Szerelem, ó! – díszlet
Szerelem, ó! – szereposztás
Sík Ferenc Kamaraszínház Murray Schisgal: SZERELEM, Ó! vígjáték Fordító: Karinthy Ferenc Milt Csomós Lajos Harry Tege Antal Ellen Liszi Melinda Rendezőasszisztens – Súgó – Ügyelő: Kiss Kata Rendező: Katkó Ferenc Az előadás a The Schisgal Agency (USA) engedélyével, a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével jött. LUV copyright © Murray Schisgal Olvasópróba: 2020. február 6. Bemutató: 2020. március 6.
Klasszikus komédia érkezik a Jókai színházba
Egy abszurd helyzet, egy szerelmi háromszög, heves és kevésbé heves érzelmek kavalkádja. Mindez már önmagában garancia arra, hogy ez a fura, fanyar, abszurd humorral megáldott vígjáték közönségkedvenc legyen. A szereposztás pedig csak hab a tortán, Katkó Ferenc rendezésében ugyanis Tege Antal, Csomós Lajos és Liszi Melinda komédiázik. Bemutató március 6-án, a Sík Ferenc Kamaraszínházban! Váltsák meg még most a jegyeiket, mert március hónapban csak kilenc alkalommal lesz látható az előadás!
Megvannak a 2020-21-es színházi évad első bérlettulajdonosai
A Budapesti Turay Ida Színház és a Békéscsabai Jókai Színház Aladdin című közös előadásához kapcsolódva ismét játékra hívta a teátrum a gyermekeket, ezúttal három különböző, kreatív feladaton vehettek részt a bemutató fiatal nézői. A szakmai zsűri értékelése után március 4-én 15 órakor tartották az eredményhirdetést a Művész Kávéházban. Már hosszú ideje hagyomány, hogy a Jókai Színház a mesebemutatóihoz kapcsolódva játékot hirdet a gyermekeknek, akik az Aladdin című előadáshoz három különböző felhívásra jelentkezhettek. Az első feladat az volt, hogy tetszőleges technikával készítsenek bűvös lámpát, továbbá a színház aulájában elhelyezett varázsszőnyegre leülve készítsenek fotót magukról, majd alkossanak hozzá egy rajzos hátteret aszerint, hogy hová szeretnének eljutni a szőnyeggel. A harmadik pályázati lehetőségként pedig írásban megfogalmazhatták kívánságaikat a dzsinn-nek (a mesebeli szellemnek), aki ezek közül néhányat teljesít. A díjátadó ünnepségen Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója köszöntötte a gyermeket és szüleiket, kiemelte, a teátrum fontosnak tartja, hogy a gyerekek is alkotó résztvevői legyenek az előadásoknak, saját fantáziájukat használva hozzátegyenek valamit a színpadon látottakhoz. A bűvös lámpást készítő gyermekek közül Csűri Katát, Gajda Csengét, Eszenyi Rékát és Eszenyi Gergőt díjazták, a nyereményük családonként egy 4 fős családi belépőjegy a Fővárosi Nagycirkuszba. Az Aladdin varázsszőnyegéhez kapcsolódó játékon Csapó Boglárka és Bánhegyi Lilla Dorottya kapott díjat, amely nem más, mint mindkettőjüknek egy-egy két főre szóló tiszteletjegy a jövő évad bármely meseelőadására. A dzsinn részére majdnem száz kívánság érkezett, melyek közül hármat teljesít a szellem. Kettő kívánság a közelgő bérletmegújítási időszakhoz kapcsolódik, Baji Nóra és Baji Emma két darab családi bérletet kért és kapott a következő évadra, Dinya Orsolya pedig nem magának, hanem édesanyjának kívánt egy felnőtt bérletet a jövő évadra. A harmadik kívánság teljesítéséhez a dzsinn pár hét türelmet kért, Szakálos Janka kívánsága ugyanis egy kiscica, amely egy, a színházzal szorosan együttműködő Békés megyei állatmenhely segítségével valósulhat majd meg. Az eredményhirdetés zárásaként a teátrum kis uzsonnával, vajas kaláccsal és kakaóval vendégelte meg az ünnepség résztvevőit. Fotó: A-Team/Bencsik Ádám
Amikor már sírni nem, csak röhögni lehet
A Szerelem, ó! című vígjáték Katkó Ferenc rendezésében március 6-ától látható a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Murray Schisgal abszurd darabjáról és saját karakteréről a három szereplő nyilatkozott. Csomós Lajos (Milt): Érdekes szituáció jön létre ebben a darabban, adott egy öngyilkosjelölt, Harry, és Milt, akit én játszom, nem véletlen, hogy egy hídon találkozik 25 év után a két barát. S Milt úgy menti meg Harry életét, hogy felajánlja a saját feleségét. Meghallgatják egymás problémáit, egyiknek az élettel van baja, másiknak azzal, hogy van felesége, mert egy másik nőbe szerelmes. Ezért ajánlja fel, szabadulni akar a feleségétől. Az első felvonás végén összejönnek, Milt mehet a másik csajhoz. A második felvonás úgy kezdődik, hogy Linda és Milt is összeházasodik, de kiderül, hogy egyik házasság sem működik, és a darab ott végződik, ahol elkezdődött. Elég abszurd helyzet, kiélezett szituáció, én még ilyennel nem találkoztam, vicces, de nem tipikus francia ajtócsapkodós komédia, mint volt a Leszállás Párizsban. Inkább az abszurditásán lehet nevetni. Sose szoktam belegondolni, hogy korábban világsztárokkal ment a film, híres magyar színészekkel a darab, amiben most játszom. Azóta eltelt harminc év, a játékstílus is megváltozott, felgyorsult az egész világ. Nem szoktam soha