapcsolatban? Kimaradt a felsorolásból a Kormorán, a Pastoral. Az egész magyar rockzene kétfelé oszlik, az egyik, amelyikkel játszottam, a másik, amelyikkel majdnem játszottam. De amelyikhez nem volt közöm, olyan nincs. A két összeillő ember című előadás, amelyikben most zongorázik, azért is különleges, mert a színház és a könnyűzene szép találkozása. Csodálatos előadás! Ráadásul komoly személyes kötődésem is van, 1972-ben Szécsi Pali nagyon jó barátom lett, az ORI által rendezett turnékon kísértük. Megkóstoltuk az egri borokat, és Salgótarjánban ő mutatta be nekem Cserháti Zsuzsát, volt egy bérelt 850-es Fiatja, sokszor hazahozott. Nagyszerű ember volt, nagyon szerettem. Arra is emlékszem, hogy Domján Edit halála után Pali kiment rövid időre Németországba. Nagyon fiatalon hagyott itt bennünket. Rettentő furcsa érzés nekem megélni, átélni ezt a darabot, a fiatalságom volt az az időszak, a barátom volt, és én most itt vagyok a pályám csúcsán… A békéscsabai meghívás egy németországi turnén érte. Igen, ez is a gondviselés műve. Leslie Mandoki még 2017-ben hívott fel először, hogy szeretné Bartókot felvenni. Már tízéves koromban nyertem egy zongoraversenyt, aztán a tanárom, Kertész az egyik legjobb Bartók-előadó a világon, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a vasfüggönyön belül én csináltam az Első román táncot, velem egyszerre Londonban Emerson az Allegro Barbarót… 2018 tavaszán megkaptam a felkérést, és olyan világsztárokkal dolgozhattam együtt, mint a gitáros Al Di Meola, Ian Anderson fuvolás, a háromszoros Grammy-díjas billentyűs, Cory Henry és hasonló nagyságok. Leslie kérésére kibővítettem a műsort, az Allegro Barbaro előtt volt a Kis kece lányom, gyermekdalok, hogy legyen mire improvizálni. Október közepén volt a lemezfelvétel Leslie Mandoki németországi stúdiójában, aztán turnéra is kellett orgonista, kimentem. Hamburgban, Münchenben, Dortmundban és november 9-én, a falomlás 30. évfordulóján Berlinben játszottunk. A stúdióban gyakoroltam, és közben jött a felkérés Seregi Zolitól, hogy zongorázzak a Két összeillő ember bemutatóján. Csak egy másodperc kellett, hogy megnézzem a naptáramat, mert a dalokat, a táncdalfesztiválok slágereit tudom kívülről. Pont alkalmas volt az időpont, és már jöttem is. Hogyan fogadta a német közönség a Bartók-átdolgozásokat és a magyar gyermekdalokat? Már az elején beletapsoltak. Ez egy misszió, hogy akik egyébként nem akarnak elmenni koncertterembe, azokhoz is közel kerüljön Bartók zenéje. A közönség minden alkalommal állva tapsolt, ráadásként még egy óra tíz percet játszottunk, és akkor is állva maradtak. Berlinben, a díszkoncerten a szupersztárok, akik nem igazán fogadnak be maguk közé háttérzenészeket, most meginvitáltak előre maguk közé, hogy ott hajoljak meg. Niedzielsky Katalin
Nem csak egy tánc volt…
Szeretjük azokat a könyveket, darabokat, cikkeket, amelyek sztárok, művészek kulisszatitkaiba, magánéletébe engednek betekintést. Csikós Attila Két összeillő ember című zenés fantáziája azonban nem a bulvár szintjén, hanem művészi színvonalon állít méltó emléket Szécsi Pál és Domján Edit immár legendás kapcsolatának, két rivaldafényben tündöklő, de valójában magányos, gyötrődő, tragikus sorsú embernek. (Niedzielsky Katalin kritikája) A Békéscsabai Jókai Színház november 22-ei bemutatóján a Sík Teremben Nagy Róbert és Komáromi Anett keltette életre a ma is népszerű művészlegendákat, az előadást Tarsoly Krisztina rendezte. Felcsendültek a hatvanas évek felejthetetlen slágerei, és a zongoránál Papp Gyula, a magyar rocklegenda, sok jelentős hazai együttes meghatározó billentyűse játszotta a