Újvidékre utazott február 12-én délelőtt a Színitanház hat hallgatója, hogy ott a Művészeti Akadémia határokon átívelő kulturális projektjének keretében workshopokon és előadásokon vegyen részt. A tanulmányút a vajdasági intézmény meghívására jött létre és február 23-áig tart. A Magyarország és Szerbia közötti kulturális együttműködés keretében dolgoznak együtt Novi Sadon színházi workshopokon a békéscsabai és az újvidéki hallgatók. A „Sokszínű együttműködés” elnevezésű projekt célja a kulturális és művészeti kooperáció továbbfejlesztése, elmélyítése a két szomszédos ország között. Ennek keretében kapta a meghívást a Jókai Színházban működő iskola, február 13-ától minden nap műhelymunkán vesznek részt a hallgatók, utána négy napon át előadásokat tartanak több helyszínen. A Színitanház csapata február 23-án délelőtt indul Újvidékről vissza Békéscsabára.

Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című színművét láthatja a Békéscsabai Jókai Színház közönsége március 30-án, hétfőn 19 órakor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A szarvasi Cervinus Teátrum előadását Dósa Zsuzsa rendezte. ​Az amerikai szerző világhírű darabjának bemutatóját tavaly februárban tartotta a Cervinus Teátrum, az előadást júliusban láthatta a Szarvasi Vízi Színház közönsége. Tennessee Williams drámáját először a Broadwayn mutatták be Eliah Kazan rendezésében 1955. március 24-én – majdnem napra pontosan 65 évvel a békéscsabai előadás előtt, még ugyanabban az évben Pulitzer-díjjal jutalmazták. A színdarabból 1958-ban Paul Newman és Elizabeth Taylor főszereplésével film készült. Magyarul a dráma először az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1964-ben, Bányay Géza fordításában. Az ősbemutatója a Vígszínházban volt 1967. február 3-án. A darabot Horvai István rendezte, Ruttkai Éva (Margaret), Darvas Iván (Brick) és Páger Antal (Big Daddy) főszereplésével. A színdarab egy gazdag déli család életébe enged bepillantást, amely tele van hazugságokkal és képmutatással. Big Daddy, a család feje haldoklik, de családja és orvosai eltitkolják előle a hírt, annak reményében, hogy ha jó színben tüntetik fel magukat előtte, nagyobbat szakíthatnak az örökségből. Brick, Big Daddy fia, a már kiöregedő futballsztár, otthon fekszik bekötözött lábbal, és szinte megállás nélkül iszik. Felesége, a szegény családból származó Maggie, kétségbeesetten harcol házasságával megszerzett társadalmi státusa megtartásáért, miközben szenved férje közönyösségétől. Brick barátja, Skipper halála miatt depressziós, a darab a férfi homoszexuális hajlamait sugallja, amit a férfiközpontú déli társadalomban saját maga elől is rejtegetnie kell, habár Williams nyitva hagyja Brick szexualitásának kérdését. A Cervinus előadásában Brick Pollitt szerepében Timkó János látható, Margaret, a felesége Szemerédi Bernadett, Gooper, Brick bátyja Szabó Lajos, Mae, Gooper felesége Bardon Ivett. Díszlet- és jelmeztervező Nagy Szilvia, dramaturg Dósa Zsuzsa.