előre megnézni se előadást, se filmet, utána igen, és rájövök, hogy a miénk sokkal jobb. Így voltam az Egerek és emberekkel is. A darab nem poénokban sziporkázik, a helyzetek abszurdok, rá kell állni az agyunknak. Ha belegondolok, ez inkább dráma, hatalmas dráma: egy ember öngyilkos akar lenni, a másik meg el akarja hagyni a feleségét, mert szeretője van. Hát ezeknek az embereknek szétszakad a lelke! Talán az lesz majd vicces, hogy miként szakad szét… Liszi Melinda (Ellen): Nem egyszerű játék, irdatlan mennyiségű szöveg nem szokványos formában megírva, nagyon sok benne az éles váltás; szürreális, abszurd, groteszk helyzetek adják meg a humorát. Ahhoz, hogy a ritmusa, tempója meglegyen, kellenek a nagyon éles váltások. Végig nagy dinamikával, energiával kell dolgozni mind a hármunknak, és közben megtartani az egyensúlyt, hogy egyikünk se essen le, kipatikázni, hogy hol a labda, ki üti le, hol jönnek a megszólalások. Intenzitás kell a beszédben, a gesztikulációban, nagyon erős lelki, érzelmi állapotok, szélsőséges váltások vannak a darabban. Nagyon szeretem benne az egymásra való licitálást, hogy kinek volt például rosszabb gyermekkora, a visszatérő motívumokat, visszarímelő mondatokat, amik ugyanúgy elhangzanak a másik szájából. A szerző ugyanazokat a groteszk szituációkat visszahozza egy szereplőcserével, majdnem ugyanaz a történet ismétlődik, és ennek megvan a maga humora. Mindhárom szereplő összetett karakter. Ellen nőiségében azért összetett, mert túlképzett, túlolvasott, koravén volt már gyerekkorában, miközben sok borzadályon ment át. Mindhárom figurának van nem is kicsi defektje, ezekből születnek groteszk szituációk. Ellen aszexuális, nehéz szeretni egy okos nőt, ez a tragédiája. Az első házassága azért nem működött, mert túl okos, túl képzett, túl intellektuel, és ezzel Milt nem tud mit kezdeni. Érzelemmentes, mindent matematikailag megmagyaráz, mintha egy lexikonnal élne a férje. Ehhez képest Harry műveltebb, ezért Ellen bízik benne, hogy vele működhet a házasság. De kiderül, hogy mégsem, itt egy csecsemőt kap, még rosszabb, ezért akar visszamenni Milthez. Semmi nem változik, ugyanúgy folytatódik az életük, ahogyan korábban elkezdődött. Hogy mégis mitől szórakoztató? Embertelen drámai élet borzalmas groteszk szituációban – ezzel nem lehet mit kezdeni, ezen csak kacagni lehet. Ilyen nincs, annyira hihetetlen, abszurd, hogy az ember nem tud rajta sírni, csak röhögni. Tege Antal (Harry): Nagy reményekkel induló fiatalember Harry, aztán történt vele egy kis malőr, és innentől az egész élete kisiklott, öngyilkos akar lenni. Ekkor találkozik a régi barátjával, osztálytársával, Milttel, aki próbálja rátukmálni a feleségét. Ez valamilyen szinten sikerül is, megpróbálnak együtt élni, de természetesen nem megy. Banális történet, a parkban egy kutya lepisilte a lábát, ez okozta neki a kattanást, innentől folyamatosan azon gondolkodott, hogy miért éppen őt. Összejön Ellennel, de kiderül, hogy ezzel a figurával képtelenség együtt élni, szinte már beteges. Színészként és rendezőként is én imádom a stúdió- vagy kamaradarabokat. A játék, a gyerek benne van minden színészben. Csomival 25 éve együtt dolgozunk, és nehéz kibírni, hogy ne röhögjünk, amikor annyira humoros a szituáció vagy a karakter. Ez egy nagyon nehéz mű, rengeteg a szöveg. A közönség szerintem a stúdiódarabot a témája, a szereplői miatt szereti, nem annyira a helyszín miatt választja, nagyon változatos, színes ott a repertoár, az mindig valami pluszt ad, igazi kuriózumokat láthat, mint a Pszicho vagy a Vénusz nercben című előadás. Abszurd, groteszk történet, drámai is, de annyira túlzott ez a figura, hogy nem lehet komolyan venni, sajnálni, együtt érezni vele, csak nevetni rajta. Folyamatosan játsszák, de nem szívesen mondom előre, hogy sikeres, fergeteges vígjáték. Inkább úgy fogalmaznék, hogy aki ezt a stílust elfogadja – ami nem hagyományos, nem bulvár színjátszás, mind a három ember sérült, elmebeteg és a sérüléseik felnagyítva jelennek meg a színpadon -, jól fog szórakozni. Ha valaki ráérez az ízére és megpróbálja nem komolyan venni, akkor jókat fog nevetni. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Harmónia és szeretet árad Mozart operájából
