Tudás + jóság = boldogság
Ahol az iskola templom, a tudás hatalom, szeretettel nevelik és arra tanítják a gyerekeket, hogy „Az élet szép,/ az élet minden…”, onnan olyan munícióval indul a jövő nemzedéke, amely mindhalálig érvényes. Ha közben megaláztatások, méltatlanság, igazságtalanság éri az embert, akkor is. Kocsák Tibor és Miklós Tibor Móricz Zsigmond regénye alapján készített musicaljéből Seregi Zoltán rendezett lélekemelő, emlékezetes előadást a Békéscsabai Jókai Színházban. (Niedzielsky Katalin kritikája) Sokan máig emlegetjük a Légy jó negyed évszázaddal ezelőtti (kimondani, leírni is sok), 1992. áprilisi bemutatóját és az akkori békéscsabai szereplőgárdát. Klasszikus műveknek, nagyszerű feldolgozásoknak és értékteremtő, színvonalas előadásoknak „jár” ez a hosszú távú emlékezet, ami túlmutat egy esti jó szórakozáson, kellemes élményen. Nyilas Misi szomorú története gondolatokat is ébreszt, őszintesége, elszántsága és meghurcoltatásai miatt szívünkbe zárjuk a kisfiút, miközben csodálattal bámuljuk a tekintélyt parancsoló régi iskola, alma mater falait, légkörét. Miért ne merném leírni?! Igen, az új Légy jó mindhalálig előadásból sokat lehet tanulni az élet igazán lényeges dolgairól, a szeretet, a tisztesség, a jóság, a megbecsülés, a kötődés, az emberség fontosságáról. Valószínű, Seregi Zoltán rendezésére és a nagyszerű alakításokra ezért is emlékezni fogunk a következő pár évtizedben. Meglepő a filmes keret a színpadon: mint látvány és költészet egyszerre átöleli a cselekménysort és az előadást. Az előjátékból rögtön megtudjuk, hogy aggodalomra nincs ok, hiszen happy end lesz, mert Nyilas Misi nem adja fel, mégsem futamodik meg, csak rettentő fájdalmában tört ki belőle az a „Nem akarok debreceni diák lenni… Én meg akarok halni!!!” kiáltás. A filmbejátszásban azonban immár tanárként, karmesterként vezényli diákjait, akik az egri református templomban a XLII. zsoltárt éneklik. A felnőtt Nyilas Misit megszemélyesítő Czitor Attila jelenetei a vásznon azt is jelzik, hogy saját visszaemlékezései peregnek szemünk előtt, így elevenednek meg a debreceni diákévek, a gyerekcsínyek, de főleg a rettenetes meghurcoltatás, megaláztatás, amit el kellett szenvednie. Remek ötlet a forgószínpad és a filmvetítés ötvözete, fokozza a feszültséget, jelzi az események felgyorsulását, a szoborrá merevedett figurák az összes szereplőt felvonultatják. A történet igazán cselekménydús, fordulatokban gazdag, izgalmas, a színpadkép a huszadik század első felének hangulatát, az ódon kollégium légkörét idézi, a zene nagyon szép, jók az alakítások, ügyesek a gyerekek. Nyilas Misi szegény családból került a híres debreceni református kollégiumba, otthon tisztességre nevelték, itt szorgalmas, jeles tanuló, akinek az otthonról küldött pakk szent. Tanárnak készül, de hogy családját támogassa, már diákként magántanítványt és felolvasást vállal, Doroghy Sanyikát korrepetálja, a vak Pósalaky úrnak az újságot olvassa fel. Török János azonban ellopja tőle Pósalaky nyertes lutriszelvényét, hogy a pénzből megszöktethesse Bella kisasszonyt. Itt kezdődnek a bonyodalmak, hősünk kálváriája. Osztálytársai csínytevéseivel és a kollégiumi szigorral szemben Misi legfőbb pártfogója, védelmezője Valkay tanár úr, aki felismeri tehetségét, külön foglalkozik vele, munkát szerez neki, a tanári inkvizícióval szemben megvédi, kiáll ártatlansága mellett, igazi főszereplő. Érdekes figura az igazgató, aki az intézmény autonómiájára hivatkozva elzavarja a kollégiumból a