Sárkányműhelybe várjuk az alkotó gyerekeket
Kerstin Slawek – Dorotty Szalma – Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés sárkánykrimijéhez kapcsolódva kézműves műhelybe várjuk a családi bérletes alkotni vágyó gyerekeket és szüleiket november 9-én 13-tól 15 óráig a Jókai Szalonban. A bérlet tulajdonosai ezen a napon 15 órától láthatják a Békéscsabai Jókai Színház előadását, előtte készíthetnek sárkányt a gyerekek és szüleik Komáromi Anett színművész segítségével, aki az előadásban Alima dadus szerepét játssza. A mesejáték főhőse, Sophia hercegkisasszony nagyon szeretne egy kiskutyát, de ajándékba sárkányt kap. A Színitanház végzős divat- és stílustervezői már előkészítették a kis színes sárkányokat, amiket a gyerekek fognak majd feldíszíteni. A műhelyhez kapcsolódóan játékot indítottunk a színház facebook-oldalán, ahol az első tíz megosztó 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhat Családi bérletet.
Halhatatlanok napja
Az irodalmi Prima díjas Bárka folyóirat 2019-es verspályázata eredményeként, novemberben jelenik meg egy izgalmas antológia a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában. Kortárs költőink ünnepi alkalmakra szóló, elgondolkodtató, játékos versei reményeink szerint sok gyerek, pedagógus és szülő örömére szolgálnak majd. Ebből a kötetből válogattunk Mindenszetek ünnepe, halottak napja alkalmából. Halmai Tamás versét, Czitor Attila mondja el. Meghitt megemlékezést kívánunk! Halmai Tamás Halhatatlanok napja Mert nem halott a kő se: energiától rezzen. Örökkévalók őse lüktet a rétegekben. Él a kavics, a kozmosz, a csikóhal, a fűszál: hasonlít a titkokhoz, aki titkok közt kószál. S aki nincs már? Az ember? Emlékezetté lobban. Hol volt, hol nem volt egyszer. S mától mindenhol ott van. Súg és sugárzik kőből, és csikóhallal úszik; szívedig visszahőköl, s tovább: csillagon túlig. Halhatatlanok napja süt fel halottak napján! Holtat élő siratja, élőt holtak – angyalszám; mégis könnyek kristályán átragyog könnyű béke: az életből kiválván a lélek kész a létre. Mit óhajt szép szerettünk? Újra újjászületne? Tündöklik, aki eltűnt, így tanít szürkületre.
Gyermekszereplőket keres a Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház 7 és 11 év közötti gyermekeket keres Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című musicalének előadásához, Vicuska és Gergő szerepére. A jövő év eleji bemutatót Katkó Ferenc rendezi. Követelmények: – e-mailben kapott dal eléneklése, – egy szabadon választott dal eléneklése, – egy szabadon választott vers előadása. A meghallgatás időpontja és helyszíne: 2019. november 21. (csütörtök) 15 óra, Békéscsabai Jókai Színház Érdeklődni lehet a +36-20/7736-064 -es telefonszámon 10-től 18 óráig. Jelentkezni lehet az e.csillagok@gmail.com email-címen. Jelentkezési határidő: 2019. november 8. (péntek) 18 óra.
Hit, rítusok, vallástudomány
Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány című előadásával folytatódik november 4-én 18 órától a Mindentudás Színházi Egyeteme. A nyolcadik évad második előadásának műsorvezetője ezúttal is, mint mindig, Kovács Edit Jászai-Mari-díjas színművész, esztéta lesz. A sokáig uralkodónak hitt elvilágiasodás után a vallási kérdés a XXI. században újra meghatározóvá vált. Az Európa-központú világrend hanyatlásával megkerülhetetlenné vált azoknak a vallásoknak és vallásokhoz kötődő magatartásoknak az ismerete, amelyek emberek milliárdjainak életét határozzák meg mindmáig. Újabban az euro-amerikai civilizációban is meginogni látszik a világnézeti semlegességbe vetett föltétlen bizalom, ami – egységes vallási kultúra és kritikai érzék híján – különösen kiszolgáltatottá teszi környezetünket a vallási jellegű impulzusoknak. Ez utóbbi, a fogékonyság és a zavarodottság együttes jelenléte régóta érzékelhető a magyar társadalomban is. Távoli kultúrák megismerésén túl különös kihívás „megtanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”: újra fölfedezni, megismerni és megszeretni Európa saját, latin-keresztény vallási örökségét, amelyet éppen az otthonosság fed el nemcsak az átlagember, de olykor még a kutató elől is. Újabb távlatokat jelent fölismerni, hogy a vallás nem korlátozódik az intellektusra: nemcsak világnézet, társadalmi etika és életvezetési program, hanem az embert teljes érzéki valójában igénybe vevő cselekvések, azaz rítusok foglalata. Ezeket a kihívásokat igyekszik bemutatni a vallásos ember belső és a vallástudós külső nézőpontjából Földváry Miklós, az ELTE Vallástudományi Tanszékének vezetője. Az előadás a Sík Ferenc Kamaraszínházban ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy e-mailben.
