A színház igazgatója az Arany előadásról: különösen jó szöveg született
Forrás: Csaba Televízió
Tovább
Állat(i)mese – emberi karakterek
Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, amelynek következő szép példája az Állat(i)mese március 21-ei premierje. Szabó Attila – ifj. Mlinár Pál – Lovas Gábor „eltáncolt mesejátékának” rendezője, koreográfusa ifj. Mlinár Pál. A koprodukció jelentőségéről és a bemutató előkészületeiről március 10-én délután tartottak sajtótájékoztatót a Művész Kávéházban. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Seregi Zoltán köszöntőjében a társművészetek közös alkotását méltatta; mint mondta, mindenkinek öröm az összefogás, amelynek eredményeként valami különösen értékes előadás jöhet létre. Az István, a király és a Ládafia bemutatója bizonyította az elmúlt években a koprodukcióban rejlő erőt, lehetőséget. – Abban bízunk ezúttal is, hogy ez az együttműködés is sikeres lesz, elsősorban a nézők számára, de mindenki, aki részt vesz a produkcióban, táncosok és színészek, örömmel teszik a dolgukat. Lenkefi Zoltán az előadás díszlettervezője, így a Jókai és a Balassi mellett a Napsugár Bábszínház is képviselteti magát a munkában. Ebben a városban rengeteg a tehetség, és ha összefogunk, abból csak jó dolog sülhet ki – hangsúlyozta az igazgató. Ifj. Mlinár Pál elmondta, hogy éppen egy éve pattant ki a táncosok fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. Azóta sokszor kérdezték tőle, hogy miért ez a darab címe és mit jelent a szokatlan írásmód. – Mostanra kitaláltuk a magyarázatot: konkrét nevet nem akartunk a címben, gondoltuk, a zárójelbe tett „i” betű poénos. Azt szeretnénk jelezni, hogy mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, mi találtuk ki, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. Ezek a való életben ösztönlények. Ezért az „i”-vel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek az előadás során valóban megismerjék az állatokat, hogy kiderüljön a rókáról, nem is olyan csavargó, hanem egészen szerethető figura. Talán az állatokkal jobban el is adható a darab, mert a gyerekek szeretik a rókát, a nyuszit, a bikát – avatott be a kulisszatitkokba a rendező-koreográfus. Mint megtudtuk, a főszerepet, Sunyesz rókát Mlinár Péter játssza, Don Paolo Torrest, a bikák vezérét maga a rendező. Két színész erősíti a táncosok csapatát: Vadász Gábor Kukor Estephan Pityu, a kakas személyében, illetve Tege Antal mint Dolmány Kálmán, a varjú bíróság elnöke. Mlinár Péter és testvére, Zsuzsa táncolt ízelítőt a koreográfiából. Majd rendező-koreográfus bátyjuk az előadás táncairól elmondta, hogy a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével, koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik, ezáltal igen színes lesz a paletta: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamengo, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai. Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter tervezi. Lenkefi Zoltán a díszletről elmondta: a lényeg, hogy a tánchoz kell a teret biztosítani. Könnyen mozgatható elemek kellenek, ahol jól elférnek a táncosok, hat pár táncol az előadásban. Szép hagyomány a Jókai Színházban az is, hogy a mesebemutatókhoz játékra, versenyre, alkotásra hívják a gyerekeket. Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, persze a szülőket is. Így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak. Erről Seregi Zoltán beszélt a sajtótájékoztatón. Az Állat(i)mese bemutatója alkalmából álarckészítőversenyt hirdet a színház; arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd a zsűri értékel, díjazza a legszebb, legötletesebb alkotásokat. A maszkokat előadás előtt lehet névvel, címmel, telefonszámmal együtt leadni a színház aulájában. Niedzielsky Katalin
Terefere Komáromi Anett színművésszel
„Az találta ki, hogy nincs kis szerep, csak nagy alakítás, aki mindig csak kicsiket játszott” – mondta derültséget okozva a Művész Kávéház Tereferéjén Komáromi Anett színművész március 10-én, aki büszke rá, hogy a Gálfy Gyűrű-díjat történetesen egy kis szerepre kapta. Persze, rengeteg főszerep fűződik a nevéhez a Jókai Színházban, amelynek a Színitanház elvégzése óta a társulati tagja. Színes pályafutásáról élvezetesen mesélt, megtudhattuk, hogy egy illető szerint nem illett a hangja az alkatához, ezért tudatos munkával mélyített a hangszínén. Nagyon szélsőséges karaktereket képes színre vinni, kevés „átállási” idővel, elég ha csak a két legutóbbi szerepét, a Balkán kobra Ankicáját és az Ármány és szerelem Lady Milfordját nézzük. Az előbbiben igencsak szókimondó, harsány figurát hozott, míg utóbbiban „teljesen leszabályozta” Eperjes Károly, a tökéletes szerepformáláshoz elegendő volt apró gesztusok használata és a kisugárzása. A beszélgetésben nagy szelet jutott a szociális érzékenységének, melyet a családjából hozott. Látás- és hallássérült embereknek szervezett kulisszajárások, jelet, narrált előadások – ezek mind a nevéhez köthetők. Több sérült embertársunkkal baráti viszonyt ápol, jelnyelvet is tanult, hogy tudjon kommunikálni a hallássérültekkel. Az Angyalok szárnyalása szervezéséből – Tarsoly Krisztinával közösen – is kiveszi a részét. Nagy öröm számára, hogy milyen boldogságot okoz a jótékonysági est a Degré utcai otthon lakóinak, akik évről-évre láthatóan sokat fejlődnek a színházi fellépéstől.
Dísz makk és Playboy nyuszi – Egyed Zoltán a díszletről – Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!