harmadik főszerepet. A népszerű táncdalénekes és a kedvelt színésznő, két túlságosan érzékeny, szenvedélyes, a külvilág számára vonzó és sikeres, ugyanakkor nagyon szerencsétlen sorsú ember magánéletébe, a kudarcok, mélypontok hátterébe enged bepillantást az előadás. Mindkettőjük életét meghatározta származásuk és gyermekkoruk. Domján Edit apja gyári munkás volt, anyja cseléd, szegénységben éltek, mégis örökké hálával gondolt anyja meséire, dalaira. Színházi és filmszerepeiért Jászai Mari-díjjal tüntették ki, a közönség szerette, ünnepelte, de már fiatalon foglalkozott a halál, az öngyilkosság gondolatával. Nem akart megöregedni, negyvenévesen – karácsonykor – saját kezével vetett véget életének. Szécsi Pál árva gyerekként nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, megjelenésének, tehetségének köszönhetően manöken, majd énekes, előadóművész lett, de a siker, a rivaldafény ellenére örökre megmaradt félénk kisfiúnak, aki társaiban, szerelmeiben mindig az anyját is kereste. Az előadás két zaklatott élet mozzanatait, a művészvilág nehézségeit eleveníti fel, miközben a csúcs- és mélypontok, a szerelem és a szakítás utáni öngyilkosságba menekülés folyamatát tárja a néző elé, csodálatos dalok, felejthetetlen dallamok csendülnek fel. A hatvanas évek felidézése nemcsak az akkor fiatal korosztálynak, hanem mindenkinek kivételes élményt nyújt. A helyszín, a Sík Terem körbe fekete falakkal már eleve vészjósló, előre vetíti, amit már úgyis tudunk. Az előadás szerkezete különös: nem időrend szerint zajlanak az események, az alkotók keretbe foglalták a tíz hónap – a találkozás, a lángoló és pusztító, erősítő és felemésztő szerelem – történetét, és ezt úgy, hogy a kezdeti és a befejező részben – Domján Edit halála után – Szécsi Pál emlékezik, idézi fel a közös hónapokat. De egyszerre mindig csak az egyik színész jelenik meg a színpadon, és ettől nagyon pergő, felfokozott a ritmus, vibrál a légkör, ami a közös élet feszültségeit, zaklatottságát is tükrözi. Szeretik egymást, együtt akarnak élni, de – mint az abszurd drámában – folyton elbeszélnek egymás mellett. A keret uralkodó színe a vörös, fekete, fehér, a középső részben más színek is megjelennek. Tíz hónap és 12 év korkülönbség. Szécsit az alkohol és a gyógyszerek pusztítják, Domján Edit hiába próbálta életben tartani, megmenteni, nem hagyta amagát. Neki idő és bizalom kellett volna, de az elfoglalt művésznő folyton rohant, a munkába, a színházba menekült – alighanem önmaga és kettőjük elől. Látta Szécsin, hogy beteg, félt, hogy őt is megbetegíti. A villámpárbeszédek hátborzongatók, arról szólnak, hogy milyen az élet, milyen a halál, a reggeli félelem, a rettegés az idő múlásától, a megöregedéstől, a „pótmamaságtól”. Egyszer közös házat terveztek, máskor Domján titokban elvetette gyermekét, elaltatta a kutyáját, készült – arra az időre, amikor már nem lesz. Szerelmük idején végig Domján Edit próbálta Szécsit életben tartani, megmenteni, aztán ő adja fel hamarabb… Tarsoly Krisztina igényes, értékes előadást rendezett, tisztelettel, méltósággal kezelte a két legenda emlékét, és szeretettel bánt színész társaival, Nagy Róberttel és Komáromi Anett-tel, akik elegáns és mértéktartó játékukkal megérintették a szíveket, elgondolkodtatták az utókort. Az emlékező-visszapillantó keretbe foglalt tíz hónap történetét nagyon gyorsan változó rövid jelenetek, mozzanatok villantják fel, olyanok, mint a filmkockák, közben a színészek sok szép régi dalt, ma is népszerű slágert énekelnek. Papp Gyula zongorajátékával nemcsak nagyban emelte az est színvonalát, hanem igazi társként, harmadik főszereplőként járult hozzá a produkció hangulatához, sikeréhez, amikor a zenével elandalította, a múltba röpítette a közönséget. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Premier: Két összeillő ember