Adománygyűjtés az állatmenhely lakóinak
A Békéscsabai Jókai Színház a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának és az állatok örökbefogadásának segítésére indította el a „Lessing úr-projektet”. A karitatív akció, amelynek nyitó rendezvénye az október 30-i kutyasétáltatás volt, adománygyűjtéssel folytatódik. Immár hagyomány, hogy a teátrum művészei és munkatársai jótékonysági akciókat szerveznek, ebbe a sorozatba illik a mostani együttműködés az állatmenhellyel. A projekt második állomása az adománygyűjtés; november 5-től december 5-ig, a kisebb felajánlásokat a Jókai Színház Szervező Irodájában (hétfőtől péntekig 8.30 órától 17 óráig), a nagyobbakat a menhelyen (hétfőtől vasárnapig 10-től 14 óráig) fogadják az állatok számára. A szervező irodában továbbá az egyesület urnájába pénzadományokat is gyűjtünk. A Csabai Állatvédők adományvonalának hívásával, SMS küldésével 250 forinttal támogatható a menhely, az 13600–as számot, majd a 89-es kódot kell beütni. Az alábbi lista tartalmazza mindazt, amivel az állatbarátok segíthetik a menhely munkáját, a gondozott cicák, kutyák ellátását. ÉLELEM · kölyök- és felnőtt száraztáp, kutyák és macskák részére · kölyök- és felnőtt konzervtáp, kutyák és macskák részére GYÓGYSZER, ORVOSI ESZKÖZ · orvosi fertőtlenítőszer, sebfertőtlenítő, Betadine · vitaminok, csonterősítők fiatal állataink számára · féreghajtó tabletta, paszta kutyák és macskák számára · kullancs- és bolhairtó minden változatban · szem- és fültisztító folyadék TAKARÍTÓSZER és TAKARÍTÓESZKÖZ · fertőtlenítőszer, hypo · mosogatószer, szivacs · seprű, szemétlapát · papír kéztörlő KUTYA- ÉS MACSKA FELSZERELÉS · kutyafekhely · kutya- és macskaszállító ketrec · kutyajátékok, teniszlabdák ÉPÍTŐANYAG, ESZKÖZÖK · faforgács (nem szemetes és nem fűrészpor) · kisbálás szalma · tűzifa · talicska, ásó, lapát · farostlemez, OSB lap · vödrök IRODAI FELSZERELÉS, SZOLGÁLTATÁS Szinte bármilyen irodaszer EGYÉB FELSZERELÉS · tiszta rongyok, ágyneműk, törülközők, lepedők · nem műszálas, nagyméretű textília
A csabai állatvédők munkáját segíti a Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház Lessing úr–projekt címmel figyelemfelhívó és adománygyűjtő akciót indított október 30-án délután a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának segítésére. A teátrum számára mindig is fontos volt, hogy támogasson társadalmilag kiemelt és hasznos tevékenységet végző csoportokat, egyesületeket. Ilyen ügyekért a színház állatbarát művészei és munkatársai mindig egy csapatként fognak össze, ahogyan most is – hangsúlyozta Seregi Zoltán igazgató a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület Kétegyházi úti menhelyén. A köszöntő után a színház művészei és munkatársai sétálni vitték a kutyákat. A Lessing úr–projekt elnevezés a színházban jelenleg látható darabból származik. A Kerstin Slawek–Dorotty Szalma-Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés sárkánykrimijének egyik szereplője, a mesejáték főhőse ugyanis mindennél jobban vágyik egy kutyára, akit történetesen Lessing úrnak hívnak. A sétáltatás alkalmából készült fotókkal és interjúkkal a művészek szeretnék elősegíteni és felgyorsítani a menhelyen élő állatok örökbefogadását. Az akció nyitó rendezvényén résztvevő színészek – Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Komáromi Anett, Csomós Lajos, Veselényi Orsolya, Juhos Marcell, Szabó Zoltán és Lakatos Viktória – nemcsak állatszeretetüket hozták magukkal a „bevetésre”, hanem jó példát is mutattak. A menhely önkéntese, Kiszely Tünde a felelősségteljes állattartás, örökbefogadás jelentőségéről beszélt, majd megköszönte a színház kezdeményezését. A projekt második állomása a november 5. és 14. közötti adománygyűjtés, amikor a Jókai Színház Szervező Irodájában, illetve a menhelyen várják azokat a tárgyi és pénzadományokat, amelyek az állatvédők munkáját segítik. (Az adományok listája a színház Facebook-oldalán és honlapján olvasható.) Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM
A Detektívjátszma újra műsoron
Anthony Shaffer Detektívjátszmája látható újra november 6-án és 7-én 19 órakor a Stúdiószínházban, az előadást Seregi Zoltán rendezte. A krimit tavaly októberben mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A darabból készült a Mesterdetektív című világhírű film Kenneth Branagh rendezésében, Harold Pinter írta a forgatókönyvet. A történet sok izgalmat ígér: Andrew Wyke, az előkelő angol krimiíró meghívja elegáns otthonába Milo Tindle ügynököt, aki a felesége szeretője. A házigazda egy tervet eszel ki, amely szerint Milo meggazdagodhat, megtarthatja a nőt, ő pedig szabad lesz. A Detektívjátszmában Katkó Ferenc játssza az író, Tege Antal az ügynök és a nyomozó szerepét. Fotó: A-TEAM
My Fair Lady – igazi remekmű, világsiker
Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicalje, a G. B. Shaw Pygmalion című drámájából készült My Fair Lady újra látható a Békéscsabai Jókai Színházban. A Radó Denise Jászai Mari-díjas színészművész rendezte előadást november 15-én 19 órakor, 16-án 15 és 19 órakor tekintheti meg a közönség. A népszerű musical premierje 2018 tavaszán volt a Jókai Színházban, a darab nyáron vendégszerepelt a Szarvasi Vízi Színházban és Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Higgins professzor szerepét Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész alakítja, a virágáruslányt Papp Barbara. Kautzky Armand szerint igazi remekműről van szó, akár Shaw eredeti darabja, akár a zenés változat nem véletlenül lett világsiker. A színész számára pedig különleges feladat. Itt nemcsak két ember egymásra találásáról van szó, hanem egyidejűleg önmagukra találásukról is, ettől különösen érdekes, két síkon játszódó történet. Ami még számomra kihívás, az az, hogy Higgins különös figura, először nem figyel magára, az emberekhez való viszonyulására, utána óriási változáson megy át – mondta a Jászai Mari–díjas színművész. Egy kislány álma kerül színpadra, az, hogy milyen is hercegnőnek lenni – hangsúlyozta Radó Denise rendező. – A kis virágáruslány fejlődéstörténetéről szól ez a darab, de legtöbbet Higgins professzor változik, aki addig magának való volt, a tudományának, a hangképzésnek élt. S Eliza hatására el kezd érezni, rájön, hogy a fonetikán kívül van más is, megmozdulnak a húrok a lelkében, a szívében. A Jókai Színház előadásában Alfred P. Doolittle szerepét Katkó Ferenc, Mrs Pearce, Higgins házvezetőnőjének figuráját Németh Gabriella kelti életre, Freddyt Puskás Dániel, Harryt Szász Borisz, Jamie szerepét Berta János. Fotó: A-TEAM
Örömmunka a jelmezek tervezése
Heltai Jenő A tündérlaki lányok című darabjához Kiss Kata álmodta meg a jelmezeket, amelyek azon túl, hogy korhűek, mégis egyediek és különlegesek. A ruhák elkészítéséről, valamint magáról a tervezés folyamatáról kérdeztük a jelmezek alkotóját. – Hogyan látsz neki a munkának? Mennyire kapsz szabad kezet a tervezés során? – Nálam az egész munkafolyamat ott kezdődik, hogy elolvasom az eredeti művet – ha van -, azután olvasom el a darab színpadi változatát, és csak ezt követően beszélgetek a rendezővel. Fontos kiemelni, hogy a rendezői koncepció határozza meg azt, hogy nekem mit kell megjeleníteni a színpadon. Mire az elképzelésektől eljutok a kész jelmezekig, több hónap is eltelik. Az jó érzés, ha a rendező bízik bennem és hagyja, hogy a saját elképzeléseimet is hozzátegyem a jelmezekhez, a darabhoz. Ha jönnek az ötletek, mindent megbeszélünk, egyeztetünk, mire