Március 31-én lesz a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című komédia bemutatója a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, Merő Béla rendezésében. A díszlet Egyed Zoltán munkáját dicséri. Egyed Zoltán 2011-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakán. A kézi rajz szeretete kicsiny gyermekkorától kezdve megvolt benne. Gyermekként kedvenc „témái” közé tartoztak a „baromfiudvar” és a „kiskakas a szemétdombon”. Az érdekes „véletlenek” közé tartozik, hogy díszlet- és jelmeztervezőként, első megvalósult színpadi munkája a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesedarab, Greifenstein János rendezésében. 2011 óta dolgozik a Békéscsabai Jókai Színházban, ahol a produkciók díszleteinek előkészítésében vesz részt, mint szcenikus, valamint több előadás díszletét és jelmezeit tervezte, például a Mezítláb a parkban, a Toldi, a Kövérkirály, a Karkithemia, vagy a Szűz és a szörny. Gyermekkönyvek illusztrálása is beletartozik alkotói munkásságának körébe. A Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! igazi „ajtócsapkodós” vígjáték, a díszlet ennek megfelelően nyílászárókkal van tele. Egyed Zoltán egy videóban mutatta be a díszletet, ahonnan megtudhatjuk a dísz makk ornamentikai jelentőségét és azt is, hogy honnan származik a Playboy nyuszi… Videó: JókaiFilm/VámosZé
Szabadonczok
Pozsgai Zsolt Szabadonczok című tévéfilmjét az M5 csatorna március 11-én szombaton 21.50-kor tűzi műsorára.
Ármány és szerelem: egy igazi klasszikus a korhűség jegyében
Egy újabb klasszikus dráma került színpadra, ezúttal egyetemi színész hallgatókkal kiegészülve, akik jól együttműködtek a Jókai Színház már összeszokott, profi társulatával. Schiller drámája, bár modern korunkban néhány tartalmi jegyet illetően elvesztette relevanciáját, mégis számos örömet nyújthat a klasszikus, 18. századi német irodalmat kedvelők számára. Szilágyi Viktor írása Ahogyan Schiller líráiból érezhető a szentimentalizmus – a szépség eszméjének magasztalása, és a harmonikus emberség ideálja, úgy a harmadik nagy színpadi műve, az Ármány és szerelem című drámájának a történetében is fellelhetőek ezek a különleges jegyek. A német felvilágosodás nagy alakja, Friedrich Schiller saját élményeiből is merített a darab megírásánál. A tragédia két szerelmesről szól, a jómódú, felsőosztálybeli Ferdinandról, aki a kancellár fia, és Lujzáról, a polgári családból származó lányról. Találkozásuk egy véletlennek köszönhető, ám halálosan egymásba szerettek. A két szerelmes családi háttere nem teszi lehetővé szerelmük kibontakozását, ugyanis Von Walter, a kancellár, fiát pozíciójának megerősítésére és vagyona gyarapítására szeretné felhasználni, ami nem lehetséges akkor, ha a fiú polgári családból származó nőt vesz feleségül. Mindent elkövet a szerelmespár elválasztása érdekében, ami miatt Lujza apja, Miller, és számos nemes ember is problémákba ütközik, ami egyeseknek a rangját vagy akár az életét is fenyegeti. Az ármányok és cselszövések kilátástalan és kétségbeesett helyzetbe sodorják a szerelmeseket. A nem kevesebb mint 145 perces darab remek képet fest a 18. század társadalmáról és az akkor uralkodó osztálykülönbségekből fakadó konfliktusokról. Modern értelemben ugyan ezek nem aktuálisak, viszont a mű a generációk harcát és a nemek viszályait is bemutatja, amik örök problémákat generálnak, mióta az ember közösségben él. A szerző nagyszerűen érezteti a társadalom különböző szintjein lévő embereknek a kisebb-nagyobb problémáit. Minden osztályon belül vannak szóra sem méltó és nagyobb fajsúllyal bíró problémák, de ezek mindegyike befolyásolja a történet menetét. Eperjes Károly igazi klasszikus előadást vitt színpadra. A zene, a jelmezek, a díszlet és a dialógusok modern elemektől mentesen korhűek voltak. Bár akadtak kérdéses elemek a darabban – mint például az utolsó percekben az ablak mögött álló emberek jelenléte – mégis jól összerakott, élvezetes előadást láthattunk. A két főszereplő, Tóth János Gergely eh. és Papp Barbara eh. hitelesen és érzelemdúsan jelenítették meg a két fiatal szerelmest. A szálakat mozgató fő karakterek – Bartus Gyula, Tomanek Gábor, Komáromi Anett színművészek – játéka magával ragadó és erőteljes volt, egész lényükkel uralták a színpadot a drámai pillanatokban. A nyugtalan légkörben és a pattanásig feszült helyzetekben feloldást jelentett Von Kalb szerepében Tege Antal és a komornyik szerepében Csomós Lajos játéka. A díszlettervező, Szabolcs János nagyon jó atmoszférát teremtett ahhoz, hogy magával ragadó legyen a darab, Kárpáti Enikő jelmezei pedig kihangsúlyozták a karakterek jellemét. A Jókai Színház előadása klasszikus, érződik Eperjes Károly törekvése, hogy az eredeti mű legfőbb elemeit változatlanul megtartsa, ezáltal lehetővé téve a kétszáz éves időutazást.
