Művész Kávéház
Legyen ez a hely a békéscsabai polgárok találkozóhelye!
Hír6 | Két napon belül két kávéház nyitotta meg kapuit Békéscsaba belvárosában. Pörög a város és pörögnek az emberek a sok koffeintől. A szombati megnyitó szívemhez közelebb állt, mint a csütörtöki. Nincs bajom sem Frei Tamással, sem a franchise intézményével, de ma igazi csabai nyílt: csabaiak álmodták meg és csabaikak hozták létre – nem csak csabaiaknak. ►Tovább
A színház ajándéka a városnak
Művész Kávéházat nyitott a Békéscsabai Jókai Színház a korábbi Ibsen étterem helyén, a város új kulturális színterét Seregi Zoltán igazgató és Szarvas Péter polgármester március 19-én délután adta át a közönségnek. Mindkét szónok hangsúlyozta: azt reméli, hogy a múlt század eleji hangulatot idéző, patinás termekkel, különleges kínálattal és programokkal az egykori legendás kávéházi hagyományt sikerül újra teremteni, és a szép környezet a város szívében a polgárok kedvelt találkozóhelyévé válhat. Három nagyon elegáns termet rendeztek be a vendégeknek, középen a bejárat a sétálóutcáról, rögtön ott a pultrendszer korszerű kávégépekkel, hátul a pódium a fellépőknek. Balra meghitt cukrászdai légkör, kisebb és nagyobb asztalokon újságok, folyóiratok, ahogyan kell, kényelmes székek, fotelok. Jobbra, a régi színházi bejárat kapualjában még többen elférnek, két átadón szolgálhatják ki az ételeket. Mindenütt a forró kávé és a gyümölcstea csábító illata keveredik, a pincérek öltözete nagyon tetszetős. Seregi Zoltán igazgató avatta be a megnyitóra összegyűlteket a kávéház születésének körülményeibe. Mint mondta, három tényező motiválta a színházvezetés döntését: az Ibsen éttermet nem tudták kihasználni, több évszázadot átölelő, fantasztikus bútorraktáruk van és rendelkeztek egy színházi büfével. De még kiváló asztalosok is dolgoznak a kulisszák mögött, így a felújításhoz és a berendezéshez nem kellett külső segítség. – Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a munkatársaink saját erőből hozták létre ezt a gyönyörű kávéházat, amely vendéglátóhelyként nagyon különleges ételeket, italokat, bort és kávét kínál a vendégeknek. Ugyanakkor kulturális színtér is lesz, a pódium itt marad, különböző rendezvényeket tartunk, ma könyvbemutatót, később versműsorokat, igyekszünk tartalommal megtölteni ezt a szép teret – mondta Seregi Zoltán. – A harmadik funkciója az épületnek, hogy a folyosó (a színházi előcsarnok felé) büféként működik, előadás előtt, szünetben itt rendelhet a közönség enni-, innivalót. A színház örömmel adja át ezt az ajándékot a városnak, hogy az még színesebb, még élhetőbb lehessen. A direktor megnyitó beszéde után köszönetet mondott elsősorban Szabó János tervezőnek, minden szakembernek, aki a kivitelezésben és a berendezésben dolgozott, a társulat tagjainak, a közmunkásoknak, Mester Gábor műgyűjtőnek és az étterem dolgozóinak. Szarvas Péter arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a kávézás immár több százéves hagyománya ma világszerte reneszánszát éli, így hazánkban és Békéscsabán is, majd a művészetek és a kávéházak közötti szoros összefüggésről szólt. A francia szecesszió festőitől a magyar költőkig sorolta a polgármester a példákat arra, hogy Párizstól Budapestig, Nagyváradig a kávéházak mindig is otthont, ihletet adtak a művészeknek. Mint hangsúlyozta, ezért is fontos a Jókai Színház döntése, létesítménye, ami fejlődés, üde színfolt Békéscsaba számára, mert általa még színesebbé, pezsgőbbé válik a városközpont. A tervek szerint nyáron még teraszt is nyitnak a sétálóutca