Orbán János Dénes Békéscsabán
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2014. szeptember 29. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Színház Szalonjába. Vendégünk: Orbán János Dénes, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író. Az est házigazdája: Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline szerkesztője. Orbán János Dénes neve ismerősen cseng a csabai irodalom- és színházkedvelők számára; pajzán székely humorral fűszerezett estjei maradandó élményt jelentettek eddig is. És úgy tűnik, az erdélyi és összmagyar irodalom fenegyereke még mindig elő tud rukkolni új, provokatív erejű művekkel: ezúttal Janus Pannonius apokrif költeményeit hozza el nekünk. Amitől eddig tanáraink „megkíméltek”: megismerhetjük első magyar költőnk merész: erotikus, humoros, sőt szatirikus verseit – egy ugyancsak bátor hangú, kiváló poéta átköltésében. Az esten bemutatjuk A költő, a ringyó és a király című, frissen megjelent kötetet – melynek egyik verséért a szerző idén elnyerte a Salvatore Quasimodo Költőverseny emlékdíját. „Janust a bölcsészet és a hedonizmus izgatta, és csupán tíz évig volt boldog, amíg Itáliában tanult a szabadelvű oskolákban, fürdött a napfényben, és kocsma- meg bordélyélményekkel fűszerezhette mindennapjait. (Részlet a könyv szerzői-fordítói utószavából, melynek címe Frons Jani tertia – Janus harmadik arca.) Rendezvényünket 18 év fölötti nézőinknek ajánljuk.
Raffay Ernő történész szabadegyetemi előadássorozata
RAFFAY ERNŐ történész szabadegyetemi előadássorozatára várja az érdeklődőket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az első előadásra szeptember 26-án, 18.00 órától kerül sor az Ibsen Stúdiószínházban „Magyarország az I. világháborúban 1914-1920” címmel. A további előadásokra október 2-án és október 16-án kerül sor.
Lovakkal kezdődik a 60. évad
A szép lovak a karámban a Békéscsabai Jókai Színház előtt kicsit egykori vándortársulatok utaztatására is emlékeztetnek, de valójában a 60. évad kezdetét és első premierjét reklámozzák. A zsúfolt nyár, folyamatos és több helyszínes programsorozat után Fekete Péter igazgató szeptember 23-án délben nyitotta meg az őszi évadot a nagyközönség számára. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A szökőkút körüli teret rengeteg gyerek, meghívottak, járókelők, valamint a színház művészei, dolgozói népesítették be, sokan barátkoztak a szelíd állatokkal. „Én téged vártalak, téged kerestelek” – énekelte gyönyörű jelmezben Gábor Anita az erkélyről, természetesen a Lovak című táncjátékból, amelynek zenéjét a Benedekfi testvérek szerezték. A Nemzeti Vágta után nálunk is egyre inkább a lovakról szól az élet – mondta bevezetőjében a direktor, majd Bartus Gyula színművészt, a darab íróját és rendezőjét kérte meg, győzze meg a közönséget, miért is érdemes megnézni ezt a produkciót. A szerző nem titkolta, igen nagy megtiszteltetés számára, hogy a Lovakkal kezdődik a 2014-15-ös évad, igazi kihívásnak tekintette, hogy meg is rendezhette saját darabját, amelyhez kiváló zenét komponáltak alkotótársai. – Érdekes téma a fordított világ, ahol a lovak beszélnek, cselekednek, míg az emberek a néma szereplők. Ha próbálunk azonosulni velük, nem biztos, hogy sikerül, lehet, nehezünkre esne, ha a lovak társadalmában kellene emberként élnünk. De mindenképp jöjjenek el, nézzék meg az előadást, érdemes! – hívta a közönséget a bemutatóra a szerző. Az ajánlás után Fekete Péter azt kérte, jelentkezzen, akinek születésnapja van, de mivel ilyen éppen nem volt, a jövő héten ünneplők kaptak ajándékjegyet a színházba. Ha akadt volna merész vállalkozó, akár nyeregbe is pattanhat. „A választások évadát” azzal indította útjára a direktor, hogy