A teátrum idei évadának ötödik bemutatóját az Egerek és embereket, Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója rendezte, aki már két alkalommal is színpadra vitte a darabot, amelyet ma már inkább lehet klasszikusnak tekinteni, mint kortársnak.  John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró 1937-ben írta meg az "Egerek és emberek" című kisregényét, amelyet később színpadra és filmre is adaptált. Sikere azóta is változatlan, a film újra és újra képernyőre kerül világszerte, színpadi megjelenése szinte mindig szívfacsaró siker. – Az író alapműve a barátság, a kiszolgáltatottság és a jövő-ábránd kisregénye. Ezek a tematikus motívumok, s a rajtuk keresztül megjelenő emberi értékek, mint a szeretetvágy, az önzetlenség, a szolidaritás, – illetve az utánuk való vágy- teszik ma is égető fontossá és aktuálissá a történetet. Előadásunkban azt a kérdést feszegetjük, amelyet szeretnénk, ha a néző is feltenne magának: hány őszinte barát vesz körül bennünket? – hangsúlyozta a rendező. Pataki András maga tervezte a látványkereteket is. A régi amerikai farmok gazdasági épületeit idéző hézagos deszkafal, emeletes faágyak, mosdótál, néhány szalmabála jelzi a váltakozó helyszíneket, a munkások szállását, az istállót, a folyópartot. A jeleneteket a rendező Max Reger D-moll Toccatájával kötötte össze, melyet a legendás Skorpió együttes billentyűse, Papp Gyula interpretálásában hallhatott a közönség. A templomi hangulatú orgonahangzás apokaliptikus dimenziója felerősítette a drámai hatásokat. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Kovács Frigyes (Jászai-díjas), Bartus Gyula (Jászai-díjas) Gulyás Attila, Szabó Lajos, Gubik Petra, Czitor Attila, Jancsik Ferenc, Koleszár Bazil Péter, Gulyás Attila és Ormándy M. Keve. A játék két idénymunkás különös, összetett és tragikus kapcsolatáról szól. Mindketten hisznek egy álomban, hogy egyszer majd lesz egy kis házuk, kicsi földdel, állatokkal. Lennie örökös, visszatérő álma, hogy ő gondozza majd a nyulakat. Hogy mindennek mennyi a realitása, az sose derül ki… De talán nem is igazán fontos. A közös álom összetartó ereje a lényeg, az őszinte barátság a kapocs, amelynek igazi mibenlétét csak a darab végére értjük meg igazán. Az Egerek és emberek előadás érdekessége, hogy az egyik szereplő Johnny, a menhelyi keverék kutya, akinek ez az első színpadi fellépése és, aki továbbra is nagyon várja örökbefogadó gazdiját.

A Mindentudás Színházi Egyeteme programsorozat következő előadója dr. Rényi András habilitált egyetemi docens lesz, aki 2014. december 1-jén, 18.00 órától a színház és a képzőművészet kapcsolatáról beszél az Ibsen Stúdiószínházban. Az előadás a festészet, a térbeli installáció és az élő színház közötti sokszoros átjárások és hibrid formációk lehetőségeire világít rá  az utóbbi évtizedek magyar kortárs művészetének kiemelkedő alakja, El Kazovszkij (1948-2008) híres performanszai (az ún. Dzsan-panoptikumok) kapcsán. Egy élvezetes videofelvétel és sok vetített  kép segítségével idézzük fel, hogyan manipulál a művész szép, eleven testekkel, hogyan ötvöz antik mitológiai ill. európai kulturális-történeti allúziókat személyes motívumokkal egy operai látványosságú, mégis drámai végkicsengésű "szertartássá" – hogyan viszi színre és teszi közvetlen tapasztalattá a nemi identitás sorskérdéseit illetve a Szépség leigázásása és a neki való kiszolgáltatottság szerelemfilozófiai dilemmáit.     

