BEOL | Rendhagyó módon vette kezdetét a Békéscsabai Jókai Színház sajtótájékoztatója szombaton délelőtt a színház előtti téren, ugyanis a LED-falon egy rövid műsort vetítettek: Bartus Gyula szavalta el Füst Milán egyik versét. Mint kiderült, ez az ‘56-os ünnepségsorozat részét képzi. ►Tovább
Magyar Idők | Rendhagyó módon kezdődött a Békéscsabai Jókai Színház sajtótájékoztatója az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából tervezett programjairól szombaton. A színház homlokzatán elhelyezett LED-falon láthattuk és hallhattuk, amint Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész előadja Füst Milán Zokogni szeretnék című írását. A 60 nap – 60 vers, próza elnevezésű programsorozat első alkalma volt ez. Ennek folytatásaként a színház művészei két hónapon keresztül minden nap egy, az ’56-os forradalom eseményeihez kapcsolódó szöveget adnak majd elő. Farkas Wellmann Éva írása. ►Tovább
Az idei évadban is folytatódik a Mindentudás Színházi Egyeteme, az évadnyitó előadást október 3-án prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tartja 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Megszokott, hogy a görög mitológiában, tragédiákban általában a férfi szerepe és sorsa a lényeges, míg meglehetősen kétértelmű a nő megítélése, legyen szó Antigonéról, Médeáról vagy akárki másról. Antigoné eltemeti a testvérét, ugyan beteljesíti az isteni törvényeket, de ezzel megkérdőjelezi egy etikai alapon álló állam parancsát. Helené számlájára írják a trójai háborút. Elektra az, aki ráveszi Oresztészt saját anyja meggyilkolására. Médea, az elhagyott és megcsalt nő, megöli gyermekeit, hogy így álljon bosszút a férjén. Általában ennyit tudunk a nő szerepéről. Ámde ez csak a felszín. Az átértékelés – ez kevésbé ismert – már az ókorban elkezdődött. Az előadás megpróbálja erre építve a megszokottól eltérően egészen más szempontból megközelíteni a történetekben a nő szerepét. Ehhez segítségül hívja a képzőművészetet, több festményt (Cranachtól Moreau-n át a preraffaelitákon át egészen Waterhouse-ig), kitekintve a női szerepváltozásokra (Tennyson), nem nélkülözve a zenét sem. Az előadás a Kép és mítosz II. (Typotex, 2016) kötetére épül.
A színház örömünnep, amihez nem kell más, mint színész, tehetség és szeretet – foglalta össze Szomor György ars poeticája, valamint a készülő Diótörő és Egérkirály musical lényegét. E.T.A. Hoffmann meséje igazi karácsonyi csemege, Csajkovszkij balettje több mint száz éve meghatározza az operaházak adventi repertoárját világszerte. A Békéscsabai Jókai Színházban a Nádasdy-díjas Szomor György zenéjére és rendezésében látjuk a darabot, és a művész még Papegér szerepét is eljátssza. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A premier november 25-én lesz, az első olvasópróbát október elsején tartották a művészek a nagyszínpadon. Egérkirály dalával Gerner Csaba adta meg az alaphangot és a hangulatot. Seregi Zoltán igazgató örömmel nyugtázta, hogy az előadás létrehozásához a Jókai színház társulata megháromszorozódott; ami azt is jelzi, hogy a város nem tud meglenni Szomor György nélkül. A művész jelenléte pedig a Monte Cristo grófja után újabb szuperprodukciót ígér. – Örömmel látom, hogy itt van a Jókai színház társulatának színe-java, a visszatérő vendégeink, olyan tagok, akiket régen nem láttunk körünkben, és újak, fiatalok is, táncosok, vagyis