Terefere Katkó Ferenccel a Művész Kávházban
Katkó Ferenc színész-rendezővel folytatódott a nagy sikerű Terefe a Művész Kávéházban című programsorozat március 24-én, pénteken. A kárpátaljai születésű magyar színész pályájáról, jövőbeni terveiről beszélgetett a Kállai-díjas Kadelka Lászlóval. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt láthattuk már Katkó Ferencet. Sokoldalú, magas fokú muzikalitással rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsol pszichológiai igényű jellemszerepeket is. Legközelebb például az Egy őrült naplójából Popriscsint, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő hivatalnokot játssza, Köllő Miklós rendezésében. Katkó Ferenc nem először kap főszerepet Köllő-előadásban, rá épült az elmúlt évadban az Isten balján című monodráma is. Jövő héten Székely László díszlettervezővel tereferélhetnek,akik betérnek a Művész Kávéházba, aki nem mellesleg, a Gogol monodráma díszletét jegyzi ebben az évadban.
Felkötötték a nyúlcipőt a lóvá tett marhák
Ismét egy zenés-táncos mesejátékot láthattunk a Békéscsabai Jókai Színházban. Az Állat(i)mesét ifj. Mlinár Pál rendezte és koreografálta. A színpadot ezúttal nem a színészek, hanem a Balassi Táncegyüttes táncosai uralták – meglehetősen magabiztosan és profin.
Sunyesz, a nagy túlélő
A gazdag békéscsabai hagyományokból (néptánc, gyermek- és bábszínház) építkező, szép kiállítású előadás Szabó Attila, ifj. Mlinár Pál és Lovas Gábor Állat(i)meséje. A Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes produkcióját, az eltáncolt mesejátékot március 21-étől láthatja a publikum. (Niedzielsky Katalin kritikája) Nem tudom, mit szólnának szegény állatok, ha tudnák, hogy legtöbbjüket az ember saját, nem mindig pozitív tulajdonságaival ruházta fel, hogy aztán jól kigúnyoljon, megleckéztessen másokat?! A szimbólum, hasonlat, példázat mindenesetre jó ideje praktikusnak és hatásosnak bizonyult, és a keleti eredetű állatmesék máig végigvonulnak az egész világirodalmon. A legrégibb gyűjtemény az indiai Pancsatantra, az ógörög irodalomban Aiszóposz honosította meg a műfajt, ami főleg Phaedrus latin verses fordításaiban vált közkinccsé. A reformációnak kapóra jött az oktató-nevelő tanmese, amit a 17.században a francia La Fontaine novellisztikus, szatirikus társadalomkritikái fejlesztettek tovább. Az évszázadok óta hálás, szórakoztató műfajhoz a kortárs szerzők is szívesen nyúlnak, gyakran választják a négylábúakat az emberek erkölcsi megleckéztetésére. Így tett Szabó Attila is, aki verses-poénos Állat(i)meséjében Sunyesz, a róka életéből ábrázol jeleneteket, lépcsőfokokat, amelyeken felfelé haladva ravasz hősünk karrierépítését tárja a néző elé. A társzerző, ifj. Mlinár Pál a rendező-koreográfus szerepe mellett még Don Paolo Torres, a bikák vezérének figuráját is eltáncolja. Lovas Gábor a cselekménydús, izgalmas mesejáték változatos táncaihoz szóló muzsikát több nemzet zenéjéből válogatta össze. Az erdő népe adja a szereplőgárdát, így az előadás egyetlen helyszíne maga az erdő, mégis változatos, hiszen a különböző napszakokban, más-más megvilágításban sajátos képet mutat a táj. Az igényes, esztétikus díszlet Lenkefi Zoltán, a Napsugár Bábszínház igazgatójának munkáját dicséri. Hajnal a fák alatt, amikor még mindenki aludna, megszólal a kakas, ráadásul