Kara Tünde Jászai Mari-díjas színművésznő elhunyta és temetése alkalmából Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Soós Péter, a Pinceszínház igazgatója és társulata levélben fejezte ki részvétét a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának és társulatának, a gyászoló kollégáknak. Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Kollégák! Mély fájdalommal és megrendüléssel értesültem arról, hogy tragikusan fiatalon, életének negyvenötödik évében elhunyt Kara Tünde, a bájos ,,Tücsi”. Különösen fájó veszteség ez számomra is, hiszen én is részese lehettem annak a csodának, ahogyan az akkori Békés Megyei Jókai Színház fiatal, tehetséges színészéből érett, befutott színművésszé vált. Direktoraként éppoly büszkeséggel töltve tapsoltam neki az előadások után, mint amilyen büszkén tapsolhattam neki a több rangos szakmai elismerés, valamint a Jászai Mari-díj átvételekor is. Igazán sajnálom, hogy kultúrdiplomáciai kötelezettségem, külföldi kiküldetésem okán temetésén nem vehetek részt; ugyanakkor emlékét magam is az Őt megillető tisztelettel és méltósággal fogom őrizni. Kérem fogadják, fogadjátok őszinte részvétem, érezzétek jelenlétem pénteken, amikor végső búcsút veszünk tőle — s kérlek a nevemben, vigaszul is öleljétek meg egymást.     Üdvözlettel, együttérzéssel:  Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár   Kedves kollégáink, kedves társulat! Megrendüléssel és fájdalommal értesültünk – azt gondoljuk, tudjuk – kivétel nélkül, mindannyiunk által szeretett kollégánk és barátunk elvesztéséről. Kara Tünde halálhíre – négy éve, e világi és túlvilági lét között zajló tusájának ismeretében is – felfoghatatlan. Óriási veszteség megfogalmazáshoz, megértéshez nincsenek szavak. Se jók, se megfelelőek. Hiszen felkészülni sem lehet rá. Jelenkorunk egyik legtehetségesebb magyar színésznőjének bő két évtizedes pályáját, szerepeinek sokszínű kavalkádjának képeit idézzük fel magunkban mi is ezekben a napokban.    Hasító fájdalom arra gondolnunk, hogy az előző mondatba a legígéretesebb jelző is jogosan oda kívánkozik. A drámairodalom mennyi remek szerepe várt még rá, amelyeket korosztályonként előre haladva magára ölthetett. megtestesíthetett volna….  Ha hihetünk a szakmánk egyik tételmondatában, miszerint a színész a szerepeiben él tovább, hadd idézzünk fel egy mozaikot mi is ebből a bő két évtizedből.    Soós Péter, a Pinceszínház igazgatója a Jókai Színház a "Közép-Európai Színházi Szomszédolás" címet viselő, 2009/2010-es évadában állította színpadra a Trenk, a vad báró című darabot 2010 kora tavaszán. Tücsi ebben a horvát komikus népszínműben a vérbő Mária Terézia császárnőt formálta fenséges eleganciával, pajkos kikacsintással és remek humorral. Az emlékezés napjaiban – a közös munkát is felidézve – mi ebből az előadásból elevenítünk fel néhány fényképet  Tücsi családjának, barátainak és a Jókai Színház társulatának gyászában a Pinceszínház csapata is osztozik.   Soós Péter igazgató Csicsely Zoltán sajtós A Pinceszínház társulata    

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetsége 1984-ben kezdeményezte, hogy ez a jeles évforduló legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, valamint az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a klasszikus és kortárs drámákat. Ekkor adják át a Szép Ernő-jutalmat, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az évad legjobb magyar drámája díjat az előző évad kiemelkedő műveiért. A magyar dráma napjáról nemcsak hazánkban, hanem a határon túli színházak és szellemi műhelyek is megemlékeznek.  