felé. – Kellenek az olyan helyek, ahová a polgárok szívesen beülnek társalogni. Nagyon ízléses, igazán gyönyörű belső teret sikerült kialakítani, örömmel látom a falakon a régi csabai fotókat – emelte ki Szarvas Péter. Majd hozzáfűzte: egy kávéház természetesen akkor jó, ha ott a kávé jó, mert akkor biztosan visszatér a vendég. A pódium előtt kifeszített nemzeti színű szalag átvágása után a Jókai Színház művészei is kitettek magukért: igényes, színvonalas, az ünnepi alkalomhoz méltó műsorral ajándékozták meg a publikumot. Gulyás Attila a Lila akácokkal adta meg az összeállítás alaphangját, Kovács Edit Tóth Árpádtól A holdkóros apród történetét idézte fel. Nagy Róbert A bankban nincsen betétem, Liszi Melinda a Kislány, kezeket fel! dalával kedveskedett. Bartus Gyula A kávéházi emberrel nevettette meg a közönséget, és elhangzott még számos ismert operett-részlet, örökzöld, a hely szelleméhez illő kávéházi story, mint például Szép Ernő ifjú óriása Presits Tamástól. Nagy Erika, Fehér Tímea és Komáromi Anett triója a jó üzlet fogalmáról emlékezetes marad. A műsor fináléjában a társulat csaknem teljes férfi csapata – igazgatókkal és a gyönyörű ruhákat alkotó Vesztergombi Anikó jelmeztervezővel kiegészülve – mint „muzsikus lelkek, bohém fiúk” búcsúztak. A Művész Kávéház megnyitója után a kulturális kínálatban rögtön egy könyvbemutató szerepelt. Kadelka László ügyelő beszélgetőpartnere Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a Szereptudásra vagy rögtönzésre című kötet szerzője, valamint főszereplője, a jelenleg Bánk bánt játszó Demeter András színművész volt. Niedzielsky Katalin
A vége – Bartis Attila kötetbemutató estje
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel várja az érdeklődőket 2016. március 21. (hétfő) 18.00 órára, az Ibsen Stúdiószínházba,a Tavaszi fesztivál programsorozata keretében, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Bartis Attila A kortárs magyar irodalom marosvásárhelyi származású, 16 éves kora óta Magyarországon élő, kultikus szerzőjének néhány hónapja jelent meg a rendkívüli érdeklődéssel várt A vége című regénye. A mű azóta az irodalmi toplisták előkelő helyezettje, és bekerült az Aegon Művészeti Díj jelöltjeinek tízes listájába is. A szerzőtElek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője az est során természetesen nemcsak az új regényéről, de pályája korábbi műveiről (A nyugalom, A Lázár apokrifek, Amiről lehet), állomásairól (drámaírás, fotografálás), sőt, a legújabb Rendezéséről is kérdezni fogja.
Kötetbemutató a Művész Kávéházban
Demeter András magyar színész húsz éve még csak 24 éves volt, amikor – Romániában pályázat útján először – a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett. A mindenkori egyetemes színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának temesvári pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi. A Békéscsabai Jókai Színházban Katona József Bánk bán című drámájának címszerepében látható. Darvay Nagy Adrienne: Szereptudásra vagy rögtönzésre – Demeter András a s(z)ínen című kötetének bemutatójára március 19-én, 17 órakor kerül sor az újonnan megnyíló Művész Kávéházban.
Bánk bán – középpontban az emberi viszonyok
BEOL | A március 15-ei ünnepnappal a levegőben bizsereg a magyarságtudat. Megjelentek az utcákon a zászlók és kokárdák, felelevenítjük történelmünk egyik legfontosabb mozzanatát. Ráadásul épp e visszaemlékezés időszakára tűzte műsorra a Békéscsabai Jókai Színház Katona József nemzeti drámáját, a Bánk bánt. ► Tovább
A csoki az kell!