nemcsak önkormányzati voksolást tartunk nemsoká, hanem a színház a 2014/2015-ös évad bérletprogramjának összeállításában a nézőknek is több alkalommal szabad választási lehetőséget kínál, vagyis a bérletvásárló dönthet arról, melyik művet szeretné megnézni. A négy nagyszínházi előadáshoz egy stúdiódarab választható a repertoáron lévő hétből. A nyitó darabról is a bérletesek dönthetnek, a Lovakat vagy Brecht Koldusoperáját választhatják, mindkettő előbemutatója tavaly nagy sikert aratott. A plakátokon látunk régi és új arcokat, törzstagokat és a magyar művészeti élet kiemelkedő egyéniségeit – hangsúlyozta a direktor, majd a repertoárról beszélt, amit úgy állítottak össze, hogy értékes alkotásokat továbbra is műsoron tartsanak, így akik még nem láttak bizonyos darabokat, bepótolhatják a mulasztást. A második bemutató a Ládafia című táncjáték lesz, amit a Balassi Táncegyüttessel koprodukcióban adnak elő. Kovács Frigyes Jászai-díjas színművész főszereplésével láthatjuk még ősszel az Egerek és emberek című drámát, karácsony előtt a Holle anyót családi musicalként, zenéjét Gulyás Levente szerezte. A Bernarda Alba háza eredeti flamenco zenével és tánccal kerül színre 2015 januárjában. – Az ország sarkából a szakmai figyelem középpontjába kerülni nem egyszerű – fogalmazott Fekete Péter. – Kétféle módon lehet: egyik a minőség, a másik a koprodukció különböző színházakkal. Utóbbi törekvés jegyében mutattuk be a Tiéd a világ című összeállítást az Illés zenekar számaiból, a Játékszínnel közösen. Az Expery Dance-szal együtt A Hangot vittük sikerre, tegnap a szarvasi Cervinus Teátrummal közösen létrehozott produkciót, a Holle anyó című családi musicalt Pozsonyban játszottuk. A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a Minden egér szereti a sajtot című mese bemutatója októberben. A Jókai színház ebben az évadban is megrendezi a drámaíró versenyt, az Ádámok és Évák programsorozatot, a Mindentudás Színházi Egyetemét, a Bárka folyóirattal közösen havonta az irodalmi esteket. A 24 órás versfolyamnak és a Magyar Teátrum Gálának is otthont ad Békéscsaba – hangzott el az ismertetőben. A szabadtéri évadnyitón az információk és a dalok mellé mindenki kapott ajándékot: a gyerekek lufit, hajcsatot, a felnőttek dedikált plakátokat. A négylábúakkal közös fénykép készült, a pózolásért kaptak zöldséget, simogatást. Végül a lóversenyes jelenetből adtak elő még egy dalt a szereplők. Premier szeptember 26-án, és ebben a hónapban még kétszer, 27-én és 30-án kerül színre Bartus Gyula – Benedekfi István és Benedekfi Zoltán táncjátéka. Niedzielsky Katalin
Mit jelent a betű és a szám?
Bérletes nézőink bizonyára észrevették, hogy az idei évadra szóló bérletükön – a tavalyi évhez hasonlóan- bizonyos előadások neve mellett egy betű és egy szám szerepel. A Békéscsabai Jókai Színház a 2014-2015-ös évadában a felnőtt bérletekben megtekinthető előadások két helyszínen kerülnek megrendezésre. Mivel az előadóhelyek nézőterei eltérő számú ülőhelyekkel rendelkeznek, ezért már a bérletvásárláskor az előadáshoz kiválaszthatta a helyét, amit ennek megfelelően feltüntettünk a bérletén. Például: Lovak B3 Nagyszínház Földszint bal II. sor 1. szék Bernarda Alba háza Nagyszínház Földszint bal III. sor 6. szék Kapj el 1 Ibsen Stúdiószínház Ibsen színpad bal 1. sor 1. szék Melyik időpontra érvényes a bérletem? A nagyszínházi előadások a bérletének nevével jelölt napokra szólnak (pl.: Latinovits Zoltán bérlet). Az Ön bérletéhez tartozó stúdiószínházi műsor szintén megtalálható a bérletén, betűvel és számmal jelölve. Például: Ha Ön a Kapj el-t választotta, és a "Kapj el 1" szerepel a bérletén, a játékrendben is az "Kapj el 1" -et kell keresnie.