Nem a szegény kisfiú panaszairól szól a Légy jó
Móricz iskolái – a Légy jó mindhalálig és más iskolaregények címmel Szilágyi Zsófia professzor tartott előadást március 6-án Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Mindentudás Színházi Egyetemének közönsége ezúttal Móricz Zsigmond életének és munkásságának összefüggéseibe, az alkotás műhelytitkaiba kapott betekintést, a nagyon érdekes, tartalmas előadás a korszak és a kortársak jellemzőire is rávilágított. Az informatív és számos új vagy kevéssé ismert adattal szolgáló összeállítás kivételes élményt nyújtott. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Kovács Edit színművész, esztéta, a népszerű sorozat ötletgazdája és háziasszonya bevezetőjében Kosztolányi Dezsőt idézte, a Nyugat egyik 1927-es számából olvasott fel. „Móricz Zsigmond szememben ma is a Hét krajcár írója. Ez a hét krajcár, mellyel elindult, jelkép: az ő öröksége. Mindegyik krajcár jellemző írói elhivatottságára. Néhányat a gépfiókban lelt, a munka oltárszekrényében, egyet valahol elrejtve az üveges almárium bűvös zugában, ahol a múlt emlékeit, az ereklyéket őrzik, kettőt az édesapjánál és édesanyjánál, az őseinél, akiktől származik, s az utolsót, a legértékesebbet egy koldustól kapta, egy magyar koldustól, aki poros országútjainkon reménytelenül ballag, a szenvedők szenvedőjétől, akinek cserében érte, ezért az egy krajcárért, mindörökre odaadta szívét és szavát.” Móricz szövegformálásának nagyszerűségéről azt állította Kosztolányi, hogy „így csak a természet alkot”. Prof. Dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója mondandóját Nyilas Misi jól ismert szavaival kezdte: „Nem akarok debreceni diák lenni”. S előadásában arra kereste a választ, hogy valójában milyen volt az író viszonya Debrecenhez, Sárospatakhoz, Kisújszálláshoz, ahol gimnáziumi éveit töltötte. Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy miért nem készült el soha a tervezett iskolaregény-trilógia (Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor). Kíváncsian vártuk továbbá a magyarázatot arra, miért lehetett annyira népszerű az 1920-30-as években az iskolaregény műfaja, a diák-tanár viszony ábrázolása az irodalomi művekben. Az előadó három irány felvázolására készült; elsőként a regény korban való elhelyezését és népszerűségének okát említette, másodikként a Légy jó illeszkedését Móricz életébe és munkásságába, illetve az igazságtartalmát, harmadikként pedig a dilemmát, hogy a kötelező olvasmánynak helye van-e a közoktatásban. Mindjárt közölte, hogy szerinte nincs; nem teszünk jót sem a gyerekeknek, sem a szerzőnek azzal, hogy kötelező olvasmányként kezeljük. Móricz azt írta a Naplójában, egyetlen dologtól mentse meg az Isten, attól, hogy a Légy jó kötelező legyen. Ezt nem akarta, inkább arra vágyott, hogy titokban, pad alatt olvassák. Még a lányait is eltiltotta a regénytől. Korabeli hibás nézet, elvárás volt a könyvekkel szemben, hogy a kisfiúk sírjanak, a szegények szenvedjenek. Az akkori közvélekedés szerint a regény a szenvedő gyermekről szól, és ilyet csak az tud írni, akinek szomorú gyermekkora volt. Szilágyi Zsófia elmondta, hogy bár Móricz Zsigmond (1879-1942) egy kilencgyermekes(heten maradtak életben), félig paraszti családban született Tiszacsécsén, egyáltalán nem volt nehéz sorsa. Gazdag életművével pedig igazi írófejedelemmé vált, nem volt vesztes, igazi sikertörténet az övé. Nyolc évig járt gimnáziumba, először Debrecenben, legidősebb fiúként beíratták a református kollégiumba. Debrecenből nem üldözték el, racionális döntést hozott a család, amikor Sárospatakra költöztek, ott is volt református iskola, otthon lehetett lakni, kosztolni. – Az apa, Móricz Bálint mind a hét gyermekét taníttatni akarta, ami nagy szó volt abban az időben. Tehát nem volt semmiféle konfliktushelyzet a kis Móricz gyermekkorában. Más kérdés, hogy a család racionális döntése – elhozatala Debrecenből – Zsigmondnak nem tetszett, szeretett a testvérei közül kitűnni, különlegesnek lenni. Sárospatakon egyre rosszabbul tanult, három tárgyból megbukott, és amikor az igazgató levizsgáztatta, látta, hogy okos a fiú, valami más lehet a gond vele. Végül húszévesen érettségizett le. Megtudtuk, hogy nemcsak iskolaregény, hanem Trianon-regény is a Légy jó mindhalálig. A szereplők még nem tudták, milyen politikai, történelmi döntés született, és az milyen következményekkel jár az ország jövőjére, de a felnőttek, az olvasók tisztában voltak a helyzettel. Ebben az összefüggésben értendő a „Magyarország rokontalan, Misi magányos” párhuzam – hangsúlyozta Szilágyi Zsófia. Móriczot nem diákként üldözték, hanem felnőttként, a Tanácsköztársaság idején. Az első világháború megrendítette, ezért is lelkesedett a polgári forradalomért, majd a Tanácsköztársaságért, amelytől az ország problémáinak megoldását remélte. A kommunista hatalom bukása után – elfogadott honorárium miatt – 1919-ben börtönben is ült – sorolta érveit az előadó. – A regényből színpadi változat is készült a húszas évek második felében, amikor színészfelesége volt az írónak. Három darabja lett