Az idei évadban még egy mesejátékot, Mikó Csaba Kövérkirályát mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház április 18-án. Az előadást Czitor Attila színművész rendezi, az első olvasópróbát március 16-án tartotta a társulat a Jókai Szalonban. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Mikó Csaba számos drámát, emlékszimfóniát, fantáziát írt az elmúlt 15 évben; az Apa, avagy egy gyilkosság anatómiája című darabját műsorra tűzte több hazai színház, de játszották Heidelbergben és Bécsben is. A fiatal szerző mesejátékai is ismertek: Kútból mentett királyság, Boldogságia, Kövérkirály, illetve meseregényei: MászKálmán, a faljáró, Veszélyben a Tölgy! A Kövérkirályért, mint az év legjobb mesedarabjáért Mikó Csaba tavaly elnyerte a Csukás István-díjat. 2012-ben a Jókai Színház, az írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos pályázatán a darab nem került be a legjobbak közé, de Czitor Attilának már akkor megtetszett, ezért örömmel fogadta Seregi Zoltán igazgató felkérését a rendezésre. A történet izgalmasnak ígérkezik: egy birodalom királya azért boldogtalan, mert egy napon arra ébred, hogy nem érzi többé a csokoládé ízét! Ez nagy baj, mert csoki nélkül nincs boldogság – tudja minden gyermek és felnőtt. Hősünknek tehát hosszú útra kell indulnia, hogy újra megtalálja, amit elveszített – legalább is azt hiszi. Kalandok, furcsa figurák, különös találkozások – ahogyan egy jó mesében az lenni szokott. „Az út végén derül ki, hogy amit igazából keresett, az mindvégig ott volt a szeme előtt. Mesés utazás az ízek birodalmába, ahol a gyermek kicsit felnőtté válhat, a felnőtt pedig egy kicsit újra gyermek lehet” – olvasható a darab ismertetőjében. Czitor Attilának nem a Kövérkirály című egyfelvonásos mese az első rendezése. A színművészt már diákkorában érdekelte „a másik oldal”, az előadások születése, a színitanodában sok darabot vitt színre, például Mrozektől az Emigránsokat. Több békéscsabai előadás rendezőasszisztenseként közreműködött, Kara Tündével együtt tanított, vizsgaelőadásokat rendezett a teátrum iskolájában, így 2010-ben Csokonai Vitéz Mihály Dorottyáját a IV. évfolyam előadásában. Érdekességként az olvasópróbán a rendező elárulta művésztársainak és a sajtó munkatársainak, hogy bár a mesének nincs zeneszerzője, az előadáshoz nem születtek dalok, a közönség mégsem marad zene nélkül. Úgy fogalmazott: minden karakterhez keresnek egy slágert, méghozzá a hatvanas évek olasz örökzöldjeiből. – Arra gondoltam, a Keresztapa dalai, Adriano Celentano és a többi híres énekes számai idevalók, kedvesek és gyermekiek, a szerelemről szólnak, és mindenki számára jól ismertek. Az olasz nyelv dallamossága már gyermekkoromban megfogott, ezek a világhírű slágerek óriási élményt jelentettek nekem – hangsúlyozta Czitor Attila. Mint megtudtuk, tanulsággal is szolgál majd az előadás; azt üzeni a közönségnek, hogy „nem a pénztől, nem a hódítástól, hanem attól leszünk boldogok, aki mellettünk van”. Ezt a fontos felismerést szeretnék felmutatni a gyerekeknek, miközben az érzelmeikre igyekeznek hatni. Arra is figyelnek az alkotók, hogy a mese ne legyen túl gyermeteg, a kicsiket kísérő felnőttek is élvezzék, ehhez megkeresik „a mélységeket” a próbafolyamat során, megbeszélik, hogy hitelesen mutassák be, mit jelent a pénz, a szerelem az ember életében. Mindezt úgy, hogy az ízek, színek, érzelmek asszociációjába szeretnék elutaztatni a közönséget. Apropó, utaztatás! A színház vezetése elvárja, hogy a produkció „könnyen utaztatható, szállítható legyen”, elvihessék