A Bethlen Téri Színház a határon túli kulturális szervezetekkel együttműködésben immáron ötödik alkalommal rendezi meg a Vendégváró Fesztivált. A háromnapos rendezvény vendége ez alkalommal az Aradi Kamaraszínház. Az aradi teátrum három produkciójából kettőt a Békéscsabai Jókai Színházzal közösen jegyez, mindkettőben főszerepet játszik Tege Antal, a Jókai Színház Gálfy Gyűrű-díjas színművésze. ► Tovább
Az Aradi Kamaraszínház három napon keresztül vendégeskedik a Bethlen téren. Tapasztó Ernő rendezővel, a színház vezetőjével beszélgettünk többek között a barbár esztétikáról.
Az év első bemutatójának egy zenés komédiát választott a Békéscsabai Jókai Színház. A Balkán Kobra egy üzletemberről, vagyis inkább egy bármivel üzletelő emberről és az őt unó feleségéről szól. Az asszony szeretné, ha a férj valahogy likvidálódna, ehhez többek segítségét is kéri. Így jön a képbe a Kobra, a rettegett bérgyilkos.
Portrék Puccini operáiból címmel Zelinka Tamás zenetanár, műsorvezető, a Parlando internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője tartott magával ragadó, emlékezetes előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén. Január 16-án este Békéscsabán a Sík Ferenc Kamaraszínházat a halhatatlan olasz zeneszerző csodálatos muzsikája töltötte be; a közönség többek között a Manon Lescaut, a Tosca, az Angelica nővér, valamint a Turandot történetébe, a komponista kalandos életébe kapott méltó, szenvedélyes beavatást. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Mozart, Rossini, Verdi és Wagner mellett Giacomo Puccini (1858-1924) ma is az opera egyik legnépszerűbb mestere, akinek műveit világszerte játsszák véget nem érő sikerrel. Gyönyörű, szenvedélyes dallamait elsősorban nők szólaltatják meg, akik szeretnek, gyűlölnek, féltékenyek, ha kell, szerelmükért meghalni is készek. Történetük – és persze a csodálatos zene – nem véletlenül kelti hatalmába az embereket. Puccini így fogalmazott: „én csak a kis dolgok művésze vagyok, aki az élet apró megnyilvánulásainak zenébe öntésével ábrázolja az életet, a mindennapos gondokat, a csöndes könnyeket és az egyszerű örömöket”. Kovács Edit színművész, esztéta, a rendezvény házigazdája bevezetőjében Csáth Gézától idézett. A huszadik század egyik legkülönlegesebb prózaírója 1908-ban a Nyugat hasábjain Puccinit a világ legnépszerűbb élő zeneszerzőjének nevezte. Sikerének titkát pedig abban látta, hogy a komponista „megtalálta a zenedrámaírásnak, ennek az örökösen nyílt kérdésnek egy sajátos megoldását, amely ez idő szerint leginkább kielégítőnek látszik. A megoldásban Puccinit különösen mély költői kedélye, egészséges művészi öntudata, nagy és abnormis irányú zenei fantáziája, továbbá jelentékeny, bár egy és más tekintetben korlátolt technikája segítette. Elég az hozzá, hogy a megoldás megvan és egyelőre négy úgynevezett melodráma alakjában – amelyek: Manon Lescaut, Tosca, Bohémélet, Pillangókisasszony – ott szerepel a világ összes operaszínpadán, ott szerepel minden, ma zenével foglalkozó ember érdeklődésében.” Az izgalmas felütés után Kovács Edit bemutatta az est előadóját. Zelinka Tamás zenetanár, zenei ismeretterjesztő, szerkesztő. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzésével nagybőgő-, szolfézs és általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1972-től szerkesztője, 1990–től felelős szerkesztője a Parlando című zenepedagógiai folyóiratnak, több ezer ismeretterjesztő előadást tartott országszerte. Munkásságát számos elismerés övezi (Népművelésért díj, Főváros szolgálatáért, Artisjus Zenei Alapítvány díja, Péterfi István-díj, Apáczai Csere János-díj, Bánffy Miklós-díj). Zelinka tanár úr először a közönséget tesztelte, tudjuk-e, honnan származik az opera szó. Szerencsére akadt helyes megoldás: az opusból, ami művet, alkotást jelent. Rendhagyó többes száma az opera, a műfaj, az épület, amely számtalan műalkotás – zene, irodalom balett, jelmez, képzőművészet, fénytechnika, stb. – otthona. Megtudtuk, milyen fontos az opera műfaja számára – a zene mellett természetesen – a jó szöveg, illetve szövegkönyv. – Az elmúlt évszázadok során sok olyan zenedarab elveszett, amelyhez a komponisták nem találtak jó szövegkönyvet. Több híres zeneszerzőtől hosszú éveket vett el a keresés, kutatás, a harc a jó szövegekért – magyarázta Zelinka Tamás. – Puccini is nagyon sokáig kereste a műveihez méltó szövegeket, meséket, verseket. Minden műve születésekor beleszólt a szövegírók munkájába, sokszor átírta a darabokat. Hosszas válogatás után Luigi Illica lett állandó szövegírója, társszerzője gyakran Giulio Ricordi. Puccini sikere nemcsak a gyönyörű zenének köszönhető, hanem a zseniális szövegkönyveknek is, mert az opera legfontosabb kelléke a szöveg. S Puccini pontosan tudta, hogy a színpadon életnek kell lennie. Puccini sikerszériája harmadik operájával, a Manon Lescaut-val kezdődött, a premiert 1893-ban februárjában tartották Torinóban – hallhattuk az előadótól. Erre az időszakra esik Európában a hatalmas technikai, műszaki fejlődés. A zeneszerző akkoriban olyan híres volt, mint a mai popsztárok, áriái olyan ismertek, mint a híres slágerek napjainkban. – Az opera akkoriban mindenkinek elérhető volt, igazi közkedvelt műfaj, Puccini népszerűbb, mint Verdi. Olyan jól keresett, mint a mai hollywoodi sztárok. Aki lemezről akkoriban sztártenort hallgatott, Puccinit hallgatta – jellemezte a kor szokásait az előadó. Az olasz klasszikus művei „egyszerre finomlelkűek és brutálisak”, amilyen a zeneszerző élete is volt, aki élvezte az életet, vadászott, szerette a nőket, a kalandokat. Láncdohányos volt. 1924-ben Brüsszelben halt meg egy gégeoperáció után. Államférfiaknak kijáró pompával búcsúztatták – tudtuk meg. Kortársa volt Mahler, Debussy, Richard Strauss, Ravel, akiktől „nem vett át dallamot, technikát, de beolvasztott, beillesztett minden friss zenei fordulatot” saját munkájába. Zenész családban született, felmenői egyházi zenészek, zenetanárok voltak. Tehetségesnek bizonyult, ugyanakkor lustasága aggodalmat okozott, végül sikerült tanulmányaihoz támogatókat keresni. Jonas Kaufmann német énekes előadásában olaszul hallottuk, a szerelmes lovag hogyan hódítja meg Manont, aki pár perces ismeretség után elszökik vele, ám a férfi pénze hamar elfogy, a lány elhagyja. Megcsodálhattuk a hajóskapitánynak könyörgő szerelmes férfi dalát is, amellyel eléri, hogy Manont követve az Amerikába tartó hajóra szállhasson. Zelinka Tamás rámutatott: a zenekarnak fontos szerep jut, hiszen az minden érzelem, szenvedély hordozója, akárcsak az ária. A Toscából is felcsendült részlet, példaként arra, milyen fontos a szöveg. Izgalmas zenei