rendőrt, mondván, saját diákot csak a tanári fegyelmi bizottság hallgathat ki. Török mesterkedésének köszönhetően Misi nagy bajba keveredik, ellene szólnak a bizonyítékok, sikkasztással vádolják, mert megtalálják a zsebében azt a tízforintost, amit Török János csempészett oda. Mindezt látni kell a jóságos tanároknak is. Hiába derül ki végül Misi ártatlansága, az átélt csalódások, meghurcoltatások és megaláztatások miatt nem akar többé debreceni diák lenni. Az igazgató úgy véli, lehet sárospataki is, a lényeg, hogy tanuljon. A tanári kar súlyos tévedése láttán Valkay sem akar maradni, lemond az állásáról. Szép jelenet, hogy amikor menni akar, szembejönnek a diákok, mint ha csak vissza akarnák tartani. Reméljük, nem is engedik el, mert az ilyen tanárokért kár lenne! A január 21-ei premieren Nyilas Misi szerepét Bolla Márton játszotta, kedvesen, meggyőzően ábrázolva a törékeny gyermek felnőtt elszántságát, önérzetét. Biztos vagyok benne, hogy a másik szereposztásban Kozák Ádám ugyanilyen komoly felkészültséggel, tudással és elkötelezettséggel nyeri el a közönség elismerését. Igazgatóként a Jászai-díjas Bartus Gyula hatásosan egyesítette az igazságosságra törekvő, határozott intézményvezető és a humánus pedagógus alakját, aki tudatában van a nagy múltú kollégium tekintélyének és a gyermekszív törékenységének. (Kalapos László jelenetének emléke szorongatta a szívemet.) Valkay tanár úr hálás szerepében (a múlandó lexikális ismeretek helyett életszeretetre tanítja a zsiványokat, nem mellesleg ismeri őket, törődik velük és van bátorsága, tartása, hogy kollégáival meg a törvénnyel szemben, akár állását kockáztatva is kiálljon a védelmükben) Katkó Ferenc átélt játékával kimagasló alakítást nyújtott. A gyermek másik pártfogója, segítője Nagy úr, aki szintén munkát szerez Misinek, vigasztalja, jó tanácsokkal látja el, ezt a figurát Ragány Misa játszotta fiatalos hévvel, hitelesen. „Jaj ne! Jaj ne! Ne akarj te felnőtt lenni sohase!” refrénű leckéje emlékezetes. A szigorú tanárok inkább a poroszos rend, fegyelem, törvény képviselői, követői, nem a gyermekszív esetei: Gyérest Csomós Lajos, Sarkadit Tomanek Gábor (24 éve is), Báthoryt Mészáros Mihály keltette markánsan életre. Fantasztikus jelenetük az ítélőszék a magasban, amikor a trió vádolja és bűnösnek kiáltja ki a mélyben lenn egyedül védekező ártatlan kisfiút. (Aki élt már át hasonló igazságtalanságot, tudja, miről beszélek. Jellemző, hogy Valkay távolabb áll a bíráktól, „ügyvédként” próbálja Misit menteni.) István bácsiból kedves, atyáskodó, mégis óvatos pedellust formált Jancsik Ferenc. A Doroghy család tagjai közül kimagasló Liszi Melinda, aki Viola kisasszonyt, a vénlányt megrázó lírai erővel és humorral keltette életre; a fináléban – magánya, kilátástalan sorsa ellenére – éppen ő biztatja Misit, hogy „Az élet szép…” Doroghyné tragikus figurájába Fehér Tímea csempészett vicces elemeket, Bellából Köböl Lilla tündérlányt formált. A fiát mentő Török nénit Nagy Erika játszotta hitelesen, Török bácsit Szőke Pál sok humorral. Vadász Gábornak olyan jól sikerült a kalandor, hódító Török János figurája, aki szerelmét akarja megmenteni az elszegényedett családból, hogy már majdnem megbocsátjuk bűneit. De hát ott van szegény Misi, a cél mégsem szentesítheti az eszközt! A tékozló fiúval, vagyis a gyerekkel szemben a „csak” lányt, Ilonkát Gábor Anita alakította ügyesen. A Doroghy és a Török család egyébként külön-külön tanulmányt is megérdemelne – szociográfiai, történelmi, irodalmi jelenség -, részletes