Szécsi Pál és Domján Edit legendás szerelmét idézi fel Nagy Róbert és Komáromi Anett a Két összeillő ember című zenés játékban. Felcsendülnek a hatvanas évek slágerei, zongorán kísér Papp Gyula. Csikós Attila darabját Tarsoly Krisztina rendezésében november 22-én mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház a Sík Teremben. A népszerű táncdalénekes és a kedvelt színésznő, két szenvedélyes, magányos és szerencsétlen sorsú ember magánéletébe, sikerek és kudarcok hátterébe enged bepillantást az előadás, s miközben a csúcs- és mélypontok, a szerelem és szakítás utáni öngyilkosságba menekülés folyamatát tárja a néző elé, csodálatos dalok, felejthetetlen dallamok csendülnek fel. A hatvanas évek felidézése nemcsak az akkor fiatal korosztálynak, hanem mindenkinek kivételes élményt nyújt. Tarsoly Krisztina igényes rendezése, Nagy Róbert és Komáromi Anett elegáns játéka megérinti a szíveket, nosztalgiázásra hívja a közönséget. A régi szép slágereket éneklő két színészt igazi rocklegenda, a Mini és a Skorpió együttesből jól ismert Papp Gyula kíséri zongorán. Az előadás – a novemberi premier után – minden hónapban több estén, legközelebb december 10-től 14-ig látható majd. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Merő Béla új könyvének bemutatója
A Fehér Rózsa-díjas rendező, Merő Béla beszélgetett a nemrég megjelent, Egy színházalapítás viszontagságai című könyvéről a Kállai-díjas Kadelka Lászlóval november 20-án 18 órától a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában. Rövid időn belül ez már a második könyve Merő Bélának, korábban a Zalaegerszegen általa alapított Reflex Színpad történetét foglalta össze, mely 1970-től a város meghatározó kulturális színfoltjaként működött. A székelyudvarhelyi színház megalapításának fontos előzménye, hogy a szerző anyai ágon erdélyi származású, gyermekkorában gyakran járt nagyszüleinél Marosvásárhelyen. 1994-től hat éven keresztül hozta Magyarországra a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia harmadéves hallgatóit, akik a vizsgaelőadásaikat mutatták be különböző magyarországi színházakban. Majd felkérik az Akadémia vizsgaelőadásának megrendezésére, Shaffer Equus-ára esett a választása, és a darabnak átütő sikere lett, így meghívják rendezni Temesvárra és Nagyváradra. 1998 nyarán a városvezetés Székelyudvarhelyen felkéri egy színház megalapítására, melyet az udvarhelyi születésű író tiszteletére Tomcsa Sándor Színháznak neveztek el és 1998 őszén Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával nyitnak meg. A nyitó előadás alkalmával, miközben a művészek és a nézők a magyar Himnuszt énekelték, két börtönből kiengedett férfi kirabolta az öltözőt és összepiszkította a színpad alatti teret. Mivel a megalakított színháznak csak magyar tagozata volt, nem kaptak központi támogatást, az első pillanattól kezdve anyagi nehézségekkel kellett szembenézniük. A társulat szerződtetésekor Merő Béla számára fontos volt, hogy az elszerződtetett színészeknek később egy esetleges probléma esetén legyen módja visszatérni a korábbi teátrumukba. Az egri és a békéscsabai színház igazgatóival megállapodott, hogy az ezekben korábban bemutatott Hókirálynő és a Két úr szolgája című előadás díszleteit és jelmezeit elviheti Székelyudvarhelyre. Bár a rendezői gázsiját nem veszi fel, abból a színészek lakásait fizették, megvádolják, hogy saját zsebre dolgozik. Pedig Merő Béla számára az anyagi szempontok nem