Mozartról, a bécsi klasszika halhatatlan mesteréről és a Figaro házassága című vígoperáról tartott érdekes előadást Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens március 2-án este a Jókai Színház Vigadójában. A Mindentudás Színházi Egyeteme rendezvényén a házigazda Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta volt. Nagyon szép Csajkovszkij-idézettel vezette be Kovács Edit az előadást. „Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben is rejlik ez a jó befolyás, de jótékonyságában nem kételkedhetünk – minél inkább korosodom és minél jobban megismerem őt, annál inkább szeretem magát a zenét.” Újváriné Dr. Illés Mária a mozarti optimizmus és a Figaro házasságára jellemző emberi kapcsolatok magyarázatát a mű születési körülményeinek felvázolásával kezdte, majd bemutatta a szereplőket, illetve „az együttesek operáját”. Mozart kérte meg Da Ponte olasz szövegírót a Figaro librettójának elkészítésére, az alcíme Egy bolond nap volt. A Beaumarchais vígjátéka alapján készült első változatot arisztokrataellenessége miatt II. József betiltotta, és csak azzal a feltétellel engedélyezte újbóli előadását, hogy a politikai élét tompítják. A „tiltott opera” nagy siker lett, Mozart életében 35 előadást megért, máig minden idők egyik legsikeresebb zeneműve. A nyitány csupa díszítmény a zajló életről, intrikákról, szonátastílus jellemző az operára is – mondta az előadó. Van benne intrika, szerelem, társadalomkritika – ez a három elem átszővi az egész művet. Mozart meghagyta a szokásos szereplőket (úri pár, szolga, társalkodók, dottore, intrikus). Az opera 29 számból áll, 14 ária és ennél több együttes hangzik el. A szereplők jellemzését az előadó Cherubinóval kezdte, aztán Susanna, Almaviva gróf, a grófné, Basilio, Barbarina és Figaro jellemével ismerkedhetett meg a hallgatóság. Újváriné Dr. Illés Mária leszögezte, hogy az emberi kapcsolatok és interakciók a többi Mozart-operához képest is különleges szerepet kapnak ebben a műben, sok a több szólista által közösen énekelt szám, a duett, a tercett. A Figaro házassága az egyik legszebb zene a világon, szerelemről, hitről szól, arról, hogy minden hibát helyre lehet hozni, a művet a boldog jövőbe vetett hit hatja át. Szép példa a Rózsaária, a cselszövésből kibontakozó vallomás, a boldogságzene arról, hogy végül mindenki megtalálja a párját. A szereplők a csetlések-botlások sorozatán keresztül megérkeznek oda, ahol a helyük van, ahol megtalálják a harmóniát, a szeretetet. Mozart zenéje a hangsúlyosan társadalmi-politikai élű színműből ezt az optimista, derűs világlátást hozza felszínre, ezért is annyira közkedvelt és szerethető opera a Figaro napjainkban is – jelentette ki az előadó. A zenetörténeti előadás, a műelemzés és a részletek megmutatták, hogy a kezdeti intrika, zűrzavar mindig elvezet a harmóniához, és a megbocsátás, a szépség, a megvilágosodás, a hihető boldogság a végkifejlet. Újváriné Dr. Illés Mária Szabó Lőrincet idézte, aki azt írta, hogy Mozart zenéjét hallgatva a fény, a nyugalom, a bölcsesség lesz úrrá a szíven, „csak derűs órát veszek tudomásul” – Mozart ezt tanítja a művészetével, a mindenség zenéjével. Az elemzést hangfelvételek színesítették, a legszebb áriákat (Cherubino, a grófné, Susanna áriája, a Rózsaária) Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész előadása tette emlékezetessé. Kovács Edit azzal zárta a programot, hogy az előadás és az áriák Mozart személyiségét is megidézték, bizonyítva, hogy a zene nem múlandó, maradandó értéket kapott az utókor a zseniális mestertől. A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb április 27-én 18 órától Gyenge Zoltán professzor tart előadást Az egzisztencia, a XX. század gondolkodását meghatározó filozófiai irányzat születéséről és hatásáról az európai kultúrára. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Amerikai vendégszereplésre utaznak a Jókai Színház művészei
Március 15-ei ünnepi műsor, mesejáték, monodráma és szórakoztató összeállítás szerepel azon a repertoáron, amellyel a Békéscsabai Jókai Színház művészei az Amerikai Egyesült Államokba utaznak. A tíznapos vendégszereplés az Emberi Erőforrások Minisztériuma Anyanyelvi előadások a diaszpórában című pályázata keretében valósul meg. Öt színész – Balázs Csongor, Csonka Dóra, Gerner Csaba, Komáromi Anett és Nagy Róbert -, Seregi Zoltán igazgató és Ottlakán Renátó hangosító március 13-án indul Amerikába. A New York-i Magyar Házban március 14-én délelőtt előadják Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mesejáték rövidített változatát, az előadás érdekessége, hogy a bárányok csapataként ottani magyar gyerekek lépnek fel. Délután március 15. jelentőségére emlékeznek zenés-verses ünnepi műsorral a magyarországi művészek, a megemlékezés után szórakoztató összeállítás zárja a programot. New York-ban a következő hét péntekén, március 20-án Gerner Csaba adja elő a Csak tenyérnyi vér című monodrámát, amelyet Dosztojevszkij Szelíd teremtés című kisregénye alapján Tallér Edina írt át színdarabbá. Az előadást Viktor Balázs rendezte. A monodrámát előző nap Bostonban is láthatja a magyar közösség, ugyanott 21-én Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány meséjét is megnézhetik a gyerekek. A művészek március 22-én indulnak és 23-án érkeznek haza. A tervek szerint New York és Boston mellett további államok is szerepelnek a turné állomásai között.