Szeptember 19-én, csütörtökön kezdődik a 2019/2020-as színházi évad a Békéscsabai Jókai Színházban. Az első előadás Heltai Jenő: A tündérlaki lányok című színjátéka lesz a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Jókai társulata hétfőn délelőtt, sajtónyilvános próbán mutatta be a darabot. Az "önzés komédiájának" is nevezett művet Tege Antal rendezi. A színjáték története 1914-ben játszódik, a szereplők korhű ruhákat viselnek, a bútorok is abból az időből valók. A tündérlaki lányok közül a legidősebb, Borsika apjuk halála után feláldozza magát és egy gazdag báró kitartottja lesz. Mindent megtesz családja boldogulásáért, akik ezt gondolkodás nélkül elfogadják és el is várják tőle. A Boriskát alakító Liszi Melinda színművész elmondta, hogy nagyon izgalmasnak találja karakterét, korábban még nem volt hasonló szerepe. – Boriska alapvetően nagyon jó lelkű lány, aki egyben önfeláldozó is, hiszen a saját boldogságát önként áldozza fel a családja jólétjéért. Szerintem ez nemes elhatározás. Nem nevezném mártírnak, hiszen a mártír hangoztatja és mutatja azt, hogy mennyire önfeláldozó, míg Boriska – mint a darabban ki is derül – testvérei megóvása érdekében áldozta fel saját magát, tisztaságát és kötötte le magát egy olyan ember mellé, aki sokkal idősebb nála – fogalmazott a színművész. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz és döntenie kell arról, hogy mi a fontosabb számára: az önfeláldozás vagy a saját boldogsága. A Jászai Mari-díjas Bartus Gyula a gazdag bárót alakítja a darabban, aki pénzért vásárol szerelmet. A történet előrehaladtával azonban karaktere rájön arra, hogy ez a szerelem több egy megvett kapcsolatnál. – A darab egy nagyon kiszolgáltatott, pénztelen világban játszódik. Óriási becsnek örvend az, akinek ebben a világban nagy vagyona van és sok mindenhez hozzájuthat, megvásárolhat. A báró tulajdonképpen jótékonykodik az életében, úgy gondolja, hogy a pénzéért cserébe sok mindent megvehet, beleértve a szerelmet is. Egy fiatal hölgybe szerelmes, akin keresztül a családot egy emelt szintű életmódhoz jutatta, tehát kitartott szerelmi viszonyban van a család egyik tagjával – árulta el a darabban a bárót játszó Bartus Gyula. Tege Antal, a darab rendezője elmondta: Heltai Jenő keserédes színjátéka olyan örökérvényű problémakört boncolgat, mint az önfeladás, az önérdek összefonódása a szerelemmel és a családi összetartozással. Mindezt szórakoztató iróniával, szókimondással és az egyszerű melegszívűség erejével teszi. – A mű azt a dilemmát kezdi el boncolgatni, hogy egy család meddig kívánhatja azt, hogy a legnagyobb lány boldogság nélkül éljen. Természetesen a szerelem végigkíséri a cselekményt és jelen van a színdarabban. Inkább az önzés és a szerelem közti határt próbálja boncolgatni ez az előadás – hangsúlyozta a rendező.  Heltai Jenő tündérlaki lányok című színjátékának premierje szeptember 19-én 19:00 órától lesz a Sík Ferenc Kamarszínházban. A nagyközönség a darabot november 9-ig láthatja.                                                                                                                                                           fotó: Papp Ádám

Darvay Nagy Adrienne legújabb könyvének bemutatóját a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban a magyar dráma napjának előestéjén, a VII. HolnapFeszt keretében tartják szeptember 20-án 19 órakor (román idő szerint). A színháztörténész szerző a Mindentudás Színházi Egyetemén 2016-ban a Bánk bán és Hamlet kapcsolatáról adott izgalmas, összehasonlító elemzést. Az immár 16 kötetes szerző kutatási területe elsősorban Shakespeare és a Hamlet, a „hamletomán” játékstílus és módszer vizsgálata; Nem örök e világ – Bánk bán, a magyar Hamlet című könyve a "hamletomán te(a)tralógiájának" negyedik része. A könyvbemutatón beszélgetőtársa Szűcs László, a kötet szerkesztője, a Várad kiadó igazgatója lesz, közreműködik Demeter András színművész, a Román Nemzeti Televízió-színház