A pillangók szabadok és A Megfeszített című előadásokat narrátor és jelnyelvi tolmács közreműködésével mutatjuk be. Komáromi Anettet és Tarsoly Krisztinát kérdeztük. – Mióta van ez a partnerkapcsolat a színház és a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületével? – Ne is kérdezd, mert ezt nem tudjuk megmondani. Az ismeretség nagyon régre nyúlik vissza, az 1. narrált és jelelt előadás pedig a 2011/2012 évadban volt. Szívügyünk, hogy tartsunk érzékenyítő előadásokat. Minden évben törekszünk rá, hogy az előadásokat közelebb hozzuk a fogyatékossággal élők számára, ebben egy „angyalcsapat” segít. A színház előterében Braille-írással megtalálható a darab rövid tartalma és a szereposztás. Szervezünk kulisszajárást, melyben megmutatjuk a díszletet, jelmezeket, kellékeket, beszélünk a darabról, annak sajátos hang-fénytechnikájáról, és bemutatjuk a szereplőket, alkotókat. – Hogyan képzeljünk el egy narrált előadást? –  Az egyik munkatársunk a szövegkönyv alapján elkészíti a narrációs példányt, amelyben benne van minden, amit a darabról tudni kell. Az előadást a fejhallgatókon keresztük követhetik, amiben a narrátor mondja, hogy mi történik a színpadon. A közönséget úgy kell végigvezetni az előadáson, hogy minden szükséges információt megkapjon. Ezeken az előadásokon a gyengénlátók és kísérőik együtt vesznek részt.  Az előadás előtti interaktív kulisszajáráson a játéktérben megérinthetik, kézbe vehetik a díszletelemeket, kellékeket, jelmezeket, találkozhatnak a művészekkel. Nyolc készülékünk van nem látó barátaink számára, és természetesen a gyengénlátó nézőink a színpadhoz közel tudnak ülni az előadáson. -Kedves Anett, a jelelés siketek és nagyothallók részére a te ötleted volt? – Szerettem volna jelnyelvi tolmács lenni, de azon a szinten nem tudok jelelni, ezért Vörös Zsolt jelnyelvi tolmácsunk állandó résztvevője ezeknek az előadásoknak, akinek a mozdulatait mindig élénk érdeklődés kíséri. Azért is különleges az ő munkája, mert nem sok jelnyelvi tolmács vállal színházi előadást vagy irodalmi szöveg megjelenítését, mert a szimbólumokat, metaforákat nagyon nehéz visszaadni. Zsolt viszont ebben fantasztikus! Nagyon fontos, hogy nem csak színházi élményhez jutnak így a barátaink, hanem segítjük a jelnyelv fejlődését is. – Az Angyalok szárnyalása is a ti nevetekhez köthető, Tarsoly Krisztina rendezi évek óta. Van valami személyes kapcsolatotok, problémátok, hogy ez fontos a számotokra? – Nincs. Ez tulajdonképpen oda-vissza érzékenyítés. Mivel sokan közülük színházba járó emberek, és ráadásul kíváncsiak, szerették volna tudni, hogy mi történik a színfalak mögött egy előadás alatt. Találkoztunk a fiatalokkal a lakóotthonban, ahol egy nagyszerű beszélgetés után úgy gondoltuk, hogy legyen folytatás. Újabb és újabb találkozások követték ezt az alkalmat, majd egy merész álom valósult meg: egy közös gálaest.  Közös, mert minden pillanatában együtt vagyunk a színpadon: művészek és a Degré utcai lakóotthon fiataljai.  Színházunk egy emberként áll az est mögé immár 10 éve. Sokan csatlakoztak hozzánk. Például Mlinár Pali bácsi szerdánként kiment a gyerekekhez, 50-60 gyerekkel táncolt. Ma már továbbadta fiának, Péternek. És még sorolhatnám… – A Pillangók előadása különösen jó alkalomnak látszik az érzékenyítésre, hiszen a főszereplő, Don, születése óta vak. – A vakok egyesülete meg akarta vásárolni az előadást, de a színház vezetése úgy döntött, hogy ajándékba adja ezt számukra, melyet Tarsoly Krisztina narrál. A Megfeszített című rockopera október 26-án jelelt-narrált előadás lesz. Sok-sok ember munkájából születnek ezek az előadások. Az együttműködés alatt, az évek során sok megható élményt kaptunk és kapunk.   A pillangók szabadok című romantikus vígjáték október 24-i előadása a Békéscsabai Jókai Színház felajánlása a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete számára, míg A Megfeszített október 26-i jelelt-narrált előadása az EMMI pályázati támogatásából valósulhat meg.  (Szilágyiné Szabó Ágnes)                                                                                                                          Fotó: Rácz Attila