tárgyalása azonban nem fér a musical műfajába. Különös világ az, ahol a vak látja a lényeget! Pósalaky úr a bűn, bűnös, illetve erkölcs, erkölcsös „tantárgyat” oktatja, a Liszt Ferenc-díjas Vikidál Gyula dala most is az előadás egyik felejthetetlen jelenete. (A régi előadásban Valkay tanár urat játszotta Hodu Józseffel felváltva.) Doroghy Sanyika, Orczy, Gimesi, Böszörményi, Fitos és a többiek alakját is kettőzött szereposztásban láthatja a közönség. Gyerekekkel dolgozni tanév közben nem kis vállalkozás! Kiváló gyermekcsapat alakult, nagyszerű osztály, akik – Galambos Hajnalka korrepetitor érdeme – énekből csillagos ötöst érdemelnek. S talán egyszer majd színészként, zenészként folytatják, ahogyan elődeik. Gulyás Levente karmester kitűnő zenészeivel nagyban hozzájárul a siker, az igazi színházi légkör megteremtéséhez, a felejthetetlen élményhez. Csak azt nem értettem, hogy a szűnni nem akaró, igazán hálás premiertapsra miért nem intett legalább egy ráadást, hogy „Az élet szép…”, vagy hogy „Semmi sincs, ami pótolhatná egy lélek jóságát”. A forgószínpad lehetőségeit felvonultató díszletet már méltattam az elején, de tartozom még az íróasztallal. Az óriási, faragott lábú, tekintélyt parancsoló bútordarab – mint az egész történetet átfogó építmény – jó ötlet az egykori alma mater hangulatának megidézésére (díszlettervező Juhász Katalin). A diákok matróz egyenruháját, a tanárok elegáns öltözetét, illetve a korabeli divatot, társadalmi rangot tükröző ruhákat Vesztergombi Anikó tervezte, a koreográfiát Topolánszky Tamás (Harangozó Gyula-díjas). Mindenkinek van egy kedvenc tanára, iskolája, storyja, mondása a régi szép időkből, és ezek az évek múlásával bizony felértékelődnek. Nyilas Misi története emlékezetünkbe idézheti a már majdnem elfelejtett dolgokat, tévesen elavultnak hitt, félresöpört tantárgyakat, ha voltak egyáltalán olyanak, amelyek értékrenddel, erkölccsel foglalkoztak… Köszönjük, Valkay tanár úr, hogy az élet szeretetére, Pósalakynak, hogy emberségre tanított! Az igazgató úrnak, hogy visszahozta az iskola tekintélyét, Seregi tanár úrnak pedig a színházat köszönjük, ahol harangszóra kezdődik a felvonás! Niedzielsky Katalin
Szombaton este lesz a városi jótékonysági bál
behir.hu | Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. január 23-án, szombaton 19 órai kezdettel, a Jókai Színház Vigadójában rendezi meg a városi jótékonysági bált, amelyre szeretettel várják az érdeklődőket. A sztárvendég Gubik Petra és Szomor György lesz. ► Tovább
A fösvény – szereposztás
A SZÍNHÁZ HÁZHOZ MEGY Molière: A fösvény vígjáték két részben Fordította: Illyés Gyula HARPAGON, Cléante és Eliz apja, Marianna széptevője Bartus Gyula Jászai-díjas CLÉANTE, Harpagon fia, Marianna szerelmese Vadász Gábor ELIZ, Harpagon leánya, Valér imádottja Komlósi Kata szh. VALÉR, Anzelm fia, Eliz szerelmese Nagy Róbert MARIANNA, Cléante imádottja; Harpagon is szereti Cserna Lili szh. FRUZSINA, házasságszerző Kovács Edit CLAUDE ASSZONY, Harpagon cselédje Lakatos Viktória szh. / Viszmeg Szilvia szh. SIMON, pénzközvetítő Korom Gábor szh. ANZELM, Valér és Marianna apja Mészáros Mihály JAKAB, Harpagon szakácsa és kocsisa Csomós Lajos FECSKE, Cléante inasa Szabó Lajos KESZEG, Harpagon inasa Petri Viktor szh. ZABSZÁR, Harpagon szolgája Szabó Zoltán szh. RENDŐRBIZTOS Antoni Gyula szh. Súgó: Viszmeg Szilvia szh. Ügyelő: Korom Gábor szh. Játéktér: Merő Béla Jelmez: Petrovszki Árpád Rendező: Merő Béla Olvasópróba: 2015. november 18. Bemutató: 2015. december 12.
