Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban.

Alkotó-Társak sorozatunkban február 20-án a Grecsó-fivérek lépnek fel, Mellettünk című produkciójukkal. A rendezvényre a Békéscsabai Jókai Színház nagytermében kerül sor.

Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező, miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége, február 17-én, 17 órakor. Fekete Pétert, mint a magyar színházi élet felfrissítő, megújító szervező-menedzserét ismerhette meg a békéscsabai közönség.  A Jókai Színház 13. igazgatójaként a színházat bekapcsolta az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ráirányította a szakma és a kritikusok figyelmét. Akik követték Fekete rendezői munkásságát, jól emlékezhetnek a bűvészmúltjából hozott, csodákkal átitatott képeire, sikereire. Egy évtizednyi angol nyelvű munkásságát kortárs és klasszikus darabok új látásmódban való színpadra állítása jellemezte. Vallja, hogy a trükkökkel, mint művészi eszközökkel, érzelmeket, gondolatokat lehet és kell közvetíteni, az illúzió több, mint szórakoztatás, lehet művészet is. A Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként megújítani szeretné a cirkuszművészetet, de úgy, hogy közben a klasszikus cirkuszt is megtartja. "A cirkusz több mint egyszerű szórakoztatás, kétcsatornás, oda-vissza alapon működő, a társadalom aktuális kérdéseire reagálni képes, véleményformáló előadó-művészeti ág kell, hogy legyen."

Akkora volt az érdeklődés az Eperjes Károllyal való Tereferére, hogy teátrumunk igazgatója, Seregi Zoltán és a miniszteri biztos, Fekete Péter már be sem fértek a vendégek közé. Az előtérben lévő hangfalakon át hallgatták mélységes tisztelettel és elismeréssel a Jászai- és Kossuth-díjas színművész szavait. És valóban olyan tiszta, igaz személyiség a jelenleg az Ármány és Szerelmet színházunkban rendező művész, hogy nem is lehet nem áhítattal hallgatni őt. Kadelka László, a Nemzeti Színház egykori főügyelője kérdéseire hosszasan és rendkívül érdekesen válaszolt. Megtudhattuk, hogy eredetileg futballistának készült, a miniszterelnökkel való barátságát is ennek a sportágnak köszönheti. Sőt Puskás Öcsi bácsival is összehozta a sors még főiskolásként. Amikor egy sérülés miatt 3 hónapra pihenni kényszerült, találkozott Székesfehérváron egy színjátszó társulattal. Itt játszotta első szerepét, Shakespeare: Szentivánéji álom című művében a Falat, – amely a legkisebb szerep az előadásban-, akkor érezte meg, hogy ez a színjátszás „dolog” érdekes. Nem sokkal ezután találkozott Montágh Imrével, (gyógypedagógus, logopédus, a beszédművelés atyja) aki javasolta neki, hogy próbálja meg a főiskolát. Eperjes úgy gondolta, hogy a gyógypedagógiai főiskolára gondolt és el is ment oda felvételizni, de szerencsére nem vették fel. Majd amikor Montágh Imre számon kérte rajta, hogy miért nem volt a felvételin, ő állította, hogy ott volt, Imre bácsi nem volt ott… Itt derült ki hogy a beszédművelés nagymestere igazából a Színművészeti Főiskolára gondolt. Pedagógus szülők gyermekeként nem volt könnyű feladat elmondani otthon a hírt, hogy ő színésznek áll, édesanyja kirohant a szobából azzal, hogy „erkölcstelen pálya”, édesapja pedig jót nevetett magában. A főiskolán Major Tamás első színész osztályába került. Elmondása szerint volt egy időszak, amikor kicsit el is bízta magát és elkezdte nem komolyan venni a dolgot, nem volt elegendő alázata a munka iránt, ekkor megérezte, hogy már nem figyel rá senki, már nem jó, amit csinál, és hármast is kapott. Ami egy színész tanulónál a legrosszabb jegy, ugyanis a közepes színésznél nincs rosszabb. – mondta. Ekkor összekapta magát, és azóta is mélységes alázattal dolgozik. Beszélt az osztályáról, akiket a Kaposvári Színművészeti Egyetemen tanít, közülük is különös szépséggel és szeretettel Tóth János Gergelyről, aki békéscsabai származású. Véleménye szerint különleges pályát ígér a fiatalember tehetsége. „Hálás vagyok azért, hogy taníthatom ezt a fiút.” –mondta el. Állítása szerint remekül érzi magát Békéscsabán és általában vidéken, sokkal jobban, mint a fővárosban. Mert itt érződik a vidéki tisztességes lét, sokkal nagyobb az alázat és az odafigyelés egy előadás elkészítésekor a színház és az emberek részéről. Itt lehetőség van a művészetre. Arce poeticája: „Az igazat mondd ne csak a valódit.” A színház és a város is hálás lehet azért, hogy mi is kaphatunk egy kicsit abból a csodából, amit ez a rendkívüli szakmaiságú és személyiségű, hittel és szeretettel élő művész hordoz magában. Jöjjenek el és nézzék meg Fridrich Shiller: Ármány és szerelem című művét a Békéscsabai Jókai Színházban Eperjes Károly Jászai-, és Kossuth-díjas színművész rendezésében és Tóth János Gergely békéscsabai származású, kaposvári színészhallgató főszereplésével! A jövő héten pénteken, február 17-én Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója lesz a Terefere vendége, jöjjenek el akkor is és kérdezzenek Tőle is bizalommal!   Komlóssy Kata

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas  színművész, a Halhatatlanok Társulatának  örökös tagja lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége, február 10-én, 17 órakor. Eperjes Károly 1980-tól tagja volt olyan jeles színházak társulatainak, mint a kaposvári Csiky Gergely Színház, Budapesten a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, a Radnóti Színpad, a Művész Színház, a Thália Színház. 1998 óta, majd a 2012-ig tartó, Új Színházhoz való részleges kötődés után, szabadúszóként tevékenykedik; emellett a Magyar  Színház művészeti tanácsadója. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán osztályvezető tanár. Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színházban Schiller Ármány és szerelem című művét. Erről is, és még sok minden másról lehet Őt kérdezni február 10-én 17 órakor a Művész Kávéházban.