Választások Évada lovakkal, újdonságokkal és “régiségekkel”
Takaros karámban, puha homokon sétál két ló a Békéscsabai sétálóutcán, pontosabban a Jókai színház előtt. A járókelők megállnak, mosolyogva nézik a két jószágot, a bátrabbak közelebb mennek, megsimogatják a kíváncsi patások fejét, esetleg megkínálják őket almával, sárgarépával. Azt már megszoktuk, mi, csabaiak, hogy a színház mindig kitalál valamit. Volt már itt körhinta, hajó, számtalan, a teátrum színpadán bemutatott darabra emlékeztető díszletelem. Na, de hogy lovak? Cikk a Hír6.hu -n »
A Nemzetiben is aratnak a Jókai Színház művészei
Nyíltnapot tartott szeptember 21-én a Nemzeti Színház. Udvaros Dorottya születésnapi koncertje, beszélgetés Földes László Hobo-val, a készülő bemutatók nyílt próbái, játékok, villámrandik, fotózkodás művészekkel, felolvasószínház és kiállítások, körhinta a hajóorrban, a parkolóban és kulisszajárás szakértő vezetőkkel. Ezt a programot kínálta a magyar dráma napján megtartott eseményen a Nemzeti. A beharangozott készülő bemutatók nyílt próbái közül az egyik épp a Békéscsabai Jókai Színházzal is koprodukcióban megszülető Egerek című darab próbája volt. A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokak számára ismert zenés mesejáték. A Minden egér szereti a sajtot című mese átdolgozása Urbán Gyula munkáját dicséri. A próbák már javában folynak, hiszen október 11-én lesz a bemutató, amibe most betekintést nyerhettek a nézők a nyíltnap keretében. A Jókai Színházat Gábor Anita, Vadász Gábor és Gerner Csaba színművészek képviselik az előadásban, akik a nyíltnapi próbán egy kicsit a Nemzeti arcai is lettek. A Nemzeti Színház nagyszínpadára kerülő díszletek és jelmezek is a Békéscsabai Jókai Színházban készülnek, az utóbbi Papp Janó alkotása.
Karám épül, meglepetés készül
A Jókai Színház egy meglepetéssel nyitja meg jelképesen a 2014/2015-ös évadát: kedden délelőtt 11:30 órakor várjuk a színházbarátokat egy kis ebéd előtti programra a teátrum elé. A díszlet, ami egy karám, már épül, de hogy pontosan mi is történik majd, az legyen meglepetés. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy találkozhatnak a Jókai Színház társulatával és a karámban történni fog valami…
A senki földjén minden oldalról lőnek
Magyar Hírlap | „A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki” – vallja Zalán Tibor József Attila-díjas magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár. A hatvanadik születésnapját ünneplő alkotót az európai dráma válságáról, a gyermekszínházról, a színészi létről és az irodalom helyzetéről kérdeztük. Hrecska Renáta interjúja – Pályájának kezdetén az irodalmat egyfajta ellenállást kifejező erőként is tartotta a kezében. Mennyire változott ez meg mára? – Ma már nincs minek ellenállni. Bírálni bármit és bármilyen formában lehet, de az a közegellenállás, ami az egypártrendszerben volt, nem létezik többé. Mivel én nem tartozom egyik kitüntetett irodalmi (politikai) oldalhoz sem, azt figyelhetem meg, hogy ezek egymásra gyakorolnak nyomást, próbálnak egymás ellenében fellépni. Én a senki földjén időnként azt érzem, hogy minden oldalról rám lőnek – de ez már nem ellenállást vált ki belőlem, hanem rezignált mosolyt. A „harc” véget ért. – Mennyire függetlenedhet a művészet a politikától? – A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki. A megjelenő lapok sem gazdaságilag, sem politikailag nem függetlenek, így a bennük szereplő, hozzájuk csatlakozó irodalmároknak is fel kell vállalniuk bizonyos politikai mozgásokat. Az lenne a legjobb, ha a politikai jellegű mecenatúrát