24 év után újra nagy siker a Légy jó mindhalálig
A közel száz éve született Móricz-regény musical változatát csütörtökön este Seregi Zoltán rendezésében mutatta be a Jókai Színház, Kocsák Tibor zenéjével és Miklós Tibor szövegkönyvével. A kortárs, de már klasszikusnak számító darab élő zenekarral, szcenikai újítások mellett szólalt meg teátrumunkban és 24 év után újra hatalmas sikert aratott. A színházi adaptáció az 1991-es ősbemutató óta országszerte –sőt külföldön is – sok bemutató megélt már, s mint minden sikertörténet, a Légy jó mindhalálig sem kerülheti el a sorsát: ennyi év után újra életre kel a történet, melynek üzenete napjainkban is épp oly eleven és aktuális, mint annak idején. Nyilas Misi története olyan alapmű, amely mindig és mindenhol fontos. Olyan erkölcsi kérdésekkel foglakozik, amelyek mai világunkban elhalványulni látszódnak. Bár mindenki ismeri a történetet, a nézőtéren ülve újra együtt szurkolunk Nyilas Misinek, dúdoljuk magunkban a dalokat, és együtt nevetünk a vicces jeleneteken.
Pakk helyett vastapsot kapott a szarvasi Nyilas Misi
newjsag.hu | Majdnem kész. Már csak egy arasznyira a nagy vízválasztó, avagy véget ér a megerőltető próbaidőszak. Sokféleképpen lehet megközelíteni a nyilvános főpróba mögött rejlő tartalmat, egy azonban biztos: január 19-én este Kozák Ádámnak ez jelentette a debütálását a szülei és a többi szereplő hozzátartozói előtt. Az ősbemutatóval ellentétben ekkor még a földszint üresen tátongott, az egyedüli mozgolódást a középen helyet foglaló technikai személyzet és a darab újra színpadra álmodói jelentették. ► Tovább
KLASSZIKUS ÉS MÉGIS ÉLŐ
magyaridok.hu | Nagy várakozások után január 21-én, Seregi Zoltán rendezésében mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház a Légy jó mindhalálig című musicalt. A próbafolyamatot többfordulós szereplőválogatás előzte meg, s az elmúlt hetekben pár tucatnyi gyerek számára második otthonná változott a teátrum. Persze nemcsak ők várják izgatottan a premiert, hanem a város és a környék színház- és irodalomszerető közönsége is, köztük sokan olyanok, akik huszonnégy évvel ezelőtt láthatták utoljára a művet a csabai színpadon. ► Tovább
Újra színpadon a musical a Békéscsabai Jókai Színházban
Huszonöt évenként elő kell venni egy olyan remekművet, mint a Légy jó mindhalálig című musical – mondta az MTI-nek kedden Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a darab rendezője. Az előadás bemutatója csütörtökön lesz. Seregi Zoltán felidézte, hogy legutóbb negyedszázada tűzte műsorra a színház a musicalt, amelyre Békéscsabán azóta is sokan emlékeznek, máig emlegetik. Az igazgató elmondta: a tavalyi évadban megrendezte a darabot az egri Gárdonyi Géza Színházban is, ahol már a kezdet kezdetén megegyezett a két akkori igazgató a díszletcseréről, vagyis arról, hogy a darabot Eger után bemutatják Békéscsabán is. Hozzátette: a jelmezek újak lesznek a viharsarki bemutatón, és természetesen a szereplők is helyiek lesznek. "Minden előadás, amelyet más szereplők játszanak, az új, az nem tud ugyanaz lenni" – hangsúlyozta. Seregi Zoltán az egész megyére kiterjedő, két hónapon át tartó castingot indított tavaly ősszel, hogy megtalálja a legmegfelelőbb gyerekszereplőket. Ezzel kapcsolatban elmondta: Egerben az iskolák maguk ajánlották a színház figyelmébe az általuk legtehetségesebbnek tartott diákokat, ám nem volt elég fiú, a magas szólamok miatt hat lánynak kellett fiúszerepet játszania. Ezt Békéscsabán szerette volna elkerülni, ezért Békés megye négy legnagyobb településén, valamint két békéscsabai iskolában maga tartott szereplőválogatást. Így sikerült megtalálni a 24 gyerekszereplőt a kettős szereposztásra – mondta. Seregi Zoltán beszélt arról is, hogy az eredeti darabon némileg változtatott, szövegrészleteket és néhány dalt is lerövidített, utóbbiról