más, külső helyszínekre is bemutatni. Az előadáshoz a díszletet és a jelmezeket Egyed Zoltán tervezi. Elmondta, hogy két helyszínen játszódik a darab, a palotában és a sivatagban, és mindkét helyet raklapok adják, ami Czitor Attila ötlete volt. Ugyanakkor a raklapok a csokira, nápolyira is hasonlítanak, sőt még a csokitorta is ebből épülhet, ami nem mellékes szempont. A meséhez funkcionális díszlet lesz és stilizált jelmezek a 18-19. század viseleteiből. Az ízek – édes, sós, savanyú, keserű – és színek asszociációira épülő látvány létrehozásában az éhség ábrázolása lesz a legnehezebb, mivel az még a színeknél is elvontabb fogalom, majdnem istenség – magyarázta Egyed Zoltán. Kivetítőn láttuk, hogy a Kövérkirályról fokozatosan lejön minden réteg ruha, korona, és a végén már egészen emberi formája lesz. A címszerepet Szabó Lajos kapta, Ilonáét Csonka Dóra színészhallgató. Édes/Jane Fonda szerepében Liszi Melindát, Sós/Casanovaként Vadász Gábort, Savanyú/Vállalkozóként Biró Gyulát látjuk majd. Keserű/Öngyilkos jelölt Csomós Lajos lesz, az Éhség Fehér Tímea. Ízek-színek asszociációja, funkcionális díszlet – hm, alighanem figyelni kell majd a gyerekeknek. Az olasz slágerekhez, Jane Fondához és Casanovához pedig nem árt, ha telefonos segítséget kérnek, vagy a kísérő felnőttekhez fordulnak kérdéseikkel. Családi darab, közös színházlátogatás esetén ez nem lehet gond; az is kiderült a rendezői elképzelésből, hogy minden korosztályra számítanak. Niedzielsky Katalin Fotó: JókaiFIlm/Nagy Attila
Hamarosan nyílik a Művész Kávéház
BEOL | Művész Kávéház nyílik hamarosan az Ibsen Étterem helyén, ahol múlt század eleji hangulattal, különlegességekkel találkozhatnak majd a betérők. ► Tovább
EMBER A TÖRTÉNELEMBEN
Magyar Idők | Nagyszabású, mégis történelmi poroktól és pátosztól mentes Bánk bán-bemutatóval üli nemzeti ünnepünket a Békéscsabai Jókai Színház. Szabó K. István rendezésében, Zalán Tibor friss szövegváltozatával igazi örök érvényű produkciót sikerült színpadra állítani. ► Tovább
Nemzeti ünnepünk rendezvényei
Március 15-én Békéscsabán beszédekkel, koszorúzással, ünnepi műsorral emlékeznek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Délelőtt, többek között, a A mi Petőfink címmel – irodalmi matiné várja az ünneplőket a Pilvax (Fiume) Kávéházban, a Jókai Színház művészeivel. Március 15. 8.30: Ökumenikus istentisztelet a Deák utcai református templomban 9.15: Térzene a Kossuth téren 9.30: Koszorúzás a Kossuth-szobornál 10.15: Központi ünnepség a városháza előtt 11.00: Sétakocsikázás 11.30: A mi Petőfink – irodalmi matiné a Pilvax (Fiume) Kávéházban a Jókai színház művészeivel Beszédet mond Szarvas Péter polgármester A Békéscsabáért kitüntetés és a Békéscsabai Életműdíj átadása A Békéscsabai Jókai Színház műsora Kísérő programok: játszóház, Gábor Áron rézágyújának kipróbálása, Kádár Ferkó fotószínháza, ismerkedés a haditáborok hangulatával. Munkácsy Mihály Múzeum 13.30: Rendhagyó történelem óra, dr. Jároli József: Békéscsaba, Békés megye 1848-49-ben 14.20: Viselet és fegyverbemutató 15.00: Csákó- és kokárda-készítés
Pátosz és ikon helyett az ember