kialakul a végleges elképzelés. Azután kerül a munka a varrodába, ahol még szintén alakulhat a dolog. – A tündérlaki lányok esetében hogyan zajlott a munkafolyamat? – A tényleges tervezés előtt, első körben a rendező, a díszlettervező és én leülünk, átbeszéljük a darabhoz kapcsolódó vízióinkat, gondolatainkat. A rendező kifejti, milyen elképzelései vannak, hogy miként szeretné színpadra állítani a darabot, majd jelzi, milyen kérése van a jelmezeket és a díszletet illetően. Az előadás során szorosan kapcsolódik egymáshoz a rendezői koncepció, a díszlet és a jelmez is. A tündérlaki lányok esetében is így indult az egész munkafolyamat, hogy hárman átbeszéltük az ötleteket, majd mindenki elkezdett dolgozni azon, hogyan valósítsa meg a terveket. – Honnan jött az ötlet, hogy festések legyenek a jelmezeken? – A színmű története 1914-ben játszódik. Tege Antal, a darab rendezője elmondta, hogy nem hagyományos módon szeretné színpadra vinni a színművet. Nekem ebből indult ki az az ötletem, amit aztán a rendező is elfogadott, hogy maradjunk korhűek a kosztümök vonalát illetően, de legyen benne valami, ami kicsit más és nem megszokott. Arra gondoltam, mi lenne, ha a jelmezeken bizonyos részleteket – mint például a csokornyakkendőt vagy egy női ruhán masnit, fodrokat – nem egy az egyben, valóságosan jelenítenénk meg, hanem azokat fekete vonalakkal megfestenénk. Ezzel is érzékeltethetjük, hogy ez nem egy hagyományos, konvencionális színpadkép, hiszen a rendezés és a játékstílus sem hagyományos. Bevallom, már szerettem volna régebben is megvalósítani ezt az ötletemet a ruhafestést illetően, csak még nem tudtam, melyik darabhoz illene igazán. A jelmezek színvilágába belecsempésztem a szecesszió színvilágát is, ami egyébként a kedvenc korszakom. A néző nem mindig tudja és persze nem is kell tudnia, de egy-egy ruha mögött sokkal több van, mint azt gondolná. A fontos egyébként is a végeredmény, az érzet, amit egy-egy előadás nyújt neki. – Van kedvenc ruhadarabod a színműből, mi az, amit a legjobban szeretsz benne? – Nincs kedvenc jelmezem a darabban, magát az összképet nagyon szeretem. Szeretem az előadás látványvilágát, amit a rendezővel és Egyed Zoltán díszlettervezővel létrehoztunk. Nem tudok a produkcióból kiemelni semmit, hiszen élveztem a varrodával az aprólékos közös festegetést, de öröm volt az is, amikor ki kellett találni, hogy melyik ruha milyen legyen, és azon belül mi legyen rajta a festett rész. Minden munkafolyamatban megvolt a kedvenc pillanatom a kezdeti bizsergéstől a premierközeli stresszes állapotig. Ez a produkció is egy igazi örömmunka volt számomra. – Milyen visszajelzéseket kaptál A tündérlaki lányok jelmezeiről? – A kollégáktól és nézőktől is kaptam visszajelzést, ezek természetesen nagyon jól esnek. Jó érzés az is, amikor a piacon járva egyszer csak megállítanak és azt mondják, hogy nagyon tetszettek a jelmezek a darabban. Ilyenkor meglepődőm, hogy a nézők ilyen szinten foglalkoznak az előadással, hogy még a jelmezeknek is szentelnek ennyi figyelmet. – Mi az, amire törekszel a munkád során? – Igyekszem minden esetben a rendező koncepcióját megvalósítani, hogy a produkció végén megelégedve tekintsen a jelmezekre is. Ha lehet és a darab engedi, akkor figyelek arra is, hogy a ruhák, amiket a színészek felvesznek, kényelmesek és komfortosak legyenek. Boldogsággal tölt el, ha a jelmezeimmel segítem a színész munkáját és közelebb tudom őt hozni ahhoz a karakterhez, akit meg kell formálnia. A produkció elkészültével pedig mindig összegzem a végeredményt, majd filozofálok rajta, hogy mit lehetett volna még másképp. A kész munkából sokat lehet tanulni. Szabó Rita Fotó: A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
