Hétfőn tartották Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes című vígjáték olvasópróbáját a Békéscsabai Jókai Színházban. Az előadást Csurulya Csongor színművész rendezi. Fotó:A-TEAM/Ignácz Bence 

A negyvenes éveiben járó Barney Cashman – 23 év boldog házassággal a háta mögött – egyszercsak úgy érzi, valami hiányzik az életéből, meg kell ismernie a házasságtörés, a kaland ízét. Erről mesél és ébreszt gondolatokat a nézőben Neil Simon darabja, Az utolsó hősszerelmes. Az amerikai szerző népszerű vígjátékát április 1-jén mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház, a sajtónyilvános olvasópróbát március 11-én tartották a Jókai Szalonban. Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy az idei évadban elindított stúdiószínházi sorozat utolsó előadásához érkeztünk; a Detektívjátszma, a Vénusz nercben és a Pszicho után Az utolsó hősszerelmes bemutatója zárja a sort. A nagyszínpadi és a kamaraszínházi előadásokon kívül olyan vonzó darabokat kerestünk, amelyekkel új közönségrétegeket is elérhetünk. Az eddigi három produkció sikeres volt, mindegyiket nagy érdeklődés kísérte – mondta a direktor. A sorozatra az is jellemző, hogy a darabok különböző helyszíneken kerültek színpadra: a Detektívjátszma és a Pszicho a stúdiószínházban, a Vénusz az Intimtérben, Az utolsó hősszerelmest a Művész Kávéházban adják elő, külön díszlet nélkül.   Csurulya Csongor elmondta, hogy a darabot Seregi Zoltán találta, ő pedig nagy örömmel vállalta el a rendezést. Két színész játszik négy szerepet, a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula Barney Cashman alakját, Tarsoly Krisztina pedig a három nőt. Előadták már a művet úgy, hogy a három hölgyet három színésznő játszotta, de érdekesebb, ha egyre osztják a három szerepet. A szerző szándéka is az volt, hogy egy színésznő kapjon lehetőséget az átváltozásokra. Ilyen térben, közel a nézőhöz és a partnerhez, az őszinteség hangján kell szólni. Az őszinteség mellett helyet kap a humor. A nézőnek talán zavarba ejtő lesz, bár ismerősen csengő, amit hall, az előadás világára, a tükörre nincs felkészülve, égetheti a színpad, és az idő sem túl hosszú – figyelmeztetett a rendező. Majd kijelentette: az őszinteség keresésében kell a saját hangunkat megtalálni. Bartus Gyula úgy fogalmazott, hogy meglepetés érheti a nézőket. Lehet, hogy a feleségek általában nem fognak örülni annak, amit látnak, mert elgondolkodtatja őket. Önismeretre szólít fel a darab, egyfajta gyónás, esetleg kellemetlenné válhat. A történet csak úgy érdekes, ha három különböző személyiségű nővel próbálkozik ugyanaz a férfi. Tarsoly Krisztina úgy vélte, mindannyiunkat érintő témáról van szó, már azon érdemes elgondolkodni, hogy a férfi és a nő találkozásából milyen dolgok születnek. Mint mondta, nagyon komoly kihívás három nőt alakítani, többszörös szövegmennyiség és hozzájön még az intimitás. Fontos, hogy az üzenet, amit szeretnénk átadni, eljusson a nézőkhöz. Titkokon át jutunk el egymás lelkéhez, ez tarthat tükröt a nézőnek. Jó, ha kapunk visszajelzést, hogy magukra ismernek, tudnak velünk utazni. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház idén 6. alkalommal játszik együtt bábosokkal, írókkal, színészekkel, rendezőkkel, zenészekkel. A hívó szóra most a veszprémi Kabóca Bábszínház érkezik, és mint az esemény társrendezője vesznek részt színészei a kalandban 2019. március 21-24. között. A verseny 2019. március 21-én, csütörtökön este, 17:00-kor kezdődik. Mint korábban, most is itt húzzuk ki a témát, mely körül zajlanak majd az események a következő három napban és amelyből éjszaka a három író színdarabot alkot. A megnyitón a Békéscsabai Napsugár Bábszínház összeállítását láthatják az érdeklődők az előző drámaíró versenyek darabjaiból és zenéiből szemezgetve, Mesélnek a koffertigrisek címmel. Idén az írók közül Turbuly Lilla, Adamik Zsolt és Dániel András vállalta a kihívást. Csütörtökön este sorsoljuk ki azt is, hogy melyik színészcsapat, melyik író munkája alapján kezd el dolgozni. Péntek reggel megismerhetjük az elkészült darabokat és az is kiderül, hogy mely rendező kinek a darabjával és melyik csapattal kezdi el a munkát. A VI. Bábos Drámaíró Verseny rendezői lesznek: Bereczki Csilla, Halasi Dániel és Perényi Balázs. A színészcsapatok most a Békéscsabai Napsugár Bábszínház színészei mellett a társrendező veszprémi Kabóca Bábszínház színészeinek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak részvételével állnak majd össze. A csapatok ezután versenyt futnak az idővel, éjt nappallá téve halmozzák az ötleteket, és próbálnak beleférni a térbe és a rendezői koncepcióba. Feladatuk továbbá, hogy mindhárom darabhoz bábokat, bábos kellékeket készítsenek, így a műhelyek is 24 órás készenlétben állnak. A fesztivál igazi különlegessége a nyilvánosság, a színházi függönyök nem rejtenek el semmit. Az érdeklődők a próbafolyamatot is végig követhetik, így az olvasópróbától az utolsó tapsig részesei lehetnek az előadások születésének. A kész előadásokat a közönség március 24-én, vasárnap 15 órától tekintheti meg az Sík Ferenc Kamaraszínház színpadán. A záróeseményen az előadásokat követően, a zsűri döntéshozatala alatt a Rokodál zenekar játszik majd. A versenyről idén is folyamatosan hírt adunk facebook oldalunkon és a https://babosdramairo.blogspot.com oldalon, Varga Tamás blogírónak köszönhetően. Írásainkat a Gyermekszínházi Portál is közzéteszi. Reményeink szerint a vasárnapi bemutatók előtt a közönség kézbe veheti kiadványunkat, mely tartalmazza a drámákat is. A rangos szakmai zsűri a következő díjakat adja ki 2019-ben: –              A legjobb színésznő –              A legjobb színész –              A legizgalmasabb férfi karakter –              A legizgalmasabb női karakter –              A legjobb rendező –              A legjobb dráma   A nézők pedig szavazhatnak a nekik legjobban tetsző előadásra, mely közönségdíjat kap majd.

Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész Petőfi Sándor verseit mondja egy márciusi 15-ei megemlékezésen az osztrák fővárosban. A bécsi Collegium Hungaricum meghívására utazik március 12-én a Békéscsabai Jókai Színház művésze Ausztriába, hogy aznap délelőtt az ott élő magyarok koszorúzási ünnepségén lépjen fel. Petőfi Sándor verseit mondja el, a Nemzeti dalt, A nép nevében, a Magyar vagyok és A magyar nemzet című költeményt. Székely János Dózsa című monodrámájából is elhangzik részlet. A tervek szerint a Dózsával majd külön is vendégszerepel Bartus Gyula a bécsi Balassi Intézetben. 

Ünnepi megemlékezést tartottak március 8-án délelőtt a teátrum előtt, hogy a Békéscsabai Jókai Színház épületét virágcsokorral és méltató szavakkal köszöntsék 140. születésnapja alkalmából. Az egybegyűlteket Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója üdvözölte, beszédében a színház történetének főbb állomásairól szólt. Az állandó színházat közadakozásból építtették a békéscsabaiak; Halmay Andor építész tervei alapján, Sztraka Ernő városi mérnök irányításával hozták létre az akkor 600 férőhelyes színházat. Az első évadot Krecsányi Ignác műkedvelői töltötték meg, 27 előadást tartottak abban az évben. Az első produkció a Villám Bandi és a szép Galatea című operett volt. Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építész tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott, az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt is kialakítottak benne, valamint színpadtechnikai fejlesztéseket is végrehajtottak. Az utolsó nagy renoválása az épületnek 1994-ben zajlott – emlékezett Seregi Zoltán a múltra, majd a Vigadó jelentőségét méltatta. A színház épületében található Vigadó a város kulturális életében kezdettől fogva nagy szerepet játszott, előadóesteket, koncerteket és bálokat is tartottak ebben a helységben. A második világháborút szerencsésen átvészelve, 1953-ban megpecsételődött a terem sorsa, idehelyezték a lebontásra ítélt Apolló mozit ideiglenesen, és a Vigadó két év alatt teljesen tönkrement. Az 1994-es felújítás során az egykori bálterem is megújult, és ismét teljes pompájában várja a város közönségét. A direktor elmondta, hogy a színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, akkor a Népművelési Minisztérium Békéscsabai Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött. 2012. január 1-jétől a színház Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásába került, így a város közel 60 év után ismét tulajdonosa lett az intézménynek. A rövid történeti ismertető után Bartus Gyula Jásza Mari-díjas színművész elmondta Tóth Kálmán Prológ című versét, amelyet a költő a színház megnyitására írt, és 1879. március 8-án Melczer Kálmán mondta el. A színház a születésnapra egy internetes vetélkedővel is készült, amelynek nyerteseit Szarvas Péter polgármester sorsolta ki. A rövid ünnepség lezárásaként a színházban működő Színitanház hallgatói mondtak születésnapi köszöntőt. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence, A-TEAM