Vígjáték feleségcserével a szerelemről
Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátékának bemutatóját március 6-án a Sík Ferenc Kamaraszínházban láthatja a közönség. Katkó Ferenc rendező mindenki számára szórakoztató előadást ígér. A helyzet abszurd: véletlenül találkozik két ember 25 év után, az egyik öngyilkos akar lenni, a másik felajánlja neki a feleségét. Mindenki új helyzetbe kerül, aztán visszatérnek a rendes kerékvágásba. Az örök téma, nő-férfi viszonya áll a darab középpontjában, ahogyan a címe is jelzi, a szerelem – mondta Katkó Ferenc rendező. – Hogyan tud vagy nem tud működni egy párkapcsolat, miért gondoljuk azt, hogy egy hirtelen föllángolás örökké tarthat vagy nem tarthat – ezeket a kérdéseket boncolgatja az amerikai szerző szatirikus formában. Kamaraelőadás készül, ahol sokkal közelebb van a néző a színpadhoz, sokkal intimebb a játék, másképpen kell hangolni a színész csapatot, mint ha a nagyszínpadon játszanánk, itt kisebb gesztusok kellenek, több tekintetet lát a néző. Az egykori Broadway-siker, az 1967-es film világsztárokkal, majd a hatvanas évek vígszínházi bemutatója a hazai színész legendákkal különösebben nem zavarja Katkó Ferencet, erre annyit reagált, hogy a nagy előzmények ebben az évadban megtalálták. (Az Egri csillagokat rendezte korábban, amelynek a zeneszerzője Várkonyi Mátyás, a Szerelem, ó! című darabot pedig Várkonyi Zoltán hozta Magyarországra.) Őszintén, én próbálok mindettől elvonatkoztatni, úgy gondolom, a semmiből kell elkezdenünk a próbát, bármilyen nagy előzményű klasszikust is akarunk bemutatni, abszolút nem szabad utánozni, valami újat kell hozni. Vannak persze dolgok, amik adottak, az író által megírt instrukciók, amiket többnyire próbálunk betartani, de nyilván a magunk szájíze szerint, a mai ritmusban. A hatvanas évek óta folyamatosan játsszák mindenfelé Schisgal művét. Azok az emberek, akik már átestek egy szerelmen, ráismernek helyzetekre, szituációkra, biztosan találnak kapcsolódási pontokat, de mivel megvan ez a fura, fanyar, szatirikus, abszurd humora, nagyon élvezhető, szórakoztató előadás lesz mindenki számára. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Hercegnőnek sem tilos a söprés
Az elkényeztetett, durcás Izabella hercegnő, király apukája és a koldusruhába bújt Rigócsőr királyfi egyből meghódította a gyerekek szívét. Grimm meséje Bozsó József átiratában és rendezésében, Kocsák Tibor komoly zenéjével, szép dalokkal, jó énekesekkel maradandó élményt nyújt, a mesemusical bemutatóját február 26-án délután láthatta a közönség a Békéscsabai Jókai Színházban. (Niedzielsky Katalin kritikája) Az előszóból kiderül, hogy a szomszéd királyságban a hercegnek anyja keresi a megfelelő társat. Itt meg fenséges leánykérő zajlik – látványos díszlettel, királyi palotában, barokkos parókák, reneszánsz zene, tánc és ruhaköltemények kápráztatják el a nézőt. Izabellának azonban egyik kérő sem felel meg, a „Takarodj, eridj a pokolba!” kiáltással idegeníti el, csúfolja, megalázza a hercegeket. A Rigócsőrnek titulált Richárd herceg, a szomszéd trón várományosa beleszeret a lányba és elhatározza, hogy harcol érte. Erről énekel a Szép hercegnő, enyém leszel című szerelmesdalban, majd a király és Izabella duója következik, amelyben az apa közli, elege van lánya viselkedéséből, és az első férfiembernek, aki belép a palotába, odaadja a lánya kezét. Izabella hiába tiltakozik. Persze Rigócsőr jön vissza koldusként, álruhában, amit pontosan látnak a gyerekek, talán csak Izabella nem ismeri fel a hűséges szerelmest. Nagyon megható a király Elment a lányom című dala, amelyből kicsendül a féltő szeretet és az önvád, s hogy egy ölelés és pár szép szó mennyivel többet ér a hatalomnál, a vagyonnál. Ez a musical legdrámaibb, legszívszorítóbb jelenete, talán túl drámai a gyerekfüleknek, ami után nem is lehet megszólalni, tapsolni sem, marad a csend… A díszlet a palotáról egyszerű kis kunyhóra vált – a királylánynak istálló -, ez a muzsikus koldus otthona. Itt kezdődnek el Izabella számára a leckék, hogy megtanuljon söpörni, főzni, egyáltalán megtudja, hogy mindent magának kell megcsinálni, nincsenek szolgák, és a saját munka eredménye mekkora öröm. A söprés, a főzés betanításának koreográfiája fantasztikus