minden csoport, korosztály képviselője. Ez a színes összetétel jellemző a szereposztásra is – szögezte le a direktor, majd részletesen ismertette, kommentálta, hogy kik lépnek színpadra az előadásban. Diótörő és Karl szerepe kettőzött, Vastag Tamás és Gulyás Attila játssza. Békefi Viktória és Köböl Lilla kelti életre Marikát és Mantonatét. A Király és Tanácsos Tomanek Gábor, a Királyné és Tanácsosné Nagy Erika lesz. Gerner Csaba az Egérkirály, Egérkirálynő Fehér Tímea, Pirella, a vad denevérlány alakjában Gubik Petrát, illetve Tatár Biankát köszönthetjük. Az egész társulat névsorát talán nem kellene felsorolni, de többek között Vadász Gábor, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Csomós Lajos is színpadra lép a musicalben. A koreográfus Hajdu Anita, a díszletet Egyed Zoltán tervezi, a jelmezeket Papp Janó. – Elég nagyszabású bemutatóra készülünk, ami koncentrált munkát igényel mindannyiunktól – mondta a rendező. – De ismeritek a véleményemet: ha jól érzi magát a színész, akkor a nézőnek is sikerül örömöt szerezni. A szerzőtársakkal kicsit megbolondítottuk a darabot, de nagy szeretettel írtuk. Bocsánat, de csak érzelmi alapon tudok erről a műről beszélni. Én mindig nagyon jól éreztem magam benne; és ezután is mindig arra fogok törekedni, hogy a koncentrált munka mellett jó hangulat is legyen a próbafolyamat során. Szomor György kiemelte, hogy eddig szerzőtársakkal komponált, ez az első olyan musical, amelynek egyedül szerezte a zenéjét. A szövegkönyvet Szurdi Miklós írta, a dalszövegeket Valla Attila. Családi musicalt állítanak színre, amely reményeik szerint minden korosztály tetszését elnyeri. A díszletről a rendező azt mondta: egyszerű legyen, nem túl nagy, gördülékeny, nagyrészt vetítéssel megoldható. A jelmezektől pedig azt várja, hogy azok a karakterek megjelenítéséhez járuljanak hozzá. Papp Janó jelmeztervező hozzáfűzte: három síkban képzeli el a kosztümöket, s mivel családi előadásra készülnek, minden korosztály ízlését igyekeznek figyelembe venni. A klasszikus kerettörténet az 1820-as évek elegáns német világát idézi, az egerek a francia forradalom korát. Hoffmann meséjében a karácsonyfa alatt életre kelnek a játékok, csodálatos történet! S a fából faragott, szép színes Diótörő vezetésével harcba indulnak az őket megtámadó egerek ellen, akik már elveszítették az emberek szeretetét. Marika azonban újra emberré változtatja Diótörőt, és ezzel bebizonyítja, hogy a varázslat, az álom, a szeretet, a szerelem csodákra képes. Nem is kell ennél szebb üzenet november végén, advent idején, karácsony előtt. Az előadás ajánlott mindenkinek, aki szeret álmodni, szereti a szép meséket, hisz a csodákban, és főleg a szeretet erejében. A sajtótájékoztató dallal kezdődött, és dallal zárult: Békefi Viktória a Kismadárról énekelt. Ezután a társulat számára elkezdődött az olvasópróba. Niedzielsky Katalin
Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója már több éve figyelemmel kíséri a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület munkáját. A Jókai Színház igazgatójaként minden évben meginvitálta a lányokat, s a klubvezetőit egy-egy darabra. Most ugyan már nincs napi szinten Békéscsabán, azonban a szíve mindig "hazahúzza", így amikor meglátta, hogy a BRSE pártoló tagokat keres, azonnal az ügy mellé állt. Az alábbi videoüzenetet küldte a műfajteremtő Ludas Matyi próbájáról.