voltak fontosak, megtiszteltetésnek érezte, hogy Erdély közepén magyar nyelvű színház jöhet létre, valamint saját felmenői előtt szeretett volna ezzel tisztelegni. A Látó című folyóirattal együttműködve drámapályázatot írtak ki, ami sajnos anyagi nehézségek miatt nem valósulhatott meg. Az évad szakmai színvonala végig magas volt, a román szakmai kritika pozitívan fogadta. A munka kezdetekor fontos volt a helyi lakosság színházi igényeinek feltérképezése és hogy minél több társadalmi réteget szólítsanak meg. Merő Béla célkitűzése volt, hogy a színházalapítást ne lehessen visszafordítani, olyan helyzetet akart teremteni, hogy a székelyudvarhelyi teátrum nélküle is működjön tovább. Bár az alapító-rendező két évad után elhagyta az intézményt, a Tomcsa Sándor Színház azóta is folyamatosan dolgozik, megérte az alapításának huszadik évfordulóját. A beszélgetés záró részében Kerek Vivien, a Jókai Színház művésze olvasott fel részletet a megjelent könyvből, összegezve a két év tevékenységét, melynek célkitűzései anyagi, politikai és személyi okokból csak részben valósulhattak meg. Két dolog azonban megmásíthatatlan: a színház a mai napig él és dolgozik, a másik felejthetetlen pillanat, amikor egy egész színház – a társulat és a közönség együtt – énekelte el Erdély szívében a magyar Himnuszt. Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Kilencedik alkalommal kaptak szárnyra az angyalok Békéscsabán
Kedden este immár kilencedik alkalommal álltak színpadra a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat fiataljai és a felkért művészek, hogy egy közös gálaesttel kápráztassák el a Békéscsabai Jókai Színházba érkezett közönséget. A közönség egyéni, nagycsoportos, zenés és táncos produkciókat egyaránt láthatott. Az idei gála egy igazi szenzációval indult. Ennek előzménye, hogy a városba egy utazó állatkert érkezett, ahol ritkán látott vadállatok mutatkoztak be. Ennek mintájára a gyerekek közösen készítették el a díszletet: vágtak, ragasztottak, rajzoltak festettek és dobozoltak. A folytatásban pedig egy hangulatos lakodalomba is belekóstolhattak a nézők, sőt a fiatalok azt is bemutatták, hogy Trabanton szállni még mindig élvezet. Az előadások előtt Dorogi Rajmund, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szervezeti igazgatója a közelmúltban ünnepelt szociális munka napjára emlékeztetett. – Ez a nap azokról a szakemberekről szól, akik azt a hivatást választották, hogy nem csak a családon belül, hanem a gondoskodásukat kiterjesztve, bástyaként fognak biztos pontot szolgáltatni azon embertársainknak, akik valamilyen kihívással élnek és egyedül nem lehetséges számukra, hogy teljes körű életet éljenek. Azt gondolom, amit a kollégák csinálnak, az nem munka, nem is hivatás, hanem egy olyan szolgálat, amiért nem lehetünk elég hálásak sosem. Ez a ma esti rendezvény tökéletes példa arra, hogy segítséget nyújtani nem csak egyféleképpen lehet – hangsúlyozta Dorogi Rajmund. A gála rendezője ezúttal is Tarsoly Krisztina volt. A Békéscsabai Jókai Színház színművésze elárulta, az előadás után már a következő produkciót kezdik el szervezni, ami nem könnyű feladat. A gálaest rendezője szerint egyre nehezebb újat kitalálni, hiszen minden alkalommal egy tökéletes este születik, jövőre pedig már egy jubileumi bemutatót kell prezentálniuk. Tarsoly Krisztina hangsúlyozta, a legfontosabb mégis az, hogy ezen az estén a gyerekek boldogok legyenek és jól érezzék magukat. A rendezvényre 3000 forintos jegyet lehetett váltani, az előadás jegybevétele az otthon lakóit támogatja. Az intézmény célja, hogy minél többen megismerjék az ott élő gyerekek mindennapjait.