Heten végeznek a békéscsabai Színitanházban, vizsgaelőadásként az Öt nő az esőben című darabot adták elő február 11-én a Jókai Szalonban. Mesterségtanáruk Seregi Zoltán, az iskola és a Jókai Színház igazgatója sokoldalú társaságként jellemezte a végzős évfolyamot. A Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola békéscsabai tagintézményében a 3. éves végzős színészek befejezték a 2+1 éves duális képzést, ami azt jelenti, hogy az iskolai elméleti oktatás mellett gyakorlati képzésre a színházban kaptak lehetőséget. Seregi Zoltán szerint a Színitanház specialitása és óriási előnye, hogy a hallgatók a színházi előadásokban vehetnek részt, ami kevés helyen adatik meg. Az igazgató azt is elárulta, hogy hét lányra nem könnyű darabot találni, bár már van ebben némi tapasztalata, egy korábbi évfolyamon is hat lány volt. Amikor a hallgatók színházi produkciókban vesznek részt, együtt dolgoznak különböző rendezőkkel, koreográfusokkal, tervezőkkel és természetesen a színészekkel, akiktől nagyon sok új impulzust kapnak, új módszereket tanulnak, tehát fejlesztik a képességeiket – mondta Seregi Zoltán. – A végzős évfolyamon nemcsak Békés megyei, hanem az ország különböző részeiből származó hallgatók tanultak, többen itt maradnak a Jókai Színházban. A társulat 80 százaléka ebben az iskolában végzett színész. Akik nem színészként dolgoznak majd, a háttérszakmákban tudnak elhelyezkedni rendezőasszisztensként, súgóként, ügyelőként, kellékesként. Az igazgató értékes csapatnak nevezte a végzős színészeket, mint mondta, többen jól énekelnek, táncolnak, minden évben feltűnik pár különleges tehetség. Február 10-én és 11-én nemcsak a végzős színészek vizsgáztak, hanem mindhárom évfolyam hallgatói. A 2019/2020-as tanév 2. éves, végzős gyakorlatos színészei (két fiú, két lány) jeleneteket adtak elő Szigligeti Ede Liliomfi című színművéből, a mesterségtanáruk Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész. Az első éves gyakorlatos színész hallgatók (öt fiú!, ami külön öröm, évek óta nem volt ilyen jó arány, és négy lány) Etűdöket adtak elő, mesterségtanáruk Katkó Ferenc színművész, rendező. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly Bob herceg című nagyoperettjét a Magyar Zenés Színház előadásában áprilisban újra láthatja a Békéscsabai Jókai Színház közönsége. „Londonban, hej, van számos utca…” – és ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban – Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. „Te más világban, én más világban” – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül, legyőzi-e a rangkülönbséget a „minden akadályt legyőző szerelem”? Az előadás április 17-én, pénteken 19 órakor, 18-án, szombaton 15 és 19 órakor látható a nagyszínpadon. A Királynő szerepét Kállay Bori Érdemes művész, György herceget, a fiát Sövegjártó Áron játssza, a rendező Bozsó József.

A Bárka szerkesztősége és a Békéscsabai Jókai Színház ünnepi Bárka-estet rendez a Sík Ferenc Kamaraszínházban február 15-én, szombaton 18 órakor. A szerkesztőség az ünnepi esten értékeli a 2019. évi tevékenységét és bemutatja az idei év első lapszámát, valamint átadásra kerülnek a múlt év Bárka-díjai. Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere Darvasi László írónak, költőnek és Szálinger Balázs költőnek adja át az elismerést. Az est szereplői és íróvendégei Csillag Tamás, Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője, Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Molnár Lajos, Szil Ágnes és Szilágyi András. A műsort irodalmi-zenei betétek színesítik: Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznő verseket olvas fel a legújabb Bárka-számból, valamint megzenésített verseket ad elő a Pupa Trupa együttes. Az est végén a színház éttermében fogadásra várják a vendégeket. A Bárka folyóirat lapszámát és az ünnepi est megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai támogatták.