egyeztetett Kocsák Tibor zeneszerzővel. Mint mondta, a mai ember életritmusa gyorsabb, mint 25 éve volt, "az internet, a mobiltelefonok nagyon felpörgették az életet, a zenék, amelyek akkor íródtak, mára kicsit hosszúnak tűntek". A kétszer egyórás műsoridő szerinte "az elfogadott hossz", "ennyit bír el a mai, a tévénézés ritmusához szokott néző". Seregi Zoltán az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nem könnyű a gyerekekkel dolgozni, ugyanis a próbák nagy koncentrációt és fegyelmezettséget igényelnek, a 10-12 éves korosztálynak pedig ez nem erőssége. Hozzátette, jól haladnak az előkészületekkel, bízik a darab sikerében. Közölte: tapasztalatai szerint nem jellemző, hogy a gyerekszereplők felnőttként színészek lesznek, hiszen nem biztos, hogy a gyermekként csodált ügyesség felnőttként is színészi tehetséget jelent. Hangsúlyozta: ő maga is gyerekszereplőként kezdte a Tüskevárban, mégsem színész, hanem rendező lett. A darabban a Békéscsabai Jókai Színház csaknem összes művésze szerepel, Nyilas Misit az orosházi Bolla Márton és a szarvasi Kozák Ádám játssza, Vikidál Gyula pedig Pósalaky úr szerepében jelenik meg. A darab különlegessége, hogy egy filmbejátszással kezdődik, a tanárrá lett Nyilas Misi (Czitor Attila) emlékszik vissza debreceni diákéveire, örömeire, meghurcoltatásaira és megaláztatására. 1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor írt nagysikerű musicalt a debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz Zsigmond regényéből. A történet zenés változata azóta eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is. Forrás: MTI
Nyilas Misi tapsot kapott
hir6 | Lassan három órája, hogy eljöttem a Légy jó mindhalálig sajtónyilvános főpróbájáról, de a musical dalai még mindig a fülemben csengenek. A színházteremben ráadásul csupa libabőr is voltam, pedig nem volt hideg. ► Tovább
KRITIKUSKÉPZÉS A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZBAN
magyaridok.hu | A Békéscsabai Jókai Színház fontosnak tartja a színházi előadásokról szóló szakmai párbeszédet, és szerepet is kíván vállalni annak fellendítésében. Nézd kritikusan, amit látsz! címmel február elejétől ingyenes kritikusképzést indít a környék középiskolásainak, melyet a József Attila- és a Magyarország Babérkoszorúja díjas Zalán Tibor író-dramaturg vezet majd. Elsősorban felsőbb évfolyamos diákokra számítanak; az egyetlen elvárás a színház feltétlen szeretete és az, hogy az alkotói műhelymunkában rendszeresen és lelkesen vegyenek részt. ► Tovább
Egyfelvonásos manipuláció
BEOL | A Mario és a varázsló című Thomas Mann novella 1930-ban jelent meg, de üzenete ma is aktuális, hiszen azt közvetíti az olvasó felé, hogy bárki manipulálható, de a nagy többség vágyik arra, hogy ő maga is manipuláljon. A novellát Kovács Frigyes álmodta a Békéscsabai Jókai Színház színpadára, a szöveget pedig Zalán Tibor adaptálta. Varga Fanni kritikája ►Tovább
Légy jó mindhalálig – újra színpadon a legendás darab
BEOL | Hétfőn délelőtt tartották a Légy jó mindhalálig előadás sajtónyilvános főpróbáját a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább
A művészet haláltusája
Az Ibsen Stúdiószínház szolgált otthonául Thomas Mann-Zalán Tibor Mario és a varázsló című Kovács Frigyes által rendezett egyfelvonásos darabnak. A történet a művészetről, a modern ember kultúrához való hozzáállásáról és a manipuláció hatalmáról ad nekünk életre szóló leckét, olykor humoros, máskor vérfagyasztóan drámai módon. Szilágyi Viktor kritikája A történet egy vidéki kisvárosban játszódik, ahol Cipolla, a bűvész produkciójára vár a közönség, de az illuzionista késve érkezik meg az előadásra. A türelmetlen emberek között van hentes, könyvelő, nyugdíjas, különböző nemű és mentalitású emberek. Amikor az egyik néző el akarja hagyni a termet, váratlanul megjelenik a bűvész, aki