Kilencedik alkalommal szárnyaltak az angyalok a Békéscsabai Jókai Színházban
Angyalok szárnyalása címmel november 19-én, kedden egy jótékonysági esten léptek fel a nagyszínpadon a Békéscsabai Jókai Színház művészei és a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ fogyatékossággal élő fiataljai. A rendezvény kilenc éves hagyományra tekint vissza, de az együttműködés a két intézmény között sokkal régebbi. Sziszák Katalin, a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ igazgatója elmondta, hogy a produkcióban hetvenöt fiataljuk és huszonöt színész vett részt. Kiemelte, hogy növendékeik kiválasztása spontánul történik: akik tavaly részt vettek, azok idén is szerettek volna szerepelni, sokan pedig most álltak színpadra először. Sziszák Katalin kiemelte: senki nem marad ki a produkcióból, aki szeretne benne lenni. – Az Angyalok szárnyalása a mi közös gyermekünk. Ez a gyermek már kilenc éves, úgyhogy már öntudatos, olyan gyermek, aki tudja, hogy kik szeretik, tudja, hogy kire számíthat. Ilyen a kapcsolatunk a Békéscsabai Jókai Színházzal is, hiszen sok-sok gyakorlás, sok idő előzi meg a szereplést, amit a színház művészeinek köszönhetünk. A fiataljaink lázasan készülődtek. A művészek közül van, aki minden héten eljön hozzánk és gyakorol a gyerekekkel és önkéntesként látnak el feladatokat nálunk. A felkészülés szeptembertől kezdődik el. Vannak olyan párosok, amelyekben a színészek és a fiatalok tudatosan egymást választják, közösen találják ki a produkciókat Tarsoly Krisztina rendező koordinálásával. Nagyon nagy élmény ez nekik – részletezte Sziszák Katalin. Liszi Melinda színművész úgy fogalmazott: fontos a gyermekjóléti központ fiataljainak integrációja, szocializációjuk és az, hogy az emberek megtanuljanak együtt élni velük, el tudják őket fogadni. – Azt, aminek igazán lelke van, azt az ember nem engedheti el. Ezekben a gyerekekben annyi szeretet van, annyi odaadás és annyi igyekezet, ami mellett a hétköznapi emberek a sok munka és elfoglaltaság miatt sokszor elmennek és nem veszik észre őket. Számukra az Anygalok szárnyalása elnevezésű kezdeményezés egy nagyon nagy segítség és óriási öröm az, hogy foglalkozunk velük. Mint ahogy számunkra is, hiszen annyi szeretetet, erőt adnak nekünk a mindennapokhoz, amitől mi is sokkal gazdagabbak leszünk – fogalmazott a színművész.