Hatvan nap, hatvan vers című összeállításával az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékezik a Békéscsabai Jókai Színház. Az ünnepi programsorozat részleteiről október elsején tartottak sajtótájékoztatót a Művész Kávéházban. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A teátrum kivetítőjén Bartus Gyula Jászai-díjas színművész szavalatával szombaton elkezdődött a megemlékezés, amelynek keretében minden nap verssel, naplórészlettel, újságcikkel tisztelegnek a hősök előtt. Seregi Zoltán igazgató elmondta: a Jókai színház sokrétű, színvonalas programmal kapcsolódik a városi megemlékezésekhez. A Bárka folyóirat ünnepi száma Forradalom – Megtorlás Konszolidáció címmel közöl összeállítást, amelynek középpontjában a Békés megyei események állnak, de országos kitekintést is adnak az írások. Fekete Pál és felesége, valamint az akkori gyulai polgármester, Szabó András visszaemlékezéseit, az ’56-os szépirodalmi pályázat díjazott műveit olvashatjuk az ünnepi számban. A forradalommal és az azt követő időszakkal foglalkoznak a tanulmányok és a kritikák is – sorolta a tartalom jellemzőit Elek Tibor főszerkesztő. A folyóirat emlékszámának bemutatóját október 10-én tartják felolvasásokkal a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Október 22-én 16 órakor Forradalom és színház 1956 – 2016 címmel a Vigadóban színházi előadás lesz; a Bárka folyóirat, a Körös Irodalmi Társaság és a Jókai színház közös produkcióját – Elek Tibor válogatásából – Tege Antal rendezi. A színművész hangsúlyozta: nem verses műsorral készülnek, hanem színházi előadással, majdnem húsz művész részvételével. Elek Tibor hozzáfűzte: az előadás korabeli dokumentumokra épül, de fikciós drámai jelenetek is tarkítják. – Minden elhangzó szöveg Békéscsabához és a Jókai színházhoz kapcsolódik, korabeli tudósítások, az akkori lapokban közölt versek, nyomozati jelentések hangzanak el a színpadon. Szeretnénk felmutatni, hogy az 1956-os békéscsabai forradalmi eseményekben az akkori Jókai színháznak és a munkatársainak meghatározó szerepe volt: a tüntetéseket itt szervezték a színészek, itt működött a katonai tanács a színészklubban. Gyuricza Ottó adta elő a Nemzeti dalt, Vass Károly vezetésével olvastak fel a rádióban. Bartus Gyula és Sarusi Mihály korábban már bemutatott ’56-os darabjaiból is kerülnek színre jelenetek. Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: a színház és a Bárka folyóirat rendezvényei vezetik fel a városi ünnepséget. – A Tisztelet a hősöknek programsorozat keretében hatvan kockát, fényképet helyezünk el a főtéren, a Fiumétől a színházig. A forradalmi lyukas zászlóval kezdjük a sétát, és Fekete Pál fényképével zárjuk a kockasort. Szabad(ság) – Egyetem címmel verses összeállítással tizenegy középiskolába látogatnak el a színház művészei: Tege Antal, Fehér Tímea és Kovács Edit. A rendhagyó irodalomórán interaktív játékkal szeretnék elérni, hogy 6-7 ezer fiatalhoz közelebb vigyék az immár történelmi eseményeket, bemutassák, mi történt ’56-ban Békéscsabán. Egy másik akció keretében novemberben mozgó megemlékezés lesz négy olyan helyszínen, ahol tragikus események történtek. A színészek régi teherautóval elmennek ezekre a helyekre, és irodalmi műsorral adóznak a békéscsabai hősök emlékének. Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere hangsúlyozta, hogy a méltó megemlékezés ’56-ról és a 60. évfordulóról kiemelt feladat, amelyre emlékbizottság alakult. A nívós programsorozat és a sok ötlet alapján a színházat a megemlékezések zászlóshajójának nevezte. – Fontos számunkra a több hónapos tisztelgés, de még fontosabb a fiataloknak üzenni, hogy merítsenek erőt abból a hősiességből, hazaszeretetből, amit a forradalmi hősök akkor képviseltek. Az ünnepi készülődésről, a programsorozatról szóló sajtótájékoztatót Nagy Róbert zárta, az 56 csepp vér musicalből a Maradj hűséges a földhöz! című dalt énekelte. Niedzielsky Katalin