párbeszédet hallottunk, Catherine Malfitano és Placido Domingo húsz évvel ezelőtti felvételéről. Elképesztő drámaiság áradt a modern zenéből, vallomás, romantika az éneklő párbeszédből. Befejezésül „a magyar operaművészet egyik csodáját” konferálta be az előadó, az Angelica nővért, amelynek minden szereplője nő. A valamikor nagyon szerelmes főhőst elhagyta párja, négy-öt év múltán már csak gyermekére emlékezik a külvilágból. S amikor kisfia hívja, kész meghalni, hogy együtt lehessen vele, és még Szűz Mária is várja. Kincses Veronika csodálatos előadásában csendült fel a részlet, Pitti Katalin is feltűnt az apácák között a húszéves filmben. Zelinka Tamás nagyszerű, emlékezetes előadást tartott; a rengeteg új szakmai, zenetudományos ismeretet olyan precizitással, elhivatottsággal, odaadással és mély átéléssel, szenvedéllyel, szeretettel tolmácsolta, amire ritkán van példa. Így vált Puccini áradó, sodró, túlfűtött művészetének hiteles, méltó közvetítőjévé. Mondandóját gyönyörű, igazi lélekemelő zenével tette még emlékezetesebbé. Legközelebb február 6-án Papp Zoltán egyetemi adjunktus lesz a Mindentudás Színházi Egyeteme vendége. Témája Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámája, ami a Jókai Színház február 17-ei bemutatójához szolgálhat előzetes információkkal. Niedzielsky Katalin
Békéscsabán évek óta a Jókai Színház visszatérő vendége Vastag Tamás, aki legutóbb a Diótörő és Egérkirály című mesejátékban játszotta az egyik címszereplőt, nevezetesen a Diótörőt.
Rekeszizmokat próbára tevő, féktelen komédiát mutattak be a Békéscsabai Jókai Színházban. Katkó Ferenc rendezésében a balkáni élet több vetületét láthattuk felnagyítva, eltúlozva, de nevetés közben többször adódott alkalom mélyen magunkba nézni is. Farkas Wellmann Éva írása
Szokásos év eleji ünnepi Bárka-estünket január 23-án tartjuk a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. A zenés rendezvényen átadjuk a legfrissebb Bárka-díjakat, kiértékeljük előző évünket és izgalmas irodalmi szövegeket hallgatunk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Egy verses est megrendezésére készül a Nemzeti Színházban játszó és korábban többek között a Békéscsabai Jókai Színházban is szereplő és rendező Rubold Ödön. A Jászai Mari-díjas színész erről is beszélt, amikor interjút adott az Origónak.
Zelinka Tamás zenetanár, műsorvezető, a Parlandó internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője előadásával folytatódik a Mindentudás Színházi Egyeteme. 2017. január 16. 18 óra Sík Ferenc Kamaraszínházban PORTRÉK PUCCINI OPERÁIBÓL (Mimi, Manon Lescaut, Cso-cso-szán, Tosca, Angelica, Lauretta, Turandot, Liu) címmel tart előadást. Giacomo Puccini (1858-1924) olasz zeneszerző Mozart, Rossini, Verdi és Wagner nyomdokaiba lépve az utolsó tartós diadalt elért mestere az operaszínpadnak. Dalműveiben párját ritkítóan szép és gyönyörűséges dallamok hallhatók, melyek többségét nők szólaltatják meg. Hősnői lenyűgöző erővel élik életüket: szeretnek, gyűlölnek, féltékenyek, és ha kell, önként még halni is készek. Puccini művészete a mindennapi emberi érzések legmélyebb rétegéig hatol. Maga mondta: én csak a kis dolgok művésze vagyok, aki az élet apró megnyilvánulásainak zenébe öntésével ábrázolja az életet, a mindennapos gondokat, a csöndes könnyeket és az egyszerű örömöket.