A Békéscsabai Jókai Színháznak fontos az ifjúság, kiemelt cél, hogy a 14-18 éves korosztály számára „trendi legyen a színházba járás”. Ehhez az kell, hogy a középiskolások megismerjék és megszeressék Thália templomát, mégpedig úgy, hogy alkotóként vesznek részt benne, maguk hoznak létre előadásokat, felmennek a színpadra és játszanak. Fekete Péter igazgató ezekkel a szavakkal nyitotta meg november 24-én délután az Ibsen Stúdiószínházban az Ádámok és Évák ünnepe című programsorozat immár negyedik évadát. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Békés megye 15 középiskolájának színházszerető diákjaiból álló csapatok, tanáraik és a munkájukat segítő színész mentorok vettek részt az ünnepélyes megnyitón, amely az elmúlt év sikereinek – a legjobb produkcióknak, szereplőknek járó díjkiosztó – felelevenítésével kezdődött. Utána egy perces néma felállással a közelmúltban elhunyt Józsa Mihály színművészre emlékeztünk, aki három évig gondozta a programot. Tege Antal színművész, a megnyitó műsorvezetője és a projekt új gazdája örömmel jelentette be, hogy a tavalyi 10 helyett az idén már 15 csapat nevezett be a játékba, köztük vannak visszatérők és újak is. Fekete Péter kiemelte: az Ádámok és Évák ünnepe kiváló lehetőség arra, hogy a fiatalok körében népszerűvé lehessen tenni a színházlátogatást. Mint mondta, szeretnének egyre több fiatalt megnyerni, motiválni; és azt reméli, hogy ebben sokat segítenek a tanulók, ha társaiknak elmesélik, milyen érzés a színpadon állni, saját kreativitásukkal színpadi alkotást létrehozni. Az idei téma Arany János balladáinak színpadra állítása, amiről a direktor úgy vélekedett: nehéz feladat, mivel nem színpadi műfajról van szó. Az olvasott művet kell színpadra vinni, ehhez rengeteg fantáziára, kreativitásra van szükség, ami pont erre a korosztályra jellemző. A diákoknak segítenek a tanárok és a színészek mentorként. Minden támogatást megadunk a színház részéről, hogy a tanulók igazán szárnyalhassanak. Elhangzott, hogy a színművészeken, a mentorokon kívül Zalán Tibor költő, dramaturg és dr. Elek Tibor irodalomtörténész rendhagyó irodalmi órákon és találkozókon segíti majd a diákokat. Tege Antal élvezetes műfajelméleti előadást rögtönzött a balladáról, amiről mindig azt hangsúlyozzák, hogy mivel epikai műfaj, lehetetlen vagy nagyon nehéz színpadra vinni. A színművész viszont éppen ennek ellenkezőjéről győzte meg a hallgatóságot, mondván: a ballada jellemzői a legjobb lehetőséget kínálják a színrevitelhez. A sűrített cselekmény kiváló alkalom, hiszen hét perces produkciókat várunk a csapatoktól, és a szaggatott előadásmód is előny. Kiélezett lelki állapot, konfliktus nélkül nincs színház, ezt tudjuk. A szerelem a legjobb dolog, ehhez nem kell kommentár. S vannak még tragikus szélsőségek, balladai homály, ami szintén jól jön, hiszen a jó színésznek titkai vannak. Végül pedig a ballada jelenetekre összpontosít, ami szintén közel áll a színpadhoz – magyarázta a művész. A műfajtörténet után ismét videókat láttunk, zenét hallgattunk, példákat arra, hogy milyen változatosan lehet – a hagyományostól egészen a merészig – Arany balladáit, az eredeti szövegeket átdolgozni, megzenésíteni. Zalán Tibor költő, dramaturg meglepő fordulattal zökkentette vissza közönségét a valóságba, úgy fogalmazott: „a balladában semmi sincs, ami miatt színpadra kívánkozna”. Ezért arra kérte a diákokat, ne a szöveg, hanem a színpad felől közelítsenek a művekhez, hiteles alakokat, valódi karaktereket teremtsenek. Arisztotelészt idézve még hozzátette: a színház lényege, hogy ott cselekvő emberek beszélnek, nem mások mondják el helyettük a történetet. El kell szakadni a balladától, ki kell találni valamit és fel kell lépni a színpadra – szólt a dramaturgiai biztatás. Tege Antal a ballada színpadra vitele körüli ellentétes álláspontokat azzal oldotta fel, hogy „ha valamire Zalán Tibor azt mondja, lehetetlen, abból mindig nagyon jó dolog jön ki a végén”. (Valószínűleg az Aska és a farkas, valamint a Toldi átdolgozására gondolt, mindkettőt Zalán Tibor alkalmazta színpadra.)     Végül nagyon simán, mintha csak előzetesen megegyeztek volna – talán két esetben akadt több pályázó ugyanarra a balladára -, szinte minden csapat az eredetileg kiválasztott mű rendezési jogát nyerte el. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium A walesi bárdokat, a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium a Hídavatást, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola a Mátyás anyját viheti színre. A BÉKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája A bajuszt, a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola a Szőke Pannit, a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola az Ágnes asszonyt, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium a Pázmán lovagot mutatja be. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény előadásában láthatjuk majd a Vörös rébéket, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumtól a Tengeri-hántást, a Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézménytől  Mezőkovácsházáról a Szondi két apródját, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumtól Mezőberényből – A hamis tanút, a Vajda Péter Szarvasi Evangélikus Gimnáziumtól Zách Klára balladáját, a Békés Városi Színjátszó Csoporttól Az egri leányt. A Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola kollégiumi csapata a tetemrehívást választotta. A Gépészeti Szakközépiskola pedig a programsorozat honlapjáért lesz felelős. A repertoár és a szereposztás tehát adott, kezdődhet a több hónapos műhelymunka, az iskolák és a színház együttműködése, a premierek áprilisban láthatók. Niedzielsky Katalin