felváltaná valami semleges oldalról érkező támogatás. Az egyes alkotók persze függetleníthetik magukat a politikától, én ilyennek tartom magamat, de ezt csak azzal együtt lehet megtenni, ha az ember levonja a szükséges konzekvenciákat, és beletörődik akár a mellőzésbe, akár a támogatatlanságba. – Élete folytán több alkalommal vállalt szerepet különböző irodalmi folyóiratok szerkesztőjeként, rovatvezetőjeként. Hogyan látja a hasonló lapok létét napjainkban? – Az igazi irodalmi értékek egyelőre még mindig a nyomtatott folyóiratokban jelennek meg, rájuk irányul a legtöbb figyelem – persze ez következik abból is, hogy az írók nagy része már jóval túl van a harmincon, és bár használja a számítógépet és a világhálót, nem akarja csak arra áthelyezni a tevékenységét. A nyomtatott alapú irodalmi kiadványok meg fognak maradni, de csak a legjobbak vagy csak a legszerencsésebbek. – Mennyiben képezi részét az átlagember mindennapjainak az irodalom? Miért csökken folyamatosan az olvasás szeretete? – Erről nekem különvéleményem van. Azt gondolom, soha nem voltak többen az irodalom iránt érdeklődők ebben az országban, mint most, bár lehet, hogy kevesebben sem. Gondoljunk csak a Nyugat előfizetési bázisára, vagy a Holnap antológia eladott példányaira. A szocializmusban volt egy szlogen, „Olvasó nép”, amellyel azt a látszatot akarták kelteni, hogy a szocializmusban a nép olvas. A nép nem olvas, az egyes emberek olvasnak. Úgy vélem, nem kevesebben, mint eddig, annak ellenére, hogy a könyvárak tetemesen, majdnem a megfizethetetlenségig nőttek. – Ön szerint él ugyanaz az elkötelezettség a mai fiatal művésznemzedékben, mint az ön pályatársaiban? – A kérdés az, milyen elkötelezettségre gondolunk. A Kádár-rendszerben élő és alkotó művészekben legalább kétféle elkötelezettség munkált. Egyrészt vagy a rendszer mellett, vagy – és ez volt a jellemzőbb – a rendszer ellen, annak kritikai megközelítését felvállalva dolgoztak a művészek. És természetesen kellett valamennyiünkben lennie elkötelezettségnek afelé a művészet felé, amelyet gyakoroltunk. A mai fiatalok is elkötelezettek, de szerencséjükre már nem kell feltétlenül politikai megfeleléseken töprengeniük, elsősorban a művészi produkció minősége kell hogy legyen a legfőbb irányadó számukra. Nyilván közöttük is vannak a régi pártkatonákhoz hasonló figurák, de ők nem igazán tudják érvényesíteni ezt a kívülről jövő kényszert a művészeti águkban. Mindemellett jóval szabadabbnak látom a mai fiatal művészeket, mint mi voltunk, és megjósolom, hogy az eredmények sem késnek sokáig, vagy már meg is jöttek, csak még nincsenek eszközeink az érzékelésükhöz. – Dalszövegíróként, dramaturgként több, gyermekeknek készülő produkcióban is részt vett. Milyen hozzáállást kíván a gyerekek tartalmas szórakoztatása? – A gyerekközönség nem jobb, nem rosszabb, mint a felnőtt, csak sokkal másabb. Én úgy szoktam megfogalmazni, hogy nem másfajta hozzáállást kíván a gyerekekhez való beszéd, hanem másfajta eszköztárat igényel. Ha arra gondolunk, hogy Weöres egyetlen gyerekverset sem írt, mégis ő az egyik legnépszerűbb gyerekversszerzőnk, akkor megérthetjük, mire gondolok. A gyerek igényli, hogy komolyan vegyék, megérzi, ha nem minőségi művel szólítják meg, kritikus és érzékeny, sokkal érzékenyebb a befogadásban, mint azt gondolnánk. A talán legnépszerűbb gyerekdarabom előadásain, gondolok itt a Rettentő görög vitézre, a Stúdió K színházban együtt nevet ötéves kisgyerek és hatvanéves nagyapa. Szokták kérdezni, kinek írom ezeket a darabokat. A közönségnek, felelem, és nem teszem hozzá, hogy csak gyerekekre