jelenet, akárcsak a fogadós és a piaci rész. Izabella álma megható, az otthonáról ábrándozik, segítségért fohászkodik. Ahányszor bajba kerül, mindig Richárd herceg menti meg, így történik a fogadóban, a piacon. Végül próbatételként a királyi palotába hívják cselédnek, ahol Richárd megkéri a kezét, de addigra már beleszeretett koldus férjébe, megbékélt új életével és hűséges marad hozzá. Szerelem, romantika, kalandok, fordulatok, de nem lenne mese a mese, ha ennyi tanulság után nem végződne happy enddel. Richárd és Izabella a szívére hallgatott, így minden jóra fordul, és boldogan élhetnek, amíg meg nem halnak. Nagyszerű zene, szép dalok, kettősök és kiváló énekesek teszik emlékezetessé az előadást. Rigócsőr királyfiként Ormándy M. Keve – a hódító, a hűséges szerelmes, aki nem adja fel, türelemmel, megértéssel és főleg szeretettel neveli Izabellát – markáns alakítást nyújt. A királykisasszony fejlődését határozottan, kedvesen, meggyőzően viszi színpadra Nádra Kitti. Beszterczey Attila játékában a gerániai uralkodó és a lányát féltő, szerető apa figuráját ötvözi hitelesen. Nagy ötlet és sok humor forrása a két kém, Bömbölik és Acsarkodik szerepeltetése, Kerek Vivien (a premieren) és Márki Szabina szh. A hoppmester és kocsmáros figuráját Bozsó József (a premieren), a kocsmárosnét Lakatos Viktória, a királynőt Vidovenyecz Edina játssza, a hercegeket, udvar- és utcanépet színészhallgatók alakítják. A rendező Bozsó József tervezte a látványt is, amellyel igazi musicalhangulatot teremtett, a belső és a külső terek egyaránt impozánsak. Borbély Krisztina koreográfus nagyon változatos repertoárt alkotott, az udvari tánctól a munkadalok megjelenítéséig gazdag eszköztárral szolgálta a tartalmat és a mondandót. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Rock és kemény metál után Rigócsőr királyfi
A Rigócsőr királyfi című mesemusical főszereplője Ormándy M. Keve, aki a békéscsabai Pierrot Gyermekszínházban kezdte pályáját, majd a Színitanház, énekiskolák, zenekarok és bányatervezés után újra hazajött játszani. Hatéves voltam, amikor a nagymamám elvitt egy békéscsabai színjátszókörbe, hogy ne üljek otthon, biztos tetszeni fog. Ez volt a Gál Zsuzsanna által vezetett Pierrot Gyermekszínház, ami nekem sokkal jobban megtetszett, mint a nagymamám gondolta volna. Ő csak hobbynak szánta, egy kis nyitásnak, de én nagyon haraptam rá, ez lett az életem. Egy rendes polgári foglalkozásnak jobban örültek volna a családban? Biztos, szerették volna, amúgy van is rendes foglalkozásom, de a színház az én szerelmem. Édesapámmal együtt bányatervezéssel foglalkozom, amire majd csinálok egy sulit, több lábon kell állni, a mélyépítő technikumot akarom elvégezni. Mi volt az a Pierrot-nál, ami eldöntötte a sorsodat? Amikor odakerültem, az István, a királyt adták elő, nagyon tetszett. Játszottunk, énekeltünk, kisfilmeket forgattunk, sokat tanultunk. Nagyszerű közösség volt, sok jó barátot szereztem onnan. Aztán vége lett a Pierrot-nak, elmentem 2010-ben a Csabai Színistúdióba Szente Bélához, 2011-ben jöttem a Színitanházba, ahol 2014-ben végeztem színész szakon. Egy évet játszottam a Jókai Színházban, utána Budapest következett. Ez eddig nagyon tudatos, egyenes pálya. Azért voltak csavarok. Elmentem Pesten egy énekiskolába, de nem tetszett, visszajöttem. Egy évet itt dolgoztam mint színész, rendezőasszisztens, utána megint elkerültem Pestre. Rájöttem, az éneksuli nem az én vonalam, közben itthon lett egy zenekarom, amikor Pesten voltam, három is volt. Ez elég kacifántos útkeresés. Milyen zenekarok, milyen stílus? Énekeltél vagy hangszeren is játszottál? A Rammstein Tribute 2014-ben alakult, kemény vonalas metál zene díszlettel, jelmezekkel. Mi ezt tiszteletadásnak hívjuk, az énekesnek hozni kell a karaktert, a határozottságát a színpadon. Utána volt egy rock zenekar, amiben már nem vagyok benne, de működik, ez a Mystery Gang. Békéscsabán alapítottuk a Life of Rock zenekart 2012-ben. Énekesként kerültem a zenekarokhoz, de most újra tanulok gitározni, 12 éves koromig zongoráztunk a nővéremmel, aztán a zongora sajnos elmaradt, de most újra próbálom feleleveníteni. A színpad, zene, éneklés változatos módon, de folyamatosan jelen van az életedben. Nem lehet ettől szabadulni, ha