nagy siker: a Sári bíró (1930) Ujházi Edével és Blaha Lujzával a főszerepben, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték (1928) és a Légy jó mindhalálig) Vaszary Piroskával. Misi szerepét akkoriban és még sokáig színésznők játszották. Részben az írónak, részben a színészek alakításának volt köszönhető a siker. Az ifjúság számára készült a regényből egy rövid változat is. Ezek után igazi irodalomtörténeti érdekességeket osztott meg hallgatóságával Szilágyi Zsófia. Mint mondta, Móricz elkezdte a Kamaszok című regényt, amelynek főszereplője Nyilas Misi, úton a Légy jótól a Forr a borig, de betegsége miatt sosem fejezte be. Ennek életrajzi okai voltak, amelyekről 1924-25-ös Naplójában olvashatunk. Első felesége öngyilkos lett, Móricz beleszeretett Simonyi Mária színésznőbe, de még egy harmadik nő is volt a képben. Azért akadt regény, amit gondjai ellenére mégis be tudott fejezni: Pillangó (1925), Kivilágos kivirradtig (1926). – Valójában a kamaszság problematikájával mint témával nem tudott mit kezdeni Móricz, mert a paraszti kultúrában nem volt ilyen, nem volt róla tapasztalata, ezért nem volt alkalmas arra, hogy a regényt megírja – szögezte le a professzor. – Márai Sándor polgárközegben született, ott inkább lehetett tapasztalatot szerezni a kamaszok világáról, nem véletlen, hogy a harmincas években Márait is foglalkoztatta az iskolatéma. Forr a bor (1931), Bál (1936) – a két regényből egy lett 1939-ben, Forr a bor címmel. A Bálban a felnőtté, éretté válás rituáléját örökíti meg az író. Tervezi, mondja, hogy lesz trilógia, de a Kamaszok töredék maradt. Egy kézirat, amelyben az érettségivel, a bankettel foglalkozik a szerző, szintén bizonyíték arra, hogy Móriczot az iskolakérdés nem hagyta nyugodni, annak ellenére, hogy a trilógiát nem valósította meg – fejtegette Szilágyi Zsófia, majd a korra jellemző irodalmi divatról szólt. Kifejtette, hogy minden iskolaregény további hasonló műveket szült, és ezek erősen hatottak egymásra. Ilyen tematika jellemző Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai (1910), Karinthy Frigyes Tanár úr kérem (1916) című regényére, ami a tanár-diák viszonyról szól. Babits Mihály Timár Virgil fia (1922) című regénye az apa-fia konfliktuson túl a zsidó-keresztény ellentétet, Márai Sándor Bébi vagy az első szerelem (1928) regénye pedig a koedukáció kérdését dolgozza fel. Márai Zendülők (1930) című műve újabb nekifutás a témának, akárcsak Kosztolányi Aranysárkánya (1925), Komlós Aladár Néró és a VII/A (1935) című regénye. A húszas-harmincas években jellemző volt még a nosztalgia a monarchia után, az első világháború és Trianon miatt az elveszett édenkép siratása az irodalomban. – Az iskolaregények azt is jelzik, hogy abban a korszakban a társadalmi problémákra fogékony írók sokat töprengtek az oktatási rendszer hibáin, így Móricz, Kosztolányi, Márai, akik valamennyien újságírók voltak – emelte ki Szilágyi Zsófia. – Elsősorban az iskola életidegensége, a magoltatás zavarta ezeket a szerzőket, az ógörög, a latin nyelv oktatását kifogásolták, rámutattak az élő nyelvek ismeretének hiányára. Márai többnyelvű közegben nőtt fel, Kosztolányi sok nemzetiségű környezetben, Móricz viszont egész életében szenvedett a nyelvtudás hiánya miatt. Thomas Mann ráérzett, hogy a Légy jó fontos mű, akart az íróval találkozni, meglátogatta otthonában, de nem tudtak beszélni, ami nagyon kínos volt a magyar írónak. A tanári lét eredendő tragikuma jelenik meg a Forr a borban – mutatott rá az előadó. A „Lennétek csak tanárok!” felkiáltás a gyűlölt tanári szerepre utal, amivel sokan emberként nem tudtak mit kezdeni. Ez jut kifejezésre a gyermekábrázolásban, Nyilas Misi megalázottságában, kiszolgáltatottságában. Az érettséginek súlya van, az a társadalomba, a felnőttek világába való belépés, a társadalmi és testi érettség jelképe, ábrázolására kiválóan alkalmas a szerelem diák-diák között, illetve tanár-diák között. – Móricz örök témája a társadalmi igazságtalanság, az úr-szegény, szerep-ember, zsidó-keresztény, tanár-diák ellentét. Tragédiaként ábrázolja, hogy a tanár egész életében soha nem lehet a szerepe nélkül, és ez a helyzet folytonos feszültséget szül. A „Nem akarok debreceni diák lenni” a tanári szerep elleni tiltakozás, hiszen Móricz szerette a várost, jóllehet az egyik bizonyítékul szolgáló beszédet éppen ott tartotta meg. Debrecenből elüldöztek, kirúgtak pár híres embert, így Csokonait is, de Móriczot nem. A Légy jó az íróvá, költővé válás regénye is, igazi mítosz, amelynek létrejöttéhez Móricznak kellett Debrecen. Misi előképe Csokonai, Móricznak az írói lét jelent először egzisztenciát, ez a szerep, ez a minta fontos, ezért debreceni diák Misi. Fontos szempont még a regényben a tanuló fázis lezárulása után az áldozati szerep – hallhattuk az előadásban. A vallatás, meghurcoltatás krisztusi sémaként jelenik meg, ami nem más, mint Móricz saját története 1919-ből, amikor rátapadt a kommunista gyanú, ahogyan Babitsra is, mert a kommunista hatalom idején tanári állást vállalt. Szilágyi Zsófia elmondta, hogy a mai