gondolok. Persze, bizonyos kötöttségeket be kell tartani, bizonyos megszólalási elemeket ki kell iktatni az ilyen előadásokból. – Egyik legutóbbi, fiataloknak szóló munkája a Toldi, amely ugyanakkor éppúgy szól a felnőtteknek is. Mennyiben alakította át az eredeti művet? – Nekem abból kellett kiindulnom, hogy a Toldi eddig szinte valamennyi színpadi előadása megbukott, vagy fogalmazzunk finomabban, nem érte el a célját. Ha belegondolunk, a tartalma vékonyka, konfliktust egyetlent találunk benne, s az sem véresen komoly. A fiatalok színházában pedig mozgásra, változásra van szükség. Megpróbáltam tehát cselekményessé tenni Arany remekművét, már csak azzal is, hogy a nyelvet, bár megtartottam az én betoldásaim nagy részében is a felező tizenketteseket, mozgalmasabbá tegyem. Megnöveltem Bence szerepét, hogy ne kelljen Toldinak állandóan monologizálni. Narrátort iktattam be, ahol nem tudtam dramaturgiailag megoldani a váltásokat. Szóval mindent átalakítottam úgy, hogy mindent meg is tartottam az eredeti műből. Nekem úgy tűnt, a közönség hálás volt ezért. – Tavasszal videokonferencián vett részt nemzetközi szakértőkkel. Mi a véleménye az európai dráma helyzetéről? – Úgy látom, mindenhol hasonló gondokkal küszködnek, és hasonló törekvések mentén alakítják át a színházak életét. Anyagi gondok természetesen mindenhol jelentkeznek, fölmerül a független színházak kérdése mint megoldandó probléma. Szinte minden hozzászóló kifejtette, hogy alaposan át kell alakítani a színházi nyelvet, értem ezen a színpadon használt nyelvet, ugyancsak átalakításokat kíván a színházi formanyelv. Nem válságban van szerencsére az európai dráma, hanem változásban. És ez sokfelé elviheti az egyes országok színjátszását, amit én jónak tartok, mert minden másságból csak profitálhat a másik színház. – Min dolgozik jelenleg? – A kecskeméti Ciróka Bábszínház három gyerekdarab írására kért fel, azoknak a jegyzeteit készítem, a szerkezetükön bíbelődöm még – és pár verset is írtam a napokban. Ami még nagyon fontos: mivel három hete megszületett az unokám, Szabó Zalán Árpád, ismét elkezdtem gyerekverseket írni – mire fogékony lesz a költészetre, remélem, már egy külön neki íródott mesekönyvet adhatok majd a kezébe. Fotó: Csudai Sándor
Családias hangulatú évadnyitó társulati ülés Szanazugban
A nyári sikerek, vendégszereplések méltatásával kezdte összegzését Fekete Péter igazgató Szanazugban, a 2014-2015-ös évadnyitó, családias hangulatú társulati ülésén. Az értékelés után a direktor ismertette az új évad műsortervét, a bérleteket, az újításokat. A választások évében, amikor egy évben háromszor is az urnákhoz járulunk, szimbolikusan akár a „Választások Évadának” is nevezhetnénk a Békéscsabai Jókai Színház előttünk álló évadát, hiszen a bérletprogram összeállításában a nézőknek több alkalommal szabad választási lehetőséget adunk. Az évadunk célja, hogy tartsuk műsoron, kínáljuk fel, mutassuk meg a korábban elkészült értékeinket azoknak, akik most szeretnék megnézni ezeket. Ennek értelmében a négy nagyszínházi előadást tartalmazó bérletünket kiszélesítjük egy választható stúdiószínházi előadással, melyet a repertoáron lévő hét stúdió-darabunkból választhatnak ki a nézők a bérlet megvásárlásakor. A választási lehetőségek ezzel még nem érnek véget, hiszen a nagyszínházi bérletben a nyitó darabot is szabad választással döntheti el a néző. A kínálat: a Lovak vagy a Koldusopera. Mindkét darab fergeteges közönségsikerrel élte meg az elő-bemutatóját 2014 tavaszán, de a bérletes közönségünknek még nem volt lehetősége megtekintenie őket. Itt az