egyszer megszereti az ember, és ha úgy érzi, hogy erre hivatott. Van Gogh mondta, hogy az embernek nem az a hivatása, amivel a pénzt keresi, hanem az, amit szeret, amivel azonosulni tud. Próbálkoztam mindenféle munkával, dolgoztam raktárban, kocsmában, aztán hiányzott a színház. Visszajöttél, és mindjárt főszerepre. Tavaly nyáron mondtam, hogy szeretnék újra játszani, meghívtak, meghallgattak, és most itt vagyok a mesében. A gyerekeknek másképpen kell játszani, mint a felnőtt közönségnek? Nem hiszem, talán a színészi eszközöket kell másképp használni, hogy a dolgok, gesztusok konkrétan értelmezhetők legyenek számukra. De ugyanazt az érzést kell megteremteni, mint egy felnőtt darabnál, ugyanúgy meg kell találni a darab igazságát, az érzelmeit ugyanúgy fel kell építeni. S hogyan építed fel a karaktert? Egyértelmű, hogy ismerni kell a szerzőt, a darabot, utána kell olvasni. A rendező határozott elképzeléssel jön, de szabad kezet is ad a színésznek, hogy saját magára formálja a karaktert. Az a lényeg, hogy ott is minden mondatnak meg kell találni az igazságát. Mi az igazsága ennek a mesének? Szerintem az, hogy mindannyian voltunk gyerekek, gőgösek, durcások, mint Izabella. Ha az ember magába néz, fel tudja fedezni a karakterekben azokat a vonásokat, amikkel tud azonosulni. Mindannyian voltunk kamaszok, voltak kis hisztijeink, Izabella szép jellemfejlődésen megy át, Rigócsőr pedig kitart a célja mellett, nem adja fel. Nagyon szép az a gondoskodás, ahogyan a lányhoz fordul, szerelemből próbálja jó irányba terelni, saját képmására formálni, de nem erőszakkal, hanem kedvességgel és jó szándékból. Ez az igazság arra tanít, hogy mindannyian így forduljunk egymáshoz, szeretettel és megértéssel, mert csak így fejlődhetünk és mutathatunk példát a másik embernek. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
A Figaro házassága és Mozart optimizmusa
Mozart optimizmusa – Emberi kapcsolatok színes hálózata a Figaro házassága című operában címmel Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens tart előadást március 2-án 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Mindentudás Színházi Egyetemén a házigazda Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta. Az emberi kapcsolatok és interakciók a többi Mozart operához képest is különleges szerepet kapnak ebben a műben, az „együttesek operájában”, amelyben kiemelkedően sok a több szólista által közösen énekelt szám: duett, tercett, de akad még septett is. A szereplők a percenként változó zűrzavaros helyzetekre gyors döntésekkel reagálva a fülünk hallatára formálódnak. És útjuk végére – bár sokszor hajmeresztően ellenkező irányba indulva –, csetlések-botlások sorozatán keresztül odaérkeznek, ahol a helyük van, ahol megtalálják a harmóniát, a szeretetet. Mozart zenéje a hangsúlyosan társadalmi-politikai élű színműből ezt az optimista, derűs világlátást hozza felszínre, ezért is annyira közkedvelt és szerethető opera a Figaro napjainkban is. Közreműködik Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész.
Gála a magyar széppróza napja alkalmából
Kárpát-medencei magyar prózagálának adott otthont a Sík Ferenc Kamaraszínház, hétfőn este. A rendezvényt a Körös Irodalmi Társaság, a Magyar Írószövetség és a Békéscsabai Jókai Színház szervezte. A gála öt vendégével Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett. Az est főszervezője elmondta: a magyar széppróza napját Jókai Mór születésnapjának évfordulóján, február 18-án ünneplik, minden évben, ehhez pedig több rendezvény kapcsolódik a Kárpát-medence számos pontján. Elek Tibor úgy fogalmazott: az volt a cél, hogy ezt a jeles alkalmat összekössék a nemzeti összetartozás évével is. Éppen ezért a gálaest résztvevői a Kárpát-medence különböző tájegységeiről érkeztek. Sándor Zoltán Szabadkáról, Sántha Attia Kézdiszászfaluból, Tóth László Dunaszerdahelyről, Vári Fábián László Mezőváriból érkezett az eseményre. Magyarországot Sarusi Mihály képviselte Balatonalmádiból, aki több szálon is kapcsolódik Békéscsabához és számtalan könyvet írt a városról. A gálaesten Elek Tibor nemcsak munkásságukról, hanem Jókaihoz való viszonyukról is kérdezte a művészeket. Az estet Dinnyés József előadása színesítette, aki verseket énekelt a közönségnek.