Fodor Zsóka színművésznővel folytatódik a nagysikerű Terefe a Művész Kávéházban című programsorozat. Az eseményre 2017. január 20-án, pénteken 17 órától kerül sor, amikor Fodor Zsókával beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Fodor Zsóka a Barátok közt sorozattal, Magdi anyusként vált országosan ismertté. A színésznő az RTL Klub sorozatának alapcsapatába tartozott, amíg az imádott karaktert saját kérésére egy emlékezetes húzással ki nem írták 2009-ben. Az utóbbi években ismét színpadi színésznőként szórakoztatja a nézőket, emlékezeteset alakított Az öreg hölgy látogatása, a Csárdáskirálynő és a Zserbótangó című darabokban a Jókai Színház színpadán. Mindig vidám, mosolygós tekintetével immár nem csak a színpadon, hanem Békéscsaba utcáin is találkozhatunk, miután itt vásárolt lakást, ezt a várost tekinti igazi otthonának. Fodor Zsóka 1942. május 28-án született Budapesten. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1966-tól 1970-ig a József Attila Színházban és az Irodalmi Színpadon játszott. 1970-1972 között a Jókai Színház tagja volt, majd egy évig bemondó is volt. 1974-ben ismét a Jókai Színházhoz szerződött, majd 1979-től a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Összesen 25 filmben és több mint 300 színdarabban játszott és 240 filmhez adta a hangját. Jelenleg a Macskajáték című Örkény-klasszikusban, a Jászai-díjas Felkai Eszterrel közösen hozzák a teltházas előadásokat, a Békéscsabai Jókai Színházban.
Ivan Kušan és Tasnádi István Balkán kobrájából olyan zenés komédiát rendezett Katkó Ferenc, hogy annak poénjai nem csak jól megnevettetnek, a bunkóságot és a kiszolgáltatottságot felvillantó karikatúrája már kifejezetten fáj. Európa és a világbéke „örök stigmája”, a soknemzetiségű periféria tűzfészekhangulatát kiváló muzsika idézi, a rettentő krimibe bonyolódó figurákat „természetesen” a pénz mozgatja, forgatja ki önmagukból, aljasítja bűnözőkké. Az előadást erőteljes karakterek nagyszerű összjátéka teszi élvezetessé. (Niedzielsky Katalin kritikája) A Békéscsabai Jókai és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház koprodukciójának elsősorban hangulata és szereplői emlékeztetnek Emir Kusturica ismert filmjére, a Macskajajra. Katkó Ferenc rendező azonban az előzetes interjúkban hangsúlyozta, hogy nem a filmet akarta színpadra vinni, hanem Ivan Kušan Galócza című drámáját, pontosabban annak az átiratát, amit Tasnádi István készített. A kárpátaljai születésű rendező nyolc évig élt Szerbiában, közel áll hozzá a Balkán különös világa, az ott élő emberek lelkülete, mentalitása. A szabadkai zeneszerző, Kucsera Géza szintén otthonos a déli dallamokban, a Balkán kobrához szenvedélyes, karakteres, népies, mulatós zenét komponált. A Jókai Színházban korábban az Aska és a farkas, valamint a Lúdas Matyi című mesedarabok bemutatóin találkozhattunk muzsikájával. A kétrészes zenés komédia dalszövegeit is Tasnádi István írta. Az alkotók, közreműködők sok humort, nem annyira mélyen szántó gondolatokat, inkább önfeledt szórakoztatást ígértek. S nem is okoztak csalódást a nézőknek. A történet alapján akár krimi komédiának titulálható darab azonban ennél többet is nyújthat. Míg a Galócza a harmincas években játszódik, Tasnádi István a Balkán kobrát a kilencvenes esztendőkbe helyezte át, ezt az időszakot megtartva állította színre Katkó Ferenc az előadást, szívügyének tekintve az akkori időszak érzetét, helyszínének, lakóinak hiteles