Két színdarab a házasságról, szerelemről a Jókai színházban
Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című színdarabját, és Csikós Attila Két összeillő ember című zenés játékát mutatja be a színház. Elválni vagy nem elválni – ez itt a kérdés Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című színdarabját, melyből 1967-ben nagysikerű filmes feldolgozás készült, Szabó Tamás átdolgozásában, a Jászai Mari-díjas, érdemes művész, Halasi Imre rendezésében mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. A szórakoztató darab műfaji besorolása is egyedi és utal a történet cselekményére: „zenés válóok két részben”. A színdarab a 60-as években játszódik és a kor olyan jól ismert dallamai csendülnek fel benne, mint a „Nem leszek a játékszered” vagy a „Most kéne abbahagyni”. A történet középpontjában három, különböző generációhoz tartozó házaspár áll, melyek nőtagjai elhatározzák, hogy elválnak férjeiktől. Azonban a három férfi beleegyezik a válásba, mert beleszeretnek a válást intéző ügyvédnőbe. A történet innentől kezdve váratlan fordulatot vesz…. A főbb szerepekben Tege Antal, Csonka Dóra, Gulyás Attila, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Puskás Dániel színészek láthatók, valamint Király M. Alexandra színészhallgató. A színdarab bemutatója november 29-én lesz a Jókai Színház nagyszínpadán. Két összeillő ember, egy legendás szerelem November 22-én mutatja be a Jókai színház az idei évad első stúdiódarabját, Csikós Attila Két összeillő ember című zenés játékát. A mű témája a tragikus sorsú művészpár, Szécsi Pál és Domján Edit szerelme. Szécsit megszemélyesíteni Nagy Róbert régi szerepálma volt. A kétszereplős darabban Domján Editet Komáromi Anett játssza, az előadást pedig Tarsoly Krisztina színésznő rendezi. A színészek számára már nem ismeretlen Szécsi és Domján szerelmének története, hiszen 2012-ben felolvasóestet tartottak Domján Edit naplójából Zentán és a Szarvasi Vízi Színházban. A 2019-es Csikós Attila féle változatban a dalok nagy része élőben hangzik el a teátrum első emeletén található Sík Ferenc Teremben, zongorán az Új Színház zenei vezetője, az ország egyik legjobb billentyűse Papp Gyula kíséri majd a teátrum két kiválóságát. Nemcsak a két művész lángoló, mindent felperzselő szerelme volt rendkívüli de az előadás is különleges lesz. Tarsoly Krisztina így nyilatkozott a készülő produkcióról: „Ez a rendezői alkotási folyamat örömjáték nekem a kollégáimmal, és bízom benne, hogy az előadás minden néző szívéhez-lelkéhez elér majd."
Ketrecharc lesz a békéscsabai Jókai színház színpadán
Megkezdődtek a Madárka című színmű olvasópróbái a Jókai színházban. A háromszereplős darabot Tege Antal viszi színpadra, aki elmondta William Wharton első regényének mondanivalója a filmvásznon és a színpadon sem csorbul, a történet ugyanazt a hatást éri el. – A Philadelphiában felcseperedő két barát története ez, akiknek a háború kettétöri az életét, az egyikőjüknek lerombolja az álmát, míg a másik saját álomvilágába menekül, és madárként éli életét – fogalmazott. A lélekbemarkoló darabot február 3-án láthatja a közönség. Szereposztás William Wharton regénye nyomán színpadra alkalmazta: Csizner Ildikó Al – Csomós Lajos Madárka – Czitor Attila Őrnagy – Hodu József Rendezőasszisztens, súgó, ügyelő: Kiss Kata Zenei munkatárs: Király Péter Rendező: Tege Antal
Terefere Kautzky Armand színművésszel
A Jászai Mari-díjas Kautzky Armand színművész volt a november 15-i Terefere vendége, akivel a Kállai-díjas Kadelka László beszélgetett a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában. Kautzky Armand színművész két ismertetőjegye a szakmai tudása mellett az elegáns, stílusos öltözködés és az összetéveszthetetlen orgánum. Egy többgenerációs színészdinasztia tagjaként már középiskolában az előadóművészet irányába orientálódott, a Madách Gimnázium irodalom-dráma tagozatos osztályába járt és a Színművészeti Főiskolába felvételizett. A középiskola utolsó évében a főiskola tanára megnézte Hamlet szerepében és az első felvételi vizsgán sikeresen tovább juttatta, azonban felvételt csak a második jelentkezésekor nyert. Ami szerinte nem véletlen, okkal történt és azért, hogy