Gábor pap után a mesemusicalben a Király
Volt egyszer egy Légy jó mindhalálig előadás és benne az a máig sokat emlegetett osztály aranyos kisfiúkkal és csodálatos énekhangokkal. Az a ’91-es legendás csapat sok zenésznek, színésznek meghatározta az életét, így Beszterczey Attilának is. A gyulai színész – az Egri csillagok Gábor papja után – mesebemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színházban. Gyulai vagyok, de a származásom is, mint az életpályám, eléggé keszekusza: édesanyám szarvasi, édesapám csíkszeredai, ők találkoztak Gyulán, én meg Békéscsabán születtem. Édesanyám rokonai itt élnek Jaminában, velük nagyon szoros kapcsolatot ápolunk, a békéscsabai kötődésem mindig megvolt a családhoz is. Itt kezdődtek a színházi szárnypróbálgatásaim ’92-ben, a Légy jó mindhalálig előadásában, én voltam Gimesi, 13 éves fiúcska lehettem. Nagyon jó kis csapat volt Szente Vajkkal, Sánta Lacival és a jó hangú zeneiskolás fiúkkal, Berta Istvánnal és a többiekkel. Sokan maradtunk a pályán, a mi generációnkban nagyon sok a légy jós fiú. Művésziskolába ment Szentesre, ahol eltöltött nem egészen egy évet, a drámapedagógiai képzést akkoriban a színművészeti előszobájának szánták. Ott sok mindent megengedtek a művészgyerekeknek. Később lázadó fiatal volt, nem jól viselte a kötöttségeket, a szigort, voltak magatartási problémák a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, ahol érettségizett. Isten is így akarta, hogy engem ne vegyenek fel a színművészetire, kétszer próbálkoztam, aztán jártam Gór Nagy Mária Színitanodájába. Barta Mária volt az osztályfőnököm, akitől nagyon sokat tanultam. Akik a színművészetiről kerülnek ki, könnyebben elhelyezkednek, mint akik színitanodát végeznek. Rá kellett jönnöm, dupla, tripla annyit kell tennem, hogy a színházi szakmában megkapaszkodjak, legyen munkám, el tudjam magam tartani. Az egyetemnek nagy a presztízse, és mindenki ott van, nemcsak a színészek, hanem a rendezők, a dramaturgok, operatőrök, filmesek, a kapcsolatrendszer sokkal jobban kialakul ott, mert mindenkit ismersz. S ha már benne vagy a rendszerben, másképp kezelnek. Ha dolgozni akartam, a színházi világban mindent kénytelen voltam megtanulni, énekelni, táncolni, verset mondani, szinkronizálni, narrálni. 2001-től reklámfilmeket forgatott, s közben kísérleti színházakban játszott, ahol színészileg, szakmailag fejlődött. Két évig a Vígszínházban, majd a Vidám Színpadon, Sopronban dolgozott, 2013-tól az Újszínház színésze, játszott a Széf színházban, két év szabadúszás után az alakuló Centrál Színházhoz ment. Ott fiatal színészeket kerestek, akik a háttérmunkát is elvégzik, díszítőmunkásként kezdte, bontott, épített, közben játszott. Büszke rá, hogy tud zsinórozni, ha felküldik a zsínórpadlásra, nem jön zavarba. Rendezéskor meg tudja, mit kérhet a színészektől, mert ismeri a színház minden működését. A Centrálban öt, Sopronban négy évet töltött, az utolsó évben, 2012-ben megszületett a kislánya, éppen Jim Carreyt játszotta Az esőcsinálóban. 2012-től az Új Színházban dolgozott, vendégjátékokon szerepelt Debrecenben, Veszprémben. A kislányom születésekor játszottam a Barátok köztben Oravecz Nándor drogkereskedő szerepét. A feleségemmel kitaláltuk, hogy nyárra hazajövünk Gyulára. Nagyon jól éreztük magunkat itthon, és eldöntöttük, ha a második gyermekünk is megszületik, hazaköltünk, 2015 márciusában érkezett a fiúnk, és májusban hazajöttünk. Akkor kezdtem el a közművelődésben dolgozni, továbbra is kultúrát csinálni, csak kicsit másképp. A városvezetéssel újraélesztettük az amatőr színjátszást, ennek lettem a vezetője, és az állami rendezvények koordinálása lett a feladatom. Később már nagyobb rendezvényeket is rám bíztak, nemcsak a rendezvényt szerveztem, hanem mindent, ami hozzátartozik, a biztonsági őrizettől kezdve a forgatókönyvig, a legapróbb részletekre is figyelni kell, mint egy rendezőnek, így is hívnak. S a tévésorozatok folytatódtak, Magánnyomozók, Munkaügyek, Jóban Rosszban, utóbbiban dr. Fellegi Bálint figurája tavaly „kiíródott” a történetből. A tévés népszerűség olykor kellemetlenségekkel járt. Amikor a drogkereskedőt játszotta, utána kiabáltak az utcán, hogy adjon már egy kis kokót, amikor a sorozatban megcsókolt egy nőt, a gyerekeit vonták kérdőre az osztálytársak az iskolában. Májusban lesz öt éve, hogy hazaköltöztünk, és elkezdődött az ingázás Budapest és Gyula között, játszottam ott, dolgoztam itt. Sok volt az utazás, kevés a családdal töltött idő. Nagyon örültem, amikor újra lehetőséget kaptam itthon, a Jókai Színházban. 