Szeptember utolsó péntekén 17 órai kezdéssel megnyitotta kapuit a Művész Kávéház egy kellemes kis Terefere kedvéért, amelynek hagyományt szeretne teremteni a Békéscsabai Jókai Színház. Szeretnénk minél közelebb hozni művészeinket a közönséghez. Az ország különböző színházaiban létezik már hasonló program, amelyek sikeresen működnek, ezek általánosan „színészsimogató” címen futnak. Színházunk direktora a Terefere címet adta ennek a kedves kis találkozónak, ahol a közönség közvetlen közelből figyelheti kedvencét és beszélgethet vele, sőt bármit megkérdezhet tőle, amire kíváncsi. Az első alkalommal Felkai Eszter és Fodor Zsóka került a közönségünk „kezébe”, akik tabuk nélkül meséltek az életükről, és főleg a most zajló Macskajáték előadás kulisszatitkairól. Felkai Eszter mesélt arról, hogyan élte meg férje, a szintén színész Gálfy László elvesztését, hogy abban az időben mennyi melegséget és segítséget kapott a békéscsabai emberektől; beszélt a csodás két gyermekéről. A vendégek meg is lepődtek, amikor megtudták, hogy Felkai Eszter lánya, a Békés Megyei Könyvtár dolgozója pályakezdése óta. Arról is kérdeztük, hogy mit is csinált 9 éven át, amíg újra vissza nem tért a színpadra. Fodor Zsókát vendégeink arról faggatták, hogy mennyire volt nehéz megformálnia egy olyan szerepet, amely az ő személyiségének éppen az ellentéte, hogy mennyire volt nehéz mozgás nélkül a szöveget a helyére tennie a színésznek. Arról, hogy szerte az országban várnak még rá ebben az évadban szerepek, melyekre nagy lendülettel készül. A visszajelzések azt mutatják, hogy a nézőket igenis érdekli a művész belső világa, és ez a program alkalmas ennek segítésére. A közeljövőben találkozhatnak még Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezővel, Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes-színművésszel. Ám a legközelebbi alkalommal, október 7-én, pénteken 17 órától Vadász Gábor színművész lesz a vendégünk. Faggathatják őt bármiről, amire csak kíváncsiak! Várjuk Önöket szeretettel minden pénteken! Komlóssy Kata
Hagyományos Szent Mihály napi tűzgyújtást rendeznek a Szarvasi Vízi Színházban. Aki kilátogat 2016. szeptember 30-án (pénteken) 19.00 órakor a rendezvényre, azt az őszt megidéző hangulatú műsor fogadja majd, amely kapcsolódik a szeptemberhez, a Mihály napi hagyományokhoz és természetesen a tűzhöz.A programon fellépnek a Jókai Színház művészei. A műsor végén íjászok segítségével gyújtják meg a Mihály napi tüzet.
Félő volt, hogy elmarad a tegnap esti Macskajáték című előadás Liszi Melinda színésznő tüdőgyulladása miatt, de a társulatból Fehér Tímea az első hívó szóra jött, hogy a közönség ne maradjon élmények nélkül. A bravúros beugrást vastapssal jutalmazta a hálás publikum. Mennyi időd volt felkészülni az előadásra? – kérdeztük Fehér Tímea színművésznőt. Fél 2-kor kaptam a felkérést, 2-kor már az öltözőmben a szövegkönyvet bújtam. Majd a jelenetbeli partnereimmel vettük át a szöveget, megnéztük a térbeli mozgásokat, 5-től kezdődött a lejáró próba, már kész szövegtudással, kicsi pihenő és 7-től jött a mélyvíz: az előadás. – A partnereid szerint profi módon oldottad meg a feladatot, gyakorlatilag nem is volt szükséged segítségre. Nagyon kedvesek hogy ezt mondják, de rengeteg lelki segítséget kaptam tőlük, amiért nagyon hálás vagyok, különösen azért, mert nem számítok rutinos beugrónak. A kollégák mindent megtettek azért, hogy ki tudjam hozni magamból a maximumot. Fehér Tímea színművésznő tegnap este hatalmas sikerrel ugrott be a szerepébe. Csütörtökön és pénteken este szintén ő alakítja majd Orbánné lányát, a Macskajáték című Örkény-klasszikusban.
Böjte Csaba és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően ma már több száz gyermek nevelkedik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány valamelyik otthonában, köztük Nagyszalontán is. A gyermekotthonból érkeztek gyerekek kedden délután A széttáncolt cipellők című mesejátékra. A szalontai gyermekotthont egy dévai tanárházaspár, Makai István és Mónika vezeti, kíséretükben érkezett színházunkba Anita, Bence, Szabi, Norbi, Zsoltika, Valentin, Krisztián. A gyerekek közül többen is jártak már a Jókai Színház előadásain, legutóbb tavasszal a Kövérkirály című mesét nézték meg, úgyhogy régi ismerősként üdvözöltük egymást. A széttáncolt cipellők zenés táncos mese nagyon tetszett a hajdúvárosból érkezett kis vendégeinknek, annál is inkább, mert mindannyian hallották már nevelőiktől esti mese gyanánt az eredeti Grimm történetet. Az előadás után következett az igazi meglepetés: a mese szereplői várták a gyerekeket a Művész Kávéházban. Sőt! Tatár Bianka Auróra királykisasszonyként együtt kakaózott a kicsikkel, kis ajándékcsomaggal kedveskedve nekik. És, hogy legyen miben hazavinni az ajándékot, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jóvoltából színes tarisznyákat is kaptak.