tanuljon belőle. Így egy évig a Nemzeti Színház stúdiójában játszott, olyan színészlegendáktól sajátította el a szakma alapjait, mint Őze Lajos, Sinkovits Imre vagy Lukács Margit. Amit ott kezdő színészként kapott ezektől a kiváló művészektől, azt igyekszik ma továbbadni a mai fiataloknak. A főiskolán Szirtes Tamás osztályába került és tovább haladt a Sztanyiszlavszkij-módszer elsajátításában, amelynek lényege, hogy egy színész nem eljátszik egy figurát, hanem azzá válik, saját személyiségét átlényegítve hozza létre az adott karaktert. A diploma megszerzése után a Madách Színházhoz szerződik, mely társulatnak 20 évig tagja maradt, mert mint mondja, hűséges típus, fontos számára a színházi közösség, a társulati létezés. Művészi munkásságában kiemelt helyet kaptak a szinkronszerepek, melyeknél a technika mellett kiemelkedően fontos a szakmai alázat, itt ugyanis nem valami eredetiségre kell törekedni, hanem szolgamód kell utánozni a külföldi színész személyiségét. Olyan színészeknek adott magyar hangot, mint Tom Cruise, Clint Eastwood, Pierce Brosnan és Ralph Fiennes, akiknek örömmel rendelte alá a saját színészi önállóságát.. Három évig az Új színház társulatának tagja, Dörner György irányítása alatt vesz részt egy magyar szellemiségű színház létrehozásában, majd Balázs Péter igazgató meghívására évente több szerepet játszik a Szolnoki Szigligeti Színházban. Békéscsabai fellépése, a My Fair Lady Higgins professzora szintén Szolnokhoz köti, hiszen ott már eljátszotta ezt a szerepet, azonban más fordításban és eltérő rendezői koncepcióban, ami egyszerre könnyebb és nehezebb szituáció, hiszen hasonló, de mégis más a szöveg és dalszöveg is. Tavaly óta művészi beszédet tanít a Zeneakadémián, igyekszik felhívni a diákok figyelmét arra, hogy minden apró mozdulat, gesztus lényeges a nézői benyomás kialakításában, az előadóművészetben minden részletet ki kell tudatosan dolgozni, még akkor is, ha az utólag természetesnek tűnik. Családjáról megtudhattuk, hogy felesége eredetileg felsővezetőként, marketingigazgatóként dolgozott multinacionális cégeknél, de ezt nem tudta összeegyeztetni a gyermekvállalással, így szakmát váltott, természetgyógyásznak képezte át magát és most reflexológusként dolgozik. A Terefere zárásaként pedig felhangzott a Kautzky Armand színművész névjegyeként is működő kultikus mondat: „a nevem Bond, James Bond”. Fotó: A-Team/ Ignácz Bence
Madárka – sajtónyilvános olvasópróba
A Békéscsabai Jókai Színház Jókai Szalonjában került sor a Madárka című színmű sajtónyilvános olvasópróbájára november 13-án 15 órakor. William Wharton azonos című regényének – mely alapján a nagysikerű filmváltozat készült – színpadi adaptációját Tege Antal rendezésében mutatja be a Jókai Színház. A címszerepben Czitor Attilát láthatjuk majd, Al karakterét Csomós Lajos formálja meg, az Őrnagyot pedig Hodu József. Miután köszöntötte a megjelenteket, Seregi Zoltán, a teátrum direktora kiemelte, hogy egy darab bemutatásának két ünnepi pillanata van, az olvasópróba és a bemutató. A Madárka színrevitele része annak a stúdiószínházi sorozatnak, melynek összeállításakor a sokszínűségre törekedett az intézmény vezetése. Emellett fontos szempont volt, hogy a színház kitűnő társulatának minden tagja megfelelő játéklehetőséghez, jó szerepekhez jusson. Tege Antal, a darab rendezője a filmmel és a könyvvel is fiatal korában találkozott, mindkettő óriási hatással volt rá. A darab írója részt vett a második világháborúban, ennek lélektani hatásait dolgozta fel műveiben. Első és egyben legsikeresebb regénye a Madárka. Érdekes és ritka jelenség, hogy egy műnek a különböző változatai egyforma mélységben hassanak a befogadóra. Ebben az esetben sem a regény, sem a film sem pedig a színdarab esetében nem csorbul az írói mondanivaló, nem változnak a hangsúlyok. A katarzisos dráma középpontjában két ellentétes személyiség barátsága áll, valamint az, hogy miként hat személyiségükre a háború. William Wharton regényét színpadra alkalmazta Csizner Ildikó. A darab rendezőasszisztense, súgója és ügyelője Kiss Kata, a bemutató időpontja 2020. február 3. Fotó: A-Team/Ignácz Bence
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