eléggé rekedten. De máris itt a megoldás, már az első jelenetben a ravasz róka csodaszert árul, hogy csiszoljon a kakas énekhangján, hogy a hiú fickót eljuttassa a Milánói Scalába. A kakas benyeli a tenyérbe mászó dumát, és Sunyesz levonja a konzekvenciát: „A hízelgő azokból él, akiknek hízeleg.” A második jelenetben már ébred az erdő, a madarak, szarvasok, mókusok, bikák. A polgármester a tükör előtt tollászkodik. Miközben mindenki reggeli örömtáncát járja, a róka köpönyeget vált, és ellopja a polgármester kalapját, és szépen sorra mindenkit átver. A két ökörnek kellene a tolvajt megkötözni, de az kibújuk a hurokból, ő köti össze az ökröket. Bíróság elé állítják, a fekete varjúk – óriási ötlet: egy alak feje, két keze három varjúcsőrt képvisel! – alávaló csalónak, közveszélyes idegennek nevezik. Nagyon ötletes, hogy a színpadkép elején odúként szolgáló lépcsők most a bíróság, a hatalom tekintélyét sugallják. Erre hány fittyet Sunyesz, amikor közli: a bürokratikus ítéletből egy kukkot sem ért. De ezt is megússza, túléli, megmenekül. Nem csoda, hogy büszkén járja el a szabadság, a megszabadulás szólótáncát. A harmadik jelenetben a hangyák robotolnak munkadalra, arany rögöket hurcolnak a bányából. Pereg a homokóra, és ha időben végeznének, övéké lenne a zsákmány, de erre még nem volt példa. A róka megfordítja a homokórát, a hangyák gazdagon távoznak, az őrök pedig rájönnek a csalásra. A tehenek, ördögök tánca egészen misztikus, átmegy a spanyol flamengóba, a fekete selyemfigurák mögött pirosan világít a háttér. A bikák vezére ki akarja használni a róka találékonyságát, ajánlatot tesz és jutalmat ígér, zálogul elveszi Sunyesz arany óráját, a családi ereklyét. A róka ebből a történetből is jól jön ki. A botos tánc remek! Összecsapnak az indulatok, a róka ügyes, ravasz, lopni, csalni, zsarolni képes, mindez alkalmassá teheti arra, hogy a bikák befogadják, „illessz közénk” – mondja neki Torres. A bikák vezére ráveszi Sunyeszt, hogy csalja ki nekik az üregi nyulakat. „Eltaposni őket, az csak a móka része, a káposztaszállítmányt kell megszerezni” – hangzik a hidegvérű számítás. Ír tánc, sztepp következik, emlékezetes jelenet. A nyulak ünnepelnek, a róka beépül, elhiteti velük, hogy ő nem az ellenségük, maga is nyúl, befészkeli magát, kicsalja őket a mezőre, hogy ott „halálian jó móka lesz”. Újsághirdetés leplezi le az átverést, a rókát fenyegetően körbefogják a bikák, a róka viszont játékra hív, a bikák elmenekülnek, megint a róka győz, a főbika elengedi. Így lesz megint kóborló vagy inkább szamár… De megmenekültek a nyulak is! Dr. Répássy Ödön, a nyúlpapa hálás is, hogy nem falta fel őket ősi ellenségük. (Csak az órájától szabadította meg az öreget.) A tánctól, zenétől, látványtól elbűvölt közönség pedig elgondolkodhat. Lehet, hogy ez a Sunyesz nem is annyira gonosz? Csak ravasz, kreatív, élelmes, találékony? Csak annyira, amennyire a szabaduláshoz, a túléléshez, mások megsegítéséhez kell? A mesében? Az életben? Ki-ki eldöntheti. Kimagasló táncos jelenetek teszik az előadást emlékezetessé. Sunyesz, a róka szerepében Mlinár Péter, Don Paolo Torres, a bikák vezéreként Ifj. Mlinár Pál nyújt kimagasló alakítást. Dr. Répássy Ödön, a nyúlpapa figurájában Vaszkó János, nyúlmamakét Gaál Petra, lányuk, Karola szerepében Mlinár Zsuzsa táncol remekül. A két nyúlfiú, Jenő és Menő szerepét Gáspár Bendegúz és Tóth Szilárd kelti életre, Pablo Bicasso smasszerbika Hankó Tamás, Tino de Lantos smasszerbika Botyánszki Áron, Lenge cinkeként Mlinár-Kőrösi Katalin, Rágcsa kisegérként Bartyik Tímea, Szorgos Babik kishangyaként Frisnyicz Tünde lopja be magát a közönség szívébe. A főszereplő Mlinár Péter tervezte a jelmezeket is, az állatokat nemcsak emberi öltözetekkel, hanem tulajdonságokkal, karakterekkel is felruházva. Nem tudom, pontosan milyen érzés Mlinár Pál táncművésznek, koreográfusnak, hogy az egész családja táncol, folytatva az életművét és a hagyományt; de alighanem örömteli és megnyugtató. Azt sem tudom pontosan, mi forog a fia fejében, amikor a testvéreit instruálja, rendezi a színpadon; de az biztos, hogy az értékek összeadódnak. Az Állat(i)mese látványos előadása és a kimagasló táncos jelenetek sokasága nemcsak a legkisebbeknek, hanem a felnőtt közönségnek is élvezetes, emlékezetes előadás. Niedzielsky Katalin
Állatokkal eltáncolt mesejáték Békéscsabán
Sorra szedi rá az erdő lakóit a ravaszdi róka a Békéscsabai Jókai Színház és a Balassi Néptáncegyüttes legújabb koprodukciójában. Az Állat(i)mese című zenés-táncos mesejáték nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek, sőt a tánchoz értő szakmabelieknek is tartalmas szórakozást ígér.
Még Spanyolországból is érkezett színdarab Békésre
Negyvenegy színdarabot nyújtottak be a békési önkormányzat és a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ közös pályázatára, amelynek díszleteként — a feltételek szerint — a művelődési központ aulája szolgál.A zsűrit Kovács Edit színművész, Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója és Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója, rendező alkotja. Utóbbi szakember a zsűri elnöke. Kovács Edit kifejtette, jó ütemben haladnak a színdarabok olvasásával.
Garaczi László békéscsabai estje
Hétfőn, március 27-én Garaczi László lesz vendégünk a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaratermében. A szerzővel Kiss László író, a Bárka szerkesztője beszélget majd.
Elhunyt Csíky Ibolya, a nagyváradi színjátszás kiemelkedő alakja
Életének 72. évében elhunyt Csíky Ibolya, a Szigligeti Társulat színművésze, az erdélyi színjátszás kiemelkedő személyisége. Csíky Ibolya Kolozsváron született 1945. április 9-én, a Brassai Sámuel Gimnáziumban érettségizett, a kolozsvári műkedvelők városi stúdiószínpadán lépett először közönség elé. 1965-től a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben folytatta tanulmányait.1969-ben végzett, és haláláig a nagyváradi közönséget szolgálta. Vígjátéki és drámai szerepekben egyaránt kiemelkedő alakításokat nyújtott. Munkássága elismeréséül Poór Lili-díjjal, Szentgyörgyi István-díjjal, valamint a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, a Kisebbségi Színházak Kisvárdai Fesztiváljának többrendbéli díjazottja, többször kapott nívó- és közönségdíjat, 2014-ben pedig az RMDSZ Bihar megyei szervezete neki ítélte a Magyar Kultúráért életműdíjat. A békéscsabai közönség tíz éve láthatta Csíky Ibolyát a Tartuffe „1949” című előadásban, Seregi Zoltán rendezésében. Idén januárban pedig a Macskajátékban, Cs. Bruckner Adelaida szerepében szerzett örömöt lefegyverző személyiségével a nézőknek.