direktora, a hamletomán könyvsorozat arca, aki a Békéscsabai Jókai Színház 2016. márciusi előadásában, Szabó K. István rendezésében Bánk bánt játszotta. „Shakespeare több mint 400 éves Hamletje világdráma. Katona József hamleti alapokra épített, 200 esztendős Bánk bánja magyar tragédia. Olyan személyiségbe sűrített nemzeti önismereti utazás, mely egyszersmind a szélsőséges lelki vívódások, emberi esendőségek, fenségesen groteszk szerepek tárházának időtlen metaforája… – írja Darvay Nagy Adrienne. – Bánk keresztútja nem a Koponyák hegyén ér véget, az ő Golgotája itt lenn van: Ady kopott zongorájának üledékes tavában, ahol az ócska csupor haláli jelképét jobb kezében tartva, Hamlet közismert ikonjával azonosul. Lelki társáéval, aki a legkorábban és a legtisztábban testesíti meg a modern ember típusát, belső ellenmondásaival és örök magányával együtt. A büntetéssel, amiért a mocsárból méltósággal, Emberként merészel kiemelkedni.” Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM      

A 70 éves bábjátszást ünnepelte Békéscsaba gazdag programsorozattal, megemlékezésekkel, kiállítással és könyvbemutatóval szeptember 13-án, 14-én és 15-én, a közönséget előadásokra várják még 21-én is. A kecskeméti Ciróka Bábszínház előadásával, A lepkeoroszlánnal kezdődött az ünnepi programsorozat pénteken. Este Baji Miklós Zoltán képzőművész nyitotta meg a békéscsabai bábjátszás 70 éves történetének fotóiból készült kiállítást az Ibsen Ház átriumában, a kiállítás december végéig látogatható. A Jelenlévőket Varga Tamás, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős osztályvezetője köszöntötte. Ezután Kiszely Ágnes, a kecskemáti Ciróka Bábszínház igazgatója beszélgetett Lenkefi Zoltánnal, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatójával és Jászay Tamás színikritikussal, egyetemi tanárral, a Napsugártól Napsugárig című könyv írójával a jubileumra megjelentetett könyvről. Szombaton interaktív foglalkozással, majd előadásokkal várták a közönséget. Este gálaműsorral folytatódott a 70 éves a bábjátszás Békéscsabán programsorozat. A 70 év bábok között címet viselő ünnepi eseményen dr. Ragány Misa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának előadóművészeti főosztályvezetője megnyitó beszédében felidézte a 70 év fontosabb állomásait és méltatta a békéscsabai bábos közösség színvonalas munkásságát. Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere kiemelte, hogy a Napsugár Bábszínház komoly szerepet vállal a gyermeki lélek formálásában és biztosította a Napsugár Bábszínházat, hogy az önkormányzat partnerként tekint az intézményre. A megnyitót követően a Napsugár Bábegyüttes egykori tagjai közül többen is színpadra álltak és a 70-es években született Bábrevü felnőtteknek etüd válogatásából, valamint a Ludas Matyi bábmusicalből mutattak be részleteket. A bábszínház jelenlegi társulata a repertoáron szereplő előadásokból játszott zenés darabokat. A műsorfolyamot beszélgetések színesítették, melyek során megidézték a Napsugár történetét a 70-es évektől a bábszínházzá alakulásig.  Elsőként Lenkefi Péter beszélt arról, hogy édesapja szerteágazó bábos tevékenysége, amely a bábok elkészítésétől a zenei szerkesztésen át a rendezésig terjedt, hogyan hatotta át a család mindennapjait. Mult István és Kiszely Ágnes, akik valamikor a Tücsök Bábcsoport, majd a Napsugár Bábegyüttes tagjai voltak, s akik ma már a profi bábos világban dolgoznak, hogyan kapták meg a bábjátszás szeretetét Lenkefi Konrádtól és az együttes tagjaitól. Dr. Pap István a bábszínházzá alakulásról, Szente Béla a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója arról az időszakról mesélt, amikor a bábcsoport az Ifjúsági Házban dolgozott. Dombi Ildikótól pedig a bábszínház megalakulásának első időszakáról hallhattak érdekességeket a jelenlévők. Vasárnap babaszínházi és felnőtt előadást tartottak, szombaton pedig a Napsugár Bábszínház előadásaival zárulnak majd az ünnepi események.  

