Látogatás a testvérváros színházában
Kilenctagú székelyudvarhelyi csapat is megnézte a Békéscsabai Jókai Színház által bemutatott Koldusoperát október közepén. Katona Zoltán írása
Kilenctagú székelyudvarhelyi csapat is megnézte a Békéscsabai Jókai Színház által bemutatott Koldusoperát október közepén. Katona Zoltán írása
Az előadás két idősödő, pályájáról már "letért" színésznő történetét állítja középpontba, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Kamilla sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál, Klári pedig vidékről Pestre került drámai színésznő. Az egymással, és egymás múltjával vetélkedő, a magánéletükben is gyakran szerepet játszó nyugdíjas színésznők váratlanul egy olyan helyzettel találják szembe magukat, ami próbára teszi erejüket, barátságukat, szeretetüket. A történet során a könnyed, szórakoztató hangvételtől eljutnak a sors nagy kérdéseinek felvetéséig; szerelemről, életről, halálról, és hitről. Az élet és a színház hirtelen szorosan összekapcsolódik. A hatás pedig különösen erős, hiszen a játék a különleges térnek köszönhetően belép a nézők személyes terébe, erős kapcsolatot teremtve és mély érzéseket generálva. Az előadást október 28-án, 30-án és 31-én tekinthetik meg az érdeklődők. Jegyek korlátozott számban még kaphatóak a jegyirodában.
Magyarhirlap.hu | Egyszerűségében is baljós díszlet, jól összeválogatott jelmezek, mélyen emberi színészi játék jellemzi a Békéscsabai Jókai Színházban a napokban bemutatott Koldusoperát. A színművészként már számos alkalommal bizonyító, többszörös díjnyertes Katkó „Henger” Ferenc első rendezése összeszedett, Bertolt Brecht és Kurt Weill musicaléhez méltó, újító erejű kísérlet. Hrecska Renáta kritikája ► Tovább
magyarhirlap.hu | Szerencse és a családom odafigyelése miatt juthattam el idáig – mondja lapunknak a Koldusoperában Smith rendőrt alakító Vadász Gábor. A fiatal, cigány származású színész azt vallja: ha nyitnak egymás felé a közösségek, a különbözőségek elsimíthatók. Hrecska Renáta interjúja ► Tovább
Békésifi.hu | Ferdinandy György, József Attila-díjas író, költő, kritikus, irodalomtörténész először látogatott el városunkba október 20-án, hétfőn – a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság által szervezett – „Kortárs magyar írók” sorozat vendégeként, melyet a Jókai Szalonban (volt Ibsen Kávéház) tekinthettek meg az érdeklődők. ► Tovább
A nagysikerű musical gála után ismét jelentkezik a Jókai Színház zenés sorozata a LOM, azaz Land of Music! Ezúttal a "La bohéme" című sanzon-kuplé est látható november 4-én este 7 órakor! A sorozat második estjén sanzonokat és kuplékat hallhat és láthat a közönség. Többek között Aznavour, Piaf és Karády Katalin nagysikerű dallamai csendülnek fel a színpadon, melyek elkalauzolnak az 1920-30-40-es évek párizsi világába és a pesti kuplék füstös lokáljaiba. Az estet élő zene fogja kísérni (harmonika, bőgő, hegedű és zongora), amely még erősebben felidézi a kor hangulatát. Azt est sztárvendége a budapesti Orfeum mulató sztárja, Farkas Gábor Gábriel, házigazda Nagy Erika, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze. Váltsa meg jegyét szervezőirodánkban vagy az interneten!