olvasók, egyetemisták gyakran azt kérdezik, hogy Misi miért nem áll ki az igazáért, miért nem tesz semmit, miért nem küzd a sorsa ellen. A válasza erre a következő: azért nem, mert nem harcos, nem küzdő alak, hanem áldozati figura, szimbólum. Móricz Zsigmond úgy fogalmazott: „én csodálkoztam legjobban, amikor elhitték, hogy ez a regény egy kisfiúról szól”. Az előadásban elhangzott, hogy Móricz kezdetben versírással próbálkozott, de Ady Endre Vér és arany című kötetének elolvasása után azt mondta, „ilyet én nem tudok”, és inkább a prózához fordult. A kevésbé sikeres fiatalkori líra után viszont remek gyermekverseket írt. A rendkívül izgalmas, élvezetes irodalomtörténeti és műfajelméleti utazás után Kovács Edit, az est háziasszonya azzal búcsúzott, hogy legközelebb április 3-án 18 órakor Darvay Nagy Adrienne színháztörténész a Macskajáték hátterébe, Örkény István világába kalauzolja majd el a közönséget. Niedzielsky Katalin
Ármány és szerelem Békéscsabán – színházi ki- betekintés, összevetés
Eperjes Károly Békéscsabán rendez!- adták hírül öles betűkkel az újságok és fő műsoridőben a televíziós csatornák. A megelőlegezett bizalom nem volt hiába való. Szíki Károly írása. Egy gombostűt nem lehetett leejteni, annyian voltak a nézőtéren, s azt mondják, itt nem divat vattázni, nem megy körbe az igazgató levele, hogy közönséget toborozzon, van anélkül is. Békéscsabáról az járta régebben a főiskolások körében, hogy ha nem leszel jó, akkor mehetsz Békéscsabára játszani! De ez már igen régen volt, mert a békési teátrum erősen a vidéki élvonalhoz tartozik sorra nyeri a fesztivál- díjakat, s míg egyes helyeken lefáradt és kiöregedetté vált társulatok szórakoztatják utánjátszó-utánzó darabokkal a közönséget, és saját ízlésükre próbálják átnevelni a nézőiket, a Jókai Színház friss, dinamikus erőkkel, saját arculattal rendelkező teátrum. Erre tesz igazolást a legújabb Schiller-bemutató is. A mindössze 45 évet élt weimari mester legjelentősebb német drámaíróként tartják számon, aki filozófiai munkálkodása, műfordítói ténykedése közben megírta többek között a Don Carlos, A haramiák, A genovai Fiesco összeesküvése, Stuart Mária, Az orleansi szűz, Turandot, Tell Vilmos drámáit,melyek a világ színpadjain a legtöbbet játszott művek. Ha valakinek nem „ugrik be” Schiller, mint drámaíró, akkor csak Beethoven IX. szimfóniájából az Örömódára kell emlékeztetni, s máris dúdolja Schiller versét. Ugyanígy vagyunk azzal is, ha emlékezetünkbe kell hozni Schiller legnépszerűbb darabjának magyarországi bemutatóit. Hosszas gondolkodás után talán az egri Gárdonyi Géza Színház 1997-es bemutatójára lehet még foszlányokban emlékezni, de 2-3 alakításon túl aligha maradt meg 20 év elteltével valami az emlékezetekben. Ezért segítségül kérve a korai kritikát, összevetést lehet tenni egy letűnt kor és egy felívelő színházi formáció között. Meg kell jegyezni elöljáróban, hogy Békéscsabán ez a produkció szinte tökéletes. Kisebb korrekciókkal még jobban meg is közelítheti azt. A kritikai megközelítés így fogalmaz (Niedzielsky Katalin írja ): Ármány és szerelem: Friedrich Schiller gyönyörű drámájából Eperjes Károly rendezett szép díszletben, gondolatébresztő előadást a Békéscsabai Jókai Színházban. Ferdinánd és Lujza Rómeót és Júliát idéző tragikus szerelmének, a német klasszika halhatatlan remekének üzenete több mint 230 év múltán sem veszített értékéből. K.ZS. így ír az egri produkcióról 1997 februárjában: A rendezésről (Beke Sándor) nem mondható el, hogy túlzottan fantázia dús volna… kitűnő lehetőséget szalasztott el. Schiller szelleme Egerben nem lobog, csak pislákol. A tüzet Áts Gyulán (Kancellár) kívül Nagy András és Szíki Károly szítja fel. Csak dicsérni lehet Szíki Károlyt, aki Von Kalb udvarmester alakjában ragyogó kreativitásról tanúskodik. Lufikat hord magával, hiszen ilyen üres fejű léggömbökből áll a herceg udvartartása. Kár, hogy némelyik szereplő nem tudott felzárkózni hozzá, mert olybá tűnhet, hogy Szíki lejátszaná a többieket. Holott arról van szó csak, hogy , hogy ezen a szerepen Szíki nem félgőzzel dolgozott. Áts Gyula és Szíki kettőse „darab a arabban”. Venczel Valentin(Wurm) semmit nem tud bizonyítani, ki is valójában a karrierista, sunyi Wurm. Réti Árpád sem remekel Miller muzsikus szerepében, a játéka pátosszal teli. Saárossy Kinga nem az egri Milfordot könyveli majd el élete nagy alakításaként, ami kissé művi. Nos, a békéscsabai produkcióban a rendező Eperjes Károly fantáziadús, él a nagyszerű lehetőséggel, amit Schiller felkínál. Néhány helyen magára hagyja ugyan a szereplőit, s ez az alakítások lehetőségét korlátozza, de a végeredmény hatásfokát így is magasan lehet mérni. A Schiller- szellem lobog a Jókai Színházban, még akkor is így van ez, ha a végén megjelennek a migránsok a spájzajtóra vetítve, ami meglehetősen idegen-modern és fölös asszociáció, de ez ízlésbeli kérdés, a teljesítményből semmit nem von le. Von Kalb (Tege Antal) nagyszerű alakítás. A végletekig sértett, így kihasználható, manipulálható embert nem fizikai torzulással formázza meg a színész, hanem a belső „defektet” raccsolással szemlélteti. Von Valter (Bartus Gyula) kabinet alakítást nyújt a csabai előadásban. Kidolgozott, következetes és nagy formátumú alakítás. Ugyanez mondható el Lady Milfordról(Komáromi Anett) is. Hibátlan alakítást, apró részletekig kidolgozott figurát láthat a nézősereg. Miller muzsikus szerepében Tomanek Gábor brillíroz. Átgondolt, pontos lelkiséggel mutat be egy önző, kisemberré silányított művészi sorsot. Tomanek „arany” hangjára csak egyféleképpen aggatható negatív címke, ha nem kielégítő akusztikában szólal meg. Most néhány ponton jelen volt ez az akusztikai lyuk, ami az érthetőség tökéletességének hiányát okozta. Mindez azonban nem csökkentett semmit azon közösségi megállapításon, hogy Tomanek Gábor nagy formátumú művész, aki a mai magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja. Ferdinándot Tóth János Gergely formázta meg lelkesen, nagy dinamikával. Alakításának értékét és mértékét növelné, ha a dinamikában nem csak dúr-hangnemben beszélne, hanem néha lágyabban is megszólalna. Lujzával (Papp Barbara) való jeleneteiből hiányzik az átvérzett, megélt frenetikus szerelem. Fiatalsága ellenére ígéretes tehetség, helye van a magyar színpadon a jó hős-típusnak, amely kivesző félben van. Papp Barbara szépen formázza meg szerepét, mely még kicsit egyenetlen dinamikában és érzelem-megnyilatkozásokban is, haláltusája pedig kissé sematikus. A darab többi szereplője is kiegyensúlyozott művészi munkát nyújt, jól szolgálják a főszereplők szárnyalását. Heti Hang Szóró—-Hangosan mindenről, ami nekünk fontos
A Bolond Istókot állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színház
Arany János Bolond Istók című elbeszélő költeményének színpadra állításával emlékezik meg a költő születésének 200. évfordulójáról a Békéscsabai Jókai Színház. A darab bemutatóját április 19-én tartják. MTI Seregi Zoltán, a színház igazgatója a szerdai olvasópróba kezdetén elmondta, hogy minden évben kiválasztanak egy az általános vagy középiskolás tananyaghoz kötődő művet, idén az Arany-emlékév miatt esett a Bolond Istókra a választás. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a Színitanház hallgatóinak bemutatkozási lehetőséget adjanak, ezért ebben a darabban főként nekik adnak teret. "Komoly gyakorlat lesz ez számukra" – fogalmazott. Az igazgató közölte: mivel a rendező, Árkosi Árpád még nem ismeri a színésztanoncokat, a következő napokban dől el a szereposztás java. Annyi biztos, hogy a címszereplőt Ragány Misa alakítja. Árkosi Árpád úgy vélte, hogy Zalán Tibor dramaturgnak, akivel már dolgozott együtt, sikerült "fogyaszthatóvá, átélhetővé, színházi élménnyé" alakítania Arany művét úgy, hogy az hű legyen a költő emlékéhez. Kísérletnek, színházi játéknak nevezte a munkát. Elárulta: valószínűnek tartja, hogy néhány ponton még változtatni fognak a szövegen, ugyanis a darabba zenét és táncot is terveznek, emiatt elképzelhető, hogy néhol dramaturgiai módosításokat kell végrehajtani. Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, művészeti vezető írja a darab zenei részét – közölte a rendező. Ondraschek Péter díszlettervező elmondta: egy kísérleti laborhoz hasonló steril teret képzeltek el, amelyben a jelmezek és a kellékként használt bábok jól érvényesülnek. A darab egy mesevilágban kezdődik, amelyet óriás, kétméteres bábokkal jelenítenek meg, a mű végére pedig eljutunk a való életbe – fejtette ki. Mészáros Zsófia jelmeztervező hozzátette, hogy meseszerű bábokat, busójáráshoz hasonló maszkokat és durva anyagú, régies jelmezeket képzeltek el a műhöz. A bábokat Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője készíti majd el, a darabban a bábszínház egyik színésze, Szőcs Orsolya is szerepel. Arany János hajdani debreceni kollégiumi élményeit, színházi, majd vándorszínészi kalandjait írta meg a Bolond Istókban. A két énekből álló, valószínűleg befejezetlen elbeszélő költemény első részében, amelyet 1850-ben hagyott félbe a költő, Bolond Istók még csak csecsemő. A második részben, amelyet 1873-ban írt, már a debreceni kollégiumban élő, a világ nagy dolgai iránt érdeklődő, de csöppet sem eminens tanulóként, szerep nélküli segédszínészként és egy vándortársulat tagjaként ábrázolja hősét Arany. A színház számára ez azért érdekes, mert ebben a munkában teljesedik ki Arany humora, filozófiai tájékozódása a világ jelenségeiről, illetve itt engedi valamennyire közel magához a közönséget az egyébként zárkózott ember hírében álló költő – mondta a darab dramaturgja, Zalán Tibor. Fotó. JókaiFilm/VámosZé
Egy szál virág nőnapra, aztán ármány és szerelem…
Éppen száz éve, egy oroszországi női tüntetés hatására lett március 8-ika a nemzetközi nőnap. Azóta sokan, sokféleképpen emlékeznek meg a nők egyenjogúságáról. A Békéscsabai Jókai Színházban az Ármány és szerelem című előadás előtt Seregi Zoltán szinidirektor, valamint Bartus Gyula és Csomós Lajos színművészek köszöntötték a hölgyeket egy szál virággal. A kedves gesztus egyöntetű sikert okozott a női nézők körében. A Jókai Színház társulata minden kedves hölgy nézőnek boldog nőnapot kíván!