Katona József 1819-ben befejezett, majdnem 200 éves Bánk bánjából Zalán Tibor költői műfordításának, szellemiségének, dramaturgiai csiszolásának köszönhetően nagyszerű dráma született. A Békéscsabai Jókai Színház izgalmas, gondolatébresztő előadásában Szabó K. István rendező a történelmi ikon és a mára kifáradt pátosz helyett a töprengő, lelkiző embert állította középpontba, megformálását Demeter Andrásra bízta. (Niedzielsky Katalin kritikája) Nem attól nemzeti egy dráma, hogy vészkorszakban, történelmi sorsforduló idején íródik vagy mutatják be, sokkal inkább attól, hogy örökérvényű igazságaival, maradandó értékeivel, hiteles karaktereivel bármely korszak közönségét képes megszólítani. A klasszikusok, a remekművek ilyenek – nemzetiek, európaiak, világszínvonalúak, egyetemesek -, amelyeket éppen az említett erényeik miatt nem is kell aktualizálni, mert minden ilyen beavatkozás fölösleges és méltatlan lenne az eredeti szándékhoz, üzenethez. Időnként gondosan leporolni, újra fordítani, akár magyarról magyarra, korszerűsíteni, „átvezetni”, ahogyan Zalán Tibor Katona József Bánk bánját, hogy a szöveg nyomtatásban és a színpadon egyaránt élvezetes legyen a jelenkor számára, az viszont nagyon hasznos befektetés. Goethe Shakespeare-ről mondta, hogy „színdarabjai egytől egyig ama titkos pont körül forognak (melyet még egyetlen filozófus sem látott meg, s nem definiált), hol énünk sajátlagossága, akaratunk feltételezett szabadsága összeütközik a nagy egész törvényszerű menetével”. Mondhatta volna a német klasszikus akár Katona drámájáról is, amelyben számos ilyen titokzatos, fix pont található: nemzeti érdek és idegen hatalom, hűség (a hazához, a hitveshez) és hódítás, csábítás ütközése, ármány és szerelem, tisztesség és cselszövés, nyomor és pazarlás, megbecsüléssel szemben megaláztatás. Az idegen királyné intézkedik, átépíti a palotát, mulatságot rendez, kidobat mindent, ami régi és magyar. Mindezt okkal zokon veszik a nagyurak, nem csak a magyarok, a hatalom féktelen dorbézolását látják, az ország kifosztásától, a nemzeti vagyon széthordásától félnek, hagyományaik lábbal tiprásáról, megaláztatásról beszélnek. Tiborc panaszából a nép szenvedése csendül ki, mindezt fokozza az udvari ármánykodás, hogy Ottó szemet vetett Bánk feleségére, Melindára. Ha a történet kortalan, márpedig az írói és rendezői szándék szerint az, akkor a helyszín és a szereplők is cserélhetők, helyettesíthetők. Hogy ki beszél itt áthallásról, párhuzamokról, utalásokról a mai viszonyokra?! Mindenki! Ha csak nem vak és süket, mint Bánk bán a dráma elején. Csöppet sem erőltetett a hasonlat a színpadi történet és a mai események között, hiszen emberi gyarlóság és társadalmi igazságtalanság mindig is volt, a nemzeti értékek, érdekek és a közös Európa céljainak összehangolása aktuálisabb, nehezebb kihívás, mint valaha. Eddig „csak” a globalizáció, az általános értékvesztés fenyegette az emberiséget, ma már a megfékezhetetlennek látszó erőszak, terrorizmus és a népvándorlás, a migráció is. Ilyen világméretű problémák megoldásához különösen nagy szükség lenne a felelősségteljes, egyensúlyt, megállapodást kereső, béketeremtő személyiségekre, közösségekért, nemzetekért kiálló, igazi nagy formátumú államférfiakra. Mivel azzal kezdtem, hogy mitől és mitől nem nemzeti egy dráma, idekívánkozik, hogy a színház sem attól nemzeti, hogy rámutatnak, ráfogják, kinevezik, hanem éppen attól, hogy nem marad vak és süket, vagyis érzéketlen a világ dolgaira, hanem olyan bemutatókat tart, amelyek nehéz időkben is az emberiség legnemesebb erkölcsi és kulturális értékeit tartják ébren. No de „a hazát, avagy Önnön becsülését menti-e Bánk?” A kérdés jogos, mert az udvartól való távolléte és tájékozatlansága miatt a német (Biberach) nyitja csak fel a szemét. Amíg Melinda nem keveredik gyanúba, csitítani próbálta a lázadó nagyurakat, a panaszkodó Tiborcot, de amint folt kerül hitvese és saját becsületére, rádöbben helyzetére, országa, nemzete