Pénteken délután A lepkeoroszlánnal, a hét évtizedre visszatekintő kiállítással és a Napsugártól Napsugárig című könyv bemutatójával kezdődött el a békéscsabai bábjátszás hetvenéves történetét felölelő programsorozat. 70 éves a bábjátszás Békéscsabán. 1949. szeptember 9-én alakult meg Békéscsabán a Mesevilág (később Napsugár) Bábegyüttes Gellért Erzsébet vezetésével. Történt ez akkor, amikor a politikai célokat szolgáló bábszínház-alapítási hullám már lecsengett és az így létrehozott bábcsoportok nagyrésze már meg is szűnt. Mint azt Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója elmondta, sok munka és lelkesedés eredményeként Békéscsabán mégis fennmaradt a bábos közösség. – 1952-ben az édesapám (Lenkefi Konrád) betévedt ebbe a kavalkádba, Gellért Erzsébet pedig elkezdett úgy foglalkozni vele, mint az utódjával. Már 18 évesen különböző képzésekre küldte. 1961-ben Erzsi néni Pestre költözött, édesapám kezdett dolgozni a bábegyüttessel. 1961-től 1995-ig ők nagyon sok mindent elértek együtt. Ki mit tudoktól kezdve a belföldi és külföldi szereplésekig igen széles volt a paletta, és komoly hírnévre tettek szert – fogalmazott Lenkefi Zoltán, hozzátéve, hogy ezt kellett továbbvinni, ami komoly kihívást jelentett. A Napsugár igazgatója kiemelte, hogy méltó folyatása szerettek volna lenni mindannak, amit elődeik véghezvittek, de úgy, hogy közben a saját útjukat járják. – Másképp pörgött akkor a világ, ők is mások voltak, nekünk meg kellett találni azt, amivel méltón tudjuk folytatni a bábos örökséget. 2005-ben, az ország tizenharmadik hivatásos bábszínházaként, ennek tudatában alakítottuk meg a Napsugár Bábszínházat. Van egyfajta népszínházi elhivatottságunk, próbálunk megfelelni az elvárásoknak, és a békéscsabai gyerekeket illetve felnőtteket igyekszünk ebbe a világba bevonni. Ez a mi küldetéstudatunk – jegyezte Meg Lenkefi Zoltán. A kecskeméti Ciróka Bábszínház igazgatója is Békéscsabáról indult Pénteken délután a kecskeméti Ciróka Bábszínház A lepkeoroszlán című előadásával indult a programok sora. A békéscsabai kötődésű Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója elmondta, valójában ő is Lenkefi Konrád jóvoltából került közelebb a bábjátszáshoz. – Kilencéves voltam, amikor Tücsök bábszakkörbe bekerültem és ott megismertem Lenkefi Konrádot. Középiskolásként egészen az érettségiig a Napsugár Bábegyüttesben játszottam. Itt Konrád bácsinak köszönhetően láthattuk, hogyan készülnek a bábok, hogyan születik meg egy szövegkönyv, hogy megy a zenei szerkesztés. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gyerekkori éveim meghatározóak lettek, a bábszínházban megtaláltam a hivatásom. Máig hálával gondolok vissza a Békéscsabán töltött évekre, és mindarra, amit Konrád bácsitól kaptam – fogalmazott Kiszely Ágnes. A hétvégi programokon túl, évad közben is jubilálnak Hosszas kutatómunka eredményeként állt össze az a kiállítás, amelynek fotóin az elmúlt évtizedek legfontosabb pillanatai köszönnek vissza. A vendégeket itt Varga Tamás, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős osztályvezetője köszöntötte, majd Baji Miklós Zoltán képzőművész nyitott meg a tárlatot. A békéscsabai bábjátszás 70 éves évfordulójára készült el a Napsugártól Napsugárig – Történetek a hetvenéves békéscsabai bábjátszásról című könyv is, amelyben Jászay Tamás foglalta össze a 70 évet. Az interjúkkal, naplórészletekkel, fotókkal színesített könyvet pénteken este mutatták be. A szombati esti gálán és a hétvégi előadásokon túl azt évad folyamán is különböző programok lesznek, amelyek kicsit visszautalnak erre a hetven évre. – Sok mindent át kell ölelnie egy ilyen évfordulónak, és a több évtizednyi történésből rengeteget úgy, hogy az nem velünk történt meg, hanem a régebbi tagok elmeséléseiből tudunk róla. Az előadásokon túl lesznek kitelepülések a bábszínház előtt, elindulunk majd az iskolákba, hogy a gyerekekkel beszélgessünk arról, mit is jelent a bábszínház, és hogyan működik. Mutatunk majd bábfigurákat, együtt játszunk velük, hogy ne csak a színpadon lássanak bennünket – tudtuk meg Lenkefi Zoltántól. Az eltelt 70 év, abban a már hivatásos bábszínház megalakulása azt bizonyítja, hogy a békéscsabai bábosok komolyan vették és veszik az együttes közösségformáló és értékteremtő erejét, és ennek mi, itt élők vagyunk a nyertesei.