Bolond Istók az Arany-emlékévben
2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította. Békéscsaba Megyei Jogú város is több művészeti ág és számos intézmény bevonásával készül az emlékévre. A Jókai Színház áprilisban mutatja be Arany János –Zalán Tibor Bolond Istók című színpadi játékát Árkosi Árpád rendezésében. Az olvasópróba szerdán délután volt a Jókai Szalonban. A Jókai Színház minden évben kiválaszt egy, az iskolai tananyaghoz szorosan kapcsolódó alkotást, melyet kifejezetten az iskolás korosztály számára hoz létre, s melyben a Színitanház hallgatói is megmutathatják színpadi rátermettségüket. Kosztolányi Édes Annája, a Tartuffe „1949" című darab, Csokonai Dorottyája, Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiája, Szophoklész Antigonéja, Arany Toldija, valamint Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjének színpadi adaptációja után ebben az évadban a választás Arany János Bolond Istók című elbeszélő költeményére esett. Ebben a munkában teljesedik ki Arany humora, fejtődik ki filozófiai tájékozódása a világ jelenségei felé, illetve itt enged valamennyire közel magához bennünket ez a végtelenül zárkózott ember. Bolondozás, filozófia, költészet, kor- és társadalomrajz, humor, irónia és önirónia a színpadon – a Bolond Istók üres címkébe beleköltözik az élet derűs összevisszasága, sokféle lehetetlensége… A címszerepet Ragány Misa játssza, és egy bábszínész, valamint bábok is kiegészítik a produkciót. Mészáros Zsófia anyagában rusztikus, izgalmas jelmezeket ígért, Ondraschek Péter pedig egy laboratórium jellegű díszletet, amely letisztultságával fókuszba helyezi majd a jelmezeket. A darabot Árkosi Árpád Jászai-díjas rendező álmodja színpadra. Amatőr színházcsinálóként került kapcsolatba a színházzal 1968-ban. 1978-ban kezdett el rendezni hivatásos színházakban, többek között Szolnokon, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és számos határon túli magyar színházban is. 2005–2006-ban a debreceni Csokonai Színház prózai tagozatának vezetője volt, és jelenleg is rendszeresen vállal rendezést Debrecenben. Kőszínházi rendezésein túl, az alternatív szcénában is folyamatosan hoz létre előadásokat, első ilyen jellegű rendezése a Woyzeck volt, 1987-ben. „Nekem a színház valójában az élet iskolája, amelybe minden nap bejárok. Önző módon arra vagyok kíváncsi, hogy egy anyaggal és egy embercsoporttal kapcsolatba kerülve, mi történik velem, és hová érkezünk meg együtt.” A bemutató: április 19-én lesz.
„Száguld az élet”
A Viva la Musical! internetes magazin szavazásán a Békéscsabai Jókai Színház Vesztegzár a Grand Hotelben című előadása nyerte el a „Legjobb új vidéki musicalprodukció” kategóriában a 2016-os Arany Kotta Díjat. A díj átadására március 25-én kerül sor a Jókai Színházban egy fergeteges musical válogatás keretében. A végeredményt a szakmai zsűri véleménye és a közönség szavazatai alapján határozták meg. A szakmai zsűri tagjai Kékkovács Mara és Ágoston Katalin színművésznők, valamint Somlai Valéria zongoraművész voltak. Idén másodszorra ítélték oda a Legjobb új vidéki musicalprodukció díját, melyet a Jókai Színház Vesztegzár a Grand Hotelben című zenés vígjátéka nyert el. Az Arany Kotta Díjat március 25-én 19 órától veszi át Szente Vajk rendező és a társulat, egy musical válogatás kíséretében. A sztárvendégek Gubik Petra és Szomor György mellett a Budapesti Operettszínház művészei, Földes Tamás és Füredi Nikolett lesznek (a Legyen hó című sláger Füredi Nikolett hangján szólalt meg a Jégvarázs című Disney rajzfilmben). A „Száguld az élet” című musical válogatásban olyan darabok dallamai csendülnek fel, mint a Monte Cristo grófja, a Rómeó és Júlia, a Fame, a Mozart!, az Elisabeth és természetesen a Vesztegzár a Grand Hotelben a sztárvendégek és a Békéscsabai Jókai Színház művészei, Csomós Lajos, Gulyás Attila, Liszi Melinda, Nagy Róbert, Ragány Misa, Szente Éva, Tatár Bianka, Vadász Gábor és Csonka Dóra szh. előadásában. A Vesztegzár a Grand Hotelben az Arany Kotta szavazáson olyan előadásokat előzött meg, mint az összesítésben második helyezett A padlás (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendező: Horgas Ádám), és a harmadik A muzsika hangja (Győri Nemzeti Színház, rendező: Szűcs Gábor) című előadások. A 2014-es sikere után a legjobb musicalszínésznő kategóriában az összesítésben Gubik Petra (Marie Antoinette, Vesztegzár a Grand Hotelben, Nők az idegösszeomlás szélén) végzett a dobogó második fokán. „Száguld az élet” című musical válogatás és Arany Kotta Díjátadóra jegyek még korlátozott számban kaphatóak.