ábrázolását. A történet szereplői tehát a huszadik század utolsó évtizedében élik az életüket, próbálnak boldogulni, ki-ki a maga módján, akár nem éppen tiszta eszközökkel. Az egykori Jugoszlávia horvát részén járunk, közel a magyar határhoz, ahonnan üzleti útra át lehet ruccanni Budapestre, vagy akár Graz-ba. A Tito által összetákolt hatalmas kényszerbirodalom 1988-tól azonban már bomlásnak indult, és a közelmúlt történelméből tudjuk, hogy ez a változás 1992-re be is fejeződött. A soknemzetiségű szövetség megszüntetése azonban továbbra is rengeteg nemzeti konfliktushoz, hosszú háborúkhoz vezetett, és az 1991 után létrejött utódállamokban is sokáig megkeserítette az ott élő népek életét. A Balkánon nem sikerült rendet teremteni, jöttek a békefenntartók, akik felbukkannak a darabban is. S akár a Koldusoperában a temetkezési vállalkozó (játszotta Tege, rendezte Katkó), itt is megjelenik a gátlástalan üzletember, aki a zavarosban halászik, szerez vagyont, a földtől a fegyverig mindennel kereskedik. De talán még nála is nagyravágyóbb, telhetetlenebb felesége, aki a pénz, vagyon, hatalom megszerzése érdekében nem ismer lehetetlent. Mindenkit képes felbérelni, hogy a férjét megölje. Ezek az aljas figurák persze csak úgy tudnak működni, létezni, virulni, hogy megtalálják a pénzért, nőért bármire képes együttműködőket: ilyen a kisemmizett paraszt, a korrupt rendőr, a háborút megjárt bérgyilkos és minden további csúszómászó, köpönyegforgató. Az újgazdag Ardonjak falun nőtt fel, a pénzszerzésért bármire képes, tipikus feltörekvő üzletember, aki bárkin átgázol, ha érdekei úgy kívánják. A pénzéért bármit meg is kap ebben a felfordult világban, miközben agyilag és lelkileg meglehetősen üres figura. Viccesnek tűnhet, de valójában nagyon veszélyes, félelmetes jelenség. Akárcsak a környezete, a kiszolgálói, támogatói, tőle hasznot remélő érdekalakok, majd felbérelt ellenségei. Érdekes, kritikus, elidegenítő momentum, hogy a bérgyilkosnak, a háborús veteránnak csak a híre nagy, Kobra valójában csak szeretne híres, félelmetes lenni. De rosszul lát, tájékozódni sem tud, nem hogy pontosan célozni, lelőni, kivégezni valakit. A késsel is mindig saját kezét sebezi meg. Ráadásul félénk, gyáva, megfutamodik a feladattól, csak a gyengével szemben mer hatalmaskodni, igazi Untertan-típus. Ez a gárda megdöbbentő szelet a balkáni társadalomból, sokkoló sűrítmény, amely a nevetésen túl bizony elgondolkodtat, amelytől a normálisan gondolkodó ember elhatárolódik. Ezért több, magvasabb a zenés színmű a könnyed, felhőtlen szórakoztatásnál. Majdnem mesébe illő, népszínműi, hangulatteremtő felütéssel kezdődik az előadás; mielőtt a kakast levágják, zajos, harsány kergetőzésben felvonul az egész szereplőgárda. A baromfi leölése éppen abból a figurából váltja ki a legnagyobb keserűséget, aki hamarosan hidegvérrel gyilkosságra bujtogat. A Volksstückből egykettőre krimi lesz, ármánykodás, lövöldözés, fegyverbiznisz, zsarolás, prostitúció. Mindenki aknamezőn jár, még akkor is, ha erről fogalma sincs. Juraj Ardonjak vállakozót Csomós Lajos játssza sok humorral, remekül, a gátlástalan, taszító figurába számos emberi vonást is ügyesen becsempészve. Ankica, a felesége összetett szerepét Komáromi Anett kelti életre hatásosan; a rámenős, kapzsi, de buta újgazdag nő domborítását ötvözi a gonosz bujtogató jellemzőivel. Ardonjak titkáraként, Frankicsként Gulyás Attila a megfelelni akaró, de még tapasztalatlan, majdnem