A Békéscsabai Jókai Színház épületének 140. évfordulójára meghirdetett színháztörténeti vetélkedő nyertesei: Oláhné Tóth Judit, Valyuch Lászlóné, Nagy Endre. A nyeremény: minden kihúzott nyertes részére egy-egy db, két személy részére szóló színházjegy, melyet a nyertes egy  általa, a színház műsorrendjéből kiválasztott előadásra használhat fel. Gratulálunk a nyerteseknek  és jó szórakozást kívánunk a választott előadáshoz!  

Békéscsabán 1840-től rendeztek színházi előadásokat különböző helyszíneken, az első állandó épületet 140 évvel ezelőtt nyitották meg. Az évforduló tiszteletére ünnepséget rendezünk március 8-án, pénteken 9.30 órakor a színház előtt. A Békéscsabai Jókai Színház épülete 140 éves, a megnyitó ünnepséget 1879. március 8-án tartották az akkori Vigardában. Azelőtt a vándortársulatok, ahogyan országszerte, itt is a település nagyobb termeiben léptek fel. A mai színház épületét – amit akkor „Vigardának” vagy Vigadónak neveztek – közadakozásból építtették a csabai polgárok. A terveket Halmay Andor építész készítette, a munkálatokat Sztraka Ernő városi mérnök irányította. A színházépület megnyitásának évfordulójára emlékezünk most pénteken. Ünnepi beszédet mond Seregi Zoltán igazgató, Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész verset ad elő, közreműködnek a Színitanház hallgatói. A megemlékezésen adjuk át a jutalmakat a színháztörténeti játék győzteseinek.

Békéscsabán 1879. március 8-án, 140 évvel ezelőtt nyitották meg az első állandó színházat, a Vigardát, a mai Jókai Színház „elődjét”. Azelőtt, mint az országban mindenhol, itt is vándortársulatok léptek fel 1840-től kisebb, nagyobb, előadásra alkalmas termekben. Az utókor is büszke lehet arra, hogy a színház épületét közadakozásból építtették a kultúrát igénylő és arra áldozni hajlandó csabaiak. A Vigarda Halmay Andor építész tervei alapján és Sztraka Ernő városi mérnök irányításával készült el. Az akkori színházterem – állóhelyekkel együtt – hatszáz néző befogadására volt alkalmas. Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építész tervei alapján, Wagner József vezetésével átalakították. Az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nem dohányzó részt alakítottak ki benne. Kibővítették a színpadot, a zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, korszerűsítették a világítást és bevezették a központi gázfűtést. Az épület utolsó nagy renoválása 1994-ben fejeződött be. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. A színház épületében a Vigadó a város kulturális életében kezdettől kiemelkedő szerepet játszott, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget, és ahonnan átjáró nyílt a szomszédos Fiume Szállóba. A II. világháborút átvészelte, de 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide ideiglenesen, és két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, amelynek során a Vigadó is megújult, és azóta újra teljes pompájában várja a város közönségét. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-ei hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött. Az állandó színház első igazgatója az a Daniss Győző lett, aki magántársulatával korábban is játszott az épületben. Korai halála után, az önálló színház első ötven évében 11 igazgató követte egymást, köztük két olyan kitűnő színész, mint Solti Bertalan és Gálfy László. A Jókai Színház mindegyik vezetése alatt megtartotta népszínházi jellegét, ars poeticájában szem előtt tartva, hogy egy vidéki város egyetlen színházának minden közönségréteg igényét ki kell elégíteni, játszania kell klasszikus és modern drámát éppúgy, mint vígjátékot, operettet és meseelőadást. A színház egyik leginnovatívabb időszaka talán Miszlay István igazgatása alatt volt, amikor létrehozták és évekig működtették – a ma már önálló – Gyulai Várszínházat. A színház 13. igazgatója Fekete Péter volt, aki sokat tett azért, hogy a színházat bekapcsolja az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ráirányította a szakma és a kritikusok figyelmét. 2016. január 1-jétől az addigi igazgatóhelyettes, Seregi Zoltán folytatja Fekete Péter munkáját a Békéscsabai Jókai Színház élén.