Az Életrevalók a Csabai Nyár nyitó előadása
Nagy sikerrel mutatta be a budapesti Játékszín idén februárban az Életrevalók című világhírű, igaz történet alapján készült film színpadi adaptációját, a Jókai Színház művészének, Vadász Gábornak a főszereplésével, Horgas Ádám rendezésében. Az előadást elhozzuk Békéscsabára, mégpedig a Csabai Nyár nyitó előadásaként. 2017. június 16-án és 17-én a Városháza Díszudvarán látható az Életrevalók. A megható történet egy különös pár – egy kerekesszékre ítélt arisztokratának és ápolójának, a külvárosi szegény negyedben élő, börtönviselt fiatalembernek az őszinte barátságáról, az előítéletekkel leszámoló kapcsolatáról szól… A 2011-ben készült Életrevalók című film megtörtént eseményt dolgoz föl. Philippe Pozzo di Borgo, a nagy múltú Pommery pezsgőgyár ügyvezető igazgatója 1993-ban egy siklóernyős balesetben következtében nyaktól lefelé megbénul. 42 évesen szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzésével. Ezzel az érzéssel szembesül a bevándorló Abdel is, akit viszont származása, szociális helyzete miatt vet ki magából a társadalom. Talán ezért is őt választja Philippe az ápolójának a több tucat jelentkező közül. Egymásra találásukról később mindketten könyvet írnak, dokumentum- és játékfilm is készül róluk. Egymás elfogadásának tanulságos meséje ez. 2017. június 16-17. 20.30 Városháza Díszudvara – Csabai Nyár Eric Toledano – Olivier Nakache: ÉLETREVALÓK – igaz mese Philippe: HIRTLING ISTVÁN Driss: VADÁSZ GÁBOR További szerepekben: KOVÁCS DÉZI, ZSURZS KATI, SZŐLŐSKEI TIMEA, PETYI JÁNOS, SZIRTES BALÁZS Dramaturg: Lőkös Ildikó Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Bujdosó Nóra Zene: Horgas Ádám Ügyelő: Skrabán Judit Súgó: Dobos Erika Rendezőasszisztens: Petyi János Rendező: HORGAS ÁDÁM
Tündéri… bohém
Bohém. Rendezetlen életviszonyok közt könnyed és könnyelmű optimizmussal élő, a társadalmi formákkal nem nagyon törődő, jó kedélyű ember, főleg művész: ez Tapasztó Ernő, a Theo Herghelegiu: Tündéri – Zelda was not from here (Zelda nem volt idevalósi) rendezője. Balogh Tibor kritikája Nem irigylem azt a sokagyú professzort, akinek tiszte lesz majd elbírálni a Tapasztó Ernő rendezői világáról és világszemléletéről íródott doktori disszertációt. A nevével jegyzett előadások nem gyümölcsei sem a posztmodern klasszikus, sem a legfrissebb, jakobinus hajtásának: a színpadán önkéntelen, szabad művészet folyik: annyira szuverén a cucc, hogy leperegnek róla a meghatározások. A pszicho-burleszket magam is csak azért ötlöttem ki, hogy az esztétikám ekézőinek barázdát mutassak. Szenvedélybeteg vagyok. A szenvedélyem a színház, a betegségem az ízlésem. Nos, a Tündéri nekem betegesen tetszik. Főképpen azért, mert szavatolja a saját szabadságomat. Érezhetem felrobbant, öngyilkos dzsihadistának magam, aki egy sötét lépcsőháznak látszó térben asszonytetemre bukkan, s abban a pillanatban, amint a hulla életjelt ad, ráébred, hogy a Paradicsomba érkezett. Ott Éder Enikő az 1 tagú hárem. Mit számít, hogy nemi szerve nincs, hiszen Mohamed ígérete is nőkről és férfiakról szólt: majd döntök először a magam hovatartozásáról, s annak megfelelően igénylek szervnyitást. Sőt, ha az eleven tetem 72 in 1 (az egyezség szerint), akkor tulajdonképpen váltogathatom is tetszőleges gyakorisággal az identitásomat. Fogas kérdés azonban, hogy a Paradicsomban miért nincsen vizelde? Mert nincs. Akkor derül ki a két férfi Harsányi Attila és Tege Antal számára a bezártságuk, amikor az egyiküknek szüksége támad, és szeretne kimenni. Tűvé teszi illemhelyért a teret, mindhiába: a Paradicsom vécételen zárt osztály. Ha ketten volnának a férfiak, a közöttük folyó évődés Mrożek darabját, az Emigránsok dramaturgiáját idézné az eszembe a butább, de izmosabb és az okosabb, de tehetetlenebb egymást kiegészítő természete okán, csakhogy velük van a tündértetem (tetemszerű tündér), aki ráadásul fel is hagy a némasággal, mint Godot küldötte, a pásztorfiú. Zelda néven mutatkozik be, s a szex szakértőjének mondja magát. Egy kísérteties fehér lepedő mögött játszik a két zenész, a lepedő előtti sírkeresztről (vagy divatbemutatói kifutóról) üzen a holt. Herghelegiu kortárs román drámáját Nótáros Lajos fordította magyarra, Éder Enikő és Borsos Pál pedig dalszöveget-zenét komponált. Az alkotók megfogalmazása szerint, a Tündéri alapszituációja két férfi e-világ és túlvilág közti egyensúlyozása, a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy… nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő… Egyszerűen nem kerülhetett oda. Az átmenet asszonya azonban köztünk van, és talányosan üzen. Tapasztó, az álomfejtés pszichoanalitikus, egzisztencialista, materialista aspektusát turmixolva, hatalmas műgonddal komponálja tudománytalanná a mondandóját. Bábeli igazságzavar keletkezik, ezt visszhangozza zenében és a többnyelvű dalszövegben a fülbemászóan dallamos a disszonancia. Bizarr musical. Passzív testhelyzete dacára, Éder Enikő szüntelen robbanásban lévő energiabomba. Azonos hőfokon dolgoznak vele a mozgásukban nem korlátozott férfiak. Nincs gyenge pillanat. Forrás:Magyar Teátrum
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