meggyalázására, s ezzel saját feladatára, küldetésére is. Sajnos azonban – a közeli érintettség vagy egyszerűen az emberi gyarlóság, gyengeség miatt – elveivel ellentétesen cselekszik, indulat, düh lesz úrrá rajta, leszúrja a királynőt, ez a személyes tragédiája, bukása. A főszerepben Demeter András a magyar színpadokon megszokott, erőteljes Bánk bán helyett – akitől népe a megváltást várja -, egy töprengő, lelkiző férfit, összetört férjet, (túl) halk szavú embert formál. A nézőtérről felöltőben jön a színpadra, kortalan figura, polgár. A sors nyilván nagyobb keresztet rakott vállára, mint amit elbírhat. Netán korán küldte, ahogyan lelki rokonát, Hamletet? Komoly, megfontolt, következetes gondolkodót kelt életre Demeter András. A király iránti hűség, a törvényesség tisztelete vezérli, nemes elveket vall, még hangulatváltozásai is elfogadhatók, de játéka határozatlan, nem elég meggyőző. Kovács Edit Gertrudis királyné nagyon bonyolult szerepében emlékezetes alakítást nyújt: saját hazáját imádja, ilyen szempontból Bánk bán méltó ellenfele. Büszke, előkelő, hatalmaskodó, ambiciózus, a feltétlen engedelmesség híve, konfliktushelyzetben kegyetlen, gúnyolódó, a megalázottakkal szívtelen. Földesi Ágnes Melinda, a büszke, öntudatos és szerető feleség, anya alakját hitelesen kelti életre, rajongó és esendő. A csábító célpontja, ártatlannak, bűntelennek mondja magát, mégis áldozat, aki Ophelia sorsára jut. A fiatal színésznő játékában nagy ívet formál hatásosan, alakítása lírai, megrázó. (Sem a szövegből, sem az előadásból nem egyértelmű, hogy Ottó elérte-e a célját, de a tragédia szempontjából nem is érdekes; már a gyanú önmagában gyalázat, becsületsértés, ami megtorlás után kiált.) A Jászai-díjas Bartus Gyula talán a legszenvedélyesebb nagyúr, Petur bán figurájában nem a hőbörgő magyarkodást, hanem az őszinte embert, az igazi hazaszeretetet, a bölcs világlátást helyezi előtérbe, ami elismerésre méltó, játéka kiemelkedő. Mikhál bánként Mészáros Mihály a testvéri és a hazaszeretet, a hűség szép példáját adja hitelesen. Aláhúzza mindezt, hogy nem is magyar származású, akárcsak Simon (Katkó Ferenc markáns alakítása), mindketten Melinda bátyjai. Erős csapat, összehangolt játék, dicséret illeti a három nagyurat. Biberach, a számító, gonosz összeesküvő figuráját Tege Antal formálja határozottan, meggyőzően, feltűnő szakmai fölénnyel. Ottó, meráni herceg szerepét Czitor Attila játssza kiválóan. A „becstelen bíboros”, akinek múltjához gyilkosság tapad, Melinda kegyeiért harcol, a dráma kulcsfigurája. A taszító csúszó-mászó alakot a színművész bravúros mozgással is domborítja. Ottó és Biberach minden kettőse az előadás motorja, kimagasló jelenete. Jancsik Ferenc már bejövetelével légkört teremt, Tiborca megrázó, emlékezetes alakítás, a megzenésített monológ remek ötlet, kiemelkedő része a produkciónak. Nagyon lírai, szívszorító figurát formál Liszi Melinda a csalódott szerelmesből, thüringiai Izidórából. II. Endre magyar király szerepében Presits Tamás átélt, meggyőző alakítást nyújt. A Békétlenkedők (Vadász Gábor, Gulyás Attila, Szabó Lajos) kellő humorral fűszerezik a jeleneteket. Az árva gyerekek kórusa hatásos nyitány, majd a finálé velük szép keretet ad a történetnek, és elgondolkodtató mementó! Verebes Ernő a kortalan előadáshoz kortalan, egyszerre régies hangzású és modern zenét szerzett. Három vonós stilizált népzenét játszik, Tiborc panaszához a Békétlenek kannán, gongon ütőznek. Az 1213-as történet eklektikus díszletben játszódik. Mira János olyan teret tervezett, amelyben a romok történelmi korokat idéznek, az építkezés, az állványok az örök változást jelölik. Fenn már kész a palota reneszánsz homlokzata, lenn még az átalakítás, a munkálatok nyomai: kidobott bútorok, portrék, zászlók. A színpad elején zongoraféle, hangjára nem emlékszem. De benne víz – meglepő kellék -, amelyben Melinda és Bánk önmagát látja, mondjuk, a tükör. Olykor a vízcsobogás kap szerepet a hatásos csendek mellett… Nem hagyományos történelmi drámát látunk, és már régen leszoktattak bennünket arról, hogy korabeli jelmezeket várjunk. Rátkai Erzsébet az „expresszív eklektika” jegyében a karaktereket öltözteti: az uralkodókat feketébe, a magyar urakat szőrmébe, Melindát először előkelőnek, majd áldozatként fehérbe, Izidórát vörösbe, aztán szürkébe, Ottót lilás öltönybe, nagy kereszttel, Bánk bánt az elején felöltőbe, kalapba, mint egy polgárt a mából. Szabó K. István Bánk bánban elsősorban az embert mutatja fel, rendezése a személyes felelősségről, a közösség, a nemzet iránti elkötelezettségről, hűségről és becsületről gondolkodtatja el a nézőt, tükröt tart a hatalmaskodóknak és a cselszövőknek (reméljük). De ennél talán még messzebbre is megy, komoly figyelmeztető, mementó. Azt üzeni: ha az embert, egy közösséget abban a hitében, meggyőződésében alázzák meg, ami számára szent (Isten, haza, becsület, szerelem), akkor azért előbb-utóbb elégtételt vesz. Fellázad és harcol az igazáért, az önbecsülésért, vagy legalább megpróbálja, akkor is, ha elbukik. Ha a személyes csalódás társadalmi igazságtalansággal társul, a darab történelmünknek is tükröt tart, és az elégtétel már nem csak magánügy. Drámában még a gyermekkórus sem oldozhat fel az előadás végén a jövő iránti aggodalomtól. De nem maradnak árvák, ugye?! Niedzielsky Katalin
Bánk bán díszbemutató
Katona József örökérvényű remekműve várta a díszbemutató közönségét szombaton este színházunkban: a Bánk Bánból Szabó K. István rendezésében minőségi előadás született Békéscsabán. Teátrumunk tizenharmadik bemutatójának a díszelőadása frenetikus sikerrel zajlott le, a zúgó taps megérdemelten szólt az alkotóknak, a színészeknek. Az est házigazdája a BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Korlátolt Felelősségű Társaság volt. A darab valójában az 1848-as forradalom után vált a magyar drámairodalom ikonikus nemzeti drámájává. Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője e mű alapján írta meg leghíresebb operáját. Ez az ármányokkal és intrikákkal teli szerelmi-történelmi dráma komoly kritikája az idegen elnyomásnak, éppen ezért a mai napig aktuális, Békéscsabán is szíven találta a díszbemutató közönségét. A vastaps után az est további része a színház vigadótermében folytatódott, ahol az étkeket a Békéscsabai Szakképzési Centrum – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző iskolájának diákjai szolgálták fel, most is a Venesz-díjas Prohászka Béla szakácsolimpikon ajánlásával. A kóstolható borokat az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusa biztosította. Az esten népdalokat énekelt Rakonczai Kata Bíborka, de felhangzottak Erkel Bánk bán című operájából is részletek: a Bordalt Mészáros Mihály színművész, Melinda áriáját Galambos Hajnalka énekművész, a Hazám, hazám című áriát Réti Attila operaénekes előadásában élvezhette a díszbemutató közönsége, zongorán kísért Rázga Áron. A műsort Morvai Noémi vezette, a jó hangulatról a Jam Beam zenekar gondoskodott. Az előadást egészen április elejéig tekintheti meg a közönség.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