BEHÍR | Terefere a Művész Kávéházban címmel új programsorozatot indít a Békéscsabai Jókai Színház. Minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Az első alkalomra 2016. szeptember 30-án, pénteken 17 órától kerül sor, amikor a nagy sikerrel futó Macskajáték című előadás főszereplőivel Fodor Zsókával és a Jászai-díjas Felkai Eszterrel tölthetnek el egy kötetlen, önfeledt órácskát. ►Tovább
BÁRKAONLINE | Szeptember 24-én, 87 éves korában elhunyt Sass Ervin újságíró, költő, színikritikus, Békéscsaba meghatározó egyénisége.Családjában generációk óta hagyomány volt az oktatás, a népművelés. ► Tovább
Örkény István egyik legismertebb drámáját mutatta be a Jókai Színház. A Macskajáték olyan társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, ami a ma embere számára is aktuális. Szilágyi Viktor írása A 20. század új társadalmi berendezkedése teljesen máshogy kezeli az idős embereket, mint ahogy azt tette több száz éven keresztül. A múlt századig mindenkinek megvolt a szerepe a családban, ahol a legidősebb generációnak többek között a tudás átadása és a gyereknevelés is a feladata volt. A család megbecsült tagjaként élték le hátralévő életüket, haláluk után pedig nagy űrt hagytak maguk után. Mára ez a családi modell kihalt, a nyugdíjasokat családtagjaik leginkább szeretetből és kötelességtudatból tartják el, a meglévő tudásuk az évek előrehaladásával egyre elavultabbak lesznek, és ezt sokszor nem tudják elfogadni. Ilyen asszony Orbánné is, aki újdonsült barátnője, Paula segítségével egyik napról a másikra úgy dönt, hogy nem hajlandó tovább tűrni azt, hogy bolondos vénasszonynak nézi a lánya, a veje és a körülötte lévő emberek. A szürke heteit – amiknek a csúcspontjai azok a csütörtökök, amikor egykori szeretője, Viktor meglátogatja – leváltja mozi estekre és kávézók látogatására. Haját festeni kezdi és fiatalos, színes ruhákban kezd járkálni. Németországban élő nővére, Giza, akivel levélben és telefonon tartja a kapcsolatot, figyelmezteti, hogy ennek nem lesz jó vége. A rokkant nő elfogadva sorsát arra figyelmezteti húgát, hogy ő is ismerje el: a kor eljárt felette. „Én egy öregasszony vagyok, drágám, az öregeknek abból a fajtájából, amely vállalni meri az öregséget. Mellesleg ez az egyedüli magatartás, amelyért megbocsátják létezésünket a fiatalok. […] De a legnehezebb kibírni azt az öregséget, mely fiatalsággal áltatja magát.” A bonyodalom Orbánné életében akkor kezdődik, amikor Paula megismerkedik Viktorral és elcsavarja a fejét. Az első felvonásra jellemző humor, ami az idős főszereplők korral járó testi és lelki betegségeinek bemutatására épül, a szünet után új irányt vesz. A darab második fele szerelmi történet, ahol teljesen háttérbe szorul az a tény, hogy hatvan év fölötti nők és férfiak a szereplői az eseményeknek. Amikor Orbánné rájön, hogy Viktor milyen sokat jelent neki, elhatározza, hogy minden áron visszaszerzi a férfit. Orbánné hiábavaló próbálkozásai arra sarkalják, hogy szembe nézzen a valósággal: eljárt fölötte az idő. Orbánné szerepében Felkai Eszter egymaga viszi a darabot a hátán remek alakításával. Hiteles játéka elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a darab sikeres legyen. Giza szerepében Fodor Zsóka és Paula bőrében Kovács Edit vállán is hatalmas a teher, ugyanis Orbánné karakterének alappillérei. A két színésznő remekül formálja meg a két ellenpólust, melynek mezsgyéjén egyensúlyozik az özvegyasszony. A díszlet és a világítás remek hangulatot teremtett: azon felül, hogy a néző mindig tudta, hogy melyik napszakban történik a cselekmény, különlegesen jól válogatták meg a hideg és meleg színeket a főszereplő érzelmi állapotához, ami sokszor változott az előadás során. A díszlet amilyen egyszerű volt, annyira kreatívan lehetett használni. Ami az egyik pillanatban egy emeletes ház volt Pest belvárosában, a másikban már egy nappali, vagy éppen egy konyhapult. Ismét egy remek előadás született a Jókai Színházban, kíváncsian várom a folytatást.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