alkalom! Mindkét mű a színház egy-egy megbecsült művészének (Bartus Gyulának és Katkó Ferencnek) munkája. A művek óvatos, tájékozódó kísérletnek indultak, de mert mindkettő remek kritikákat kapott, nyugodt bizalommal ajánlhatjuk őket bérletes közönségünknek is. Az előbbi, a Lovak, könnyedebb táncjáték-musical, míg a Koldusopera, Brecht klasszikusa, elvontabb társadalomkritikájú mű. Második bemutatóként ifj. Mlinár Pál és Falusi László Ládafia című táncjátékát dolgozzuk át a Balassi Táncegyüttessel koprodukcióban, színészekkel kiegészítve az eredeti előadást. Pataki András rendezésében Kovács Frigyes Jászai-díjas színművész főszereplésével készül az ősz nagy drámája, az Egerek és emberek, mely társulatunk szinte valamennyi férfi tagját színpadra szólítja. Karácsony előtt mutatjuk be a gyerekeknek és családoknak Belinszki Zoltán – Varga Viktor: Holle anyó című mese musicaljét, melynek zenéjét a Jókai Színház zenei vezetője, Gulyás Levente szerezte. A sok férfi szereplőt felsorakoztató Egerek és emberek után egy igazi női darab, a Bernarda Alba háza következik Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal, 2015 januári bemutatással. Az Ibsen Stúdiószínházban két kortárs ősbemutatóra készülünk. Az egyik Zelei Miklós- Pethő Sándor Karkithemia című darabja Tege Antal rendezésében, Kara Tünde Jászai-díjas színművésznőnk monodrámájaként, a másik Apáti Miklós a legendás énekes-színésznő, Karády Katalin életéből jelenteket felvillantó K und K (Karádi katonái) című darabja, Merő Béla rendezésében. 2015 tavaszán ismét műsorra tűzzük A dzsungel könyvét, hogy azok a fiatalok, akik az előző évadban nem láthatták, megtekinthessék azt. A Talamba Ütőegyüttes és a Cimbaliband együttes zenéjére nagyszabású táncos színmű készül Fekete Péter rendezésében, Orient Express címmel, mely az európai és orientális kultúra együttesét mutatja fel, s egyben emléket állít az I. Világháború kitörési pillanatának. Még egy koprodukcióra sor kerül ebben az évadban: az Újvidéki színházzal közösen állítjuk színpadra Mrozek: Özvegyek című darabját Dávid Zsuzsa rendezésében. Az előzetes tervek szerint júniusban láthatják nézőink Csiszár Imre rendezezésében a Tévedések vígjátékát. Továbbra is fontos cél az ifjúsági és iskolás réteg megszólítása. A tinédzser korosztály nevelése, a felnőtt társadalomba való beilleszkedése szempontjából a színházművészet, mint közpénzből fenntartott művelődési ág, jelentős felelősséggel tartozik. Az oktatási intézmények nevelési feladatainak támogatására – és a saját, új színházi közönségünk kinevelésére – továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. – hangsúlyozta Fekete Péter. Ennek érdekében évadonként több darabot is a konkrét tananyaghoz illeszkedő módon tűzünk műsorra, folytatni szándékozunk az Ádámok és Évák programsorozatot, Békéscsaba fiatalsága számára nyitva áll az új évadban is a Mindentudás Színházi Egyeteme, valamint a Mű-Kedvelő Érték-Tár programsorozattal elindult az amatőr színjátszó csoportok felkarolása. Ünnepekben, gálákban, projektekben a következő évadban sem lesz hiány, hogy csak a Magyar Teátrum Díjátadó Gálát, a Magyar Drámaíró Versenyt vagy a 24 órás versfolyamot említsük. Hatvanadik évadába érkezett teátrumunk, október 6-án lesz éppen 60 éve, hogy Jókai Mór: Az aranyember című színművét bemutatta a színház társulata. A családias hangulatú társulati ülést megtisztelte jelenlétével Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, aki méltatta a gyümölcsöző együttműködést és erre az évadra is sok elégedett nézőt és szép sikereket kívánt a társulatnak.