2017-ben a Törvénytelen randevúban volt az első szerepem, a következő évben A beszélő köntösben játszottam. Aztán újra jött a napi forgatás, a Jóban Rosszban, a Madarakat kezdtük el próbálni az Újszínház stúdiójában, tavaly február végén mutattuk be. Júniusban derült ki, hogy befejeződik a forgatás, és meghívást kaptam az Egri csillagok Gábor pap szerepére. Nagyon közel állnak hozzá a történelmi szerepek, az ilyen darabokban való részvétel igazi örömmel tölti el, mert érdekli a múlt, és „a karaktere is ezekre a figurákra predesztinálja”. Komfortosan érzi magát a történelmi előadásokban, és Gábor pap szerepe meghatóan szép, szívhezszóló, ahogyan a nemzet sorsát, az ifjú Gergő életét egyengeti. A családjában is voltak református lelkészek több nemzedéken át. Grimm – Kocsák – Bozsó mesemusicaléban a Királyt játszó színész úgy véli, mesét rendezni másképp kell, mint felnőtteknek szóló előadást. A színész azt csinálja, amit a rendező mond, a rendezőnek kell tudni, hogy a gyerekek figyelmét sokkal nehezebb lekötni. Sokszor játszott gyerekeknek, és előadás előtt mindig kiles a függöny mögül, hogy hány évesek ülnek benn, milyen korosztály. „Ha kisebbek, akkor nagyobb ecsetvonásokkal kell festeni, ha nagyobbak, kicsit visszafogottabb, mélyebb játékra van szükség.” Az ének mindig közel állt hozzám, talán pont azért, mert légy jós gyerek voltam, mindig nagyon szerettem a zenés műfajt. Imádom a zenét, imádok énekelni, ezért külön örültem, hogy végre énekelhettem a történelmi musicalben és most a Rigócsőr királyfiban is. Kocsák Tibor zenéjét nagyon kedvelem, Debrecenben játszottam a Tűzrőlpattant Tündérországban. Kocsák zenéje annyira beleivódik az emberbe, miközben nem egyszerű, a rockopera szerkezete más, mint a musicalé, sokkal nehezebb, de nagyon megérinti az embert. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Színházi előadás, kulturális élmény ajándékba
Békéscsabai, gyulai, orosházi, szinte az egész megyéből érkező gyerekekkel találkozott Fekete Péter február 21-én délelőtt a Jókai Színházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Kerstin Slawek – Dorotty Szalma – Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés mesejátékának fogadtatásáról érdeklődött az ifjú publikum körében, a sajtó munkatársai pedig a Lázár Ervin Program jelentőségéről kérdezték a vendéget. (Niedzielsky Katalin interjúja) Büszkék lehetünk rá, hogy a szervezésnek, előkészítésnek köszönhetően a gyerekeink több, mint negyven százaléka rendszeresen járt színházba, de a statisztika rámutatott, hogy akkor mi van a maradék hatvan százalékkal. Azt kellett megállapítanunk, hogy több tízezer gyerek van Magyarországon, aki földrajzi, szociális helyzeténél fogva nem jut el kulturális intézményekbe, nem látott soha életében egy bábszínházi előadást vagy úgy nőtt fel, hogy nem járt a Nemzeti Színházban. Erre azt mondta Magyarország kulturális kormányzata, hogy minden általános iskolába járó gyermeknek – az elsőtől a nyolcadik osztályig – évente egyszer el kell jutni kulturális intézménybe, és ezt az államnak közpénzből kell finanszírozni az útiköltségével együtt – jelentette ki Fekete Péter a Lázár Ervin Program lényegéről. – El kell dönteni, melyik osztály megy bábszínházba, táncszínházi előadásra, látogatja meg a környezetében lévő színházat, a Fővárosi Nagycirkuszt vagy a Nemzeti Színházat. S ha már elindulnak, akkor menjenek be egy múzeumba, nézzenek meg egy levéltárat vagy állatparkot. Tehát olyan kulturális, nemzeti identitástudat fejlesztésére alkalmas projektet hoztunk létre, amely nyolc év alatt legalább nyolcszor megszólítja a gyereket, aki később jó eséllyel bekapcsolódik a bérletes előadásokba, majd a családjával együtt jön a színházba. A színházakban az elmúlt évtizedek alatt is mindig voltak törekvések, programok, hogy élményhez juttassák a hátrányosabb helyzetben élő gyerekeket. A Lázár Ervin Program mennyiben más, miben különbözik az előzőektől? A teljes lefedettségben. Kimondtuk, az nem lehet, hogy akár a nyolcadik emeleten vagy külterületen, tanyán élő gyermek ne jusson színházi élményhez. A pilot projekt a színházi és a kulturális szervezők útmutatásán túlmenően egy mindenki számára biztosított rendszer, és ez a nagyon nagy különbség. A 43 százalék szép eredmény, de azt is jelenti, hogy a gyerekek több, mint a fele nem kapta meg ezt az élményt, most mindenki megkapja, ráadásul vonatjeggyel vagy buszjeggyel együtt. S a színházi előadáshoz felkészítést is kapnak pedagógusoktól, akik továbbképzésen vesznek részt. Sok pedagógus hasonló felkészítést korábban is tartott, de aki ezzel nem foglalkozott, annak meg kell tanítani, hogyan lehet a legjobbra használni a színházi előadást, a gyereknek az éppen aktuális oktatási anyagához kapcsolódóan. Komoly összegről, közpénzről, adóforintokról van szó, kötelességünk, hogy a programból leghatékonyabban a legjobbat hozzuk ki, a közpénzeket a lehető legjobban hasznosítsuk a művészet, a kultúra és az oktatás támogatására. Milyen színházi előadás képes megszólítani azokat a gyerekeket, akik a digitális eszközökön és a vizuális hatások sokszínűsége alatt nőnek fel? Az élő művészet varázsa mindenkor átbillenti a gyereket, két-három órán, egy előadáson keresztül eszébe sem jut, hogy elővegye az okostelefonját. Egy olyan csodavilágban van, ami az ő lelkében, fejében lévő kreativitást sokkal hatékonyabban tudja kibontani, mint az amúgy a nap hat-nyolc órájában használt okos kütyü. Én magam – az előadóművészetből jött emberként – nagyon hiszek a művészet, az élő pillanat varázsában, ami pótolhatatlan, egyszeri és megismételhetetlen, ahol együtt van alkotó és közönség. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