esendő, szánandó alakot hozza meggyőzően. Tege Antal a „szakirodalom” csaknem összes maffiózóját összegyúrta Kobra alakjába, a chicagói Corleonétól Al Caponéig, miközben a gengszterpofa mögött szánandó, hiú fickót takargat, aki rossz szeme miatt messze van attól, hogy mesterlövész lehessen. A pénteki premieren Zeljics, a kisemmizett paraszt, a lúzer szerepében Katkó Ferenc nyújtott egyszerre humoros, kedves, megrázó alakítást. (Jó instrukciókat kaphatott a rendezőjétől…) Emlékezetes alakítás, nagy nevettető Szabó Lajos rendőrtizedese. Borisz Mozsbolt, a karrier és hódítás között egyelőre sikertelenül kapaszkodó figura szintén bonyolult szerepét Czitor Attila formálja. Áruba, zálogba bocsátott húga, Tonka a legkiszolgáltatottabb, a legdrámaibb figura a szereplők között, sorsát Köböl Lilla villantja fel. A békefenntartó Gilespie alezredes alakját felváltva Katkó Ferenc, Szabó Norbert vagy Lévai Attila jelenítheti meg. A Balkán eklektikus világát, fülledt-zűrzavaros jellegét, eredeti hangulatát idéző, tarka-barka jelmezeket és az eredeti ötleteket, tárgyakat merészen társító, újrahasznosító díszletet Bujdosó Nóra tervezte. A felfűtött, extravagáns koreográfiával Fejes Kitty nagyban hozzájárul a hangulatteremtéshez és a karakterek kibontásához. A korhatár feltüntetésével ritkán találkozunk színházi műsorfüzeten. A Balkán kobrát 16 éven aluliak számára nem ajánlják az alkotók, és ezt a tanácsot érdemes megfogadni. Jól tudjuk, nem akkor védjük meg gyermekeinket a külvilág borzalmaitól, a trágárságoktól, ha elzárjuk, sokkal inkább akkor, ha felkészítjük őket, hogy tudjanak különbséget tenni jó és rossz között. A gyermekbérletbe nem kívánkozó Balkán kobra témaválasztása és a karakterek nehezen tűrnék a virágnyelvet. Ezzel együtt az előadás szókimondó stílusa, helyénvaló, mégis sokszor vulgáris szóhasználata, közönséges testbeszéde és kihívó mozgásvilága miatt hasznos a figyelmeztetés. Niedzielsky Katalin Fotó: A-Team/Nyári Attila
A Terefere a Művész Kávéházban című programsorozat ez évi második alkalmával a Kállai-díjas Kadelka László faggatta vendégét, Mészáros Mihály színművészt. A beszélgetés során szóba került Mészáros Mihály töretlenül izgalmas pályafutása, a gyermek évei és azt is megtudhatta a szépszámú közönség, hogy a művész úr, ha nincs színpadon, nagyon szeret pecázni és online ultizni. Mészáros Mihálynak igazán kalandos gyermekkora volt, amiben Siklós, Harkányfürdő és Zugló voltak a legfőbb állomások. Mindössze 15 éves volt, amikor egy versmondó versenyen Keleti István felfedezte és lehetőséget adott neki a Pinceszínházban. Egy Kazinczy szép beszéd versenyen az volt a nyereménye, hogy megnézhette Győrben a Macskajáték című előadást – 48 évvel ez előtt -, amelyben most Csermlényi Viktor szerepét játssza a Jókai Színházban. A szép beszédet Montágh Imrétől tanulta. Eredetileg esztergályos végzettségű, épp elhelyezkedett, amikor egy korábbi meghallgatás eredményeképpen visszahívták a Déryné Színházból, hogy már aznap este be kellene ugrania egy előadásba Nyíregyházán, így fél nap után fel is mondott. Végül 10 évig dolgozott a Déryné Színházban. Rengeteget utazott, több színházban is megfordult, de végül a színházszerető közönség szerencséjére Békéscsabán telepedett le. A következő Terefere programra január 20-án várjuk az érdelődőket, akkor Fodor Zsóka színművésznőről tudhatnak meg kulisszatitkokat.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