Rendhagyó Tereferére került sor február 7-én 17 órától a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában, a Kállai-díjas Kadelka László ezúttal két vendéggel, Móricz Bence táncművésszel és Ulbert Zoltánnal, a Hatvanezer Fa Egyesület elnökével beszélgetett. A már 22 éve táncművészettel foglakozó Móricz Bence nem ismeretlen a Jókai Színház nézőinek körében, korábban a nagysikerű My Fair Lady című musicalben láthatta a békéscsabai közönség. Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Szakgimnáziumban végezte néptáncos szakon, gyerekkora óta részt vesz különböző országos táncversenyeken. 2017 nyarán alapította meg társaival a Folk and Roll táncegyüttest, melynek tagjai Drimba Máté, Földesi Márton, Szilágyi András és Móricz Bence. Az együttes gyakran fellép a Körös-Maros Nemzeti Park rendezvényein, a Magyar Kultúra Napján idén Sepsiszentgyörgyön vendégszerepeltek. A Folk and Roll együttes a kulturális értékek megőrzése mellett fontosnak tartja a természeti környezetünk védelmét, ezért a Hatvanezer Fa Egyesülettel közös akcióba kezdett. Február 14-én 19 órai kezdettel a táncegyüttes jótékonysági gálát tart, melyen a megye számos néptáncegyüttese fellép, a bevételt pedig a Hatvanezer Fa Egyesület részére ajánlják fel. A rendezvényen fellépnek békési, orosházi, eleki, gyomaendrődi együttesek, valamint a határon túlról is érkeznek fellépők, Arad megyéből Zerind település néptáncosai. Ulbert Zoltán számos érdekes információt osztott meg az egyesületük tevékenységéről, a különböző faültetési akciókról. A múlt év szeptemberében alakult Hatvanezer Fa Egyesületnek 300 aktív tagja van, akikkel közösen vesznek rész magszedésekben, faültetésekben. A közelmúltban telepítettek több, mint 5 hektárnyi új erdőt magról, amely minimális anyagi költséggel járt, ezt a területet szeretnék a közeljövőben körbe keríteni, hogy megóvják a vadkároktól. Szorosan együttműködnek az önkormányzattal, valamint a gyermek környezetvédelmi gondolkodásának megerősítése érdekében számos óvodában és általános iskolában szerveznek programokat. Távlati célja az együttesnek és az egyesületnek, hogy közös akciójuk megyei szinten folyatódjon, a kultúra megőrzése és a környezettudatos gondolkodás a megye más településein is további mozgalmakat indítson el.                                                                                               Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM  

A békéscsabai Színitanház hallgatói februárban mesterségvizsgákon adnak számot tudásukról, felkészültségükről a Jókai Színházban. A Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola békéscsabai tagintézményében három évfolyam hallgatói vizsgáznak. A 2019/2020-as tanév 2. éves, végzős gyakorlatos színészei és az első éves gyakorlatos színész hallgatói is számot adnak tudásukról. A 3. éves végzős színészek vizsgaelőadása február 11-én, kedden 18 órától lesz a Jókai Szalonban, a címe Öt nő az esőben,  az osztály mesterségtanára Seregi Zoltán igazgató.

A talán legismertebb Shakespeare-mű és Katona József hősének képe és értelmezése kapcsolódik össze a Darvay Nagy Adrienne színháztörténész kutatásai eredményeit és gondolatmenetét közreadó könyvsorozatban, amit maga a szerző „hamletomán te(a)tralógiának” titulál. A könyvbemutató a Színháztörténeti Tár szervezésében az Országos Széchényi Könyvtár 516-os tanácstermében lesz február 14-én 16 órai kezdettel. A Nagyváradon 2019-ben megjelent legutóbbi könyve (Nem örök e világ. Bánk bán, a Magyar Hamlet, Várad Kiadó) szervesen kapcsolódik a nemzeti könyvtárban 2014-ben már bemutatott első három kötethez: A kor foglalatjai – Hamlet az ezredfordulón (Holnap Kiadó, Budapest, 2006) Ki vagy? – Hamlet a Claudiusok korában (Riport Kiadó, Nagyvárad, 2013) Szereptudásra vagy rögtönzésre. Demeter András a s(z)ínen (Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2013) Darvay Nagy Adrienne könyvének bemutatásakor izgalmas időutazásra hívja a közönséget Londontól – Párizson, Moszkván, Kairón keresztül – Németországig, majd Pest-Budán át Kassára, Kolozsvárra; a 16-–17. század fordulójától a 19. század nemzeti lendületű romantikáján keresztül napjainkig. A „hamletológus” szerző és szintén színháztörténész beszélgetőtársa, Dr. Sirató Ildikó a 200 esztendeje drámába fogalmazott Bánk bán titkai mellett, megint és ismét a Hamlet rejtelmeit boncolgatja. Azonban Shakespeare világdrámájához is kapcsolódva a magyar színház- és drámatörténet 19. századi korszakai, a „szín-ész” központú teatrológus módszertana és a históriát a mával összefűző értékrendje is szóba kerül majd. A rendezvény ingyenes.    

Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátéka színházban és filmen egyaránt nagy siker világszerte. Az amerikai szerző darabját, amely három ember különös sorsát tárja elénk, március 6-án mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház az Intimtérben. A darabválasztásról, a vígjáték előéletéről, Magyarországra kerülésének különleges történetéről és a szereposztásról tájékoztatta Seregi Zoltán igazgató és Katkó Ferenc rendező február 6-án a sajtónyilvános olvasópróbán résztvevőket. Három napon belül ez volt a harmadik olyan rendezvény, amely új bemutatót hirdetett meg, illetve jelezte, hogy elkezdődtek a próbák a következő premierekhez, miközben folyamatosan négy különböző előadást láthat a közönség. Seregi Zoltán úgy fogalmazott, hogy gőzerővel dolgoznak, teltházzal játszanak, és a nagyszínpadi előadások mellett szereti a közönség a stúdiódarabokat; a Szerelem, ó! című vígjátékkal remélhetőleg folytatódik az Intimtér sikerszériája. Schisgal vígjátékát 1965-ben mutatták be a New York-i Broadwayn, 1967-ben film készült belőle Jack Lemmonnal és Peter Falkkal. Magyarra Karinthy Ferenc fordította, és a ’60-as évek közepén mutatta be Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígszínház – Darvas Ivánnal, Ruttkai Évával és Bárdy Györggyel. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Katkó Ferenc igazi jutalomjátéknak nevezte a bohózatot, s mint viccesen megjegyezte, szívesebben játszana benne, mint hogy rendezi… Érdekes a történet: 15 év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek – akit Csomós Lajos játszik – jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont – Tege Antal alakítja – hiába kereste élete értelmét, épp’ a folyóba akarja vetni magát. Milt próbálja meggyőzni, hogy a szerelemért érdemes élni, saját feleségét ajánlja fel a barátjának… S akkor megjelenik a Nő – Liszi Melinda – , és természetesen minden megváltozik a két férfi életében. Katkó Ferenc elmondta: ebben az évadban „Várkonyi a sorsa”, rendezte az Egri csillagokat, amelynek Várkonyi Mátyás írta a szövegét és most rendezi ezt a stúdiódarabot, amit Várkonyi Zoltán hozott Magyarországra és rendezett. S itt még nincs vége a kötődéseknek! Milt szerepét Csomós Lajos játssza, aki a történelmi musicalben Jumurdzsák volt, Tege Antal pedig, aki most Harry figuráját kelti életre, Sárközy cigány. Végül a rendező elmesélte azt a legendát, amelyet Kelemen Csabától hallott, aki Dobó Istvánt játszotta. Eszerint Várkonyi Zoltán éppen Londonban volt, amikor telefonon értesült arról, hogy valamelyik Shakespeare-darab megbukott a Vígszínházban. Közölte, hogy a jobb felső fiókban ott a Szerelem, ó!, kezdjék el tanulni. Hazajött, három hét múlva bemutatták, akkora siker lett, hogy 15 évig játszották. Groteszk, szatirikus bohózat készül, Katkó Ferenc igazi kellemes kikapcsolódást ígér a közönségnek. Elárulta, amikor először elolvasta, nem volt kérdés, kik kapják a szerepeket, a három színész remekül tud komédiázni. Reméli, az előadás legalább 12 évig műsoron marad… Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM                

Somfai Kara Dávid etnológus, nyelvész és Agócs Gergely népzenész, népzenekutató az Észak-Kaukázusba, a magyarság őshazájába kalauzolta az érdeklődőket a Mindentudás Színházi Egyetemén február 3-án. Az előadók legújabb kutatásaik alapján, történelmi és népzenei adatokkal magyarázták népünk eredetét. „A kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű.” Ezzel a Kodály Zoltán-idézettel vezette be Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta Somfai Kara Dávid és Agócs Gergely előadását, és az izgalmas zenés időutazás előtt bemutatta a két tudóst. Somfai Kara Dávid a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa, a nyelvtudományok doktora, etnológus. Főleg a török és a mongol népek kultúráját, nyelvét, folklórját kutatja. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Fonó zenekar tagja, összehasonlító folklorisztikából doktorált. A magyar népzene mellett a szlovák, ruszin, gurálok, lengyelek, cigányok, románok, horvátok és kaukázusi népek folklóranyagát gyűjti. Somfai Kara Dávid tíz, Agócs Gergely immár húsz éve kutatja az észak-kaukázusi törökség népzenéjét, 2014 óta dolgoznak együtt. Meggyőződésük, hogy népünk kialakulása a Kazár Birodalomhoz köthető, amely a belső-ázsiai türk birodalom nyugati része volt a VII. században, ott hun és szkíta eredetű népekkel keveredtünk. Ezeknek a népeknek a leszármazottjai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek, egy részük a tatárjárás idején került Magyarországra. Somfai Kara Dávid kiemelte, hogy a magyarok türknek mondták magukat, és a honfoglaló törzsek a kazár térségből indultak el a IX. század közepén nyugat felé. Később a kazár állam szétesett, és mivel sem a bizánci, sem az arab hatás alá nem akart kerülni, a kazár uralkodók inkább felvették a zsidó vallást. Egyetlen írott forrás a honfoglalásról a Pros ton idion yion Romanon című görög mű, amelyből kiderül, hogy a Kazár Birodalom az, ahonnan Árpád magyarjai elindultak. Az őshaza felkutatására Ottó barát indult el a kaukázusi magyarokhoz 1231-34 között, majd Julianus barát is kicsit másik irányba, bebizonyosodott, hogy mindkét helyen éltek magyarok. A XIV. században a római egyház próbált téríteni a térségben, ami végül iszlám vallású lett, XII. János pápa írt a magyaroknak, hogy őrizzék meg hitüket. Somfai Kara Dávid azzal fejezte be mondandóját, hogy a Kaukázushoz, ahol ma törökök, irániak élnek, ezer szállal kötődünk történelmileg, a források alapján legjobban a néprajzi, népzenei kötődést lehet felmutatni. Agócs Gergely előadását azzal kezdte, hogy a honfoglalás előtt az utolsó állam itt az Avar Kaganátus volt, félelmetes hatalmú birodalom annak idején, és az avarok nem tűntek el, itt élnek bennünk, ők is az őseink. Úgy véli, amikor bejöttek a magyarok, nem biztos, hogy így hívták őket, és a közlekedő nyelvük valószínűleg nem a magyar, hanem a türk volt. Tíz törzs népe volt, és a Megyer törzsből jöhetett a magyar szó. A honfoglalók érdeme, hogy országot hoztak létre, amit az utódok a történelmi viharok közepette is meg tudtak védeni a nyelvükkel együtt. Kodály 1937-ben kijelentette, majd két év múlva megerősítette, hogy a magyar népzene számos hasonlóságot mutat az eurázsiai népek folklórjával. Eszerint az ugor, türk és a magyar népzene gyökerei a Volga vidékére vezethetők vissza. Kodály tanítványai a hetvenes években is rímelő dallamokat, hangról hangra egyező dalokat találtak. Agócs Gergely a Fáj a szívem, fáj nótával illusztrálta a baskír és a magyar népzene közti rokonságot. Mint mondta, ami a magyar népzenét jellemzi, megvan a türkben is, és ennyi azonosság nem lehet véletlen. Meglepetésként érte a kutatókat, hogy az újabb stílust is megtalálták, például A jó lovas katonának kezdetű verbunkos előfutárát; és még nagyobb meglepetést okozott, hogy a XIX. század végén is keletkeztek olyan dalok a nogajoknál, amik a magyar dallamokra hasonlítanak. De nemcsak a dallamban, a szerkezetben, a toposokban is felfedezhető az egyezés (a csodaszarvas története), a közös származásra utalás a kaukázusi türk népek és a magyarok között. Kötöny vezér például a XIII. században volt hős, de még hétszáz évvel később is emlékeznek rá, a folklór emlékezik a történelemre. Agócs Gergely azzal zárta mondandóját, hogy a mai kaukázusi népek számontartják a magyar rokonságot, és felnéznek ránk, hogy Európában képesek voltunk államot alapítani, megmaradni. Legközelebb március 2-án Újváriné Dr. Illés Mária Mozart optimizmusáról és a Figaro házasságáról tart előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén, közreműködik Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész. Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM