Színészek adják át az új bérleteket
A Békéscsabai Jókai Színház művészeitől vehetik át új bérleteiket a vásárlók május 27-én és 28-án, hétfőn és kedden a szervezőirodában. Klasszikus és modern szerzők művei, a műfajok széles kínálata várja a közönséget a 2019-2020-as évadban is. A nagyszínpadi, kamara- és stúdiószínházi bemutatók sorában láthatják többek között A tündérlaki lányok, a Liliom, a Tizenhárom almafa, a Tanulmány a nőkről, A vörös postakocsi és A megfeszített című darabokat. Színpadra kerül az Egri csillagok, a Rigócsőr királyfi, a Sárkány a szekrényben, a Holló Jankó című mesejáték, a Szerelem, ó!, a C’est la vie (Ilyen az élet), a Két összeillő ember, a Madárka és A szív hídjai című produkció. A színház azzal is igyekszik kedvezni új vásárlóinak, hogy akik a jövő hét első két napján váltanak bérletet, azt számukra a színpadról jól ismert kedvenceik, a színészek nyújtják át. A Jókai Színház művészei az alábbi időpontokban várják közönségüket: május 27., hétfő Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész 10.00-11.00 órakor Liszi Melinda színművész 11.00-12.00 órakor Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész 12.00-13.00 órakor Komáromi Anett színművész 13.00-14.00 órakor Nagy Erika színművész 14.00-15.00 órakor Czitor Attila színművész 15.00-16.00 órakor május 28., kedd Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész 09.00-10.30 órakor Csomós Lajos színművész 13.00-14.00 órakor Gulyás Attila színművész 14.00-15.00 órakor Tege Antal színművész 15.00-16.00 órakor Szabó Lajos 16.00-17.00 órakor
Repülővel utaztak Khersonba a Nemzetközi Színházi Fesztiválra
Május 21-én, kedden indult el a Békéscsabai Jókai Színház csapata, hogy részt vegyen a XXI. Melphomena Tavrii Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az utolsó hősszerelmes stábja – két színművész, Bartus Gyula (Jászai Mari-díjas) és Tarsoly Krisztina, Csurulya Csongor rendező, Németh Gabriella rendezőasszisztens, Kohári Imre fény- és hangtárvezető, Nyári Attila fotográfus, Fóris Erik szcenikustanuló Békéscsabáról indult kedden korán reggel mikrobusszal Budapestre. Merő Béla rendező a repülőtéren csatlakozott a csapathoz. A gépük 11 órakor startolt Kijevbe, ahol 13.40-kor landoltak, és 14.55-kor utaztak tovább Khersonba, ahová nem sokkal 16 óra után érkeztek meg. A nemzetközi seregszemlén Neil Simon vígjátékát május 25-én, szombaton adják elő egy, a békéscsabai Művész Kávéházhoz, az itthoni bemutatóéhoz hasonló helyszínen. A szereplés mellett a művészeknek lehetőségük lesz előadásokat nézni, más országok színházi kultúrájába betekinteni.
Két Pszicho között Ukrajna
A Melpomena Tavrii Nemzetközi Színházi Fesztivált – kis túlzással – már meg sem tartják a Jókai Színház nélkül, hiszen a békéscsabai társulat vagy tíz éve mindig részt vesz a májusi seregszemlén. Az immár XXI. rangos ukrajnai találkozón az idén Neil Simon világhírű darabja, Az utolsó hősszerelmes képviseli a hazai színeket. Utazás előtt Seregi Zoltán igazgatóval és Csurulya Csongor rendezővel a fesztiválszereplés jelentőségéről beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja) Tavaly Eve Ensler A vagina monológok című könyve alapján készült Break the Chain! monodrámát vitte el Khersonba és adta elő angol nyelven Németh Gabriella. Azelőtt A fösvény, A szűz és a szörny, a K und K (Karády katonái) utazott, de járt már a Monte Cristo grófja is a Fekete-tenger és a Dnyeper partján. A Békéscsabai Jókai Színház minden évben meghívást kap a khersoni fesztiválra, ami – bár vannak díjak – komoly seregszemle, de nem a versenyzésről szól – mondta Seregi Zoltán. – Egyszerűbb, ha kisebb stábbal utazik egy előadás, most ez lesz a helyzet, de vittük már korábban a Monte Cristót is. A nemzetközi rendezvényre legalább tíz ország ötven színházát várják. Az utolsó hősszerelmest Csurulya Csongor rendezésében a Jászai Mari-díjas Bartus Gyulával és Tarsoly Krisztinával április elsején a Művész Kávéházban mutatta be a Jókai Színház. Kétszereplős darabot könnyű utaztatni, de a kávéházat mint díszletet nem tudják magukkal vinni a művészek. A magyar nyelvű produkció fordítását a közönség kivetítőn olvashatja. Az utolsó hősszerelmes különleges a díszlet szempontjából, hiszen a bemutató helyszíne a Művész Kávéház volt. De Seregi Zoltántól megtudtuk, hogy a khersoni színház emeletén is van egy hasonló kávézó, amely díszletként szolgálhat. Fontos, hogy jól szerepeljen a társulat, de az is, hogy a művészek lássanak más színházaktól előadásokat, ezért is utaznak már május 21-én Ukrajnába, noha csak 25-én, szombaton este lesz a bemutatkozásuk. Csurulya Csongor, aki az elutazás előtti estén és a fesztiválszereplést követő hétfőn is a Pszicho előadásában itthon Arbogast magánnyomozó szerepét játssza, két stúdióelőadás között vesz részt a távoli fesztiválon. Nagyon messze megyünk, vakrepülés lesz, díszletet nem viszünk, jelmezt, kelléket is keveset – sorolta a rendező. – Új helyszínen, teljesen más közönség és körülmények között fogunk játszani. Ez komoly kihívás a színészeknek is, az improvizatív készségükre lesz szükség. Mindent megteszünk, hogy a darab üzenete, a látványvilága ne csorbuljon. A fordítás kell, de nem egyszerű dolog, mert vagy nézi az ember az előadást, vagy olvassa a szöveget. A darab története evidencia, de fontos, hogy a nűansok ne vesszenek el. A fesztiválszerepléssel kapcsolatban Csurulya Csongor a művészi tapasztalatok, a kitekintés jelentőségét méltatta. Más ott a színházi kultúra, mások a fogyasztási szokások, és örülünk, hogy hosszabb időre megyünk, így lesz alkalmunk betekinteni az ottani és sok másik ország színházának működésébe. Láthatjuk, mit kínálnak „nézői eledelnek” mások, mert a színháznak óriási a felelőssége, hogy mit ad enni a közönségének, tartalmat vagy csak megelégszik a nevettetéssel. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Hat hős hapsi – avagy a vetkőzés ára
Az Alul semmi bemutatójával megint egy olyan előadás született Békéscsabán, amely magasra tette a lécet, beírta magát a színháztörténetbe, és a világ nagyvárosainak színpadján bárhol megállná a helyét. Terrence McNally szövegíró és David Yazbek zeneszerző Broadway-musicaljét emberi sorsok hiteles ábrázolása, nagyon eredeti, igényes zene, kiváló színészek és zenészek játéka teszi emlékezetessé. (Niedzielsky Katalin kritikája) A 2018-19-es évad utolsó nagyszínpadi premierjeként még pár hétig láthatja a közönség az 1997-es angol filmkomédia és az azonos című 2001-es musical utódját, de az előadás színvonala és a nagy siker alapján könnyen megjósolható, hogy az később is repertoáron marad… A Jókai Színház bemutatóját óriási várakozás előzte meg, és a közönség minden este nagy izgalommal figyeli a fejleményeket, amiben nyilván nagy szerepe lehet az ismert chippendale-, azaz sztriptíztörténetnek. Az előadásnak, Tege Antal rendezésének talán a legnagyobb értéke mégis az, hogy ennél sokkal többet nyújt, nem marad a felszínen, az előzményekhez képest mélyebbre ás az emberi problémákban és lelkekben. Miközben bontakoznak ki a színpadon a sorsok és a jellemek, egyre kevésbé érdekes, hogy a végén ki tolja le a nadrágját, mert izgalmasabbá válik és együttérzéssel kell figyelni arra, hogy ezek az emberek mekkora nyomás alatt szenvednek, micsoda áldozatokat kell hozniuk, mekkora megalkuvás árán jutnak el odáig, hogy reflektorfényben levetkőzzenek… A Peter Cattaneo rendezte filmben még az angliai Sheffield, az egykori virágzó acélipar fellegvára a helyszín, a musicalben és a mostani színpadi változatban már az amerikai Buffaló, ahol az acélmű bezárásával véget ér a jólét, és a munka nélkül maradt emberek a túlélésért küzdenek, kétségbeesetten keresnek új állást, megélhetési lehetőséget. A gazdasági, szociális gondokat csak fokozza a szereplők magánéleti problémája. Jerry például tartozik a gyerektartással (volt felesége újból férjhez akar menni), félő, hogy elveszíti imádott fiát. Dave házassága is veszélybe került, felesége és barátja között vívódik, nem tudja, kinek feleljen meg. Az örök vesztes, ráadásul meleg Malcolm öngyilkosságra készül, kipufogógázzal akarja megölni magát, Dave és Jerry megmenti, ezzel ismét értelmet ad az életének. Harold, az egykori gyárigazgató „volt valaki”, most pedig otthon hazudik a feleségének, mert nem meri bevallani, hogy kirúgták. De sorolhatnánk tovább a szereplőket, mindenkinek megvan a maga keresztje. Kontrasztok kiemelésére épít, és ezzel hatásosan bánik az előadás. A chippendale-show látványos felütés, a nők sort állnak, őrjöngenek érte; a második kép szürke, fekete, reménytelen, itt ismerjük meg a munkanélküli férfiakat. A műsor alatt a férfi wc-ben zajló leleplező jelenet fantasztikus: a két jó barát, Jerry és Dave elrejtőzik, így kihallgatja a nők diskurzusát az erősebb nemről. Jerry a sztiptíz népszerűségéből meríti az ötletet és szervezi a csapatot, hogy vetkőzőszámmal keressenek pénzt. Különös, hogy legjobb barátja sokáig ellenáll, a stábhoz elsőként pedig éppen az öngyilkosjelölt Malcolm csatlakozik. Minél jobban közeledik a fellépés időpontja, annál inkább erősödnek a próbán a félelmek, a kétségek alkalmasságuk felől. Jerry egyre csak biztatja, erősíti társait, hogy ők éppen egyéniségükkel különbek a kigyúrt selyemfiúknál, és azokkal ellentétben majd „végig csinálják”. Dave és Harold talál munkát, szeméremsértésért üldözik a csapatot, a bajtársiasság jegyében mégis készek kiállni, kivéve éppen Jerryt, a szervezőt! Nagy az érdeklődés, a nézőtéren ott ül mindenki, aki számít, veszíteni valójuk nincs, a hezitáló Jerryt fia győzi meg, hogy neki is ott a helye. The Full Monty – ez a kifejezés az angol szlengben azt jelenti: teljes egész, abszolút minden. Minden vagy semmi. Blastik Noémi találó fordításában: Alul semmi. Jerry egyfolytában mondogatja, hogy ők mások, mint a chippendale-ek, és végig csinálják, hiszen így adták el a jegyeket, miközben a többiek folyamatosan tiltakoznak, védekeznek, aztán rászánják magukat. A Jókai Színház közönsége pedig két és fél órán keresztül találgathat: Mi lesz ebből? Hogyan oldható meg, hogy a látvány a történésből fakadjon, de mégis a jó ízlés határain belül valósuljon meg a show? A hat hős a fináléban végül megszabadul munkásruhájától, még a tangájától is, a védősisak éppen időben a megfelelő helyre kerül, így popsikat látunk, mást nem. De ez a nagy nyilvánosság előtti összvetkőzés (Alul) semmi ahhoz a lecsupaszításhoz, kitárulkozáshoz képest, ami az attrakcióig a kétségbeesett, megalázott, kiszolgáltatott lelkekben végbemegy. Mint már annyiszor, most is egy erős, összeszokott csapat kápráztatja el a nézőket. A hat kiváló főszereplőhöz új színfoltként csatlakozott és máris belopta magát a közönség szívébe Kovács Áron (Harold Nichols, az igazgató). Csomós Lajos (Jerry Lukowski) és Katkó Ferenc (Dave Bukatinsky) kettőse (volt már ilyen, az Egerek és emberekben!) felejthetetlen. Gulyás Attila (Malcolm Macgregor) alakítása megrázó, szívszorító, Szabó Lajos (Ethan Girard) kiválóan ötvözi az emberséget a humorral. Gerner Csaba (Noah T. Simmons, a Csődör) nagyon eredeti, kimagasló alakítás. De az egész népes szereplőgárda megérdemli a „The Full Monty- dícséretet”: Szente Éva, Csonka Dóra, Liszi Melinda, Nagy Erika, Földesi Ágnes Villő, Veselényi Orsolya, Fehér Tímea, Mészáros Mihály, Hodu József, Jancsik Ferenc, Czitor Attila és a többiek is. Jerry kisfiának (Nathan) szerepét kettőzve Nyúl Bence és Cseh Sebestyén játssza, fontos figura, nemcsak megható a gyerek a színpadon, hanem az apja tetteit nagyban meghatározza. Hiába, az élő zenét nem pótolja semmi, ha musical, akkor zenekar kell! Gulyás Levente zenei vezető a zongoránál és karmesterként kitűnő zenekarával abszolút profi főszereplő. A fúvósok játéka felejthetetlen, trombitán Resetár Attila, Bíró Tamás, harsonán Resetár Dávid, Kalmár Zoltán, szaxofonon, klarinéton, fuvolán Kepenyes Pál, Bogdán Gábor játszik nagyszerűen, a zongorát Rázga Áron szólaltatja meg, gitáron Fábián Béla/Téglás Gergely, basszus gitáron Pfeff Márton játszik remekül, Tímár Tamás dobol, ütősként Hajgató Simon erősíti a zenekart. Egy ilyen nagyszerű musicalt megszólaltató zenészek méltóbb helyet érdemelnének (akár a színpadon) a szűk és láthatatlan zenekari ároknál! David Yazbek egészen kivételes zenét komponált, gyönyörű, de nem egyszerű, nem fülbemászó dallamokat. Nem biztos, hogy hazafelé menet egyből fel tudjuk idézni, sikerül eldúdolni ezt a zenét, mert nagyon komoly, igényes, különleges, jellegzetesen amerikai, amit a spirituális és elbeszélő blues, a soul jazz és a funky ritmusok egyaránt ékesítenek. A hat kiváló színész énekesként is nagyot alakít, a lírai duettek az előadás kimagasló jelenetei, a hölgyek közül Szente Éva, Liszi Melinda énekel legszebben. Az előadás monumentális, amerikai nagyvárosi hangulatot idéző díszletét Egyed Zoltán tervezte, a karaktereket erősítő, kifejező jelmezeket Kiss Kata. A színvonalas koreográfia Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész alkotását és a táncosok munkáját dícséri. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Fergeteges produkció – viharos taps
Nagy várakozás előzte meg az idei évad utolsó premierjét és díszbemutatóját, Terrence McNally – David Yazbek Alul semmi című Broadway-musicaljének előadását május 17-én és 18-án. Kitűnő zene, nagyszerű alakítások, színvonalas produkció zárja a 2018-19-es repertoárt a Békéscsabai Jókai Színházban, a közönség mindkét estén remekül szórakozott. A szerzők, a világhírű darab és a szinte teljes békéscsabai társulat, a profi zenészek felvonultatása és Tege Antal rendezése ígéretes előjelnek bizonyult, és az előadás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagy sikert aratott. Jóllehet az Alul semmi története szomorú eseménnyel kezdődik: bezárnak egy gyárat, a férfiak munka nélkül maradnak, az asszonyok dolgoznak, ami további bonyodalmakat szül. Egy vállalkozókedvű, leleményes fickónak azonban támad egy ötlete, visszanyerhetik családfenntartó szerepüket, pénzt kereshetnek – „csak” ehhez le kell vetkőzniük… Hogy miképpen jutnak el ezek az emberek az elhatározásig, a megvalósításig, arról szól – nagyon szép zenével – a musical. Elsősorban a kiváló alakítások és a nagyszerű zenekar jellemzi az előadást. Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Kovács Áron, Gulyás Attila, Szabó Lajos és Gerner Csaba játssza a főbb szerepeket. Szente Éva, Csonka Dóra, Liszi Melinda, Nagy Erika, Földesi Ágnes Villő, Veselényi Orsolya, Fehér Tímea kelti életre a női figurákat, de Mészáros Mihály, Hodu József, Jancsik Ferenc, Czitor Attila is fellép a produkcióban. Gulyás Levente zenei vezető kitűnő zenekarával abszolút főszereplő a színpadon. Az előadás monumentális, amerikai hangulatot idéző díszletét Egyed Zoltán tervezte, a kifejező jelmezeket Kiss Kata. A színvonalas koreográfia Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész alkotását és a táncosok munkáját dícséri. Az Alul semmi chippendale-fiúi a híres 97-es film és a 2001-es musical sikere után meghódították a Jókai Színház közönségét is, alighanem műsoron kell majd tartani jó ideig a darabot. A díszbemutató után a Vigadóban folytatódott a taps és az ünneplés. Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a vendégeket, Horváth Szabolcs műsorvezető megszólaltatta az alkotókat, a főszereplőket. Vozár M. Krisztián zongorán közreműködött. A Queen Don’t Stop Me Now! című dalát Kovács Áron adta elő, Barbra Streisand számát a Fanny Girlből (I’d Rather Be Blue Over You) Liszi Melinda énekelte. Herodes dalát a Jézus Krisztus Supersztár című musicalból Gerner Csabától hallhatta a közönség, gitáron Kovács Áron kísérte. Az évad utolsó díszbemutatójának házigazdája a Linamar Hungary Zrt. volt, és az ételsor a darabhoz kapcsolódóan az amerikai-angol konyhából adott ízelítőt. A vendégek megkóstolhatták az angol hátszínt, a BBQ-bordát, a Brownie-t és a szilvatortát is, természetesen minden ételt a hozzá leginkább illő borokkal. A felszolgálásról a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai és diákjai gondoskodtak. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Premier és díszbemutató a Jókai Színházban
Terrence McNally és David Yazbek Alul semmi című Broadway-musicaljét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház pénteken, május 17-én. Ez lesz a 2018-19-es évad utolsó premierje, másnap, szombaton pedig az idei utolsó díszbemutató. Az Alul semmi alapját az ugyanilyen címen futó nagysikerű film adta. A humorral is bőven átszőtt darab komoly problémákat feszeget, hiszen bemutatja a kisemberek kiszolgáltatottságát, a munkahely elvesztéséből adódó gondokat, a férfi és női szerepek megváltozásából kialakult helyzeteket. A zenés darab számos pikáns jelenetet is tartogat a nézők számára. Az önfeledt szórakozásra garancia a nívós szereplőgárda. A főbb szerepeket Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Kovács Áron, Gulyás Attila, Szabó Lajos, Gerner Csaba játssza, többek között Csonka Dóra, Liszi Melinda, Nagy Erika és Földesi Ágnes Villő lép fel az előadásban, de részt vesz szinte a színház teljes társulata, tánckara és a Gulyás Levente által vezetett zenekar is. A koreográfia Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész munkája, a rendező Tege Antal. A díszbemutató mindig kiemelkedő esemény a színház életében, így lesz ez most is. Előadás után közös ünneplésre invitálja Seregi Zoltán igazgató a vendégeket. Horváth Szabolcs műsorvezető az est folyamán megszólaltatja az alkotókat és a főszereplőket, a műsorban fellép Kovács Áron, Gerner Csaba és Liszi Melinda, a jó zenéről Vozár M. Krisztián gondoskodik. A díszbemutató házigazdája a Linamar Hungary Zrt. lesz. Az állófogadás ételsora is szorosan kapcsolódik a darabhoz és a hamisítatlan amerikai-angol ízvilággal ismerteti meg a vendégeket. Az asztalon nemcsak angol hátszín és BBQ-borda, hanem amerikai káposztasaláta, Brownie és angol szilvatorta is várja a meghívottakat. Az ételsor a BSZC (Békéscsabai Szakképzési Centrum) munkáját dicséri. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Zene és irodalom találkozása
Az Alkotó-Társak nevű irodalmi est következő vendégei Kiss László és Bérczesi Róbert, akik közös könyvüket mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban május 20-án, hétfőn 18 órától. A Hiperkarma együttes frontembere, Bérczesi Róbert 2018 őszén fogott közös vállalkozásba Kiss Lászlóval, hogy megírják a tehetséges zenész fordulatokkal teli, sodró lendületű életét. A négykezes mű, melynek címe Én meg az Ének egyfajta vallomás családról, művészetről, drogokról és arról, hogy miért is vagyunk mindannyian egyedül a világon. Az este nem egy hagyományos könyvbemutatót ígér, sokkal inkább az irodalom és a zene különleges egymásra találásáról szól. A rendezvényre a belépés ingyenes.
Koncerttel emlékeztek az autizmus világnapjára
A kék fénnyel megvilágított Békéscsabai Jókai Színház épülete előtt gitárkoncerten vehetett részt a nagyszámú közönség május 11-én, szombaton 20.30 órától. 2007-ben jelölte ki az ENSZ április 2-át az autizmus világnapjának, ehhez kapcsolódva adott több mint 80 gitáros koncertet a teátrum épülete előtt népszerű, közismert slágerekből. A rendezvény, melyet Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere nyitott meg, fő céljának tartja az autizmus társadalmi megismertetését, az érintett személyek széles körű elfogadását.Békéscsabán már 9 éve szervezi az Aut-Pont Alapítvány a programot, mely évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a helyi lakosság körében. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Összeállt a Gyulai Várszínház 56. évadának programsorozata
Dr. Görgényi Ernő polgármester és dr. Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója tartottak ma közösen sajtótájékoztatót a Várszínház 56.évadának és a 2019-es összművészeti fesztiváljának programsorozata kapcsán. 2019. június 26-tól augusztus 13-ig csaknem minden nap színes programokkal várja nézőit a Gyulai Várszínház, a már megszokott módon, több helyszínen is: a gyulai vár udvarán, a Tószínpadon, a felújított Kamaraszínházban, valamint a város több pontján láthatnak előadásokat.Idén öt új bemutatót láthatunk Gyulán: Psyché; Vízkereszt, de amúgy mindegy; Vidám Shakespeare; Karády zárkája; Az öreg halász és a tenger. A Várszínház igazgatója és csapata a tavalyi évben elkezdett új kezdeményezéseit is folytatja. Az elmúlt évtizedek nemzeti klasszikusai közül idén Weöres Sándor életműve lesz a középpontban a Weöres Sándor Napok programsorozattal. Az Erdélyi Hét színházi fesztivál keretében minden nap más-más erdélyi magyar színház előadását tekinthetik meg. Ismét lesz nemzetközi Shakespeare Fesztivál, immár tizenötödik alkalommal, július 8. és 14. között.Az összművészeti programsorozat a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít minőségi nyári művészeti élményeket, tartalmas és felemelő szórakozási lehetőségeket, új szlogenjének megfelelően: Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít. A műfaji paletta rendkívüli sokszínűsége is ezt mutatja: a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház, különféle műfajai mellett az opera, a musical, a kortárs táncjáték, a bábszínház, a jazz, a blues, a népzene, a világzene legjobb előadásaival, színvonalas komolyzenei és irodalmi programokkal várja a látogatókat az országból és a határon túlról. Ahogy az eddigi években, a legnevesebb hazai művészek mellett világsztárok is fellépnek a nyár folyamán.Dr. Görgényi Ernő polgármester tudósítóknak elmondta, örömmel látja, hogy a Gyulai Várszínház értékeit továbbviszi ez az évad és megjelennek azok a koncepcionális elemek is, amelyek dr. Elek Tibor igazgató korszakához kapcsolódnak. „Amit nagyon fontosnak tartok, hogy idén is egy jeles magyar szerző kerül a fókuszpontba, ezúttal Weöres Sándor, akinek napokon keresztül foglalkoznak a munkásságával, több szempontból is megközelítve azt”-fogalmazott. Kiemelte még, hogy külön erénye a Várszínháznak, hogy a fiatalokat is sikerült megszólítania, hiszen már az elmúlt években is azt lehetett tapasztalni, hogy sok fiatal látogatta az előadásokat, a kamaratermi időszakban is és erre az idei évben is lesz lehetőségük.Az idei Shakespeare Fesztivál a Vidám Shakespeare alcímmel rendezik meg, ugyanis a fesztivál egy hete alatt a közönség hazai és külföldi Shakespeare vígjátékokkal, komédiákkal találkozhat.
Talányvarieté
Színészpróbáló jutalomjáték zajlik a Jókai Színház művészbüféből raktárrá, majd szobaszínházzá alakított intim terében. Egy szóként írják a helyiség nevét Intimtér. Névadója az intim játék rendezője, Tege Antal; az intimjátszók Czitor Attila és Földesi Ágnes Villő. Thomas, a darabbéli fiatal, pályakezdő rendező-drámaíró igazi nőt keres tervezett előadása főszerepére. Végére érne éppen egy ismét hiábavaló válogatási napnak, ám felcsapódik az ajtó, s bepottyan rajta csapzottan, kék esőkabátban AZ IGAZI. Zárás után, előzetes bejelentkezés nélkül, de kidobhatatlanul. Muszáj próbára tenni, még ha csak a forgatókönyv első három oldalának erejéig is, ő azonban a titkos, teljes példánnyal a kezében libben a perzsaszőnyeg és egy kanapé alkotta színpadra. Első megszólalásra butuskának tetszik, aztán megcsillant némi mitológiai, szentírásbeli tájékozottságot is, végül pedig intellektusban jócskán fölébe kerekedik reménybeli rendezőjének; igaz, ekkor már rég nem casting túlórában utaznak, hanem a testi egybefonódást megelőző, gigászi szellemi párbajukat vívják. A férfi, kezdetben igyekszik eltartani magától a szövegkönyvkönyv témáját: ő nem a szerző – mondja –, csak a változatíró, az osztrák Leopold von Sacher-Masoch klasszikus erotikus regényének színpadra alkalmazója, semmiképpen sem azonos tehát a regényhőssel, akinek naponta visszatérő édes álma az a kamaszkori megaláztatás, amikor nénikéje nyírfavesszőt hasított, s két cselédje segédletével sírásig ütötte, majd lábat csókolva kellett megköszönnie a nénike nercbundájára tett megjegyzése miatti büntetést. Nem áll gyanú fölött a nő sem: őt a nyaklánc helyett viselt nyakörve teszi furcsává. Emlék a prosti korszakából – veti oda, de letagadja menten, hogy ilyesféle élete lett volna valaha. A darab magyarországi ősbemutatóját – Marton László rendezésében – a Pesti Színházban tartották, 2012 novemberében. Azóta tudjuk, mestermű a szöveg, s nemkülönben az Várady Szabolcs fordítása is. A nyelvi architektúra kiadja a történet feszültséghajlatait, megóvva a rendezőt a félreértés vétkétől, vagy a képzelete önös burjánzásától. Tege Antal személyiséggeometriai ábrát készített: felrajzolt negyvennél valamennyivel több karaktert, jelezve, hogy az egyik típusból a másikba való átlépés folyamatában is keletkezhet egy-egy ideiglenes karakterképződmény. Nehéz tetten érni például Tamást (Thomas), mikor-hányszor tolódik háttérbe fejében az ideális hősnőjét kereső rendező, s zuhan szerelembe a férfi. Olyan ez a mi Tamásunk, mint Madách Ádámja, azzal a nem csekély különbséggel, hogy az ő Évája – Vandája – kettős lényegű: a vénuszi lelkében kvártélyban él Lucifer. 14 Színben, történelemként kifejtett (explicit) sorsváltozatok Madáchnál; David Ives művében kifejtetlen (implicit) érzékvihar: két emberbe sűrített össz-embertalány: ott az extenzív, itt az intenzív totalitás. Czitor és Földesi a jelenbéli lényegük eredőjét, a fogantatásuk és a nevelkedésük titkait igyekeznek partnerükben felfedezni, s közben a magukéit homályban tartani. Földesi Vandája apró, felajzóan várakoztató gesztusokkal forgatja ki a férfit a munkaadói szerepéből: éber, figyelmes, résen van, fortélyos, ami közben látszatra óvatlan, bámész, engedékeny, hiszékeny. Hiába ragaszkodna a rendező az eredeti feladathoz, az első három oldal eljátszásához; a hatalmas sporttáskájából előkerülnek a teljes példány fordulathozó kellékei, sőt maga a ronggyá olvasott regényeredeti is. Előkerül mindenekelőtt Vanda fehér kosztümje, Kiss Katajelmeztervező remeke. A modern romantikával szabott-varrott, csipkézett, ejtett-domborított, deréktól hátul-cipzáras darab arisztokratikusan incselkedő. Régiessége a XIX. századi cselekménysíkra utal, s külön öröm látni, ahogyan a fiatal színésznő viseli: hol illedelmes benne, hol frivol, hol a holmi nyűgét játssza el, ha éppen vetkőzni akar, vagy átbújni abba a VIP-strichelő öltözékbe, amelyből inkább a luciferi énje villog elő. A darabbéli darabban megidézett évszázad fölveti – a szereplők szavaiban is – a freudista dramaturgia vádját: mintha viszonos pszichoanalízisben leledzenének az egymásnak feszülők? Ugyan! A nem a túlolvasottságáról híres Sigmund Freudot Karl Jung figyelmeztette többször, hogy a freudizmus – elsőként lejegyzett formájában – antik lelemény, íratlan voltában pedig egyidős az emberrel. Az óvatos duhajként adagolt belemenősségnek a Vénusz nercben által megidézett formája – a békéscsabai körülményekre hasonlítóan –, pedig inkább a klasszicizmus hamuja alatt felparázsló alternatív romantika. Műkedvelő arisztokrata hölgyek (egy-egy főúr vagy hivatásos színész bevonásával) tartottak zártkörű előadásokat a francia kastélyszínházakban és azok intim melléktereiben, kizárólag a királynak, illetve az őket közvetlenül kiszolgáló aljanépnek, éppen úgy téve ki próbának magukat, mint Vanda és Tamás. Az úrnő megkísérli férfiként átélni azt a testi-lelki fájdalmat, amit az oktalan veréssel a szolgájára mér, de itt nem áll meg: úrnőt játszat a feminin férfival, s abban leli kéjét, hogy vele gyötörteti magát. Az erőfölény és az erőnek alávetettség – a szadizmus, a mazochizmus vagy a szado-mazochizmus – gyönyöre. A szerep-cserevariációk köre bezárul. Thomas/Tamás már-már karnyújtásnyira érzi a szereppel azonos lényegű jelentkezőt, tehát a személyes vágyakozásainak mindenben megfelelő nőt, amikor az, Aphroditénak kiáltva ki magát, dühödten elrohan. Úgy éri a bizarr coming out, mint Ádámot Éva terhessége. Ül a színpad szélén magába roskadva, oly mozdulatlanul, hogy hihetnénk: akkor szenderedett el, ami után a mindjárt indulok mondatával felhívta a menyasszonyát: a casting álom volt csupán. Hihetnénk, de nem hisszük. Inkább együtt Tamással azt, hogy az ajtó mindjárt résre nyílik, s a résen át Vanda, Vandaként visszatér. Impulzív előadás. a rendező a színészei által sugárzott, szösszenetnyi, leheletfinom, észrevétlen impulzusok révén, a nézők képzeletébe szervezi ki a pornográfiát. A két színész egyetlen hamis hang vagy defektes gesztus nélkül játssza végig a partitúrát, úgy hogy közben megajándékoznak a szövegen-instrukción felüli csodával, a színészetük és a személyiségük varázsával. Múlhatatlan nyomot hagyó színházi este. Balogh Tibor szerző / szerkesztő Fotó: A-TEAM/Nyári Attila
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