Sunyesz, a róka története táncban elmesélve
Az Állat(i)mese című táncos mesejátékkal kedveskedik a legkisebbeknek színházunk, a tavasz első heteiben, melyet a Balassi Táncegyüttessel koprodukcióban mutatunk be, ifj. Mlinár Pál rendezésében. Szabó Attila – ifj. Mlinár Pál – Lovas Gábor története különböző országok néptáncainak segítségével tárja elénk Sunyesz, a róka kalandjait és próbatételeit. A felnövekvő nemzedéknek, a legkisebbeknek játszani mindig kiemelt feladat volt társulatunk számára, mára már hagyomány az élményt nyújtó, színvonalas szórakoztatás. Ebben a mesében is egy ízig-vérig emberi történet elevenedik meg táncban elmesélve, egyfarkú, kétszárnyú, négylábú, tízkörmű, szőrös "barátok" segítségével. Az eltáncolt mesejátékot együtt játsszák táncosok és színészek, Balázs Csongor Kukor Estephan Pityut, a kakast, Tege Antal pediglen Dolmány Kálmánt, a varjú bírót kelti életre. A főszerepet, Sunyesz rókát Mlinár Péter játssza, Don Paolo Torrest, a bikák vezérét ifj. Mlinár Pál. A káprázatos állat jelmezek – Mlinár Péter tervei alapján – híven szolgálják a mesét, ahogy a díszlet is, amely Lenkefi Zoltán munkáját dicséri, a többfunkciós elemek gyorsan mozgathatók, átalakítthatók a jelenetekhez. A dinamikus táncok Ifj. Mlinár Pál rendező-koreográfusnak, a pörgős talpalávaló pedig Lovas Gábornak köszönhető. Az Állat(i) mese című produkciót még áprilisban is láthatják az érdeklődők, melyet óvodásoknak, kisiskolásoknak és családi programként is jó szívvel ajánlunk, mert olyat látnak, ami ízléses és szórakoztató, és alig hosszabb egy óránál, ami gyerekdarabnál fontos szempont. Felhőtlen szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Igazi családi esemény! Az előadás kapcsán álarckészítő versenyt is hirdettünk, amelyre máris sok gyerkőc hozta el különleges alkotását. -szkv- Fotók: A-Team/Nyári Attila és Ignácz Bence
„Ha van még valami tiszta ezen az elveszett világon” – Ármány és szerelem
Schiller klasszikusa több évszázaddal keletkezése után is képes megszólítani a nézőket. Bár már a társadalmi osztályok közötti harcok lecsengtek, és szabad a szerelem, az intrikák továbbra is a mindennapjaink részei maradtak.
Ismét 24 órás verselésre készül a Jókai Színház
A költészet napja alkalmából idén is 24 órás Versfolyamot szervez a Békéscsabai Jókai Színház április 10-én és 11-én – tájékoztatta a teátrum sajtóreferense az MTI-t.
Terefere Katkó Ferenccel
Március 24-én, pénteken, 17 órától Katkó Ferenc színművész-rendezővel tereferélhetnek az érdeklődők a Művész Kávéház falai között. Fiatalon is kalandos életutat tudhat maga mögött Katkó Ferenc, a kárpátaljai születésű magyar színész. A Kijevben megszerzett színművészeti diploma után, rövid egri mesterkurzust követően Szabadkára került és hét évig az ottani népszínház társulati tagja volt. A békéscsabai közönség Az Aska és a Farkas című Ivo Andrič darabban a farkas szerepében láthatta először hét évvel ezelőtt. Azóta számtalan előadásban tapsolhattunk neki: Cirkus Hungaricus, Csínom Palkó, Színházkomédia, Csörte, Chioggiai csetepaté, Monte Cristo grófja, Toldi, A dzsungel könyve, majd a Koldusopera, amely rendezői vizsgamunkája is volt egyben. A Jókai Színház Színitanházában színészmesterséget tanít. Ebben az évadban láthatta a közönség a Légy jó mindhaláligban, a Tangóban, a Diótörőben, a Balkán kobrában, amit egyúttal rendezett is, illetve láthatjuk még idén az Egy őrült naplója című monodrámában is. Katkó Ferencet a filmvászonról is sokan ismerhetik, olyan filmekben játszott, többek között, mint Bunkerember, "Blue Moon" – Záróra, de láthattuk őt a Tűzvonalban című televíziós sorozatban is. A nagy sikerrel futó programon fotózkodhat, tereferélhet bárki Katkó Ferenccel, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre.
Metál arcból színész – Szabó Lajossal tereferéltek
A Békéscsabai Jókai Színház beszélgetős estje, a Terefere, legújabb vendége Szabó Lajos volt péntek este a Művész Kávézóban.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
260 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
106 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
238 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
385 megtekintés 2024. május 25.
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
209 megtekintés 2024. április 26.
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
76 megtekintés 2024. április 25.
2 0