Ismét nemzetközi vizeken a Békéscsabai Jókai Színház
Hir6. hu | Magyar nyelven, a pozsonyi Nová Scéna színházban játsszák a szarvasi Cervinus Teátrum és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkcióját, a Holle anyó című családi musicalt. ⇒ Tovább
Rangos elismerést kapott Elek Tibor
Az önkormányzati választások előtti utolsó, soros ülését tartotta csütörtökön a békéscsabai képviselő-testület. A zárt ülést követően a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés átadásával kezdődött el a képviselő-testületi ülése. Ebben az esztendőben a városi elismerést dr. Elek Tibor irodalomtörténésznek, a Bárka folyóirat főszerkesztőjének ítélték oda és adták át. A rangos elismeréshez szívből gratulál a Jókai Színház társulata! Dr. Elek Tibor 1962-ben született Nyíregyházán, 18 éves koráig Nagykállóban élt, ott is érettségizett. 1987-ben diplomázott magyar-történelem szakon a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1986-tól Gyulán illetve Békéscsabán él és dolgozik. Magyar és történelmet tanított Gyulán az Erkel gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője, és három éven keresztül az MTA támogatott kutatóhelyek irodájának tudományos segédmunkatársa. 1997-től a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, 1999-től főszerkesztője, és a Körös Irodalmi Társaság elnöke, 2007-től pedig a Bárkaonline főszerkesztője is. 1999-től 2008-ig a Békés Megyei Könyvtár osztályvezetőjeként folytatta tevékenységét, azóta munkahelye a Jókai színház. Négy éven át szerkesztette az Aradon megjelenő Irodalmi jelen című folyóirat kritikai rovatát, 2013-tól tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Dr. Elek Tibor folyamatosan jelentős szerepet vállalt és vállal Békéscsaba és a térség irodalmi rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, és sokat tett a helyi kulturális értékek országos népszerűsítése érdekében. Az elmúlt közel két évtizedben több tucatnyi jól sikerült irodalmi, kulturális program, konferencia, fesztivál, könyvbemutató, író-olvasó találkozó szervezője, lebonyolítója. Tíz önálló verseskötete jelent meg, irodalomtörténészi, kritikusi tevékenységét 2006-ban Pro-literatura, 2008-ban Ratkó József-díjjal és Irodalmi Jelen kritikadíjjal, 2009-ben Sík Ferenc nívódíjjal, 2010-ben Hídverő-díjjal, 2011-ben József Attila-díjjal ismerték el, most pedig a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerése kitüntetést vehette át. (Forrás: Csabai Mérleg) Fotók: Ujházy György és Jókai Színház
Új Zalán-könyv
Bárkaonline | Zalán Tibor: Szín-játékok a Békéscsabai Jókai Színházban címmel, a színház kiadásában megjelent Zalán Tibor hat színdarabjának, négy önálló új művének (Midőn halni készült, Patt Lenn, Papageno a metróban, Hetvenhét) és két klasszikus prózai műből készített színpadi átiratának (Toldi, Aska és a farkas) szövegkönyve. A szerző 60. születésnapjára készült, színes, ünnepi kiállítású kötet tartalmaz a darabok előadásaihoz kapcsolódó személyes szerzői, rendezői vallomásokat (esszéket, blogbejegyzéseket, levelet) interjúkat, kritikákat és az előadások próbáiról, bemutatóról, plakátjairól, jelmezeiről, díszleteiről készült fotókat is. A kötetet Fekete Péter, a színház igazgatója és Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője szerkesztette. Fekete Péter a Hat év – hat darab című a szerzőt köszöntő és méltató előszavában azt írja, azért is kellett mindezt kötetben megjelentetniük, „hogy megmutassuk, hol is a színházban az író, a költő, a dramaturg helye, szerepe. S azért is hogy megmutassuk, hogyan vezet az út az ötlettől, a gondolatoktól a kész előadásig, sőt még tovább, annak befogadásáig, feldolgozásáig. S végül azért is, hogy láthassuk, a színház ereje a csapatmunka, az, ha különböző tényezői egymásba kapaszkodva, egymást erősítve nekifeszülnek az akár a lehetetlennek látszó feladatoknak.” A könyv száz példányát a Zalán Tibor születésnapi ajándékként vehette át a színház igazgatójától, a Szarvasi Vízi Színpadon megrendezett, őt köszöntő gálaest végén augusztus 27-én. Az ünnepi esten Huzella Péter és zenekara megzenésített Zalán-versekből álló koncerttel, Elek Tibor az új Bárka-számmal, szarvasi diákok gyerekdarab-részlet előadásával, a szerzőtársak és a színészek versekkel köszöntötték a költőt, írót, színházi dramaturgot. Az új Zalán-könyvet a színház bérletesei és jegyvásárlói a békéscsabai jegyirodában ötven százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.
Magyarlakta vidékek krónikája
A szarvasi évadzáró gáláról és az ukrán-magyar kétoldalú diplomáciai tárgyalásról a TV2, a Körös Tv, a kárpátaljai Tisza 1 Tv után szeptember 8-án a Magyar Televízió is beszámolt a Magyarlakta vidékek krónikája című műsorában.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
73 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
78 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
208 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
275 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
124 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
255 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1