a show helyett elkeseredve, a színpad szélén ülve fájdalmas monológba kezd. A kiégett Cipolla megfáradt és művészi önfeláldozása hiábavalóságát érezteti a közönséggel olykor melankolikus, máskor flegma és lekezelő viselkedésével. A művészt ezek utána négy fiatal zavarja meg, akik késve, ittasan esnek be a színházba, ahol elfoglalva helyüket tovább gúnyolódnak a bűvészen. A torz Cipolla és a fiatal suhanc, Mario hamar ellenséget látnak egymásban, ami két világ ellenállásának szimbóluma. A történet három fő témával foglakozik: a művészi áldozatkészségről, korunk embereinek a művészethez való hozzáállásáról és a szabad akaratról. Cipolla alkoholista és kiégett előadóművészként próbálja közönségével – leginkább Marioval – megértetni, hogy létének alapját a nézők jelentik, akikért ő, mint művész testileg és lelkileg feláldozza magát. Ezért cserébe ő csupán tiszteletet kér, amit látszólag ezen az eldugott településen sem kap meg. Ennek kivívása érdekében egyre messzebb megy produkcióival, ami sokszor ízléstelen és szégyenteljes helyzetbe hozza a körülötte lévő közönség tagjait. Ezekkel a cselekedeteivel maga ellen fordítja a nézőket, aminek következtében egyre frusztráltabb lesz és ezáltal saját magát is az őrületbe kergeti. Túlzott bizonyítási vágya veszélyes helyzetbe sodorja Cipollát. A közönség különböző korú és társadalmi státuszú tagjai egyaránt lekezelőek a varázslóval, de Mario és barátai olyan kulturális normákat lépnek át, ami kellemetlen mindenki számára a teremben. A modern ember összecsapása a művészet képviselőjével sokszor egyoldalú, de a fiatal fiú észre se veszi, hogy saját magát is nevetség tárgyává teszi. A nyers hozzáállású és szemtelen modorú fiatalokat nem érdekli önön vagy embertársai becsülete vagy méltósága. Cipolla kulturális és művészeti ismereteivel nem nyerhet szellemi párbajt ellenük, így egyre jobban lealacsonyodik hozzájuk és aljas trükkökkel hozza őket kellemetlen helyzetbe. Harcuk közepette a bűvész trükkjei és hipnózisai segítségével rámutat: a szabad akarat nem létezik, csupán elhiteti velünk a világ, hogy mi döntünk sorsunkról. Ennek árnyékában Mario megpróbálja megcáfolni Cipolla kijelentését, aki elfogadva a kihívást, bolondot csinál a közönségből és a fiatal suhancból is. A bizonyítási vágytól fűtött bűvész nem ismer határokat, így a fiatal pincérfiúnak is veszélyes eszközökhöz kell folyamodnia. A darab két ellentétes karakter harcát állítja középpontba. Cipolla szerepében Gulyás Attila egész idő alatt leköti az ember figyelmét, hiteles alakítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a történet megrendítő legyen. Persze ehhez szükség volt Lehoczky Mihály közreműködésére is, aki méltó társa volt színésztársának. Mellékszerepekben olyan nagyszerű színészek működtek közre, mint Liszi Melinda, Komáromi Anett, Jancsik Ferenc, Koleszár Bazil Péter, Mészáros Mihály, Biró Gyula, Harcsa Boglárka. Igaz, Thomas Mann eredeti művében sokkal lekezelőbbnek hat Cipolla jelleme, erősebben érződik gőgössége, hiúsága és beképzeltsége, mégis ez a más fajta megközelítése a karakternek számos más mondanivalót is nyújt a nézőnek. Betekintést nyerhet az ember a színfalak mögé, ahol minden egyes előadás előtt hatalmas munka folyik, aminek célja az emberek szórakoztatása, tanítása és nem utolsó sorban a manipulálása. Ne feledjük, sosem tudhatjuk biztosra, hogy nem mi vagyunk a fő műsorszám Cipolla műsorában.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
153 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
259 megtekintés 2025. február 28.
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
105 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
518 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
180 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
193 megtekintés 2025. február 8.
8 0