A Magyar Állami Operaház Gördülő Opera sorozata Békéscsabára is ellátogat. Donizetti – Don Pasquale című vígoperája magyar nyelven látható november 10-én 19:00 órától a Jókai Színházban, páratlanul kedvező jegyárakkal. A kultúra szerelmeseinek kihagyhatatlan! Modern és könnyed előadással ad ízelítőt az opera műfajából a Magyar Állami Operaház társulata: a címszerepet Szüle Tamás énekli, Malatesta doktor szerepében Káldi Kiss András áll színpadra, a két szerelmest Szerekován János és Szemere Zita kelti életre. Az előadást Köteles Géza vezényli. Don Pasquale már betöltötte a hetedik X-et, de azért még kitűnő egészségnek örvend, és nagyszerű erőben érzi magát. Éppen bizalmasát, Malatesta doktort várja, aki menyasszonyt szerzett a számára. Elpusztíthatatlan életerejének érdemes őre ugyanis hiába igyekezett a korábban oly elszánt agglegény hirtelen megváltozott életszemléletét ismét helyes irányba terelni. Jegyek már válthatók a szervezőirodában! Gaetano DONIZETTI Don Pasquale vígopera három felvonásban, magyar nyelven Don Pasquale – Szüle Tamás Ernesto – Szerekován János Malatesta – Káldi Kiss András Norina – Szemere Zita Carlotto – Beöthy-Kiss László Karmester: Köteles Géza Rendező: Káel Csaba Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Talán mindenki találkozott már az út padkán kenyeret majszolgató kéregetőkkel, esetleg hallott már a hírekben rablógyilkosokról, akik kisebb-nagyobb értékekért ontották ki embertársaik életét. Olyanok is vannak köztünk, akik egy-egy autóút során láttak pár, az út szélén testüket árúba bocsájtó hölgyeket. Kötve hiszem azt, hogy mindannyian belegondoltak volna abba, hogy miként tengetik mindennapjaikat ezek az emberek, amikor nem "munka" közben látjuk őket. A Koldusopera színpadra viszi ennek a zárt, rideg, a társadalom perifériájára került polgárok világát. Bertolt Brecht kiváló drámája bemutatja, hogy a legalsóbb társadalmi színtereken is él a korrupció, a hierarchia és az anyagiasság. – Szilágyi Viktor kritikája A történet a nyomornegyed két különböző szegmensét állítja szembe egymással, akiknek szereplői más-más úton próbálnak boldogulni és megmaradni saját siralmas világaikban. Míg Peachum kenyere a koldulás profi megszervezése, Maxi rablásokból tartja fent magát és bandáját. A mű egyik karaktere sem a kiutat keresi a nincstelenségéből, hanem egymás hátán felmászva próbálnak stabilabb egzisztenciát biztosítani maguknak. Legjobb példa erre Polly, a koldusok főnökének, Peachumnak a lánya, aki saját maga vallja be, hogy nem vonzódik a jobb módú férfiakhoz, így köt ki a rablógyilkosok vezetője, Maxi mellett. Ez jelenti a konfliktus forrását, mivel a két vezér lenézi egymást és a korrupció kusza hálóin keresztül próbálják egymást kiiktatni. A néző Polly naivitása által láthatja: a két ember semmiben sem különbözik egymástól, velük ellentétben érezzük, mindketten a XIX. század végének londoni társadalmának negatív végtermékei, önámítás az, hogy akármelyikük többnek érzi magát a másiknál. Ők a bűnözői élet "nagy iparmágnásai". Mind a két félnek megvannak a maga fegyverei: Maxi a rendőrkapitánnyal van jó viszonyban, Peachum úr a felesége által pedig a bordélyház lányaival tud információhoz jutni, és csapdába csalni vetélytársát. Ahogy az egyik dalban is megénekelik: "Szegénynek lenni bölcsességgel jár", mely bölcsességet arra használják fel, hogy kijátsszák egymást. Harcuk megmozgatja az egész nyomornegyedet és a darab végéig kérdéses, hogy ki végzi végül a bitófán. A karakterek jellemei nem változnak a darabban: a koldusok vezére romlott és kicsinyes, annak a felesége iszákos, közös gyermekük naiv, a rendőrkapitány korrupt, a bordélyház hölgyei megvesztegethetőek, a rablóbanda tagjai pedig haszonlesők. Ez alól egyetlen kivétel Maxi személye, aki az első felvonás alatt egy brutális, szadista bűnözői vezéregyéniség, és viccet nem ismerve tartja terrorban majdhogynem minden emberét. Viszont a történet második felében, amikor szorul a hurok a férfi nyaka körül, megláthatjuk az eddig rejtve maradt esetlen oldalát, groteszk megnyilvánulásai miatt veszít vezetői tekintélyéből. Ebben a világban pedig ez végzetes hibának számít…. A Jókai Színház színészei szokásukhoz híven olyan alakítást hoztak, amelyek által sorsközösséget tudtam érezni karaktereikkel. A dalok, – az élőzenével! – és a tánckoreográfiák kreatív és ötletes kohéziója humánusabb szintre emelte ki a nyomornegyed lakóit. Kiválóan hozták felszínre a színészek és a táncosok a karaktereik belső világát, magasztalni bárkit is nehéz feladat lenne. A kevés mozgástér és a minimális díszlet csak még inkább kihangsúlyozta a nélkülözést és a nincstelenséget, ami körbeveszi a szereplőket. A jelmezek jól hangsúlyozták az egyes karaktereknek a hovatartozását a hierarchiában, annak ellenére, hogy mégis lerí róluk a szegénység. Összegezve, a mű nagyon jól érzékelteti a nincstelenséggel járó szervezett bűnözők életmódját és a nyomornegyed által diktált értékrendeket. Maxi bűnei nem súlyosabbak Peachum tetteiénél, aki manipulálja, kifosztja és érzelmileg zsarolja az embereket, "beosztottjait" kihasználja és megfélemlíti. Az iparszerű bűnözésüknek mindenki áldozatul esik, egymást húzzák vissza a szereplők a nyomorba, a két pólus próbálja megszerezni a másik szemétdobját. A látottak alapján mindenkinek egyértelművé válik: "…e világ aljassága nagy, és az embernek le kell járnia a lábát, nehogy azt is ellopják tőle."
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepségre, megemlékezésre várják a város polgárait 2014. október 23-án, csütörtökön 11.00 órakor a Nagy Imre téren. A programban ünnepi műsort adnak a Békéscsabai Jókai Színház művészei a Színitanház közreműködésével, beszédet mond Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere.
A Ládafia előadásunk kapcsán ládika-készítő versenyt hirdetett színházunk: arra kértük a gyerekeket, hogy saját készítésű ládikával lepjék meg Szerencsés Dánielt. Hozzák is a szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb ládikákat a megye településeinek iskoláiból, óvodáiból. A gyerekek hihetetlen kreativitásról tesznek tanúbizonyságot: készülnek ládikák kartonból, gyufaskatulyából, fából, krepp papírból, a kis alkotók rajzoltak, festettek, színeztek, ragasztottak, hajtogattak. Nincs még vége a versenynek, továbbra is várjuk az alkotásokat, melyeket az előadás előtt lehet névvel és címmel leadni az aulában.
Békésifi.hu | A Békéscsabai Jókai Színház ismét műsorára tűzte Bertolt Brecht és Kurt Weill legendás művét, a Koldusoperát. A nagyon is modern dráma a XIX. század Londonába kalauzolja a nézőt, összetett mondanivalója azonban ezen jóval túlmutat, és görbe tükör elé állít minket mint embert, társadalmat, sőt saját médiumának sem fél kicsit beinteni. ► Tovább
A Viva la Musical! internetes magazin által meghirdetett 2014-es Arany Kotta Díjat Gubik Petra nyerte a „legjobb musicalszínésznő új musicalprodukcióban” kategóriában. A Budapesti Operettszínház Elfújta a szél című musicalében Scarlett O'Hara szerepét sikerült olyan meggyőzően alakítania Petrának, hogy a szakmai zsűri véleménye és a közönség szavazatai alapján idén őt illeti az Arany Kotta Díj. A jelöltek között szerepeltek a magyar zenés színház legkiválóbb és leghíresebb színésznői, többek között Détár Enikő, Falusi Mariann, Gallusz Niki, Janza Kata, Polyák Lilla, Keresztes Ildikó vagy éppen Szulák Andrea, Gubik Petra és még sokan mások. A szakmai zsűri és a közönség úgy döntött, hogy az említett impozáns névsorból a fiatal Gubik Petrának kell elnyernie ezt a rangos kitüntetést. Petrát már 2012-ben is jelölték a díjra a Monte Cristo grófja kapcsán, de akkor még nem járt sikerrel. A hivatalos bejelentés után mintegy fél órával – amikor Petra mit sem sejtve készülődött a Koldusopera című előadásra – Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója telefonon köszöntötte és a társulat tagjaival együtt egy virágcsokorral kedveskedett neki. „Épp az öltözőmben készülődtem az esti előadásra, amikor kopogtak az ajtón és közölték velem a hírt. Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá, de szívből örülök ennek az elismerésnek. Megtisztelő, hogy ilyen neves színművészek mellé kerülhettem és közülük én kaphattam meg az Arany Kotta Díjat. Nagyon hálás vagyok érte mindenkinek, aki rám szavazott, illetve eddig segítette a pályámat. Köszönöm!” – mondta Gubik Petra. Petra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Ajakról származik. Színészi pályafutását 2007-ben kezdte a Kisvárdai Várszínház DoktoRock Színtársulatának tagjaként. Első szerepe rögtön egy főszerep volt, Serenát alakította a FAME – Hírnév című musicalben, aztán sorra megtalálták az újabbnál újabb főszerepek. A Békéscsabai Jókai Színházban érett igazi színésznővé olyan előadások dívájaként, mint az Aida, a Monte Cristo grófja, vagy éppen az István, a király. Országos ismertségre az X-Faktor című tehetségkutató kapcsán tett szert, de nem szédítette el a popipar, maradt igazi szerelménél, a színháznál. Manapság igen foglalkoztatott művésznő, jelenleg játszik a Jókai Színházban a Koldusoperában és a …Tied a világ!-ban, ami párhuzamosan a budapesti Játékszínben is repertoáron van. A Budapesti Operettszínházban főszereplője a Mozart! és az Elfújta a szél című musicaleknek, de a RaM Colosseumban futó Frank Sinatra – A Hang című darabban is folyamatosan színen van. Épp próbálja az Egerek és emberek című Steinbeck drámát, aminek november végén lesz a bemutatója a Jókai Színházban és készül az Orient című nagyszabású ősbemutatóra, amit először decemberben láthat a nagyérdemű Gödöllőn. Emellett már azt is lehet tudni, hogy tavasszal a Fame – Hírnév című világhírű musical címszereplője lesz az Operettben, épp abban a darabban, amiben legelőször bontogatta szárnyait. A díjak átadására november-december folyamán kerül sor. Gubik Petrának tiszta szívből gratulálunk és további sikereket kívánunk! A 2014-es Arany Kotta Díj eredménye: Legjobb új musicalprodukció: ELFÚJTA A SZÉL – BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ Rendező: SOMOGYI SZILÁRD Legjobb musicalszínész új musicalprodukcióban: SZABÓ P. SZILVESZTER (Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház) Legjobb musicalszínésznő új musicalprodukcióban: GUBIK PETRA (Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház) A Viva la Musical! szakmai különdíja: VADREGÉNY – PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ Rendező: Harangi Mária
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2014. október 20. (hétfő) 18.00 órára,a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Ferdinandy György. „Ferdinandy György írásmódjának egyik meghatározó sajátossága éppen az a leheletfinom könnyedség, tüneményes elegancia, ahogyan a megélt tapasztalatokat szavakká szublimálja. Ahogyan a vele történtek átélhetővé, esztétikai élménnyé válnak az olvasó számára. Ilyen a pastis íze és a francia lány illata. Ilyen a napkelte látványa a spanyol tengerparton és a trópusi alkonyat Puerto Ricóban. Ilyen a galliai tanya igazi otthont ígérő igézete a nagyvilágba kisodródott emigráns számára. Megannyi illékony hangulat és feledésre ítélt emlék ölt testet a szavakban, mondatokban.” (Szakács István Péter, Bárkaonline) Ferdinandy Györgyöt új könyvéről (A francia asszony), kalandos életéről Kiss László író, a Bárka szerkesztője kérdezi. A rendezvény támogatója a Szépírók Társasága.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
153 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
259 megtekintés 2025. február 28.
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
105 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
518 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
180 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
193 megtekintés 2025. február 8.
8 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |
Értesítések